„Operációs rendszerek ZH kikérdező” változatai közötti eltérés
A VIK Wikiből
A tárgy BProf-os verziójára mutató 'Vissza' gomb hozzáadása |
|||
| (46 közbenső módosítás, amit 10 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'' | * ''A (?)-lel jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes – amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át arra, vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :)'' | ||
* ''A csillaggal jelölt kérdések nem képezik az [[Operációs rendszerek B]] tárgy tematikáját.'' | |||
{{Vissza|Operációs rendszerek}} | {{Vissza|Operációs rendszerek}}{{Vissza|Operációs rendszerek B}} | ||
{{Kvízoldal | {{Kvízoldal | ||
|cím=Operációs rendszerek | |cím=Operációs rendszerek ZH igaz-hamis | ||
|pontozás=-}} | |pontozás=-}} | ||
== Egy feladatot mindig egy taszk old meg. == | == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy taszk létrehozása utáni első állapota lehet a "fut". == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha egy memória-intenzív taszkokat futtató rendszerben alacsony a CPU-kihasználtság, akkor nincs elegendő memória a taszkok számára. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A folyamatokon belül csak egy verem lehet. == | == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 56. sor: | 72. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A Unix ''cron'' egy középtávú ütemező. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Egy taszk futó állapotból futásra kész állapotba kooperatív ütemező esetén is átkerülhet. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az SRTF végrehajthat F->FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F->V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. == | == Az SRTF végrehajthat F->FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F->V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A legrövidebbet előre ütemező (SJF) sosem hajt végre F->FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például a körforgó (RR) igen. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== F->FK állapotátmenetet '''a taszk''' bármely elemi ütemező esetén végrehajthat. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) ütemező olyan prioritásos ütemezőnek is tekinthető, ahol a prioritás egyenlő a taszk hátralevő löketidejével, és a legkisebb értékkel rendelkező taszk fog futni. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 91. sor: | 122. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az MFQ ütemező | == Az MFQ ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 113. sor: | 144. sor: | ||
== Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. == | == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha egy felhasználói program kernel módba vált (pl. rendszerhívással), a CPU utasításkészlete akkor is korlátozott marad, hogy ne okozzon gondot a kernelben. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 118. sor: | 154. sor: | ||
== A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. == | == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A rendszerkönyvtárak olyan eljárásokat tartalmaznak, amelyek sokféle feladatban előfordulnak, így nem kell minden programban külön-külön megvalósítanunk azokat, hanem támaszkodhatunk egy közös implementációra. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. == | == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A rendszerprogramok saját programkódja védett módban fut. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 156. sor: | 202. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon | == Az ''óra'' és az ''újabb esély'' lapcsere ugyanazon múltbeli adatokra támaszkodva működik. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az ''óra'' lapcserealgoritmus valójában az ''újabb esély'' algoritmus hatékonyabb megvalósítása. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Az ''óra'' lapcserealgoritmus nem mozgatja a keretazonosítókat a FIFO-ban, az ''újabb esély'' igen. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az újabb esély (SC) lapcserealgoritmus '''sosem''' szabadít fel egy lapot első alkalommal, csak másodjára (ezért ''újabb esély'' a neve). == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az újabb esély (SC) lapcsere a felszabadításra kiválasztott keretet csak akkor nem szabadítja fel, ha a legutóbbi ellenőrzés óta azt '''módosította''' valamelyik taszk. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 181. sor: | 242. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A Unix futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. == | == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 227. sor: | 288. sor: | ||
== A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. == | == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy statikus többszintű ütemező kimeneti szintválasztó algoritmusa lehet körforgó (round-robin) ütemező, ha azt az adott alkalmazási környezet megkívánja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 232. sor: | 298. sor: | ||
== A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. == | == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A taszkok löketidejét a gyakorlatban működő ütemezők előre ismerik. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 256. sor: | 327. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. == | == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. == | == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 267. sor: | 338. sor: | ||
== A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetőek. == | == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetőek. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 311. sor: | 382. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A konvojhatás például SRTF algoritmussal kezelhető. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== PRAM modell | == Különböző folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással ''PRAM''-modell szerint az operációs rendszer szolgáltatásait felhasználva. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
| 326. sor: | 397. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A hálózati kommunikáció (socket) egy | == A laphibát az MMU jelzi, és a kernel kezeli. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 336. sor: | 412. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == Egy taszkon belül egy másik számítógépen futó taszk eljárását is meg tudjuk hívni az operációs rendszer támogatásával. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A Unix-jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 351. sor: | 432. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, | == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). == | == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?).* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 386. sor: | 467. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A futási szint (runlevel) meghatározza a | == A futási szint (runlevel) meghatározza a Unix-rendszerekben futó taszkok prioritását. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 392. sor: | 473. sor: | ||
== Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. == | == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 411. sor: | 487. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. == | == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 421. sor: | 497. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel | == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvojhatás. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== RR használata optimális átlagos várakozási időt | == RR használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 451. sor: | 522. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. == | == ''Mozgatás'' adatátviteli szemantika esetén a küldő fél elveszíti a hozzáférését az adatokhoz. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Üzenetváltásos kommunikációban a ''Küldés'' és a ''Fogadás'' szinkron műveletek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít.* == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A szinkronizáció | == A szinkronizáció megvalósítása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Olyan | == Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 476. sor: | 557. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A Unix egy időosztásos, multiprogramozott OS. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 516. sor: | 597. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A mai | == A mai operációs rendszerek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== SJF esetén | == SJF esetén a futásra késszé vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 536. sor: | 617. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem | == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatóak szabadon a végrehajtó egységek között. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 556. sor: | 637. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel | == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhetjük. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Spinlock (spinning lock) TSL (test-end-set) művelet segítségével megvalósítható.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A FreeBSD Linux disztribúció | == A FreeBSD egy Linux-disztribúció. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A Windows 10 OS telefonon is működik | == A Windows 10 OS telefonon is működik.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre | == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett | == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett várnia egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja | == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A Unix ''exec()'' rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 621. sor: | 697. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozottak is. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal egy további keretet a taszk számára. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A ''fork()'' Unix-rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az | == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Van olyan operációs rendszer, amely részben hangutasításokkal is kezelhető. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Az | == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A konvojhatás kooperatív ütemező algoritmusokkal nem kezelhető. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
# Egyes esetekben kezelhető, másokban nem. | |||
== Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A lapok tárba fagyasztása (''page locking'') technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A keret- és laptáblák száma megegyezik. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A strucc-algoritmus a holtpont "kezelésének" egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A mai operációs rendszerek többprocesszoros ütemezései megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a konvoj-hatás, hiszen a globális ütemező preemptív. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A mai operációs rendszerekben jellemzően többféle ütemező működik egyszerre. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A vergődés során a rendszer teljesítménye a gyakori laphibák miatt megnövekedő I/O-terhelés hatására romlik jelentősen. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A vergődés a laphibák olyan mértékű gyakorisága, amely a rendszer teljesítményromlásával jár. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A rendszer túlterhelése esetén jelentkező vergődés rövidtávú ütemezéssel kezelhető. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A memóriakezelés során a védelmi hiba nem hibás működést jelez, hanem csak azt, hogy az adott lap nincs a fizikai memóriában. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy általános célú operációs rendszerben jellemzően 1-2 kontextusváltás történik másodpercenként. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A Unix operációs rendszer első változata az AT&T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja.* == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Egy taszk várakozó állapotból futó állapotba is átkerülhet. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A várakozási idő a taszk várakozó állapotban eltöltött összes ideje. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A Linux felhasználói módban többszintű ütemezőt használ. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A CPU nem tudja végrehajtani a programok cserehelyen (swap) levő utasításait. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== Két | == Két, egy folyamaton belüli szál azonos virtuális címen jellemzően ugyanazt látja, de van a virtuális címtartományuknak olyan része, amely biztosan különböző adatokat tartalmaz. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == A laphibák számát biztosan csökkentjük, ha növeljük a rendelkezésre álló fizikai memória méretét. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Egy operációs rendszer forráskódja lehet néhány tízezer programsor, de akár sok millió is. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == A kernel moduláris felépítése csökkenti a kernel futásidejű memóriafoglalását. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Rendszerhívások esetén az üzemmódváltást megszakítás idézi elő. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == A rendszerhívások sokszor folyamatok közötti kontextusváltást is eredményeznek. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A szálaknak saját halma (heap) van. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == A cserehely (swap) célja, hogy bővítse a fizikai memóriát. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A ''copy-on-write'' technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A vergődés az a jelenség, amikor a keretek számának növelése a laphibák számát is növeli. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Szerver platformon a Linux operációs rendszer részesedése 10% alatti. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Egy taszk FK állapotból V állapotba is átkerülhet. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Egy taszk futó állapotból futásra kész állapotba kooperatív ütemező esetén is átkerülhet. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A | == A legrövidebb löketidejűt előre (SJF) ütemező preemptív. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== A Windows felhasználói módban többszintű ütemezőt használ. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == Egy hibás memóriacímzési művelet laphibát eredményez. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
A lap jelenlegi, 2024. június 16., 22:03-kori változata
- A (?)-lel jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes – amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át arra, vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :)
- A csillaggal jelölt kérdések nem képezik az Operációs rendszerek B tárgy tematikáját.
Egy feladatot mindig egy taszk old meg.
- Igaz
- Hamis
Egy párhuzamos végrehajtást (több konkurens taszk együttműködését) igénylő feladat egyetlen folyamaton belül is megvalósítható.
- Igaz
- Hamis
Egy taszk létrehozása utáni első állapota lehet a "fut".
- Igaz
- Hamis
Ha egy memória-intenzív taszkokat futtató rendszerben alacsony a CPU-kihasználtság, akkor nincs elegendő memória a taszkok számára.
- Igaz
- Hamis
A folyamatokon belül csak egy verem lehet.
- Igaz
- Hamis
A szálaknak saját verme van.
- Igaz
- Hamis
Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll.
- Igaz
- Hamis
Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át.
- Igaz
- Hamis
A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be.
- Igaz
- Hamis
A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van.
- Igaz
- Hamis
A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével.
- Igaz
- Hamis
A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező.
- Igaz
- Hamis
A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat.
- Igaz
- Hamis
A Unix cron egy középtávú ütemező.
- Igaz
- Hamis
Egy taszk futó állapotból futásra kész állapotba kooperatív ütemező esetén is átkerülhet.
- Igaz
- Hamis
Az SRTF végrehajthat F->FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F->V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon.
- Igaz
- Hamis
A legrövidebbet előre ütemező (SJF) sosem hajt végre F->FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például a körforgó (RR) igen.
- Igaz
- Hamis
F->FK állapotátmenetet a taszk bármely elemi ütemező esetén végrehajthat.
- Igaz
- Hamis
A legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) ütemező olyan prioritásos ütemezőnek is tekinthető, ahol a prioritás egyenlő a taszk hátralevő löketidejével, és a legkisebb értékkel rendelkező taszk fog futni.
- Igaz
- Hamis
Az MFQ ütemező preemptív.
- Igaz
- Hamis
A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív.
- Igaz
- Hamis
Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ.
- Igaz
- Hamis
Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket.
- Igaz
- Hamis
Az MFQ ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet).
- Igaz
- Hamis
A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs.
- Igaz
- Hamis
A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem.
- Igaz
- Hamis
Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését.
- Igaz
- Hamis
Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű.
- Igaz
- Hamis
Ha egy felhasználói program kernel módba vált (pl. rendszerhívással), a CPU utasításkészlete akkor is korlátozott marad, hogy ne okozzon gondot a kernelben.
- Igaz
- Hamis
A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei.
- Igaz
- Hamis
A rendszerkönyvtárak olyan eljárásokat tartalmaznak, amelyek sokféle feladatban előfordulnak, így nem kell minden programban külön-külön megvalósítanunk azokat, hanem támaszkodhatunk egy közös implementációra.
- Igaz
- Hamis
Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak.
- Igaz
- Hamis
A rendszerprogramok saját programkódja védett módban fut.
- Igaz
- Hamis
Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata.
- Igaz
- Hamis
A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik.
- Igaz
- Hamis
Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot.
- Igaz
- Hamis
Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma.
- Igaz
- Hamis
A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el.
- Igaz
- Hamis
A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő.
- Igaz
- Hamis
Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbeli adatokra támaszkodva működik.
- Igaz
- Hamis
Az óra lapcserealgoritmus valójában az újabb esély algoritmus hatékonyabb megvalósítása.
- Igaz
- Hamis
Az óra lapcserealgoritmus nem mozgatja a keretazonosítókat a FIFO-ban, az újabb esély igen.
- Igaz
- Hamis
Az újabb esély (SC) lapcserealgoritmus sosem szabadít fel egy lapot első alkalommal, csak másodjára (ezért újabb esély a neve).
- Igaz
- Hamis
Az újabb esély (SC) lapcsere a felszabadításra kiválasztott keretet csak akkor nem szabadítja fel, ha a legutóbbi ellenőrzés óta azt módosította valamelyik taszk.
- Igaz
- Hamis
Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése.
- Igaz
- Hamis
A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver.
- Igaz
- Hamis
A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg.
- Igaz
- Hamis
A Unix futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét.
- Igaz
- Hamis
Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel.*
- Igaz
- Hamis
A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük.
- Igaz
- Hamis
A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje.
- Igaz
- Hamis
Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség.
- Igaz
- Hamis
A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut.
- Igaz
- Hamis
Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők.
- Igaz
- Hamis
Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát.
- Igaz
- Hamis
A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ.
- Igaz
- Hamis
A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést.
- Igaz
- Hamis
Egy statikus többszintű ütemező kimeneti szintválasztó algoritmusa lehet körforgó (round-robin) ütemező, ha azt az adott alkalmazási környezet megkívánja.
- Igaz
- Hamis
A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású.
- Igaz
- Hamis
A taszkok löketidejét a gyakorlatban működő ütemezők előre ismerik.
- Igaz
- Hamis
A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki.
- Igaz
- Hamis
A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza.
- Igaz
- Hamis
Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását.
- Igaz
- Hamis
A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával.
- Igaz
- Hamis
A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz.*
- Igaz
- Hamis
A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus.*
- Igaz
- Hamis
A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetőek.
- Igaz
- Hamis
A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek.
- Igaz
- Hamis
Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest.
- Igaz
- Hamis
Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre.
- Igaz
- Hamis
A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre.
- Igaz
- Hamis
A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje.
- Igaz
- Hamis
A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van.
- Igaz
- Hamis
Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású.
- Igaz
- Hamis
Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete.
- Igaz
- Hamis
A konvojhatás például SRTF algoritmussal kezelhető.
- Igaz
- Hamis
Különböző folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM-modell szerint az operációs rendszer szolgáltatásait felhasználva.
- Igaz
- Hamis
Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás.
- Igaz
- Hamis
A laphibát az MMU jelzi, és a kernel kezeli.
- Igaz
- Hamis
A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma.
- Igaz
- Hamis
A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljáráshoz.
- Igaz
- Hamis
Egy taszkon belül egy másik számítógépen futó taszk eljárását is meg tudjuk hívni az operációs rendszer támogatásával.
- Igaz
- Hamis
A Unix-jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt.
- Igaz
- Hamis
Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra.
- Igaz
- Hamis
A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét.
- Igaz
- Hamis
A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja.*
- Igaz
- Hamis
Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni.
- Igaz
- Hamis
Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?).*
- Igaz
- Hamis
Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű.
- Igaz
- Hamis
A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre.
- Igaz
- Hamis
Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után.
- Igaz
- Hamis
A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció.
- Igaz
- Hamis
A futási szint (runlevel) meghatározza a Unix-rendszerekben futó taszkok prioritását.
