„Opre vizsga kikérdező” változatai közötti eltérés
a Új kérdések hozzáadása. |
2023/24/1 Opre vizsgában szereplő, kvízben eddig nem szereplő kérdések feltöltése. |
||
| (29 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) '' | '' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) '' | ||
{{Vissza|Operációs rendszerek | {{Vissza|Operációs rendszerek}} | ||
{{Kvízoldal | {{Kvízoldal | ||
|cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH) | |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH) | ||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A szálaknak saját verme van. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A virtuális és fizikai címek összerendelése alapvetően hardveres úton, de időnként kernel közreműködésével történik. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy taszk várakozási ideje mindig kisebb mint a körülfordulási ideje. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül is áthelyezhet futó állapotba egy taszkot. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A Unix operációs rendszer első változatát az AT&T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 428. sor: | 448. sor: | ||
== Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. == | == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 466. sor: | 481. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Olyan | == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 542. sor: | 557. sor: | ||
== Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. == | == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 641. sor: | 651. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). == | |||
== A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 671. sor: | 676. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on | == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Windows operációs rendszerben a Winlogon előbb fut, mint a második szintű rendszerbetöltő. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 681. sor: | 691. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk | == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 696. sor: | 706. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot | == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével | == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 719. sor: | 729. sor: | ||
== A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. == | == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 803. sor: | 808. sor: | ||
== A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. == | == A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 1 009. sor: | 1 014. sor: | ||
== A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. == | == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 1 183. sor: | 1 183. sor: | ||
== A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. == | == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 1 222. sor: | 1 222. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre | == UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával | == A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 1 237. sor: | 1 237. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak | == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését | == Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 1 312. sor: | 1 312. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver | == A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 1 449. sor: | 1 449. sor: | ||
== A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). == | == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 1 478. sor: | 1 483. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A mai operációs rendszerek | == Egy többszintű ütemezőben a szintek között választó ütemezési algoritmus mindig kooperatív, hiszen azt tervezési időben döntjük el, hogy milyen taszkokat milyen szinteken szeretnénk elhelyezni. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A cserehely a fizikai memória egy elszeparált része, ahol azokat a lapokat tároljuk, amelyekre mostanában nem volt szükség. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A lapok tárba fagyasztásának alapvető célja a frissen behozott lapokhoz tartozó keretek felszabadításának megakadályozása. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Alapvetően védelmi mechanizmusok miatt szükséges cserehely (swap) alkalmazása, mivel az ott található adattokat a CPU direkt módon nem képes elérni. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A védelmi hiba egy taszk hibás címzésekor keletkezik, és szoftveres címleképzéssel kezelhető. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A NAS (Network Attached Storage) egy kliens-szerver modell szerint működő, hálózati fájltároló eszköz. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A platformszolgáltatást (Paas: Platform as a Service) nyújtó felhőalapú rendszerek alapvető célja, hogy az alkalmazásunk számára futtatókörnyezetet biztosítsanak. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az újabb esély lapcsere algoritmus a lapok allokálási sorrendjét figyeli. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az elérhető virtuális címtartomány nagyobb a felhasználható fizikai címtartománynál. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy taszk futára kész állapotból várakozó állapotba is átkerülhet. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy statikus többszintű ütemező kimeneti szintválasztó algoritmusa lehet körforgó (round-robin) ütemező, ha azt az adott alkalmazási környezet megkívánja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Minden taszknak saját kerettáblája van, amely a taszk kontextusának része. (?) == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az üzenetváltásos kommunikáció általában lassabb, mint a PRAM modell szerinti. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy rendszerben akkor is kialakulhat holtpont egy taszk utasításának eredményeképpen, ha egyetlen erőforrás sem foglalt. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A virtuális gép neve "hosted" (2.) típusú virtualizáció esetén hypervisor. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Szinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A cserehely a fizikai memória egy elszeparált része, ahol a nem futó taszkok adatait tároljuk. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A távoli eljáráshívás (RPC) számítógépek között is működik, nemcsak egy gépen belül. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egypéldányos erőforrások esetén a holtpont és erőforrás-allokációs gráfban detektálható. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== "Bare metal" (1.) típusú virtualizáció esetén a hypervisor-t (VMM-et) a korábban már telepített operációs rendszerre alkalmazásként telepítjük. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az első szintű (RAM, MBR) betöltő már ismeri a fájlrendszerek felépítését, hiszen onnan tölti be a második szintű betöltőt. (?) == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladja meg a fizikai memória méretét. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A PaaS (Platform as a Service) egy teljes hardverplatformot virtualizál, amire telepíthetünk egy operációs rendszert. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A RAID10 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A SJF ütemező képes kezelni a konvoj-jatást, de nem a kiéheztetést == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az "óra" lapcsere algoritmus nem mozgatja a keretazonosítókat a FIFO-ban, az újabb esély igen. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A mai operációs rendszerek a folyamatok memóroiatartományát egymástól elszeparálják, hogy azok ne zavarják egymás működését. (?) == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A hálózati kommunikációban van címzés, de csak a számítógépet tudjuk vele kijelölni, az azon belüli taszkot már nem. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A kritikus szakasz védelme szemaforral megvalósítható (?) == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A fájlrendszerek felépítése mindig egy fa struktúrával reprezrntálható (a gyökér könyvérból kiindulva a fájlok és a könyvtárak egy fát alkotnak). == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az IaaS egy teljes hardverkörnyezetet virtualizál, amire telepíthetünk egy operációs rendszert. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha letörlök egy szimbolikus link által hivatkozott fájlrendszeri bejegyzést, akkor az adat elvész. Ha magát a szimbolikus linket törlöm le, akkor nem. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== "Hosted" (2.) típusú virtualizáció esetén többféle, egymástól független VMM is futhat a gazdagépen. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A többszintű visszacsatolt (MFQ) ütemező felfelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok várakozó állapotból térnek vissza futásra készbe. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A vergődés során a CPU kihasználtsága a halmozódó lapcsere-műveletek miatt romlik. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A laphiba kezelése sok esetben taszkok közötti átütemezéssel is jár. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor futásra kész állapotba kerül. (?) == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy OS-ben nem lehet több működő taszk, mint ahány végrehajtó egység van. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A holtpont detektéléséra és kezelésére nem minden esetben érdemes felkészítenünk a programunkat. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A cserehelyre futó taszk programkódja sosem kerülhet, hiszen azt így a CPU nem tudná elérni. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy alkalmazásban a lokálisan és globálisan lefoglalt memória ugyanolyan korlátokkal rendelkezik, mindegy, melyiket használom. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A termelő-fogyasztó probléma teljes megoldásához több különálló szinkronizációs eszköz szükséges (?) == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A RAID5 kijelölt paritástárolót (partíciót, diszket) használ a redundáns tárolás céljára. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A virtuális memória és a virtuális processzor igénylését ugyanúgy kezelik az operációs rendszerek, hiszen együtt alkotnak egy absztrakt virtuális gépet, amellyel az OS a taszkokat kiszolgálja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A futási szint (runlevel) meghatározza a Unix rendszerek aktív szolgáltatásait (?) == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||