„Info1 2ZH Kikérdező” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (5 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
|pontozás=- | |pontozás=- | ||
}} | }} | ||
== SZ38. A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenő paraméterek helyének felszabadítása (keret lebontása) mindig a függvényt hívó program feladata. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ39. Az ENTER és a LEAVE utasítás az x86-os processzornál a verem keret (stack frame) alkalmazását támogatja.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ40. A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenő paraméterek és a lokális változók címzésére a keretben bázisrelatív címzést alkalmaznak. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ41. Az indirekt és az indexelt címzés alkalmazása előnyösen alkalmazható összetett adatszerkezetek kezelésénél.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ42. A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenő paraméterek és a lokális változók címzésére a keretben indexregiszteres többkomponensű címzést alkalmaznak. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ43. Az adatok könnyű, flexibilis kezelése érdekében sokféle, bonyolult, többkomponensű címzési módokat valósíthat meg. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ44. Bázisregiszteres memóriacímzésnél az utasítás címrésze a következő utasítást tartalmazó memóriahelyre mutat. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ45. A stack frame alkalmazása esetén a szubrutinok (függvények) lokális változóinak mindig a szubrutint hívó program foglal helyet. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ46. A stack frame a szubrutinokat (függvényeket) megvalósító algoritmusok elejét és végét jelöli ki a memóriában. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ47. A stack frame (verem keret) a stack-ként (verem) felhasználható memóriaterület elejét és a végét jelöli ki a memóriában. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ_1. A nyolcbites SCSI interfészre max 8db egység (host és target) kapcsolódhat, az információ cserében résztvevő egységet a host jelöli ki egy szelekciós fázisban. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ_2. A logikai I/O kezelés esetén a közvetlen input-output műveleteket az operációs rendszer végzi. A felhasználó csak op.-rendszerhívásokon keresztül érheti el ezeket. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ_3. Az eszközszintű I/O kezelés esetén kell egy eszköz, ami a KI/Be vonalakat az operációs rendszerhez kapcsolja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ_4. A szinkron működésű periféria vezérlésére mindig UART-ot kell használnunk. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ_5. Az aszinkron vezérléső periféria működési idejét az I/O egység működési sebessége is befolyásolhatja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ_6. Az I/O processzor az IN-és OUT utasításokat hajtja végre a CPU helyett. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ_7. A szektornak csak az adatmezejében van hibaellenőrző kód (CRC) == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ_8. Adat írásakor a szektorazonosító mezejét is újraírják. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ_9. Az adatmező hosszára vonatkozó információ az adatmező elején található. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ_10. Az azonosító mező tartalmazza a drive fizikai címét, a sáv és a szektor sorszámát. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP1. A „Bakery” algoritmussal biztosítható több folyamatra a kölcsönös kizárás akkor is, ha nincs TestAndSet utasítás. == | == OP1. A „Bakery” algoritmussal biztosítható több folyamatra a kölcsönös kizárás akkor is, ha nincs TestAndSet utasítás. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 13. sor: | 112. sor: | ||
== OP2. A „Bakery” algoritmus alapelve, hogy a kritikus szakaszba belépni szándékozó folyamatoknak érkezéskor egy felügyelő folyamat a belépési sorrendet meghatározó sorszámot ad.== | == OP2. A „Bakery” algoritmus alapelve, hogy a kritikus szakaszba belépni szándékozó folyamatoknak érkezéskor egy felügyelő folyamat a belépési sorrendet meghatározó sorszámot ad.== | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 177. sor: | 275. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP33. A multiprogramozott rendszerekben a programok látszólag párhuzamos végrehajtását a | == OP33. A multiprogramozott rendszerekben a programok látszólag párhuzamos végrehajtását a memóriahasználat időbeli megosztásával biztosítják. == | ||
memóriahasználat időbeli megosztásával biztosítják. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP34. A multiprogramozott rendszerekben egy I/O eszköz több program számára is végezhet műveleteket egyidejűleg. == | |||
