„Anal2-magic” változatai közötti eltérés

Marci22 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Marci22 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
278. sor: 278. sor:
== Fourier-sorok ==
== Fourier-sorok ==
Megoldas lepesei:<br />
Megoldas lepesei:<br />
* fel kell rajzolni a fuggvenyt<br />
* fel kell rajzolni a fuggvenyt
* ha a fuggveny paros --> b<sub>k</sub> = 0<br />
* ha a fuggveny paros --> b<sub>k</sub> = 0
* ha a fuggveny paratlan --> a<sub>k</sub> = 0, a0 = 0<br />
* ha a fuggveny paratlan --> a<sub>k</sub> = 0, a0 = 0
* fi(x) = a0 / 2 + sum( a<sub>k</sub><sup>cos(k * x) + sin(k * x)</sup> )<br />
* fi(x) = a0 / 2 + sum( a<sub>k</sub><sup>cos(k * x) + sin(k * x)</sup> )
* a<sub>k</sub> = 1 / pi * ʃ<sup>pi</sup><sub>pi</sub> f(x) * cos(k * x) dx // itt k = 0, 1, 2, ...<br />
* a<sub>k</sub> = 1 / pi * ʃ<sup>pi</sup><sub>pi</sub> f(x) * cos(k * x) dx // itt k = 0, 1, 2, ...
* b<sub>k</sub> = 1 / pi * ʃ<sup>pi</sup><sub>pi</sub> f(x) * sin(k * x) dx // itt k = 0, 1, 2, ...<br />
* b<sub>k</sub> = 1 / pi * ʃ<sup>pi</sup><sub>pi</sub> f(x) * sin(k * x) dx // itt k = 0, 1, 2, ...
* paratlan * paratlan = paros // ezt mar nem tudom miert volt a lapon :D --> nezzel feladatot<br />
* paratlan * paratlan = paros // ezt mar nem tudom miert volt a lapon :D --> nezzel feladatot
* ha [-pi ; 0] es [0 ; pi] kozott ugyanaz a fuggveny, akkor ez paros fuggveny lesz<br />
* ha [-pi ; 0] es [0 ; pi] kozott ugyanaz a fuggveny, akkor ez paros fuggveny lesz
* ekkor eleg [0 ; pi] -ig integralni. A 0 erteku tartomanyokat ezutan ki lehet venni.<br />
* ekkor eleg [0 ; pi] -ig integralni. A 0 erteku tartomanyokat ezutan ki lehet venni.
* ki kell integralni a fuggvenyt<br />
* ki kell integralni a fuggvenyt
* vissza kell helyettesiteni fi(x)-be<br />
* vissza kell helyettesiteni fi(x)-be
* fi(x) = f(x) --> be kell helyettesiteni, a szakadasi helyeknel: ( f(x+) + f(x-) ) / 2<br />
* fi(x) = f(x) --> be kell helyettesiteni, a szakadasi helyeknel: ( f(x+) + f(x-) ) / 2
<br />
<br />
== Gradiens (aka tobbvaltozos fv-ek derivalasa) ==
== Gradiens (aka tobbvaltozos fv-ek derivalasa) ==
303. sor: 303. sor:
<br />
<br />
== Korintegral ==
== Korintegral ==
Ebbol en ket fajtaval talalkoztam:
Ebbol en ket fajtaval talalkoztam:<br />
* amikor az alakzat egy kor
* amikor az alakzat egy kor
* amikor az alakzat egy ellipszis
* amikor az alakzat egy ellipszis
Az integral alakja altalaban:
Az integral alakja altalaban:<br />
ʃ f(z) / (z - z0)<sup>n + 1</sup> dz
ʃ f(z) / (z - z0)<sup>n + 1</sup> dz<br />
A tartomany alakja:  
A tartomany alakja: <br />
* |z - a| = x // x sugaru, a kozeppontu kor
* |z - a| = x // x sugaru, a kozeppontu kor
* |z - a| + |z - b| = x // ez meg egy ellipszis
* |z - a| + |z - b| = x // ez meg egy ellipszis
Fel kell rajzolni az alakzatot (az ellipszisnek nezz utana!)
Fel kell rajzolni az alakzatot (az ellipszisnek nezz utana!)<br />
Itt negy eset johet szoba:
Itt negy eset johet szoba:<br />
* ha z0 a koron kivulre esik, akkor a fuggveny regularis, ʃ f(z) ds = 0
* ha z0 a koron kivulre esik, akkor a fuggveny regularis, ʃ f(z) ds = 0
* ha z0 pont a koron van --> nem ertelmezett az integral
* ha z0 pont a koron van --> nem ertelmezett az integral
* ha z0 a korben van --> ʃ f(z) / (z - z0)<sup>n + 1</sup> dz = (2 * pi * i) / n! * f<sup>(n)</sup>(z0)
* ha z0 a korben van --> ʃ f(z) / (z - z0)<sup>n + 1</sup> dz = (2 * pi * i) / n! * f<sup>(n)</sup>(z0)
* ha tobb z0 is van (asszem az ellipszis ilyen) akkor ketto integral osszegere kell bontani, majd mind a kettore |z|-t ugy kell valasztani, hogy egyszerre csak egy z0-t tartalmazzon a kor (nezz feladatot!), termeszetesen ilyenkor elobb meg kell nezni az elozo harom pontot, hogy esetleg nem ertelmezzuk, kivul esik-e stb. mert akkor nem kell integralni...
* ha tobb z0 is van (asszem az ellipszis ilyen) akkor ketto integral osszegere kell bontani, majd mind a kettore |z|-t ugy kell valasztani, hogy egyszerre csak egy z0-t tartalmazzon a kor (nezz feladatot!), termeszetesen ilyenkor elobb meg kell nezni az elozo harom pontot, hogy esetleg nem ertelmezzuk, kivul esik-e stb. mert akkor nem kell integralni...
 
