„Anal2-magic” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
158. sor: | 158. sor: | ||
b * | y'<sub>ip</sub> = C1' * y1(x) + C2 * y2'(x) + C1' * y1(x) + C2 * y2'(x)<br /> | b * | y'<sub>ip</sub> = C1' * y1(x) + C2 * y2'(x) + C1' * y1(x) + C2 * y2'(x)<br /> | ||
// note: C1' * y1(x) + C2 * y2'(x) = 0<br /> | // note: C1' * y1(x) + C2 * y2'(x) = 0<br /> | ||
a * | y''<sub>ip</sub> = C1' * y1'(x) + C1 * y1 | a * | y''<sub>ip</sub> = C1' * y1'(x) + C1 * y1<sup>(2)</sup>(x) + C2' * y2'(x) + C2 * y2<sup>(2)</sup>(x)<br /> | ||
ezt C1, C2-re kell megoldani.<br /> | ezt C1, C2-re kell megoldani.<br /> | ||
<br /> | |||
== Izoklinak == | == Izoklinak == | ||
pelda: | pelda:<br /> | ||
y' = e<sup>y + 2</sup> - x | y' = e<sup>y + 2</sup> - x<br /> | ||
ebbol magic: K = e<sup>y + 2</sup> - x | ebbol magic: K = e<sup>y + 2</sup> - x<br /> | ||
kifejezzuk y-t: | kifejezzuk y-t:<br /> | ||
y = ln( x + K ) - 2 | y = ln( x + K ) - 2<br /> | ||
Ha kerdeznek lokalis szelso erteket, akkor y'-at kell megvizsgalni helyettesitessel | Ha kerdeznek lokalis szelso erteket, akkor y'-at kell megvizsgalni helyettesitessel<br /> | ||
Az inflexios ponthoz y | Az inflexios ponthoz y<sup>(2)</sup>-at kell megnezni:<br /> | ||
y | y<sup>(2)</sup> > 0 --> lokalis minimum<br /> | ||
y | y<sup>(2)</sup> < 0 --> lokalis maximum<br /> | ||
Ha parhuzamossagot kerdeznek, akkor a meredekseg = K-val. | Ha parhuzamossagot kerdeznek, akkor a meredekseg = K-val.<br /> | ||
Ezekhez ajanlott megnezni par feladatot, es azon ertelmezni :D | Ezekhez ajanlott megnezni par feladatot, es azon ertelmezni :D<br /> | ||
<br /> |
A lap 2014. január 7., 16:46-kori változata
Fontos
Ezek a 2 felevnyi analizis2 (sima/kereszt) alatt gyultek ossze, tobbnyire tipuspeldakra mennek ra, 2-est (elvileg) siman ossze lehet vele szedni.
A gyakorlast NEM helyettesiti. Tehat ezt bemagolod, es utana megoldasz sok zh-t / vizsgat, ugy mar jo (elvileg :D ).
Keresztet nem ajanlom :D ua. az anyag, de mashogy kerdezik.
