„Matematika A1 - Vizsga: 2007.06.07” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
David14 (vitalap | szerkesztései)
David14 (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{GlobalTemplate|Villanyalap|VizsgaHat}}
==Feladatok:==
===1. Határozza meg a (0,2,0), (1,0,-1) és (0,-1,2) pontokat tartalmazó sík egyenletét.===
===2. Oldja meg a <math>z^2 = \overline{z}^ 2</math> egyenletet.===
===3. Határozza meg az alábbi sorozatok határértékét: (a) <math>a_n = (\frac{n^2-1}{n^2+2})^{3n^2}</math> (b) <math> \sqrt[n]{\frac{2n^2-1}{n^2+2}}</math>===
===4. Legyen <math> f(x)= xarctan\frac{1}{x^2}, x \neq 0</math> és <math>0, x=0</math>. (a) Hol folytonos és hol deriválható f? (b) Hol folytonos f'?===
===5. Igaz vagy hamis? Válaszát indokolja!===
==== (a) Ha <math>a,b \neq 0</math> és <math>ab = ac</math>, akkor <math>b = c</math>====
==== (b) Ha <math>lima_n = limb_n = 0</math> akkor <math>lim \frac{a_n}{b_n} = 1</math>====
==== (c) Ha f korlátos [a,b]-n, akkor folytonos [a,b]-n.====
==== (d) Ha f szigorúan monoton nő <math>\mathbb{R}</math>-en, akkor <math>lim_\infty f = \infty</math>====
===6. Számítsa ki a következő integrálokat:<math> (a) \int \frac{1}{x(x^2+1)}dx (b) \int \frac{\sqrt{x}}{x\sqrt{x}+3}dx</math>===


==Megoldások:==


 
===2. Oldja meg a <math>z^2 = \overline{z}^ 2</math> egyenletet.===
===Feladatok:===
=====1. Határozza meg a (0,2,0), (1,0,-1) és (0,-1,2) pontokat tartalmazó sík egyenletét.=====
=====2. Oldja meg a <math>z^2 = \overline{z}^ 2</math> egyenletet.=====
=====3. Határozza meg az alábbi sorozatok határértékét: (a) <math>a_n = (\frac{n^2-1}{n^2+2})^{3n^2}</math> (b) <math> \sqrt[n]{\frac{2n^2-1}{n^2+2}}</math>=====
=====4. Legyen <math> f(x)= xarctan\frac{1}{x^2}, x \neq 0</math> és <math>0, x=0</math>. (a) Hol folytonos és hol deriválható f? (b) Hol folytonos f'?=====
=====5. Igaz vagy hamis? Válaszát indokolja!=====
====== (a) Ha <math>a,b \neq 0</math> és <math>ab = ac</math>, akkor <math>b = c</math>======
====== (b) Ha <math>lima_n = limb_n = 0</math> akkor <math>lim \frac{a_n}{b_n} = 1</math>======
====== (c) Ha f korlátos [a,b]-n, akkor folytonos [a,b]-n.======
====== (d) Ha f szigorúan monoton nő <math>\mathbb{R}</math>-en, akkor <math>lim_\infty f = \infty</math>======
=====6. Számítsa ki a következő integrálokat: (a) <math>\int \frac{1}{x(x^2+1)}dx (b) \int \frac{\sqrt{x}}{x\sqrt{x}+3}dx</math>=====
 
-- [[ViszkeiGyorgy|Gyurci]] - 2008.01.14.
 
 
===Megoldások:===
 
=====2. Oldja meg a <math>z^2 = \overline{z}^ 2</math> egyenletet.=====


<math>z^2 = \overline{z}^ 2</math>
<math>z^2 = \overline{z}^ 2</math>
70. sor: 63. sor:
-- [[mp9k1|MP]] - 2012.01.09.
-- [[mp9k1|MP]] - 2012.01.09.


=====3. Határozza meg az alábbi sorozatok határértékét: (a) <math>a_n = (\frac{n^2-1}{n^2+2})^{3n^2}</math> (b) <math> \sqrt[n]{\frac{2n^2-1}{n^2+2}}</math>=====
===3. Határozza meg az alábbi sorozatok határértékét: (a) <math>a_n = (\frac{n^2-1}{n^2+2})^{3n^2}</math> (b) <math> \sqrt[n]{\frac{2n^2-1}{n^2+2}}</math>===




======(a)======
====(a)====
Először alkalmazzuk az [[OverLord|OverLord]] féle algebrai trükköt, és a számlálót átalakítjuk:
Először alkalmazzuk az [[OverLord|OverLord]] féle algebrai trükköt, és a számlálót átalakítjuk:


88. sor: 81. sor:
-- [[ViszkeiGyorgy|Gyurci]] - 2008.01.14.
-- [[ViszkeiGyorgy|Gyurci]] - 2008.01.14.


======(b) ======
====(b) ====
Először vizsgáljuk meg az n-edik gyökjelen belüli törtet:
Először vizsgáljuk meg az n-edik gyökjelen belüli törtet:
Egyszerűsítsük a törtet <math>n^2</math>-el:
Egyszerűsítsük a törtet <math>n^2</math>-el:
109. sor: 102. sor:
-- [[mp9k1|MP]] - 2012.01.09.
-- [[mp9k1|MP]] - 2012.01.09.


