„Digit1Beugró” változatai közötti eltérés

;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?

: A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.

;102  Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható  rendszer méreteit?

: A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: <math>10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}</math>

;103  Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?

: forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás

;104  Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?

: zaj, támadhatóság, költséges

;105  Mi a „forráskódolás” célja?

: Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.

;106  Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?

: Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)

;107  Mi a prefix kód?

: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.

;108  Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?

: Huffman kódolást

;109  Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?

: <math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz

;110  Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?

: <math>H(x) = - \sum p_i \log(2p_i)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége

;111  Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?

: Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.

;112  Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?

: Az entrópia.

;113  Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?

: Nincs alsó határa, maximum elveszítünk az összes adatot.

;114  Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?

: Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.

;115  Mi az „eltörlődéses hiba”?

: Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.

;116  Mi az „átállítódásos hiba”?

: Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.

117  Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?

: paritásbit

: ismétléses kód

: Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)

: többszörös elküldés

;118  Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?

: Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra <math>d_{min} - 1</math> hosszig.

;119  Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?

: Hibajelzésre <math>d_{min}-1</math> hosszig, hibajavításra <math>\frac{d_{min}-1}{2}</math> alsó egészrészéig

;120  q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?

: k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.

;121  Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?

: H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.

;122  Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?

: előjeles abszolútértékes

: egyes komplemens

: kettes komplemens

: offszet

;123  Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!

;124  Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?

: Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.

;125  Milyen pozíciókódokat  ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?

: Gray-kód: n biten <math>2^n</math> pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.

: Johnson-kód: n biten 2n pozíció