Ha nem mesz at ezzel, az a TE hibad :P
A pontositasoknak termeszetesen mindenki orul
Derivalttabla nem art :P
Alapok
Azonossagok, amiket jo ha tudsz
sin2(x) + cos2(x) = 1
cosh2(x) - sinh2(x) = 1
sinh(a+b) = sinh(a) * cosh(b) + cosh(a) * sinh(b) // sincos-cossin (h)
cosh(a+b) = cosh(a) * cosh(b) + sinh(a) * sinh(b) // coscos-sinsin (h)
limx->0 sin(x) / x = 1 // ezek talan meg anal1-rol :P
limx->0 x / sin(x) = 1
f'(x0) = limx->0 ( f(x) - f(x0) ) / (x - x0)
f'(x0) = limdeltax->0 ( f(x0 + deltax) - f(x0) ) / deltax
cosh(x) = ( ex + e-x ) / 2
sinh(x) = ( ex - e-x ) / 2
Derivalas
f'(c * x) = c * f'(x) // konstanssal szorzas
(f + g)'(x) = f'(x) + g'(x) // osszeadas
(f * g)'(x) = f'(x) * g(x) + g'(x) * f(x) // szorzas
(f / g)'(x) = ( f'(x) * g(x) - g'(x) * f(x) ) / g2(x) // osztas
f'( g(x) ) = f'( g(x) ) * g'(x) // osszetett fv
(f-1)'(x) = 1 / ( f'( f-1(x) ) ) // inverz fv
Erinto egyenes egyenlete: f(x) = f(x0) + f'(x0) * (x - x0)
Integralas
ʃ f(x) dx = F(x) + C
ʃ f( fi(x) ) * fi'(x) dx = F( fi(x) ) + C
ʃ fa(x) * f'(x) dx = ( f(x)a + 1 ) / (a + 1) + C // a != -1
ʃ ef(x) * f'(x) dx = ef(x) + C
ʃ f'(x) / f(x) dx = ln| f(x) | + C
ʃ f' * g dx = f * g - ʃ f*g' // parcialis integralas
ʃ (a * x + b) dx = F(a * x + b) / a + C // a != 0
Helyettesiteses integral:
ʃ f(x) dx // ez vmi bonyolult integralt akar lenni :P
u = f(x) // ez lesz a helyettesites
du = f'(x) //lederivalod f(x)-et, mert le kell vele osztani
ʃ u / f'(x) du = kijon vmi --> visszahelyettesitesz
Parcialis tortekre bontas integralas
EZT VKI LEIRHATNA IDE
Diffegyenletek (DE)
Elsorendu DE-k
Szeparabilis DE
y'(x) = g(y) * f(x) // ilyen alakban kell keresni. Ha nincs f(x), akkor beszorzol 1-el, az lesz az f(x) !!!
Meg kell nezni, hogy g(y) mikor lesz 0
g(y) = 0
Megoldod, ha van megoldas, akkor az egy megoldas lesz!
ʃ 1 / g(y) dy = ʃ f(x) dx
ebbol kijon: y = K * h(x) // itt a K = eC ; C az integralas soran keletkezik
neha nem kell pont ilyen alakra hozni, azt jelzik.
Linearis DE
y'(x) + g(x) * y = f(x) // ilyen alakban kell keresni
y'(x) + g(x) * y = 0 --> homogen linearis DE --> innen szeparabilis, megoldhato
y = K * h(x) --> az inhomogen altalanoshoz kell K(x) is
K(x) = ʃ f(x) / h(x) dx
//inhomogen altalanos megoldasa
yia = K * h(x) + K(x) * h(x) // homogen + inhomogen partikularis megoldas
Kezdeti ertek problema: behelyettesitesz, kijon: K = valami
K-t visszahelyettesited yia-ba --> megkapod: ykonkret
DE helyettesitessel
Peldan keresztul bemutatva:
y' = 1 / (x + y)
ezt nehez lenne barmelyik kategoriaba besorolni (linearis, szeparabilis), igy valami helyettesitest kell alkalmazni.
Siman megadtak, hogy mik lehetnek a helyettesitesek, azokbol kellett az egyiket alkalmazni.
Lehetseges helyettesitesek:
u = x + y
u = y / x
Ehhez a feladathoz az elsot valasztjuk. A celunk az, hogy az egyenletben ne legyen csak u alapu valtozo. Tehat:
u = x + y
kifejezzuk y-t:
y = u - x
lederivaljuk:
y' = u' - 1
Tehat mostmar minden valtozo y', x+y megvan, behelyettesitunk:
u' - 1 = 1 / u
kicsit rendezzuk:
u' = 1 + 1 / u = (u + 1) / u
Ez tehat szeparabilis, g(y) helyett g(u) van, f(x)-et pedig 1 fogja jelkepezni.
Megnezzuk a 0-re vonatkozo megoldast:
g(u) = (u + 1) / u = 0
u = -1
Tehat visszahelyettesitve: y = -1 - x egy megoldasa lesz a DE-nek.
