„Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok” változatai közötti eltérés
Kory (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
Itt gyűjtjük a szóbeli vizsgán kapott feladatokat. A bennük szereplő számadatok nem túl lényegesek, a feladattípusokat próbáljuk összegyűjteni. '''Kérlek bővítsétek a szóbelin ténylegesen kapott feladatokkal, amennyiben időtök engedi, részletesebb megoldásokkal.''' | Itt gyűjtjük a szóbeli vizsgán kapott feladatokat. A bennük szereplő számadatok nem túl lényegesek, a feladattípusokat próbáljuk összegyűjteni. '''Kérlek bővítsétek a szóbelin ténylegesen kapott feladatokkal, amennyiben időtök engedi, részletesebb megoldásokkal.''' | ||
=== 50. | === 50. Feladat: Két áramjárta vezető === | ||
Két egymással párhuzamos végtelen hosszú vezető egymástól 4 m távolságban. Az egyiken 2 A, a másikon 3 A folyik. Mekkora erő hat az egyik vezeték 1 m-es szakaszára? | Két egymással párhuzamos végtelen hosszú vezető egymástól 4 m távolságban. Az egyiken 2 A, a másikon 3 A folyik. Mekkora erő hat az egyik vezeték 1 m-es szakaszára? | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
27. sor: | 27. sor: | ||
}} | }} | ||
=== 58. | === 58. Feladat: Toroid tekercs === | ||
Hányszorosára változik egy L önindukciós együtthatóval rendelkező I1=2A árammal átjárt toroid belsejében a mágneses fluxus, ha az áramerősséget nagyon lassan I2=5A-re növeljük? Hányszorosára változik a tekercs mágneses mezejében tárolt energia? | Hányszorosára változik egy L önindukciós együtthatóval rendelkező I1=2A árammal átjárt toroid belsejében a mágneses fluxus, ha az áramerősséget nagyon lassan I2=5A-re növeljük? Hányszorosára változik a tekercs mágneses mezejében tárolt energia? | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
39. sor: | 39. sor: | ||
Egy bármilyen tekercs energiája számolható a <math>W=\frac{1}{2}*L*I^2</math> képlet alapján. Tehát a toroid energiaváltozása: <math>\frac{W_2}{W_1}=\frac{\frac{1}{2}*L*I_2^2}{\frac{1}{2}*L*I_1^2}=\frac{I_2^2}{I_1^2}=2.5^2=6.25</math> | Egy bármilyen tekercs energiája számolható a <math>W=\frac{1}{2}*L*I^2</math> képlet alapján. Tehát a toroid energiaváltozása: <math>\frac{W_2}{W_1}=\frac{\frac{1}{2}*L*I_2^2}{\frac{1}{2}*L*I_1^2}=\frac{I_2^2}{I_1^2}=2.5^2=6.25</math> | ||
}} | }} | ||
=== 86. | === 86. Feladat: Ideális távvezeték, számítás lánckarakterisztikával === | ||
Adott egy ideális távvezeték, hullámimpedanciája 500 <math>\Omega</math>, hossza <math>\frac{\lambda}{8}</math>. A távvezeték végén adott az áram és a feszültség komplex amplitúdója: 2A illetve 500V. Határozzuk meg a feszültség komplex amplitúdóját a távvezeték elején. | Adott egy ideális távvezeték, hullámimpedanciája 500 <math>\Omega</math>, hossza <math>\frac{\lambda}{8}</math>. A távvezeték végén adott az áram és a feszültség komplex amplitúdója: 2A illetve 500V. Határozzuk meg a feszültség komplex amplitúdóját a távvezeték elején. | ||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott='''Megoldás''' | |mutatott='''Megoldás''' | ||
|szöveg= <math>\beta = \frac{2* \pi}{\lambda} </math> így <math>(\beta l)=\frac{2 \pi}{\lambda}\frac{\lambda}{ 8} = \frac{\pi}{4}</math>. Miután ez van, felírjuk az ideális távvezeték lánckarakterisztikájának első egyenletét: <math>U_1 = cos (\beta l)*U_2 + j * sin(\beta l) * Z_0 * I_2</math>, és ebbe behelyettesítve megkapjuk a megoldást. }} | |szöveg= <math>\beta = \frac{2* \pi}{\lambda} </math> így <math>(\beta l)=\frac{2 \pi}{\lambda}\frac{\lambda}{ 8} = \frac{\pi}{4}</math>. Miután ez van, felírjuk az ideális távvezeték lánckarakterisztikájának első egyenletét: <math>U_1 = cos (\beta l)*U_2 + j * sin(\beta l) * Z_0 * I_2</math>, és ebbe behelyettesítve megkapjuk a megoldást. }} | ||
=== 94. | |||
=== 94. Feladat: Zárt keretben indukált áram === | |||
