„Záróvizsga kvíz - Hálók” változatai közötti eltérés
A VIK Wikiből
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
}} | }} | ||
== Mi a neve annak a sokportos | == Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | ||
15. sor: | 15. sor: | ||
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés. | # A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés. | ||
== Milyen szerepet | == Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}} | ||
# | # Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról. | ||
# | # Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban. | ||
# | # Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat. | ||
# | # Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban. | ||
# A | # A többi válasz közül egyik sem helyes. | ||
== Mit jelent | == Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | ||
# | # Osztálynélküli tartományközi útválasztást. | ||
# Az A, B | # Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését. | ||
# AS-ek ( | # AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert. | ||
# A | # A többi válasz közül egyik sem helyes. | ||
== Mi a | == Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}} | ||
# A | # A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges. | ||
# Csak a felette | # Csak a felette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség. | ||
# Csak az alatta | # Csak az alatta lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség. | ||
# Csak a mellette | # Csak a mellette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség. | ||
# A | # A többi válasz közül egyik sem jó. | ||
== Milyen | == Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}} | ||
# Sorrendhelyes | # Sorrendhelyes átvitel | ||
# | # Portkezelés | ||
# | # Torlódásvezérlés | ||
# | # Hibavédő k\odolás a teljes UDP PDU-ra. | ||
# A fentiek | # A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja. | ||
== Mely | == Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}} | ||
# Az | # Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”). | ||
# Ha az | # Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet. | ||
# Ha | # Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást. | ||
# | # ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes. | ||
== Mely | == Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}} | ||
# Az | # Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve. | ||
# A | # A hálózati csatoló fizikai címe. | ||
# Az | # Az alkalmazáshoz rendelt portszám. | ||
# IP- | # IP-verzió és IP-cím. | ||
# Az | # Az alkalmazás memóriacíme. | ||
== | == Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | ||
# Mert | # Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz. | ||
# Nincsen harmadik | # Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”. | ||
# | # Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják. | ||
# Mert | # Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”. | ||
# A | # A többi válasz közül egyik sem helyes. | ||
== Az otthoni | == Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | ||
97. sor: | 97. sor: | ||
== Milyen | == Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | ||
# A | # A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat. | ||
# A | # A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek. | ||
# A | # A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak. | ||
# A fenti | # A fenti válaszok közül egyik sem helyes. | ||
== | == Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backo↵ stratégia alkalmazásával.” == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | ||
# jam, | # jam, zavaró jel, zajlöket | ||
== Mely(ek) lehet(nek) az | == Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}} | ||
# Bitsorozatok | # Bitsorozatok keretezése. | ||
# | # Bitszinkronizáció végzése. | ||
# | # Csatlakozók típusának, méretének rögzítése. | ||
# | # Közeghozzáférés vezérlése. | ||
# Adatkapcsolati | # Adatkapcsolati címek kezelése. | ||
# Egyedi linkek | # Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé. | ||
== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az | == Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | ||
# gateway, | # gateway, átjáró | ||
== Mit neveznek az | == Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | ||
# Egy | # Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert. | ||
# Egy olyan | # Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak. | ||
# Olyan | # Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt. | ||
# Egy olyan | # Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsol\odik további hálózatokhoz. | ||
# A fenti | # A fenti válaszok közül egyik sem helyes. | ||
== | == Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | ||
# | # Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket. | ||
# | # Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat. | ||
# Mert a | # Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során. | ||
# Mert | # Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett. | ||
== Az | == Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}} | ||
# A webszerver a HTTP- | # A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli. | ||
# A | # A névfeloldás funkciót is ellátja. | ||
# A HTTPS a HTTP SSL-lel | # A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata. | ||
# Statikus | # Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas. | ||
# A fenti | # A fenti válaszok közül egyik sem helyes. | ||
== | == Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | ||
# MTU vagy | # MTU vagy maximális csomagméret | ||
== | == Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5}} | ||
# A | # A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges. | ||
# Csak a felette | # Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség. | ||
# Csak az alatta | # Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség. | ||
# Csak a mellette | # Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség. | ||
# A | # A többi válasz közül egyik sem jó. | ||
== | == Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, akkor az adó egy . . . . . . . . . . . . -t bocsát ki, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” == | ||
minden | |||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | ||
# jam vagy | # jam vagy zavaró jel vagy zajlöket | ||
== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a | == Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | ||
# hub vagy multiport repeater vagy | # hub vagy multiport repeater vagy többportos jelismétlő vagy többkaus jelismétlő | ||
== Milyen | == Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | ||