műveleteket egyidejűleg. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP35. A multiprogramozott rendszerekben egyidejűleg egy program futhat, így folyamatok csak a processzorhasználat időbeli megosztásával alakíthatók ki. == | |||
processzorhasználat időbeli megosztásával alakíthatók ki. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP36. A multiprogramozott rendszerekben koordinációs műveletek (szinkronizáció) szükségesek a több folyamat által elérhető adatok és eszközök konzisztens működtetése érdekében. == | |||
több folyamat által elérhető adatok és eszközök konzisztens működtetése érdekében. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP37. A multiprogramozott rendszerekben vetődött fel először a memóriavédelem igénye. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP38. A Peterson-algoritmus két folyamat kölcsönös kizárását oldja meg a közös memóriában elhelyezett két flag (kétértékű változó), és egy további, a belépési sorrendre utaló, ugyancsak közös változó használatával. == | |||
elhelyezett két flag (kétértékű változó), és egy további, a belépési sorrendre utaló, ugyancsak | |||
közös változó használatával. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP39. A PRAM modell a felhasználók által programozható, de üzemszerűen csak olvasható memória működését írja le. == | |||
memória működését írja le. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP40. A PRAM modell egy lehetséges megvalósítása a több-masteres, arbitrációs funkciókkal működő rendszersínen elérhető memória. == | |||
működő rendszersínen elérhető memória. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP41. A PRAM modell szerint működő memória viselkedése több folyamattól egyidejűleg érkező írási vagy olvasási műveletek esetére is definiált. == | |||
írási vagy olvasási műveletek esetére is definiált. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP42. A processzorok utasításkészletében minden utasításnak, amelyik valamelyik regiszter tartalmát módosítja, privilegizáltnak kell lennie. == | |||
tartalmát módosítja, privilegizáltnak kell lennie. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP43. A programozási nyelvek beépített nyelvi műveletekkel, vagy eljáráskönyvtárakkal fedik el az operációs rendszer alkalmazói felületét, azaz a konkrét rendszerhívásokat. == | |||
operációs rendszer alkalmazói felületét, azaz a konkrét rendszerhívásokat. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP44. A rendszerhívás a szubrutinhíváshoz hasonló, de a processzor működési módját is megváltoztató művelet. == | |||
megváltoztató művelet. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP45. A SPOOLING rendszer CPU-kihasználtsága körülbelül 55% volt, mert a mechanikus perifériák lassító hatását nem sikerült kiküszöbölni.== | |||
perifériák lassító hatását nem sikerült kiküszöbölni. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP46. A SPOOLING rendszer egy gépen valósította meg a lassú perifériák és a CPU párhuzamos működtetését. == | |||
működtetését. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP47. A SPOOLING rendszer egy számítógépen valósította meg az off-line I/O műveletekhez hasonló job-feldolgozást. == | |||
hasonló job-feldolgozást. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP48. A SPOOLING rendszer egy számítógépen valósította meg az off-line I/O szervezés esetén alkalmazott elveket. == | |||
alkalmazott elveket. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP49. A SPOOLING rendszer egy számítógépen, megszakításos I/O kezeléssel valósította meg azt az elvet, amit az off-line I/O szervezés több számítógéppel oldott meg. == | |||
az elvet, amit az off-line I/O szervezés több számítógéppel oldott meg. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP50. A SPOOLING rendszer kiküszöbölte a lassú perifériákra való várakozásból származó időveszteségeket. == | |||
időveszteségeket. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP51. A SPOOLING rendszer lehetővé tette a lassú perifériák és a CPU párhuzamos működését. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP52. A SPOOLING rendszerrel 80% feletti CPU-kihasználtságot is el lehetett érni.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP53. A Test And Set utasítást az aktív (futó ciklusban történő) várakozás kiküszöbölésének egyszerűsítésére vezették be. == | |||
egyszerűsítésére vezették be. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP54. A TestAndSet utasítás bevezetésével a kölcsönös kizárás lényegesen egyszerűbben oldható meg, mint ha csak read és write utasításokkal kezelhetnénk a globális memóriát. == | |||