Egy <math>R=5 \Omega</math> ellenállású zárt vezetőkeret fluxusa <math>\phi(t)=30*sin(\omega t) mVs</math>, ahol <math>\omega=1 {krad \over s}</math>. Mekkora a keretben folyó áram effektív értéke? | Egy <math>R=5 \Omega</math> ellenállású zárt vezetőkeret fluxusa <math>\phi(t)=30*sin(\omega t) mVs</math>, ahol <math>\omega=1 {krad \over s}</math>. Mekkora a keretben folyó áram effektív értéke? | ||
52. sor: | 53. sor: | ||
}} | }} | ||
=== 149. | === 149. Feladat: Koaxiális kábelben áramló teljesítmény === | ||
Koaxiális kábelben egyenáram folyik, a dielektrikumban kialakuló elektromos és mágneses térerősség hengerkoordináta-rendszerben leírva a következő:<br\><math>E(r)=\frac{U_0}{r}*\vec{e_r}</math> (ahol <math>\vec{e_r}</math> a radiális irányú egységvektor), | Koaxiális kábelben egyenáram folyik, a dielektrikumban kialakuló elektromos és mágneses térerősség hengerkoordináta-rendszerben leírva a következő:<br\><math>E(r)=\frac{U_0}{r}*\vec{e_r}</math> (ahol <math>\vec{e_r}</math> a radiális irányú egységvektor), |
A lap 2014. január 9., 12:59-kori változata
Itt gyűjtjük a szóbeli vizsgán kapott feladatokat. A bennük szereplő számadatok nem túl lényegesek, a feladattípusokat próbáljuk összegyűjteni. Kérlek bővítsétek a szóbelin ténylegesen kapott feladatokkal, amennyiben időtök engedi, részletesebb megoldásokkal.
50. Feladat: Két áramjárta vezető
Két egymással párhuzamos végtelen hosszú vezető egymástól 4 m távolságban. Az egyiken 2 A, a másikon 3 A folyik. Mekkora erő hat az egyik vezeték 1 m-es szakaszára?
Az egyikre ható erő egyenlő a másikra ható erővel (Newton erő-ellenerő törvénye). A megoldáshoz az Ampere-féle gerjesztési törvényre, és a Lorentz-erőre van szükség.
, ahol a H-t egy kör vonalán integráljuk, aminek a középpontját merőlegesen döfi át a vezeték, csak az egyik áram egy át rajta, a másik pont nem.
, ahol I a konstans áramerősség, l pedig a vezetéken folyó áram irányának vektora, hossza a megadott 1 m. Derékszöget zárnak be a vektorok, így egyszerű szorzás lesz.
Tudjuk még, hogy vákuumban.
Innen a megoldás:
Fordított indexeléssel ugyanez jönne ki a másikra is. Jobbkéz-szabályból következik, hogy ha azonos irányba folyik az áram, akkor vonzzák egymást, ha ellentétes irányba, taszítják. Szóbelin még érdemes megemlíteni, hogy ez a jelenség adja az Ampere mértékegység definícióját, 1 m hosszú szakasz, 1 m távolság, 1-1 A áramerősség esetén az erő:
58. Feladat: Toroid tekercs
Hányszorosára változik egy L önindukciós együtthatóval rendelkező I1=2A árammal átjárt toroid belsejében a mágneses fluxus, ha az áramerősséget nagyon lassan I2=5A-re növeljük? Hányszorosára változik a tekercs mágneses mezejében tárolt energia?
Mivel az áram nagyon lassan változik, így a kezdő és végállapotot vehetjük két egymástól független stacioner állapotú esetnek.
Egy bármilyen tekercs fluxusa az képletből számolható. Ez alapján a toroid fluxusváltozása:
Egy bármilyen tekercs energiája számolható a képlet alapján. Tehát a toroid energiaváltozása:86. Feladat: Ideális távvezeték, számítás lánckarakterisztikával
Adott egy ideális távvezeték, hullámimpedanciája 500 , hossza . A távvezeték végén adott az áram és a feszültség komplex amplitúdója: 2A illetve 500V. Határozzuk meg a feszültség komplex amplitúdóját a távvezeték elején.
94. Feladat: Zárt keretben indukált áram
Egy ellenállású zárt vezetőkeret fluxusa , ahol . Mekkora a keretben folyó áram effektív értéke?
149. Feladat: Koaxiális kábelben áramló teljesítmény
Koaxiális kábelben egyenáram folyik, a dielektrikumban kialakuló elektromos és mágneses térerősség hengerkoordináta-rendszerben leírva a következő:<br\> (ahol a radiális irányú egységvektor), <br\> (ahol a fi irányú egységvektor).<br\> Milyen irányú és mekkora az áramló hatásos teljesítmény? A belső ér sugara r1, a külső vezető belső sugara r2, a vezetők ideálisak.
ábra, magyarázat a terek irányáról, poynting vektor S=ExH mint teljesítménysűrűség, mivel egyenáram ezért S nem komplex és az 1/2 sem kell bele,
A Poynting-vektor kifejezése: (ahol a z irányú egységvektor). <br\>Innen a teljesítmény: