„Algoritmuselmélet - Vizsga, 2013.05.30.” változatai közötti eltérés
52. sor: | 52. sor: | ||
}} | }} | ||
===4. Feladat=== | ===4. Feladat (Van megoldás)=== | ||
Van egy tábla <math> (n</math> <big>x</big> <math>m</math> kockákból álló<math> ) </math>. Az <math> A </math> <math> n</math> <big>x</big> <math>m</math>-es mátrixban adott, hogy az egyes kockákban hány mogyoró van (a mogyorók nem lógnak át egyik kockából a másikba). Két gyerek akar osztozkodni a csokin, úgy, hogy a csokit kéfelé törik (egyenes vonal mentén, párhuzamosan a tábla valamelyik szélével). Egy osztkozkodás igazságtalansági faktorát a következőképpen kaphatjuk: ha az egyik darabban <math> k_1 </math> kocka csoki, és <math> m_1 </math> darab mogyoró van, a másikban pedig <math> k_2 </math> kocka csoki és <math> m_2 </math> darab mogyoró, akkor az igazságtalansági faktor <math> \left | \left ( k_1+m_1 \right ) -(k_2+m_2)\right | </math>. Adjon <math> O(nm) </math> lépést használó algoritmust, ami eldönti, hogy melyik szétosztásnak a legkisebb az igazságtalansági faktora. (Egy lépésnek számít, ha kiolvasunk egy értéket az <math> A </math> mátrixból vagy ha összeadást, illetve kivonást hajtunk végre két számon.) | |||
{{Rejtett | {{Rejtett | ||
|mutatott=<big>'''Megoldás'''</big> | |mutatott=<big>'''Megoldás'''</big> | ||
|szöveg= | |szöveg= | ||
[[File:algel_vizsga1_2013tavasz_4_csoki.PNG|200px]] | |||
*Hozzunk létre egy <math> n </math> elemű <math> TN </math> tömböt, ahol az <math> i. </math> cellában az szerepel, hogy az <math> A </math> mátrix annyiadik oszlopában mennyi a <math> k+m </math>. ''(ez <math> n*m </math> kiolvasás, és <math> n*(m-1) </math> összeadás, vagyis <math> \Rightarrow O(nm) </math>. | |||
*Hozzunk létre egy <math> m </math> elemű <math> TM </math> tömböt, ahol az <math> i. </math> cellában az szerepel, hogy az <math> A </math> mátrix annyiadik sorában mennyi a <math> k+m </math>. ''(ez <math> m*n </math> kiolvasás, és <math> m*(n-1) </math> összeadás, vagyis <math> \Rightarrow O(nm) </math>. | |||
[[File:algel_vizsga1_2013tavasz_4_tn_tm.PNG|200px]] | |||
*Hozzunk létre egy <math> (n-1) </math> x <math> 2 </math>-es <math> N </math> tömböt, ahol az 1. sorban balról jobbra nézzük, mennyi a <math> k+m </math>, a 2. sorban pedig jobbról balra. ''<math>(</math>1. sor a <math> (k_1+m_1) </math>, 2. sor pedig a hozzá tartozó <math> (k_2+m_2) .)</math> | |||
**<math>N[1,1]= TN[1] </math> majd <math>N[i,1]= N[i-1,1]+TN[i] , i=2...(n-1)</math>. | |||
**<math>N[1,2]= \sum_{i=2}^{n}TN[i] </math> majd <math>N[i,2]= N[i-1,2]-TN[i] , i=2...(n-1)</math>. | |||
*Hozzunk létre egy <math> (m-1) </math> x <math> 2 </math>-es <math> M </math> tömböt, ahol az 1. sorban fentről lefele nézzük, mennyi a <math> k+m </math>, a 2. sorban pedig alulról felfele. ''<math>(</math>1. sor a <math> (k_1+m_1) </math>, 2. sor pedig a hozzá tartozó <math> (k_2+m_2) .)</math> | |||
**<math>M[1,1]= TM[1] </math> majd <math>M[i,1]= M[i-1,1]+TM[i] , i=2...(m-1)</math>. | |||
**<math>M[1,2]= \sum_{i=2}^{m}TM[i] </math> majd <math>M[i,2]= M[i-1,2]-TM[i] , i=2...(m-1)</math>. | |||
[[File:algel_vizsga1_2013tavasz_4_N_M.PNG|200px]] | |||
*Az <math> N </math> és <math> M </math> tömbök létrehozása <math> O(n) </math> és <math> O(m) </math> lépést igényel. | |||
*Nincs is más dolgunk, mint végigmenni az <math> N </math> és <math> M </math> tömbökön úgy, hogy az <math> i. </math> oszlopban vesszük a 2 szám különbségének abszolút értékét, vagyis az igazságtalansági faktort számoljuk, és mindig elmentjók egy változóba a minimumot, és a ehhez tartozó törésvonalat. Ez is <math> O(n) </math> és <math> O(m) </math> lépés. | |||
*Összesen tehát <math> O(nm)+O(nm)+O(n)+O(m)+O(n)+O(m)=O(nm) </math> lépéssel megoldottuk a feladatot. | |||
:::::[[File:algel_vizsga1_2013tavasz_4_1.PNG|400px]] [[File:algel_vizsga1_2013tavasz_4_2.PNG|400px]] | |||
}} | }} | ||
A lap 2013. június 16., 07:45-kori változata
2013.06.06. vizsga megoldásai
1. Feladat
TODO
2. Feladat (Van megoldás)
Adja meg a 2-3 fa definícióját! Adjon felső becslést a fa szintszámára n tárolt elem esetén, állítását bizonyítsa is!
Adja meg a 2-3 fa definícióját!
- Elemeket csak a levelekben tárolunk.
- Az elemek balról jobbra növekvő sorrendben állnak.
- Minden belső csúcsnak 2, vagy 3 fia lehet, se több, se kevesebb. (Kivéve, ha csak 1 elemet tárolunk a fában, mert akkor a gyökérnek csak 1 fia van.)
- A fa levelei a gyökértől egyenlő távolságra vannak (vagyis a levelek 1 szinten vannak).
- A belső csúcsokban mutatókat (M) és 1, vagy 2 kulcsot (S) tárolunk.
- Ha a csúcsnak 2 fia van, akkor 2 mutatót, és egy kulcsot tárol. Fájl:2 3 2.png
- A bal részfában az elemek kisebbek, mint S1.
- A jobb részfában az elemek nagyobb-egyenlőek, mint S1 (vagyis az 1. elem S1).
- Ha a csúcsnak 3 fia van, akkor 3 mutatót, és 2 kulcsot tárol. Fájl:2 3 3.png
- A bal részfában az elemek kisebbek, mint S1.
- A középső részfában az elemek nagyobb-egyenlőek, mint S1 (vagyis az 1. elem S1), de kisebbek, mint S2.
- A jobb részfában az elemek nagyobb-egyenlőek, mint S2 (vagyis az 1. elem S2).
- Ha a csúcsnak 2 fia van, akkor 2 mutatót, és egy kulcsot tárol. Fájl:2 3 2.png
Adjon felső becslést a fa szintszámára n tárolt elem esetén, állítását bizonyítsa is!
, ahol a fa szintszáma.
Bizonyítás:
-
- Minden belső csúcsnak legalább 2 fia van, így az szinten legalább csúcs van, tehát:
-
- Minden belső csúcsnak maximum 3 fia van, így az szinten maximum csúcs van, tehát:
3. Feladat
TODO
4. Feladat (Van megoldás)
Van egy tábla x kockákból álló. Az x -es mátrixban adott, hogy az egyes kockákban hány mogyoró van (a mogyorók nem lógnak át egyik kockából a másikba). Két gyerek akar osztozkodni a csokin, úgy, hogy a csokit kéfelé törik (egyenes vonal mentén, párhuzamosan a tábla valamelyik szélével). Egy osztkozkodás igazságtalansági faktorát a következőképpen kaphatjuk: ha az egyik darabban kocka csoki, és darab mogyoró van, a másikban pedig kocka csoki és darab mogyoró, akkor az igazságtalansági faktor . Adjon lépést használó algoritmust, ami eldönti, hogy melyik szétosztásnak a legkisebb az igazságtalansági faktora. (Egy lépésnek számít, ha kiolvasunk egy értéket az mátrixból vagy ha összeadást, illetve kivonást hajtunk végre két számon.)
- Hozzunk létre egy elemű tömböt, ahol az cellában az szerepel, hogy az mátrix annyiadik oszlopában mennyi a . (ez kiolvasás, és összeadás, vagyis .
- Hozzunk létre egy elemű tömböt, ahol az cellában az szerepel, hogy az mátrix annyiadik sorában mennyi a . (ez kiolvasás, és összeadás, vagyis .
- Hozzunk létre egy x -es tömböt, ahol az 1. sorban balról jobbra nézzük, mennyi a , a 2. sorban pedig jobbról balra. 1. sor a , 2. sor pedig a hozzá tartozó
- majd .
- majd .
- Hozzunk létre egy x -es tömböt, ahol az 1. sorban fentről lefele nézzük, mennyi a , a 2. sorban pedig alulról felfele. 1. sor a , 2. sor pedig a hozzá tartozó
- majd .
- majd .
- Az és tömbök létrehozása és lépést igényel.
- Nincs is más dolgunk, mint végigmenni az és tömbökön úgy, hogy az oszlopban vesszük a 2 szám különbségének abszolút értékét, vagyis az igazságtalansági faktort számoljuk, és mindig elmentjók egy változóba a minimumot, és a ehhez tartozó törésvonalat. Ez is és lépés.
- Összesen tehát lépéssel megoldottuk a feladatot.
5. Feladat (Van megoldás)
Egy algoritmus lépésszámáról tudjuk, hogy és tudjuk azt is, hogy . Bizonyítsa be, hogy .
Van olyan és , hogy esetén
Azt kell észrevennünk, hogy ez tulajdonképpen egy mértani sor, amire van képletünk:
, ahol , vagyis
ha (A lényeg, hogy felülről becsüljük!)
Tehát6. Feladat
Egy ország n kis szigetből áll. Szeretnénk néhány hajójáratot indítani a szigetek között úgy, hogy bárhonnan bárhova el lehessen jutni (esetleg átszállással). Ehhez ismerjük bármely két szigetre, hogy mennyibe kerül egy évben a hajójárat fenntartása közöttük, illetve azt, hogy mekkora az itt várható éves bevétel. Adjon algoritmust, ami ezen adatok ismeretében időben meghatározza, hogy hol indítsuk el a hajójáratokat, ha a lehető legnagyobb várható éves hasznot (vagy a lehető legkisebb veszteséget) szeretnénk elérni. (Egy szigeten egy hajóállomás van csak).
7. Feladat
TODO
8. Feladat
TODO