<br />
'''Pelda:'''
'''Pelda:'''<br />
ʃ ( f(z) + 1 / (z + 8) ) dz
ʃ ( f(z) + 1 / (z + 8) ) dz<br />
tartomany: |z - 2 * i| = 2
tartomany: |z - 2 * i| = 2<br />
tehat a kozeppont = 2 * i
tehat a kozeppont = 2 * i<br />
z0 = -8
z0 = -8<br />
r = 2
r = 2<br />
ebbol felrajzoljuk a kort, es akkor latjuk, hogy z0 kivul esik a koron, tehat ʃ f(z) dz = 0
ebbol felrajzoljuk a kort, es akkor latjuk, hogy z0 kivul esik a koron, tehat ʃ f(z) dz = 0<br />
 
<br />
'''Pelda2:'''
'''Pelda2:'''<br />
ʃ cos( z ) / ( z<sup>4</sup> + 8 * z<sup>2</sup> + 16 ) dz
ʃ cos( z ) / ( z<sup>4</sup> + 8 * z<sup>2</sup> + 16 ) dz<br />
tartomany: |z + 2| + |z - 2| = 5
tartomany: |z + 2| + |z - 2| = 5<br />
tehat ez egy ellipszis lesz, tobb z0 is van.
tehat ez egy ellipszis lesz, tobb z0 is van.<br />
r = 5
r = 5<br />
A z0-ok kiszamolasa:
A z0-ok kiszamolasa:<br />
z<sup>4</sup> + 8 * z<sup>2</sup> + 16 = (z<sup>2</sup> + 4) * (z<sup>2</sup> + 4)
z<sup>4</sup> + 8 * z<sup>2</sup> + 16 = (z<sup>2</sup> + 4) * (z<sup>2</sup> + 4)<br />
sqrt(z<sup>2</sup>) = -4
sqrt(z<sup>2</sup>) = -4<br />
z<sub>1</sub> = 2 * i
z<sub>1</sub> = 2 * i<br />
z<sub>2</sub> = -2 * i
z<sub>2</sub> = -2 * i<br />
felrajzoljuk:
felrajzoljuk:<br />
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Elipse.svg
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Elipse.svg<br />
Ki kell kiszamolni b hosszat, hogy megtudjuk, hogy a z0-ok merre vannak.
Ki kell kiszamolni b hosszat, hogy megtudjuk, hogy a z0-ok merre vannak.<br />
Azt tudjuk, hogy A = -2, B = 2.
Azt tudjuk, hogy A = -2, B = 2.<br />
Tehat: b = sqrt( (R / 2)<sup>2</sup> - 4 ) = 1.5
Tehat: b = sqrt( (R / 2)<sup>2</sup> - 4 ) = 1.5<br />
tehat a ket z0 kivul esik, emiatt ʃ f(z) dz = 0
tehat a ket z0 kivul esik, emiatt ʃ f(z) dz = 0<br />
 
<br />
'''Erdemes a tobbi tipusra is nezni feladatot!'''
'''Erdemes a tobbi tipusra is nezni feladatot!'''<br />
<br />
A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/Anal2-magic