meg, mint ha csak read és write utasításokkal kezelhetnénk a globális memóriát. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP55. A Time-sharing rendszerek egyik problémája az éhezés. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP56. Aszinkron rendszerhívás nem okozhatja a hívó program várakozó állapotba kerülését. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP57. Az alkalmazások szubrutinhívással indítják az operációs rendszer megfelelő műveletének végrehajtását. == | |||
végrehajtását. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP58. Az egyszerű monitor alacsony hatékonyságát (gyenge CPU-kihasználás) a gyakori operátori beavatkozásokra való várakozás okozta. == | |||
beavatkozásokra való várakozás okozta. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP59. Az egyszerű monitor esetén a CPU-kihasználtság a gyakori emberi beavatkozások miatt volt alacsony (50% körüli). == | |||
alacsony (50% körüli). | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP60. Az egyszerű monitor kiküszöbölte a gyakori kezelői beavatkozásokból származó időveszteségeket. == | |||
időveszteségeket. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP61. Az egyszerű monitor kiküszöbölte a lassú perifériákra való várakozásból származó teljesítmény-veszteséget. == | |||
teljesítmény-veszteséget. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP62. Az egyszerű monitor kiküszöbölte a programok egyenkénti kézi indítására való várakozásból származó teljesítmény-veszteséget. == | |||
származó teljesítmény-veszteséget | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP63. Az I/O védelem igénye a szatelit processzorokat alkalmazó off-line I/O szervezés alkalmazásakor vetődött fel a külön processzorokkal kezelt eszközök miatt. == | |||
alkalmazásakor vetődött fel a külön processzorokkal kezelt eszközök miatt. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP64. Az IN és OUT ki-beviteli gépi utasításoknak az I/O védelem megvalósítása érdekében privilegizáltaknak kell lenniük. == | |||
privilegizáltaknak kell lenniük. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP65. Az operációs rendszer áteresztő képességének egyik mértékegysége a [job/óra]. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP66. Az operációs rendszerek áteresztő képességének egy alkalmas mértékegysége a MIPS (millió utasítás másodpercenként). == | |||
utasítás másodpercenként). | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP67. Az operációs rendszerek fejlődése során a SPOOLING rendszerben gyors, adatmásoló szatelit számítógépeket alkalmaztak a lassú perifériák kezelésére, a feldolgozó számítógép pedig csak gyors mágnesszalag egységeket kezelt. == | |||
szatelit számítógépeket alkalmaztak a lassú perifériák kezelésére, a feldolgozó számítógép | |||
pedig csak gyors mágnesszalag egységeket kezelt | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP68. Az operációs rendszerek funkciói a programokból közönséges szubrutin-hívásokkal érhetők el. == | |||
el | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP69 (:3) . Az üzenetküldés (send) mindig megvárja a fogadó pozitív nyugtázásának megérkezését, negatív nyugtázás, vagy a nyugtázás hiánya esetén pedig a legalább háromszori ismétlés eredményét.== | |||
negatív nyugtázás, vagy a nyugtázás hiánya esetén pedig a legalább háromszori ismétlés | |||
eredményét. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP70. Az üzenetváltással kommunikáló folyamatok között kialakuló szinkronizáció jellegét az átviteli közeg pufferelési tulajdonságai határozzák meg. == | |||
átviteli közeg pufferelési tulajdonságai határozzák meg. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP71. Egy számítógépes rendszerben a leglassabban működő szereplők a mechanikus gépi eszközök. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP72. Együttműködő folyamatok esetén a helyes adatcserét csak randevú típusú szinkronizációval lehet biztosítani.== | |||
lehet biztosítani. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP73. Együttműködő folyamatok esetén a lokális memóriának az egyidejű olvasások és írások esetére is specifikált módon, azaz a PRAM (Pipelined RAM) modell szerint kell működnie.== | |||
esetére is specifikált módon, azaz a PRAM (Pipelined RAM) modell szerint kell működnie. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP74. Együttműködő folyamatok esetén ha az üzenetküldő művelet (send) befejeződése után a küldő folyamat megváltoztatja az elküldött adatot tartalmazó változó értékét, az elküldött adatra ez már nem lehet hatással. == | |||
küldő folyamat megváltoztatja az elküldött adatot tartalmazó változó értékét, az elküldött | |||
adatra ez már nem lehet hatással. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP75. Együttműködő folyamatok közös memóriájának konkurens műveletei nem interferálhatnak (a memóriaműveletek atomiak). == | |||