- Igaz
- Hamis
Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége.
- Igaz
- Hamis
A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak.
- Igaz
- Hamis
A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek.
- Igaz
- Hamis
NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát.*
- Igaz
- Hamis
Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t.
- Igaz
- Hamis
Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvojhatás.
- Igaz
- Hamis
RR használata optimális átlagos várakozási időt eredményez.
- Igaz
- Hamis
A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését.
- Igaz
- Hamis
A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre.
- Igaz
- Hamis
Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása.
- Igaz
- Hamis
Mozgatás adatátviteli szemantika esetén a küldő fél elveszíti a hozzáférését az adatokhoz.
- Igaz
- Hamis
Üzenetváltásos kommunikációban a Küldés és a Fogadás szinkron műveletek.
- Igaz
- Hamis
Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít.*
- Igaz
- Hamis
A szinkronizáció megvalósítása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást.
- Igaz
- Hamis
Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet.
- Igaz
- Hamis
A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható.
- Igaz
- Hamis
A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják.
- Igaz
- Hamis
A Unix egy időosztásos, multiprogramozott OS.
- Igaz
- Hamis
Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre.
- Igaz
- Hamis
Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van.
- Igaz
- Hamis
Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg.
- Igaz
- Hamis
A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ.
- Igaz
- Hamis
A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását.
- Igaz
- Hamis
Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik.
- Igaz
- Hamis
A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el.
- Igaz
- Hamis
A mai operációs rendszerek jellemzően preemptív ütemezőt használnak.
- Igaz
- Hamis
SJF esetén a futásra késszé vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású.
- Igaz
- Hamis
RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük.
- Igaz
- Hamis
A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő.
- Igaz
- Hamis
Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatóak szabadon a végrehajtó egységek között.
- Igaz
- Hamis
A PRAM modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését.
- Igaz
- Hamis
A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás.
- Igaz
- Hamis
A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat.
- Igaz
- Hamis
A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhetjük.
- Igaz
- Hamis
Spinlock (spinning lock) TSL (test-end-set) művelet segítségével megvalósítható.*
- Igaz
- Hamis
A FreeBSD egy Linux-disztribúció.
- Igaz
- Hamis
A Windows 10 OS telefonon is működik.*
- Igaz
- Hamis
A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre.
- Igaz
- Hamis
A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett várnia egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva.
- Igaz
- Hamis
A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja.
- Igaz
- Hamis
A Unix exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot.
- Igaz
- Hamis
F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok.
- Igaz
- Hamis
Az SRTF preemptív.
- Igaz
- Hamis
A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése.
- Igaz
- Hamis
A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni.
- Igaz
- Hamis
Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését.
- Igaz
- Hamis
Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozottak is.
- Igaz
- Hamis
A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer.
- Igaz
- Hamis
A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak.
- Igaz
- Hamis
A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek.
- Igaz
- Hamis
A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd.
- Igaz
- Hamis
A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on.
- Igaz
- Hamis
A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt.
- Igaz
- Hamis
A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ.
- Igaz
- Hamis
Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú.
- Igaz
- Hamis
A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik.
- Igaz
- Hamis
A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése.
- Igaz
- Hamis
A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár.
- Igaz
- Hamis
A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal egy további keretet a taszk számára.
- Igaz
- Hamis
A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel.
- Igaz
- Hamis
A fork() Unix-rendszerhívás betölt és elindít egy új programot.
- Igaz
- Hamis
A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat.
- Igaz
- Hamis
A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív.
- Igaz
- Hamis
A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető.
- Igaz
- Hamis
Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található.
- Igaz
- Hamis
Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is.
- Igaz
- Hamis
Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú.
- Igaz
- Hamis
Van olyan operációs rendszer, amely részben hangutasításokkal is kezelhető.
- Igaz
- Hamis
A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív.
- Igaz
- Hamis
Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N).
- Igaz
- Hamis
A konvojhatás kooperatív ütemező algoritmusokkal nem kezelhető.
- Igaz
- Hamis
- Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.
Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között.
- Igaz
- Hamis
A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet).
- Igaz
- Hamis
A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez.
- Igaz
- Hamis
A lapok tárba fagyasztása (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát.
- Igaz
- Hamis
A keret- és laptáblák száma megegyezik.
- Igaz
- Hamis
A strucc-algoritmus a holtpont "kezelésének" egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt.*
- Igaz
- Hamis
A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb.
- Igaz
- Hamis
A mai operációs rendszerek többprocesszoros ütemezései megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését.
- Igaz
- Hamis
A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a konvoj-hatás, hiszen a globális ütemező preemptív.
- Igaz
- Hamis
A mai operációs rendszerekben jellemzően többféle ütemező működik egyszerre.
- Igaz
- Hamis
A vergődés során a rendszer teljesítménye a gyakori laphibák miatt megnövekedő I/O-terhelés hatására romlik jelentősen.
- Igaz
- Hamis
A vergődés a laphibák olyan mértékű gyakorisága, amely a rendszer teljesítményromlásával jár.
- Igaz
- Hamis
A rendszer túlterhelése esetén jelentkező vergődés rövidtávú ütemezéssel kezelhető.
- Igaz
- Hamis
A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz.
- Igaz
- Hamis
A memóriakezelés során a védelmi hiba nem hibás működést jelez, hanem csak azt, hogy az adott lap nincs a fizikai memóriában.
- Igaz
- Hamis
A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz.
- Igaz
- Hamis
Egy általános célú operációs rendszerben jellemzően 1-2 kontextusváltás történik másodpercenként.
- Igaz
- Hamis
A Unix operációs rendszer első változata az AT&T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg.
- Igaz
- Hamis
A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja.*
- Igaz
- Hamis
Egy taszk várakozó állapotból futó állapotba is átkerülhet.
- Igaz
- Hamis
A várakozási idő a taszk várakozó állapotban eltöltött összes ideje.
- Igaz
- Hamis
A Linux felhasználói módban többszintű ütemezőt használ.
- Igaz
- Hamis
A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja.
- Igaz
- Hamis
A CPU nem tudja végrehajtani a programok cserehelyen (swap) levő utasításait.
- Igaz
- Hamis
Két, egy folyamaton belüli szál azonos virtuális címen jellemzően ugyanazt látja, de van a virtuális címtartományuknak olyan része, amely biztosan különböző adatokat tartalmaz.
- Igaz
- Hamis
A laphibák számát biztosan csökkentjük, ha növeljük a rendelkezésre álló fizikai memória méretét.
- Igaz
- Hamis
Egy operációs rendszer forráskódja lehet néhány tízezer programsor, de akár sok millió is.
- Igaz
- Hamis
A kernel moduláris felépítése csökkenti a kernel futásidejű memóriafoglalását.
- Igaz
- Hamis
Rendszerhívások esetén az üzemmódváltást megszakítás idézi elő.
- Igaz
- Hamis
A rendszerhívások sokszor folyamatok közötti kontextusváltást is eredményeznek.
- Igaz
- Hamis
A szálaknak saját halma (heap) van.
- Igaz
- Hamis
A cserehely (swap) célja, hogy bővítse a fizikai memóriát.
- Igaz
- Hamis
A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja.
- Igaz
- Hamis
A vergődés az a jelenség, amikor a keretek számának növelése a laphibák számát is növeli.
- Igaz
- Hamis
Szerver platformon a Linux operációs rendszer részesedése 10% alatti.
- Igaz
- Hamis
Egy taszk FK állapotból V állapotba is átkerülhet.
- Igaz
- Hamis
Egy taszk futó állapotból futásra kész állapotba kooperatív ütemező esetén is átkerülhet.
- Igaz
- Hamis
A legrövidebb löketidejűt előre (SJF) ütemező preemptív.
- Igaz
- Hamis
A Windows felhasználói módban többszintű ütemezőt használ.
- Igaz
- Hamis
Egy hibás memóriacímzési művelet laphibát eredményez.
- Igaz
- Hamis