=====6.=====
===6.===
======(a) <math>\int \frac{1}{x(x^2+1)}dx </math>======
====(a) <math>\int \frac{1}{x(x^2+1)}dx </math>====
Parciális törtekre bontjuk az integrandust:
Parciális törtekre bontjuk az integrandust:
<math> \frac{1}{x(x^2+1)} = \frac{A}{x} + \frac{Bx +C}{x^2+1}</math>
<math> \frac{1}{x(x^2+1)} = \frac{A}{x} + \frac{Bx +C}{x^2+1}</math>
132. sor: 125. sor:
-- [[OverLord|OverLord]] - 2008.01.14.
-- [[OverLord|OverLord]] - 2008.01.14.


======(b) <math> \int{ \frac{\sqrt{x}}{x\sqrt{x}+3}}\;dx </math>======
====(b) <math> \int{ \frac{\sqrt{x}}{x\sqrt{x}+3}}\;dx </math>====
<math>  \frac{x^{\frac{1}{2}}}{xx^{\frac{1}{2}}+3} = \frac{x^{\frac{1}{2}}}{x^{\frac{3}{2}}+3} </math>
<math>  \frac{x^{\frac{1}{2}}}{xx^{\frac{1}{2}}+3} = \frac{x^{\frac{1}{2}}}{x^{\frac{3}{2}}+3} </math>
Mi is a nevező deriváltja? Jéé, az majdnem a számláló! Ennek örülünk :)
Mi is a nevező deriváltja? Jéé, az majdnem a számláló! Ennek örülünk :)

A lap 2013. február 25., 18:09-kori változata

Feladatok:

1. Határozza meg a (0,2,0), (1,0,-1) és (0,-1,2) pontokat tartalmazó sík egyenletét.

2. Oldja meg a egyenletet.

3. Határozza meg az alábbi sorozatok határértékét: (a) (b)

4. Legyen és . (a) Hol folytonos és hol deriválható f? (b) Hol folytonos f'?

5. Igaz vagy hamis? Válaszát indokolja!

(a) Ha és , akkor

(b) Ha akkor

(c) Ha f korlátos [a,b]-n, akkor folytonos [a,b]-n.

(d) Ha f szigorúan monoton nő -en, akkor

6. Számítsa ki a következő integrálokat:

Megoldások:

2. Oldja meg a egyenletet.

Átírjuk másik alakba:

=

++=+

"hosszas" rendezés után:

abj=0

Egy szorzat eredménye akkor és csak akkor zérus, ha valamely tagja a szoraztnak 0.

Tehát:

a=0 és "b" R vagy b=0 és "a" R vagy a és b is 0


(A tördelés kicsit csúnya, sajnos nem értek ehhez, kérlek ha nem fáradtság javítsd ki) (*A megoldásomban nem vagyok biztos, senki sem ellenőrizte. Ha ellenőrizted, kérlek töröld ezt a sort.*)

-- GAbika -- 2009.01.15.

Nekem az előző megoldás nem jelent meg érthetően, itt az enyém:

Írjuk ki z-t és z konjugáltat algebrai alakban:

Zárójelek felbontása után:

Kihúzzuk a közös tagokat, osztunk 2i-vel:

Ez akkor lehetséges, ha , az összes ilyen alakú szám megoldás.

-- MP - 2012.01.09.

3. Határozza meg az alábbi sorozatok határértékét: (a) (b)

(a)

Először alkalmazzuk az OverLord féle algebrai trükköt, és a számlálót átalakítjuk:

A nevezőt alakítsuk úgy, hogy hasonlítson a kitevőhöz:

Felírjuk a kitevőt úgy, hogy nevezetes határértéket kapjunk, de ekkor persze még osztani is kell, hogy ne legyen csalás!

Látható, hogy a nevező 1-hez tart, így a határérték:

-- Gyurci - 2008.01.14.

(b)

Először vizsgáljuk meg az n-edik gyökjelen belüli törtet: Egyszerűsítsük a törtet -el: Azaz a gyökjelen belüli rész 2-höz tart végtelennél. Így pedig már egy nevezetes határértéket kapunk:

-- OverLord - 2008.01.14.

Troll vagyok, de ez a megoldás hibás. Nem szabad gyökjel alatt vizsgálni, ha a "gyök" művelet n-től függ! Tekintsük a nevezetes határértéket: Ha belül vizsgálom, a tört kinullázódik, 1 hatványa 1. Ott a hiba.

Rendőrelvvel (alias csendőrelv, közrefogási elv) oldjuk meg. Azt tudjuk, hogy az n. gyök szig. mon. növekvő függvény, tehát kisebb szám n. gyöke kisebb mint egy nagyobb számé. A gyökjel alatt végezzünk algebrai átalakítást, átrendezhető:

Látjuk, hogy mindegyik elem kisebb lesz, mint , ez remek felső becslés, mert 1-hez tart. Az alsó becslés valamivel nehezebb. Az első elemnél , ezzel a konstans értékkel alulról becsülhető, mármint a gyökön belüli rész, és így ezzel a függvénnyel alulról becsülhető a sorozatunk. Ennek is 1 a határértéke, sikeresen közrefogtuk. ^^


-- MP - 2012.01.09.

6.

(a)

Parciális törtekre bontjuk az integrandust:

Így már könnyű integrálni:

-- OverLord - 2008.01.14.

(b)

Mi is a nevező deriváltja? Jéé, az majdnem a számláló! Ennek örülünk :)

-- OverLord - 2008.01.14.