Tovabb haladunk a megoldassal:
ʃ u / (u + 1) du = ʃ 1 dx
A masodik fele: x + C
Az elso fele:
ʃ u / (u + 1) du = ʃ (u + 1 - 1) / (u + 1) du = ʃ 1 - ( 1 / (u + 1) ) du = u - ln| u + 1 | + C
Ezekbol:
u - ln| u + 1 | = x + C --> visszahelyettesitunk
x + y - ln| x + y + 1 | = x + c
Magasabbrendu DE-k
Homogen linearis, allando egyutthatos DE
Megoldas: C * eʎ*x alakban kell keresni. De neha bejon cos/sin is melle, hogy ne legyen egyszeru.
Pelda:
y(3) + 2 * y(2) + y' = 0
ʎ3 + 2 * ʎ2 + ʎ = 0 // nem talaltam half-life jelet :(
ʎ * ( ʎ2 + 2 * ʎ + 1 ) = 0 // annyit emelsz ki amennyi a legkisebb lambda hatvanya (itt 1)
ʎ * ( ʎ + 1 )2 = 0
elso felebol ʎ1 = 0
masodik felebol ʎ2 = -1
DE 3 megoldas kell!!!
ilyenkor a homogen megoldashoz hozzarakunk meg x-el beszorzott tagokat
yh = C1 * e0 * x + C2 * e-1 * x + C3 * x * e-1 * x
Pelda2:
y(3) + 4 * y(2) + 13 * y' = 0
ʎ3 + 4 * ʎ2 + 13 * ʎ = 0 // kiemelsz ʎ-et
ʎ( ʎ2 + 4 * ʎ + 13 ) = 0
ʎ( (ʎ + 2)2 + 9 ) = 0
elso felebol ʎ1 = 0
masodik felebol:
-9 = (ʎ + 2)2
-91/2 = ʎ + 2
-91/2 - 2 = ʎ
3*i - 2 = ʎ //ket darab komplex megoldas lesz, ezek miatt be kell rakni sin/cos-t is a megoldasba
-3*i - 2 = ʎ
yh = C1 * e0 * x + C2 * e-2 * x * cos(3 * x) + C3 * e-2 * x * sin(3 * x)
tehat a valos resz lesz a ʎ, a kepzetes resz pedig a cos/sin (pozitiv/negativ) belseje
Pelda3:
adott egy megoldas: 2 * e5 * x - e-3 * x
ebbol kell a DE-et felirni.
ebbol rogton latjuk is, hogy ʎ1 = 5
ʎ2 = -3
tehat ebbol kovetkeztethetunk a karakterisztikus egyenletre:
(ʎ - 5) * (ʎ + 3) = 0
innentol 'csak' at kell rendezni, es megoldani
ʎ2 + 3 * ʎ - 5 * ʎ - 15 = 0
ʎ2 - 2 * ʎ - 15 = 0
y(2) - 2 * y - 15 = 0
Inhomogen linearis, allando egyutthatos DE
absztrakt pelda:
a(x) * y(2) + b(x) * y' + c(x) * y = f(x)
Ebbol kell a homogen DE megoldasa.
a(x) * y(2) + b(x) * y' + c(x) * y = 0
yh = C1 * y1(x) + C2 * y2(x) // ez ugye az eʎ*x -os alak
Az inhomogen partikularis megoldasa ebbol az alabbi alakban lesz:
c * | yip = C1 * y1(x) + C2 * y2(x)
b * | y'ip = C1' * y1(x) + C2 * y2'(x) + C1' * y1(x) + C2 * y2'(x)
// note: C1' * y1(x) + C2 * y2'(x) = 0
a * | yip = C1' * y1'(x) + C1 * y1(2)(x) + C2' * y2'(x) + C2 * y2(2)(x)
ezt C1, C2-re kell megoldani.
Izoklinak
pelda:
y' = ey + 2 - x
ebbol magic: K = ey + 2 - x
kifejezzuk y-t:
y = ln( x + K ) - 2
Ha kerdeznek lokalis szelso erteket, akkor y'-at kell megvizsgalni helyettesitessel
Az inflexios ponthoz y(2)-at kell megnezni:
y(2) > 0 --> lokalis minimum
y(2) < 0 --> lokalis maximum
Ha parhuzamossagot kerdeznek, akkor a meredekseg = K-val.
Ezekhez ajanlott megnezni par feladatot, es azon ertelmezni :D