„Digitális technika 1 - HT partíciók” változatai közötti eltérés

David14 (vitalap | szerkesztései)
a David14 átnevezte a(z) Htpart lapot a következő névre: Digitális technika 1 - HT partíciók: Pontos cím
David14 (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
-- [[GyurjanIstvan|ANewsEE]] - 2008.12.03.
== HT partíciók - egy példán keresztül ==
==HT partíciók - egy példán keresztül==
 
=== Feladatkitűzés: ===


Adott egy '''szinkron''' sorrendi hálózat állapottáblája
Adott egy '''szinkron''' sorrendi hálózat állapottáblája
20. sor: 21. sor:
# Kódolja a hálózatot a minimális számú szekunder változót igénylő triviálistól eltérő partícióval, és jelölje meg, hogy melyik változó lesz önfüggő!
# Kódolja a hálózatot a minimális számú szekunder változót igénylő triviálistól eltérő partícióval, és jelölje meg, hogy melyik változó lesz önfüggő!
# Töltse ki a kódolt állapottáblát
# Töltse ki a kódolt állapottáblát
====Megoldás====
 
1.
=== Megoldás: ===
A triviális HT partíciók: 2 ilyen van
 
minden állapot külön blokkban: azaz esetünkben <math> \prod_{1} (A)(B)(C)(D) </math>
# '''Feladat:'''
minden állapot egy blokkban: esetünkben <math> \prod_{2} (ABCD) </math><br />
#*A triviális HT partíciók: 2 ilyen van
Keressünk 2 triviálistól eltérőt:
#**Minden állapot külön blokkban: azaz esetünkben <math> \prod_{1} (A)(B)(C)(D) </math>
vizsgáljuk meg például a következő partíciót: (AB)(CD)
#**Minden állapot egy blokkban: esetünkben <math> \prod_{2} (ABCD) </math><br />
AB egy csoportba tartozásának feltétele: BC, AC, DC egy csoportba tartozása. Mivel ezek nem tartoznak azonos csoportba - hiszen a mostani 2 csoportunk AB és CD -, így (AB)(CD) nem HT partíció.
#*Keressünk 2 triviálistól eltérőt:
vizsgáljuk meg ezután a következő partíciót: (AC)(BD)
#*#Vizsgáljuk meg például a következő partíciót: (AB)(CD)
AC egy csoportba tartozásának feltétele BD egy csoportba tartozása, BD pedig egy csoportba tartozik. Tehát <math> \prod_{3} (AC)(BD) </math> HT partíció.
#*#*AB egy csoportba tartozásának feltétele: BC, AC, DC egy csoportba tartozása. Mivel ezek nem tartoznak azonos csoportba (hiszen a mostani 2 csoportunk AB és CD), így (AB)(CD) nem HT partíció.
az algoritmus tehát, hogy minden lehetséges csoportosításra megvizsgáljuk, hogy az HT partíció-e. Most azonban csak 2-t kell keresnünk. Jelen esetben például jó lesz a következő csoportosítás: (BCD)(A)
#*#Vizsgáljuk meg ezután a következő partíciót: (AC)(BD)
BCD egy csoportba tartozik, ha a benne lévő állapotok közül bármelyik 2 egy csoportba tartozik. Vegyük sorba:
#*#*AC egy csoportba tartozásának feltétele BD egy csoportba tartozása, BD pedig egy csoportba tartozik. Tehát <math> \prod_{3} (AC)(BD) </math> HT partíció.
BC egy csoportba tartozik -> OK
#*#Az algoritmus tehát az, hogy minden lehetséges csoportosításra megvizsgáljuk, hogy az HT partíció-e. Most azonban csak 2-t kell keresnünk. Jelen esetben például jó lesz a következő csoportosítás: (BCD)(A)
BD is egy csoportba tartozik -> OK
#*#*BCD egy csoportba tartozik, ha a benne lévő állapotok közül bármelyik 2 egy csoportba tartozik. Vegyük sorba:
CD egy csoportba tartozik, ha BC egy csoportba tartozik, ami igaz. -> OK
#*#**BC egy csoportba tartozik -> OK
Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát <math> \prod_{4} (BCD)(A) </math> is HT partíció.
#*#**BD is egy csoportba tartozik -> OK
#*#**CD egy csoportba tartozik, ha BC egy csoportba tartozik, ami igaz -> OK
#*#*Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát <math> \prod_{4} (BCD)(A) </math> is HT partíció.
2.
2.
Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk(<math> 2^2 = 4 </math>).
Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk(<math> 2^2 = 4 </math>).
58. sor: 61. sor:
  |*D*||1||1
  |*D*||1||1
|}
|}
  Így Y1 lesz önfüggő, azaz <math>Y1={f}(X1,X2,y1)</math> és <math>Y2={f}(X1,X2,y1,y2)</math>. Ami jól látszik, ha felrajzoljuk Y1 és Y2 Karnaugh tábláját(ügyelve a peremezésre) és abból felírjuk a logikai függvényüket.
  Így Y1 lesz önfüggő, azaz <math>Y1={f}(X1,X2,y1)</math> és <math>Y2={f}(X1,X2,y1,y2)</math>. Ami jól látszik, ha felrajzoljuk Y1 és Y2 Karnaugh tábláját (ügyelve a peremezésre) és abból felírjuk a logikai függvényüket.
Ezek után a kódolt állapottábla kitöltése gyerekjáték, csak be kell másolni az állapotok betűi helyére a nekik megfelelő kódokat.
Ezek után a kódolt állapottábla kitöltése gyerekjáték, csak be kell másolni az állapotok betűi helyére a nekik megfelelő kódokat.
  |*y1y2 \ X1X2 *|| '''00''' || '''01''' || '''11''' || '''10'''  
  |*y1y2 \ X1X2 *|| '''00''' || '''01''' || '''11''' || '''10'''