# A | # A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek. | ||
# A | # A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat. | ||
# A | # A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak. | ||
# A | # A többi válasz közül egyik sem helyes. | ||
== | == Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | ||
# | # Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat. | ||
# | # Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket. | ||
# Mert a | # Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során. | ||
# Mert | # Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett. | ||
== | == Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakotmindenidőbenmegérkezettnyugtaeseténaduplájáranöveli, ............naknevezzük.” == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | ||
227. sor: | 224. sor: | ||
== | == Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | ||
237. sor: | 234. sor: | ||
== | == Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | ||
247. sor: | 244. sor: | ||
== | == Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | ||
257. sor: | 254. sor: | ||
== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek | == Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | ||
266. sor: | 263. sor: | ||
# NAT | # NAT | ||
== Mit | == Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | ||
# | # Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét. | ||
# | # összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre. | ||
# Eldobja a csomagot, mert | # Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni. | ||
# A | # A többi válasz közül egyik sem helyes. | ||
== Milyen | == Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | ||
# A | # A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek. | ||
# A | # A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat. | ||
# A | # A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak. | ||
# A | # A többi válasz közül egyik sem helyes. | ||
== Az | == Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5}} | ||
# | # Tisztán exponenciális. | ||
# | # Tisztán lineáris. | ||
# | # Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához. | ||
# A 3. | # A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum. | ||
# A backoff | # A backoff értékét résidőkben számoljuk. | ||
# A | # A többi válasz közül egyik sem helyes. | ||
== Az | == Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6}} | ||
# IP- | # IP-verzió és IP-cím. | ||
# | # Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója. | ||
# | # Alkalmazás futtatható állományának fájlneve. | ||
# Az | # Az alkalmazás memóriacíme. | ||
# A | # A hálózati csatoló fizikai címe. | ||
# | # Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma. | ||
== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a | == Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | ||
316. sor: | 313. sor: | ||
# gateway | # gateway | ||
# switch | # switch | ||
# | # híd (bridge) | ||
# hub | # hub | ||
== Az A | == Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | ||
330. sor: | 327. sor: | ||
== Mely(ek) az adatkapcsolati | == Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}} | ||
# | # híd (bridge) | ||
# | # kapcsoló (switch) | ||
# | # útválasztó (router) | ||
# | # többkapus jelismétlő (hub) | ||
# | # jelismétlő (repeater) | ||
# | # átjáró (gateway) | ||
== | == Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimb\olumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | ||
352. sor: | 349. sor: | ||
== | == ̈sszehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}} | ||
# A | # A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest. | ||
# A | # A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest. | ||
# A fairness elvek sokkal jobban | # A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál. | ||
# Mai napig | # Mai napig használják egyes rendszerekben. | ||
== | == Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikáci\oban, peer-to-peermódon, ............ módnaknevezzük." == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | ||
371. sor: | 368. sor: | ||
== | == Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | ||
# Mert | # Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk. | ||
# Mert gyorsabban | # Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk. | ||
# Mert ez | # Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát. | ||
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora | # Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet. | ||
# Egyik felsorolt | # Egyik felsorolt válasz sem jó. | ||
== | == Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hál\ozati csom\opont neve és annak ............ -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megval\osítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a ............ végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}} | ||
391. sor: | 388. sor: | ||
== Az A | == Az A és B végpont közötti kommunikáci\o során A végpont által küldött utols\o 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | ||
400. sor: | 397. sor: | ||
== Az | == Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}} | ||
# | # Réselt Aloha | ||
# CSMA/CD | # CSMA/CD | ||
# Polling ( | # Polling (körbekérdezés) | ||
# | # Egyszerű Aloha | ||
# Probing (csoportos | # Probing (csoportos lekérdezés) | ||
== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a | == Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | ||
# | # híd (bridge) | ||
# | # kapcsoló (switch) | ||
# | # útválasztó (router) | ||
# | # többkapus jelismétlő (hub) | ||
# | # jelismétlő (repeater) | ||
# | # átjáró (gateway) | ||
== Mit | == Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | ||
# | # Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét. | ||
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre. | # Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre. | ||
# Eldobja a csomagot, mert | # Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni. | ||
# Egyik fenti | # Egyik fenti válasz sem helyes. | ||
== | == Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | ||
# | # Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább. | ||
# ́Igy nagy | # ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is. | ||
# A switch | # A switch segítségével külön ütközési tartományokra bonthat\o a hálózat. | ||
# Egyik fenti | # Egyik fenti válasz sem helyes. | ||
== Az | == Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}} | ||
# | # általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez. | ||
# | # Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható. | ||
# A | # A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata. | ||
# | # Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál. | ||
== Milyen | == Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | ||
