„Digitális technika 1 - HT partíciók” változatai közötti eltérés
A VIK Wikiből
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
44. sor: | 44. sor: | ||
=== Megoldás: === | === Megoldás: === | ||
==== 1. Feladat: ==== | ==== 1. Feladat: ==== | ||
*A triviális HT partíciók: 2 ilyen van | *A triviális HT partíciók: 2 ilyen van | ||
**Minden állapot külön blokkban: azaz esetünkben <math> \prod_{1} (A)(B)(C)(D) </math> | **Minden állapot külön blokkban: azaz esetünkben <math> \prod_{1} (A)(B)(C)(D) </math> | ||
59. sor: | 60. sor: | ||
*#**CD egy csoportba tartozik, ha BC egy csoportba tartozik, ami igaz -> OK | *#**CD egy csoportba tartozik, ha BC egy csoportba tartozik, ami igaz -> OK | ||
*#*Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát <math> \prod_{4} (BCD)(A) </math> is HT partíció. | *#*Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát <math> \prod_{4} (BCD)(A) </math> is HT partíció. | ||
==== 2. Feladat: ==== | ==== 2. Feladat: ==== | ||
*Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk <math> (2^2 = 4) </math>. | *Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk <math> (2^2 = 4) </math>. | ||
*Azt, hogy egy adott HT partíció szerinti kódoláshoz hány szekunder változóra van szükség, a következő összefüggés határozza meg: <math> p = \lceil\log_{2}B\rceil + \lceil\log_{2}A\rceil </math>, ahol <math>\lceil \rceil</math> jelölés az értéknek a legközelebbi egész számra történő felkerekítésére utal. '''A''' az egy blokkban előforduló állapotok legnagyobb száma, '''B''' pedig a blokkok száma | *Azt, hogy egy adott HT partíció szerinti kódoláshoz hány szekunder változóra van szükség, a következő összefüggés határozza meg: <math> p = \lceil\log_{2}B\rceil + \lceil\log_{2}A\rceil </math>, ahol <math>\lceil \rceil</math> jelölés az értéknek a legközelebbi egész számra történő felkerekítésére utal. '''A''' az egy blokkban előforduló állapotok legnagyobb száma, '''B''' pedig a blokkok száma | ||
78. sor: | 81. sor: | ||
| style="text-align:center"|3 | | style="text-align:center"|3 | ||
| style="text-align:center"|3 | | style="text-align:center"|3 | ||
|} Tehát <math>\prod_{3}</math> minimális. | |} | ||
Tehát <math>\prod_{3}</math> minimális. | |||
*Kódolás: | *Kódolás: | ||
{|class="wikitable" | |||
! width="5%"| | |||
! width="6%"|'''y1''' | |||
! width="6%"|'''y2''' | |||
|- | |||
! '''A''' | |||
| style="text-align:center"|0 | |||
| style="text-align:center"|0 | |||
|- | |||
! '''B''' | |||
| style="text-align:center"|0 | |||
| style="text-align:center"|1 | |||
|- | |||
! '''C''' | |||
| style="text-align:center"|1 | |||
| style="text-align:center"|0 | |||
|- | |||
! '''D''' | |||
| style="text-align:center"|1 | |||
| style="text-align:center"|1 | |||
|} | |} | ||
Így Y1 lesz önfüggő, azaz <math>Y1={f}(X1,X2,y1)</math> és <math>Y2={f}(X1,X2,y1,y2)</math>. Ami jól látszik, ha felrajzoljuk Y1 és Y2 Karnaugh tábláját (ügyelve a peremezésre) és abból felírjuk a logikai függvényüket. | |||
==== 3. feladat: ==== | |||
*Ezek után a kódolt állapottábla kitöltése gyerekjáték, csak be kell másolni az állapotok betűi helyére a nekik megfelelő kódokat: | |||
{|class="wikitable" | |||
! width="25%"|'''y \ X1X2''' | |||
! width="10%"|'''00''' | |||
! width="10%"|'''01''' | |||
! width="10%"|'''11''' | |||
! width="10%"|'''10''' | |||
|- | |||
! '''00''' | |||
| style="text-align:center"|01 1 | |||
| style="text-align:center"|01 1 | |||
| style="text-align:center"|00 1 | |||
| style="text-align:center"|11 1 | |||
|- | |||
! '''10''' | |||
| style="text-align:center"|10 1 | |||
| style="text-align:center"|00 1 | |||
| style="text-align:center"|00 1 | |||
| style="text-align:center"|01 1 | |||
|- | |||
! '''01''' | |||
| style="text-align:center"|01 0 | |||
| style="text-align:center"|00 0 | |||
| style="text-align:center"|00 0 | |||
| style="text-align:center"|10 0 | |||
|- | |||
! '''11''' | |||
| style="text-align:center"|11 0 | |||
| style="text-align:center"|00 0 | |||
| style="text-align:center"|00 0 | |||
| style="text-align:center"|01 0 | |||
|} | |} | ||
[[Category:Villanyalap]] | [[Category:Villanyalap]] |
A lap 2013. január 25., 15:58-kori változata
HT partíciók - egy példán keresztül
Feladatkitűzés:
Adott egy szinkron sorrendi hálózat állapottáblája
y \ X1X2 | 00 | 01 | 11 | 10 |
---|---|---|---|---|
A | C 1 | C 1 | A 1 | D 1 |
B | B 1 | A 1 | A 1 | C 1 |
C | C 0 | A 0 | A 0 | B 0 |
D | D 0 | A 0 | A 0 | C 0 |
Kódolja az állapotokat önfüggő szekunder változócsoportok alapján.
