„SzgHalok 11. teszt (Alkalmazások, Hálózatbiztonság)” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHalokTeszt09-11}} A kérdéseket egyszerűen ki lehet másolni a forráskódból (jobb kattintás > Forrás megtekintése). Ha ez megvan,…” |
Kvízesítés |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Vissza|Hálók}} | ||
{{Kvízoldal | |||
|cím=Hálók 2009. 11 | |||
}} | |||
<onlyinclude> | |||
==Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re?== | ==Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5|pontozás=+}} | |||
# A HTTPS a TCP 443-as portot használja. | |||
# Parancsorientált. | |||
# Minden HTTP üzenet tartalmaz állapotkódot. | |||
# A tűzfalak tipikusan átengedik. | |||
# Többféle hitelesítést (authentikációt) támogathat. | |||
==Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re?== | ==Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=+}} | |||
# A webszerver a http kéréseket a TCP 80-as porton figyeli. | |||
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított protokollja. | |||
# A WebDAV kiegészítéssel intelligens fájlkezelésre használható. | |||
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas. | |||
# A névfeloldás funkciót is ellátja. | |||
==Az alábbi alkalmazásrétegbeli protokollok közül melynél garantált az adatforgalom titkosítása?== | ==Az alábbi alkalmazásrétegbeli protokollok közül melynél garantált az adatforgalom titkosítása?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5,7|pontozás=+}} | |||
# HTTP | |||
# HTTPS | |||
# Telnet | |||
# FTP | |||
# SSH | |||
# SMTP | |||
# POP3S | |||
==Az alkalmazás az alábbi paraméterekkel kerül megcímzésre a hálózaton kersztül:== | ==Az alkalmazás az alábbi paraméterekkel kerül megcímzésre a hálózaton kersztül:== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5|pontozás=+}} | |||
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve | |||
# Az alkalmazás memóriacíme | |||
# A hálózati csatoló fizikai címe | |||
# IP-verzió és IP-cím | |||
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma | |||
# Szállíási rétegbeli protokoll azonosítója | |||
==Az alábbiak levelezési protokollok:== | ==Az alábbiak levelezési protokollok:== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,6|pontozás=+}} | |||
# SMTPS | |||
# SCTP | |||
# POP3 | |||
# IMAP4S | |||
# MTA | |||
# SMTP | |||
==Az alkalmazások milyen protokollszolgáltatás(oka)t vehetnek igénybe?== | ==Az alkalmazások milyen protokollszolgáltatás(oka)t vehetnek igénybe?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}} | |||
# UDP | |||
# IP | |||
# TCP | |||
# Egyik válasz sem jó. | |||
==Az alábbiak közül mely(ek) igaz(ak) a levelező rendszerekre?== | ==Az alábbiak közül mely(ek) igaz(ak) a levelező rendszerekre?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}} | |||
# A felhasználók a User Agentekkel tudnak levelet küldeni és fogadni. | |||
# A küldő fél MTA-ja addig tárolja a levelet, amíg a fogadó fél annak letöltését nem kezdeményezi. | |||
# Az e-mail címben a @ utáni tag alapján DNS névfeloldás történik. | |||
# A levél célba juttatása a küldő fél MTA-jának feladata. | |||
# A klienseknek a POP3 és IMAP4 protokollokat egyszerre használni kell a levelek letöltéséhez. | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Pontosabban a küldő fél ISP MTA-jának a feladata | |||
}} | |||
==Mi bizosítja az alkalmazások számára azt az interfészt (API), amin keresztül elérhetik a hálózati szolgáltatásokat?== | ==Mi bizosítja az alkalmazások számára azt az interfészt (API), amin keresztül elérhetik a hálózati szolgáltatásokat?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# A webszerver. | |||
# Egyik válasz sem jó. | |||
# Az operációs rendszer. | |||
# A telnet kliens. | |||
==A kliensen az alábbi rendszerhívások érvényesek:== | ==A kliensen az alábbi rendszerhívások érvényesek:== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4,7|pontozás=+}} | |||
# bind() | |||
# socket() | |||
# connect() | |||
# write() | |||
# listen() | |||
# open() | |||
# close() | |||
==A szerveren az alábbi rendszerhívások érvényesek:== | ==A szerveren az alábbi rendszerhívások érvényesek:== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,7|pontozás=+}} | |||
# socket() | |||
# listen() | |||
# bind() | |||
# write() | |||
# connect() | |||
# send() | |||
# read() | |||
==Mely állítás(ok) igaz(ak) az SMTP-re?== | ==Mely állítás(ok) igaz(ak) az SMTP-re?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}} | |||
# A HELO paranccsal kezdeményezheti a fogató a kapcsolat létrejöttének visszaigazolását. | |||
# A POP3/IMAP4 kliensek ennek segítségével küldhetnek levelet. | |||
# Létezik titkosított verziója is, az SMTPS. | |||
# A 25-ös TCP portot használja. | |||
# A levél küldésének végét két egymást követő sortörés jelzi. | |||
==Mely végződéssel lesz igaz az alábbi állítás? Egy SMTP-kapcsolaton belül lehetőség van...== | ==Mely végződéssel lesz igaz az alábbi állítás? Egy SMTP-kapcsolaton belül lehetőség van...== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=+}} | |||