# Sorrendhelyes | # Sorrendhelyes átvitelt. | ||
# | # Portkezelést. | ||
# | # Torlódásvezérlést. | ||
# | # Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra. | ||
# Egyik felsorolt | # Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja. | ||
== Az A | == Az A és B végpont közötti kommunikáci\o során A végpont utols\oként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | ||
474. sor: | 471. sor: | ||
== A TCP/IP | == A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | ||
# | # Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokb\ol adatkapcsolati azonosítót is használnak. | ||
# Nem | # Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak. | ||
# Az adatkapcsolati | # Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg. | ||
# A MAC | # A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét. | ||
== A | == A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csom\opontja a következő állapotvektort tartja nyilván: | ||
|B,1|C,2|D,3|E,4|F,1| | |B,1|C,2|D,3|E,4|F,1| | ||
Megérkezik B-től a következő állapotvektor: | |||
|A,1|C,3|D,2|E,4|H,2| | |A,1|C,3|D,2|E,4|H,2| | ||
Mely | Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | ||
497. sor: | 494. sor: | ||
# E, 2 | # E, 2 | ||
== A TCP/IP protokoll- | == A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | ||
# | # Hálózati réteg. | ||
# | # Szállítási réteg. | ||
# | # Adatbiztonsági réteg. | ||
# Fizikai | # Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt. | ||
# A fentiek | # A fentiek közül egyik válasz sem helyes. | ||
== Mit jelent az IEEE 802.11 | == Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}} | ||
# Egy ,,access point”-ot | # Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat. | ||
# A WLAN QoS- | # A WLAN QoS-szolgáltatását. | ||
# A WLAN | # A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat. | ||
# WLAN-okat | # WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmaz\o elrendezést. e) Egyik válasz sem jó. | ||
== | == Azalábbiállításokközülmelyiknemigazavivőérzékelésestöbbszöröshozzáféréseseljárásoktulajdonságaiközül? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | ||
# | # Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése. | ||
# Az Aloha | # Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak. | ||
# Nagy | # Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük. | ||
# | # ü tközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság. | ||
# A fenti | # A fenti válaszok közül mindegyik igaz. | ||
== Az | == Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}} | ||
# Sorrendhelyes | # Sorrendhelyes átvitel. | ||
# | # Portkezelés. | ||
# | # Forgalomszabályozás. d) Torlódásvezérlés. | ||
# A fentiek | # A fentiek közül egyik válasz sem helyes. |
A lap 2013. december 27., 00:00-kori változata
Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok
Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani!
- Router (útválasztó).
- Repeater (ismétlő).
- Gateway (átjáró).
- Switch (kapcsoló).
- A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.
Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában?
- Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthet- nek az alkalmazott routing protokollról.
- Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy be- jegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
- Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
- Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
- A többi válasz közül egyik sem helyes.
Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing?
- Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
- Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
- AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
- A többi válasz közül egyik sem helyes.
Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk?
- A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
- Csak a felette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
- Csak az alatta lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
- Csak a mellette lévő réteg – amelynek szolgáltatást nyújt – hozzájárulására van szükség.
- A többi válasz közül egyik sem jó.
Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll?
- Sorrendhelyes átvitel
- Portkezelés
- Torlódásvezérlés
- Hibavédő k\odolás a teljes UDP PDU-ra.
- A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.
Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt?
- Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
- Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
- Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
- ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást. e) A többi válasz egyike sem helyes.
Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez?
- Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
- A hálózati csatoló fizikai címe.
- Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
- IP-verzió és IP-cím.
- Az alkalmazás memóriacíme.
Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése?
- Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
- Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
- Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
- Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
- A többi válasz közül egyik sem helyes.
Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni?
- NAT
Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén?
- A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
- A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
- A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
- A fenti válaszok közül egyik sem helyes.
Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backo↵ stratégia alkalmazásával.”
- jam, zavaró jel, zajlöket
Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)?
- Bitsorozatok keretezése.
- Bitszinkronizáció végzése.
- Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
- Közeghozzáférés vezérlése.
- Adatkapcsolati címek kezelése.
- Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.
Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez!
- gateway, átjáró
Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)?
- Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
- Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
- Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
- Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsol\odik további hálózatokhoz.
- A fenti válaszok közül egyik sem helyes.
Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni?
- Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
- Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
- Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
- Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.
Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re?
