„Digitális technika 1 - HT partíciók” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
David14 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
David14 (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
44. sor: 44. sor:
=== Megoldás: ===
=== Megoldás: ===


==== 1. Feladat: ====  
==== 1. Feladat: ====
 
*A triviális HT partíciók: 2 ilyen van
*A triviális HT partíciók: 2 ilyen van
**Minden állapot külön blokkban: azaz esetünkben <math> \prod_{1} (A)(B)(C)(D) </math>
**Minden állapot külön blokkban: azaz esetünkben <math> \prod_{1} (A)(B)(C)(D) </math>
59. sor: 60. sor:
*#**CD egy csoportba tartozik, ha BC egy csoportba tartozik, ami igaz -> OK
*#**CD egy csoportba tartozik, ha BC egy csoportba tartozik, ami igaz -> OK
*#*Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát <math> \prod_{4} (BCD)(A) </math> is HT partíció.
*#*Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát <math> \prod_{4} (BCD)(A) </math> is HT partíció.
==== 2. Feladat: ====
==== 2. Feladat: ====
*Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk <math> (2^2 = 4) </math>.
*Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk <math> (2^2 = 4) </math>.
*Azt, hogy egy adott HT partíció szerinti kódoláshoz hány szekunder változóra van szükség, a következő összefüggés határozza meg: <math> p = \lceil\log_{2}B\rceil + \lceil\log_{2}A\rceil </math>, ahol <math>\lceil \rceil</math> jelölés az értéknek a legközelebbi egész számra történő felkerekítésére utal. '''A''' az egy blokkban előforduló állapotok legnagyobb száma, '''B''' pedig a blokkok száma
*Azt, hogy egy adott HT partíció szerinti kódoláshoz hány szekunder változóra van szükség, a következő összefüggés határozza meg: <math> p = \lceil\log_{2}B\rceil + \lceil\log_{2}A\rceil </math>, ahol <math>\lceil \rceil</math> jelölés az értéknek a legközelebbi egész számra történő felkerekítésére utal. '''A''' az egy blokkban előforduló állapotok legnagyobb száma, '''B''' pedig a blokkok száma
78. sor: 81. sor:
| style="text-align:center"|3
| style="text-align:center"|3
| style="text-align:center"|3
| style="text-align:center"|3
|} Tehát <math>\prod_{3}</math> minimális.
|}
Tehát <math>\prod_{3}</math> minimális.
*Kódolás:
*Kódolás:
  |* *||*y1*||*y2*
{|class="wikitable"
! width="5%"|
! width="6%"|'''y1'''
! width="6%"|'''y2'''
|-
! '''A'''
| style="text-align:center"|0
| style="text-align:center"|0
|-
! '''B'''
| style="text-align:center"|0
| style="text-align:center"|1
|-
! '''C'''
| style="text-align:center"|1
| style="text-align:center"|0
|-
! '''D'''
| style="text-align:center"|1
| style="text-align:center"|1
|}
|}
  |*A*||0||0
Így Y1 lesz önfüggő, azaz <math>Y1={f}(X1,X2,y1)</math> és <math>Y2={f}(X1,X2,y1,y2)</math>. Ami jól látszik, ha felrajzoljuk Y1 és Y2 Karnaugh tábláját (ügyelve a peremezésre) és abból felírjuk a logikai függvényüket.
 
==== 3. feladat: ====
 
*Ezek után a kódolt állapottábla kitöltése gyerekjáték, csak be kell másolni az állapotok betűi helyére a nekik megfelelő kódokat:
 
{|class="wikitable"
! width="25%"|'''y \ X1X2'''
! width="10%"|'''00'''
! width="10%"|'''01'''
! width="10%"|'''11'''
! width="10%"|'''10'''
|-
! '''00'''
| style="text-align:center"|01 1
| style="text-align:center"|01 1
| style="text-align:center"|00 1
| style="text-align:center"|11 1
|-
! '''10'''
| style="text-align:center"|10 1
| style="text-align:center"|00 1
| style="text-align:center"|00 1
| style="text-align:center"|01 1
|-
! '''01'''
| style="text-align:center"|01 0
| style="text-align:center"|00 0
| style="text-align:center"|00 0
| style="text-align:center"|10 0
|-
! '''11'''
| style="text-align:center"|11 0
| style="text-align:center"|00 0
| style="text-align:center"|00 0
| style="text-align:center"|01 0
|}
|}
  |*C*||0||1
|}
  |*B*||1||0
|}
  |*D*||1||1
|}
  Így Y1 lesz önfüggő, azaz <math>Y1={f}(X1,X2,y1)</math> és <math>Y2={f}(X1,X2,y1,y2)</math>. Ami jól látszik, ha felrajzoljuk Y1 és Y2 Karnaugh tábláját (ügyelve a peremezésre) és abból felírjuk a logikai függvényüket.
Ezek után a kódolt állapottábla kitöltése gyerekjáték, csak be kell másolni az állapotok betűi helyére a nekik megfelelő kódokat.
  |*y1y2 \ X1X2 *|| '''00''' || '''01''' || '''11''' || '''10'''
|}
  | '''00'''  || 01 1  || 01 1  || 00 1  || 11 1 
|}
  | '''10'''  || 10 1  || 00 1  || 00 1  || 01 1 
|}
  | '''01'''  || 01 0  || 00 0  || 00 0  || 10 0 
|}
  | '''11'''  || 11 0  || 00 0  || 00 0  || 01 0 
|}