memóriaműveletek atomiak). | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP76. Folyamatok közös memóriás együttműködésének alapfeltétele, hogy a globális memória működése feleljen meg a PRAM (Pipelined Random Access Memory) modellnek. == | |||
működése feleljen meg a PRAM (Pipelined Random Access Memory) modellnek. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP77. Ha Pi adatot küld Pj-nek, a send(Pj;x) művelet után bármikor megváltoztathatja x értékét, az már nem módosítja az elküldött adatot. == | |||
már nem módosítja az elküldött adatot. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP78. Két folyamat közötti adatátadás helyes megvalósításához precedencia típusú szinkronizáció szükséges. == | |||
szükséges. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP79. Kötegelt feldolgozás (batch processing) esetén a job-ok látszólag párhuzamosan, egy job részét képező programok pedig egymást követően sorosan hajtódnak végre. == | |||
részét képező programok pedig egymást követően sorosan hajtódnak végre. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP80. Közös memória használatával együttműködő folyamatok esetén a folyamatok memóriacímei egy közös tárra mutatnak, saját, lokális memóriájuk nincs. == | |||
egy közös tárra mutatnak, saját, lokális memóriájuk nincs. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP81. Közös memória használatával együttműködő folyamatok esetén a folyamatok lokális memóriájának PRAM modell szerint kell működnie. == | |||
memóriájának PRAM modell szerint kell működnie. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP82. Közös memória használatával együttműködő folyamatok esetén a helyes adatcsere precedencia típusú szinkronizációt igényel az író folyamat write és az olvasó folyamat read művelete között. == | |||
precedencia típusú szinkronizációt igényel az író folyamat write és az olvasó folyamat read | |||
művelete között. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP83. Közös memória használatával együttműködő folyamatok esetén a helyes adatcseréhez a folyamatok szinkronizálása szükséges.== | |||
folyamatok szinkronizálása szükséges. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP84. Közös memória használatával együttműködő folyamatok esetén a kölcsönös kizárás megvalósítása egyszerűbbé tehető, ha a globális memória elérésére a read és write mellett a TestAndSet művelet is rendelkezésre áll. == | |||
megvalósítása egyszerűbbé tehető, ha a globális memória elérésére a read és write mellett a | |||
TestAndSet művelet is rendelkezésre áll. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP85. Közös memória használatával együttműködő folyamatok esetén a közös memóriának a felhasználó által programozható, de a processzor által működés közben csak olvasható, azaz PROM (Programmable Read Only Memory) memóriának kell lennie. == | |||
felhasználó által programozható, de a processzor által működés közben csak olvasható, azaz | |||
PROM (Programmable Read Only Memory) memóriának kell lennie. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP86. Közös memória használatával együttműködő folyamatok esetén a globális memóriának az egyidejű olvasások és írások esetére is specifikált módon, azaz a PRAM (Pipelined RAM) modell szerint kell működnie. == | |||
egyidejű olvasások és írások esetére is specifikált módon, azaz a PRAM (Pipelined RAM) | |||
modell szerint kell működnie. | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 555. sor: | 594. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
= OP97. Multiprocesszáló (több fizikai processzort tartalmazó) rendszerekben több program lehet végrehajtás közbeni állapotban, de mindig csak egy futó program lehet. == | == OP97. Multiprocesszáló (több fizikai processzort tartalmazó) rendszerekben több program lehet végrehajtás közbeni állapotban, de mindig csak egy futó program lehet. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
| 601. sor: | 640. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP106. Üzenet alapú együttműködés esetén a memóriáknak PRAM modell szerint kell működniük.== | == OP106. Üzenet alapú együttműködés esetén a memóriáknak PRAM modell szerint kell működniük. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP107. Üzenettovábbítással együttműködő folyamatok esetén az üzenetküldés (send) és üzenetfogadás (receive) a küldő és a fogadó folyamat valamilyen szinkronizálását vonja maga után. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP108. Üzenettovábbítással együttműködő folyamatok esetén lokális memóriaként csak PRAM modell szerint működő memóriák használhatók. | == OP108. Üzenettovábbítással együttműködő folyamatok esetén lokális memóriaként csak PRAM modell szerint működő memóriák használhatók. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||