- A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
- A névfeloldás funkciót is ellátja.
- A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
- Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
- A fenti válaszok közül egyik sem helyes.
Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.”
- MTU vagy maximális csomagméret
Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk?
- A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
- Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
- Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
- Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
- A többi válasz közül egyik sem jó.
Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, akkor az adó egy . . . . . . . . . . . . -t bocsát ki, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.”
- jam vagy zavaró jel vagy zajlöket
Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi!
- hub vagy multiport repeater vagy többportos jelismétlő vagy többkaus jelismétlő
Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén?
- A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
- A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
- A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
- A többi válasz közül egyik sem helyes.
Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni?
- Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
- Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
- Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
- Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.
Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakotmindenidőbenmegérkezettnyugtaeseténaduplájáranöveli, ............naknevezzük.”
- slow start
Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton?
- 50
- 100
- 200
- 500
Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte!
- 0.6
- 1.2
- 2.4
- 4.8
Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le!
- 50
- 100
- 200
- 500
Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkap- csolati rétegbeli címet?
- DNS
- DHCP
- Address Resolution Protocol (ARP)
- NAT
Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete?
- Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
- összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
- Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
- A többi válasz közül egyik sem helyes.
Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén?
- A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
- A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
- A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
- A többi válasz közül egyik sem helyes.
Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára?
- Tisztán exponenciális.
- Tisztán lineáris.
- Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
- A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
- A backoff értékét résidőkben számoljuk.
- A többi válasz közül egyik sem helyes.
Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül?
- IP-verzió és IP-cím.
- Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
- Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
- Az alkalmazás memóriacíme.
- A hálózati csatoló fizikai címe.
- Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.
Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná!
- gateway
- switch
- híd (bridge)
- hub
Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600?
- 60
- 100
- 120
- 200
Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)?
- híd (bridge)
- kapcsoló (switch)
- útválasztó (router)
- többkapus jelismétlő (hub)
- jelismétlő (repeater)
- átjáró (gateway)
Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimb\olumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.)
- 0.5
- 1
- 1.5
- 2
̈sszehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)?
- A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
- A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
- A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
- Mai napig használják egyes rendszerekben.
Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikáci\oban, peer-to-peermódon, ............ módnaknevezzük."
- shared
- ad hoc
- wired
Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot?
- Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
- Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
- Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
- Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
- Egyik felsorolt válasz sem jó.
Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hál\ozati csom\opont neve és annak ............ -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megval\osítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a ............ végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett."
- IP
- DNS
- cache
Az A és B végpont közötti kommunikáci\o során A végpont által küldött utols\o 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő?
- 111,31 byte
- 222,31 byte
- 333,31 byte
Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)?
- Réselt Aloha
- CSMA/CD
- Polling (körbekérdezés)
- Egyszerű Aloha
- Probing (csoportos lekérdezés)
Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi!
- híd (bridge)
- kapcsoló (switch)
- útválasztó (router)
- többkapus jelismétlő (hub)
- jelismétlő (repeater)
- átjáró (gateway)
Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete?
- Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
- Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
- Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
- Egyik fenti válasz sem helyes.
Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett?
- Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
- ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
- A switch segítségével külön ütközési tartományokra bonthat\o a hálózat.
- Egyik fenti válasz sem helyes.
Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre?
- általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
- Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
- A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
- Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.
Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP?
- Sorrendhelyes átvitelt.
- Portkezelést.
- Torlódásvezérlést.
- Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
- Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.
Az A és B végpont közötti kommunikáci\o során A végpont utols\oként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500?
- 100
- 200
- 500
- 1000
A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)?
- Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokb\ol adatkapcsolati azonosítót is használnak.
- Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
- Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
- A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.
== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csom\opontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
|B,1|C,2|D,3|E,4|F,1|
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
|A,1|C,3|D,2|E,4|H,2|
Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==
- H, 2
- H, 3
- E, 4
- E, 2
A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg?
- Hálózati réteg.
- Szállítási réteg.
- Adatbiztonsági réteg.
- Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
- A fentiek közül egyik válasz sem helyes.
Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)?
- Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
- A WLAN QoS-szolgáltatását.
- A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
- WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmaz\o elrendezést. e) Egyik válasz sem jó.
Azalábbiállításokközülmelyiknemigazavivőérzékelésestöbbszöröshozzáféréseseljárásoktulajdonságaiközül?
- Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
- Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
- Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
- ü tközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
- A fenti válaszok közül mindegyik igaz.
Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP?
- Sorrendhelyes átvitel.
- Portkezelés.
- Forgalomszabályozás. d) Torlódásvezérlés.
- A fentiek közül egyik válasz sem helyes.