[[Category:Villanyalap]]
[[Category:Villanyalap]]

A lap 2013. január 25., 15:58-kori változata

HT partíciók - egy példán keresztül

Feladatkitűzés:

Adott egy szinkron sorrendi hálózat állapottáblája

y \ X1X2 00 01 11 10
A C 1 C 1 A 1 D 1
B B 1 A 1 A 1 C 1
C C 0 A 0 A 0 B 0
D D 0 A 0 A 0 C 0

Kódolja az állapotokat önfüggő szekunder változócsoportok alapján.

  1. Adja meg a triviális HT partíciókat és legalább kettő, triviálistól eltérő HT partíciót.
  2. Kódolja a hálózatot a minimális számú szekunder változót igénylő triviálistól eltérő partícióval, és jelölje meg, hogy melyik változó lesz önfüggő!
  3. Töltse ki a kódolt állapottáblát

Megoldás:

1. Feladat:

  • A triviális HT partíciók: 2 ilyen van
    • Minden állapot külön blokkban: azaz esetünkben
    • Minden állapot egy blokkban: esetünkben
  • Keressünk 2 triviálistól eltérőt:
    1. Vizsgáljuk meg például a következő partíciót: (AB)(CD)
      • AB egy csoportba tartozásának feltétele: BC, AC, DC egy csoportba tartozása. Mivel ezek nem tartoznak azonos csoportba (hiszen a mostani 2 csoportunk AB és CD), így (AB)(CD) nem HT partíció.
    2. Vizsgáljuk meg ezután a következő partíciót: (AC)(BD)
      • AC egy csoportba tartozásának feltétele BD egy csoportba tartozása, BD pedig egy csoportba tartozik. Tehát HT partíció.
    3. Az algoritmus tehát az, hogy minden lehetséges csoportosításra megvizsgáljuk, hogy az HT partíció-e. Most azonban csak 2-t kell keresnünk. Jelen esetben például jó lesz a következő csoportosítás: (BCD)(A)
      • BCD egy csoportba tartozik, ha a benne lévő állapotok közül bármelyik 2 egy csoportba tartozik. Vegyük sorba:
        • BC egy csoportba tartozik -> OK
        • BD is egy csoportba tartozik -> OK
        • CD egy csoportba tartozik, ha BC egy csoportba tartozik, ami igaz -> OK
      • Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát is HT partíció.

2. Feladat:

  • Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk .
  • Azt, hogy egy adott HT partíció szerinti kódoláshoz hány szekunder változóra van szükség, a következő összefüggés határozza meg: , ahol jelölés az értéknek a legközelebbi egész számra történő felkerekítésére utal. A az egy blokkban előforduló állapotok legnagyobb száma, B pedig a blokkok száma
  • Nézzük meg p értékét a nem triviális partícióinkra:
HT B A p
2 2 2
2 3 3

Tehát minimális.

  • Kódolás:
y1 y2
A 0 0
B 0 1
C 1 0
D 1 1

Így Y1 lesz önfüggő, azaz és . Ami jól látszik, ha felrajzoljuk Y1 és Y2 Karnaugh tábláját (ügyelve a peremezésre) és abból felírjuk a logikai függvényüket.

3. feladat:

  • Ezek után a kódolt állapottábla kitöltése gyerekjáték, csak be kell másolni az állapotok betűi helyére a nekik megfelelő kódokat:
y \ X1X2 00 01 11 10
00 01 1 01 1 00 1 11 1
10 10 1 00 1 00 1 01 1
01 01 0 00 0 00 0 10 0
11 11 0 00 0 00 0 01 0