„Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok” változatai közötti eltérés
| 418. sor: | 418. sor: | ||
==VIII. Fejezet== | ==VIII. Fejezet== | ||
=== | ===A01. Az impulzus megmaradás tétele.=== | ||
Két test kölcsönhatásánál az egyes testek sebességei úgy aránylanak egymáshoz, mint a tömegeik, következésképpen tömegük és sebességváltozásuk szorzata megegyezik. A hatás-ellenhatás elve alapján feltételezhetjük, hogy a dinamikai párkölcsönhatásban a két testet azonos ideig ugyanolyan nagyságú hatás éri, következésképpen dinamikai jellemzőik is azonos mértékben változnak. | Két test kölcsönhatásánál az egyes testek sebességei úgy aránylanak egymáshoz, mint a tömegeik, következésképpen tömegük és sebességváltozásuk szorzata megegyezik. A hatás-ellenhatás elve alapján feltételezhetjük, hogy a dinamikai párkölcsönhatásban a két testet azonos ideig ugyanolyan nagyságú hatás éri, következésképpen dinamikai jellemzőik is azonos mértékben változnak. | ||
Amennyiben a két test által alkotott rendszert zártnak tekinthetjük, fentiek alapján kijelenthető, hogy a zárt rendszerben a lendületváltozások vektori összege 0, vagyis a rendszer össz lendülete állandó. | Amennyiben a két test által alkotott rendszert zártnak tekinthetjük, fentiek alapján kijelenthető, hogy a zárt rendszerben a lendületváltozások vektori összege 0, vagyis a rendszer össz lendülete állandó. | ||
<math> \sum_i \Delta p_i = 0 </math> | <math> \sum_i \Delta p_i = 0 </math> | ||
=== | ===A02. Az "erőlökés" ("erőimpulzus") fogalma. === | ||
Az erőlökés a testekre kifejtett mozgásállapot-változtató hatást jellemzi. Egyenesen arányos | Az erőlökés a testekre kifejtett mozgásállapot-változtató hatást jellemzi. Egyenesen arányos | ||
* a testre ható erővel | * a testre ható erővel | ||
| 435. sor: | 435. sor: | ||
=== | ===A03. A "rakéta mozgás" elve.=== | ||
A rakéta testének és a kiáramló hajtógázoknak az összes impulzusa állandó, így a "hátrafelé" kiáramló gázok impulzusa megegyezik a rakétatest impulzusával. | A rakéta testének és a kiáramló hajtógázoknak az összes impulzusa állandó, így a "hátrafelé" kiáramló gázok impulzusa megegyezik a rakétatest impulzusával. | ||
=== | ===B01. Az impulzus megmaradás tételének a levezetése.=== | ||
2 tömegpontra: például 2 golyó ütközik. <br> | 2 tömegpontra: például 2 golyó ütközik. <br> | ||
Az egymásra ható erők Newton 3. törvénye értelmében megegyeznek: <math> \vec{F_A} = -\vec{F_B} </math>, így: | Az egymásra ható erők Newton 3. törvénye értelmében megegyeznek: <math> \vec{F_A} = -\vec{F_B} </math>, így: | ||
| 458. sor: | 458. sor: | ||
ahol a 0 index a kezdeti értéket, az index hiánya pedig a tetszőleges _t_ időponthoz tartozó értéket jelöli. | ahol a 0 index a kezdeti értéket, az index hiánya pedig a tetszőleges _t_ időponthoz tartozó értéket jelöli. | ||
=== | ===B02. Példák az impulzus megmaradás tételére.=== | ||
* Rakétamozgás. | * Rakétamozgás. | ||
* Rugalmas és rugalmatlan ütközés. | * Rugalmas és rugalmatlan ütközés. | ||
=== | ===B03. A rakéta mozgás részletes matematikai tárgyalása.=== | ||
Hozzávalók: | Hozzávalók: | ||
* Földhöz rögzített viszonyítási rendszer | * Földhöz rögzített viszonyítási rendszer | ||
| 497. sor: | 497. sor: | ||
<math> v = v_r \ln \left( \frac{m_0}{m} \right) -gt </math> | <math> v = v_r \ln \left( \frac{m_0}{m} \right) -gt </math> | ||
=== | ===B04. Szabadon (gravitáció mentes térben) mozgó rakéta maximális sebessége.=== | ||
Az előző pontban elkövetett levezetés eredményét felhasználva rögtön látszik a megoldás: | Az előző pontban elkövetett levezetés eredményét felhasználva rögtön látszik a megoldás: | ||
| 506. sor: | 506. sor: | ||
* a hajtóanyag minél nagyobb sebességgel áramoljék ki a fúvókákon. | * a hajtóanyag minél nagyobb sebességgel áramoljék ki a fúvókákon. | ||
=== | ===B05. Példák folytonosan változó tömegű rendszerek impulzusára.=== | ||
* Szállítószalag, melyre árut öntenek. | * Szállítószalag, melyre árut öntenek. | ||
* Egy lánc, amit lassan a földre eresztünk. | * Egy lánc, amit lassan a földre eresztünk. | ||
==IX. Fejezet== | ==IX. Fejezet== | ||