- Adja meg a triviális HT partíciókat és legalább kettő, triviálistól eltérő HT partíciót.
- Kódolja a hálózatot a minimális számú szekunder változót igénylő triviálistól eltérő partícióval, és jelölje meg, hogy melyik változó lesz önfüggő!
- Töltse ki a kódolt állapottáblát
Megoldás:
1. Feladat:
- A triviális HT partíciók: 2 ilyen van
- Minden állapot külön blokkban: azaz esetünkben
- Minden állapot egy blokkban: esetünkben
- Keressünk 2 triviálistól eltérőt:
- Vizsgáljuk meg például a következő partíciót: (AB)(CD)
- AB egy csoportba tartozásának feltétele: BC, AC, DC egy csoportba tartozása. Mivel ezek nem tartoznak azonos csoportba (hiszen a mostani 2 csoportunk AB és CD), így (AB)(CD) nem HT partíció.
- Vizsgáljuk meg ezután a következő partíciót: (AC)(BD)
- AC egy csoportba tartozásának feltétele BD egy csoportba tartozása, BD pedig egy csoportba tartozik. Tehát HT partíció.
- Az algoritmus tehát az, hogy minden lehetséges csoportosításra megvizsgáljuk, hogy az HT partíció-e. Most azonban csak 2-t kell keresnünk. Jelen esetben például jó lesz a következő csoportosítás: (BCD)(A)
- BCD egy csoportba tartozik, ha a benne lévő állapotok közül bármelyik 2 egy csoportba tartozik. Vegyük sorba:
- BC egy csoportba tartozik -> OK
- BD is egy csoportba tartozik -> OK
- CD egy csoportba tartozik, ha BC egy csoportba tartozik, ami igaz -> OK
- Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát is HT partíció.
- BCD egy csoportba tartozik, ha a benne lévő állapotok közül bármelyik 2 egy csoportba tartozik. Vegyük sorba:
- Vizsgáljuk meg például a következő partíciót: (AB)(CD)
2. Feladat:
- Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk .
- Azt, hogy egy adott HT partíció szerinti kódoláshoz hány szekunder változóra van szükség, a következő összefüggés határozza meg: , ahol jelölés az értéknek a legközelebbi egész számra történő felkerekítésére utal. A az egy blokkban előforduló állapotok legnagyobb száma, B pedig a blokkok száma
- Nézzük meg p értékét a nem triviális partícióinkra:
HT | B | A | p |
---|---|---|---|
2 | 2 | 2 | |
2 | 3 | 3 |
Tehát minimális.
- Kódolás:
y1 | y2 | |
---|---|---|
A | 0 | 0 |
B | 0 | 1 |
C | 1 | 0 |
D | 1 | 1 |
Így Y1 lesz önfüggő, azaz és . Ami jól látszik, ha felrajzoljuk Y1 és Y2 Karnaugh tábláját (ügyelve a peremezésre) és abból felírjuk a logikai függvényüket.
3. feladat:
- Ezek után a kódolt állapottábla kitöltése gyerekjáték, csak be kell másolni az állapotok betűi helyére a nekik megfelelő kódokat:
y \ X1X2 | 00 | 01 | 11 | 10 |
---|---|---|---|---|
00 | 01 1 | 01 1 | 00 1 | 11 1 |
10 | 10 1 | 00 1 | 00 1 | 01 1 |
01 | 01 0 | 00 0 | 00 0 | 10 0 |
11 | 11 0 | 00 0 | 00 0 | 01 0 |