# ... több levelet ugyanannak a címzettnek elküldeni. | |||
# ... több különböző szervernek levelet küldeni. | |||
# ... több címzettnek is elküldeni ugyanazt a levelet. | |||
# ... a kapcsolat bontásának késleltetésére, habár levél továbbítása nem történik. | |||
==Az alábbiak közöl mit tartalmaz egy HTTP kérés?== | ==Az alábbiak közöl mit tartalmaz egy HTTP kérés?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6|pontozás=+}} | |||
# Fejléceket. | |||
# A kért tartalom URL-jét. | |||
# A kérés az UDP 80-as portra megy. | |||
# A kérés végét jelentő karaktert (End Of File). | |||
# Állapotkódot. | |||
# Egy megfelelő parancsot (pl. GET). | |||
==Mely állítás(ok) igaz(ak) a kliens-szerver architektúrában a szerverre?== | ==Mely állítás(ok) igaz(ak) a kliens-szerver architektúrában a szerverre?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5|pontozás=+}} | |||
# Más alkalmazásnál egyidejűleg lehet kliens is. | |||
# Tipikusan egy az alkalmazásrétegbeli protokolltól függő állandó portot hasznája. | |||
# Egyik válasz sem jó. | |||
# Mindig a szerver kezdeményezi a kapcsolatfelvételt. | |||
# Folyamatosan figyeli a beérkező igényeket. | |||
==Mi igaz az alábbiak közül az FTP-re?== | ==Mi igaz az alábbiak közül az FTP-re?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}} | |||
# Fájlátvitelre tervezett protokoll. | |||
# Külön alkalmas szöveges és bináris állományok átvitelére. | |||
# Csak a TCP 21-es portot használhatja. | |||
# Parancsorientált. | |||
# Szállíási rétegbeli protokoll. | |||
==Mi a közös a POP3 és az IMAP4 protokollokban?== | ==Mi a közös a POP3 és az IMAP4 protokollokban?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}} | |||
# Parancsorientáltak. | |||
# Levelek letöltésére valók. | |||
# UDP szállítási protokollt használnak. | |||
# Létezik titkosított változatuk. | |||
# Automatikusan törlik a szerverről a levelet. | |||
==Mit tartalmaz egy HTTP válasz az alábbiak közül?== | ==Mit tartalmaz egy HTTP válasz az alábbiak közül?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5|pontozás=+}} | |||
# Fejléceket. | |||
# Állapotkódot. | |||
# A böngésző nevét, hogy kliens oldalon annak lehessen eljuttatni. | |||
# Az eredeti kérést. | |||
# A kért adatot, amennyiben a kérés létező adatra vonatkozott. | |||
==Mire való a socket?== | ==Mire való a socket?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# Az alkalmazás a helyi felhasználóval ezen kersztül kommunikálhat. | |||
# Két alkalmazás közötti kommunikációs csatorna. | |||
# Az alkalmazás ezt létrehozva ezen keresztül kommunikálhat. | |||
# Egyik válasz sem jó. | |||
# A kapcsolat lebontását végző alkalmazás. | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
SzgHálók dia 2010.május 4. - 5. oldal | SzgHálók dia 2010.május 4. - 5. oldal | ||
socket = alkalmazás által használható végződés / kommunikációs végpont | socket = alkalmazás által használható végződés / kommunikációs végpont | ||
}} | |||
==Mi igaz az alábbiak közül a webes rendszerek gyorsítótárazására (cache)?== | ==Mi igaz az alábbiak közül a webes rendszerek gyorsítótárazására (cache)?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5|pontozás=+}} | |||
# A böngésző kliens oldalon végezheti. | |||
# A gyorsítótárral (cache) jelentős mértékben nem csökken a letöltendő adatmennyiség, hiszen mindig le kell tölteni a lapokat, hogy észleltjük, ha változott a tartalmuk. | |||
# Jelentősen csökkentheti a kiszolgálási időt. | |||
# A már lekért lapok a gyorsítótárából a böngésző bezárásáig kiszolgálhatók, utána évülnek el. | |||
# A proxy szerver végezheti. | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott=Indoklás | |||
|szöveg= | |||
Igen, a proxy végezheti, de nem csak az... | |||
}} | |||
==Az alábbiak közül melyik parancsorientált protokoll?== | ==Az alábbiak közül melyik parancsorientált protokoll?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,5|pontozás=+}} | |||
# FTP | |||
# HTTP | |||
# POP3 | |||
# SMTP | |||
# IMAP4 | |||
==Mely állítás(ok) igaz(ak) a kliens-szerver architektúrában a kliensre?== | ==Mely állítás(ok) igaz(ak) a kliens-szerver architektúrában a kliensre?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5,6|pontozás=+}} | |||
# Dinamikusan választ forrás portszámot a kapcsolat kiéptésekor. | |||
# Folyamatosan figyeli a beérkező igényeket. | |||
# Mindig fel kell derítenie, milyen portra kell kapcsolódnia, mert a szervernél ez gyakran változik. | |||
# Egyik válasz sem jó. | |||
# Más alkalmazásnál egyidejűleg lehet szerver is. | |||
# Mindig a kliens kezdeményezi a kapcsolatfelvételt. | |||
==Az alábbiak közül melyek közvetlentül IP feletti protokollok?== | ==Az alábbiak közül melyek közvetlentül IP feletti protokollok?== | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6,7|pontozás=+}} | |||
# UDP | |||
# OSPF | |||
# SMTP | |||
# UTP | |||
# FTP | |||
# TCP | |||
# ICMP | |||
</onlyinclude> | |||
[[Category:Infoalap]] | [[Category:Infoalap]] | ||