„Info1 2ZH Kikérdező” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Vissza|Informatika_1}} {{Kvízoldal |cím=info 1 2.ZH - feleletválasztós |pontozás=- }} == 1. A „Bakery” algoritmussal biztosítható több folyamatra a kö…” |
|||
| (8 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
}} | }} | ||
== SZ38. A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenő paraméterek helyének felszabadítása (keret lebontása) mindig a függvényt hívó program feladata. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== | == SZ39. Az ENTER és a LEAVE utasítás az x86-os processzornál a verem keret (stack frame) alkalmazását támogatja.== | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == SZ40. A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenő paraméterek és a lokális változók címzésére a keretben bázisrelatív címzést alkalmaznak. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ41. Az indirekt és az indexelt címzés alkalmazása előnyösen alkalmazható összetett adatszerkezetek kezelésénél.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ42. A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenő paraméterek és a lokális változók címzésére a keretben indexregiszteres többkomponensű címzést alkalmaznak. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == SZ43. Az adatok könnyű, flexibilis kezelése érdekében sokféle, bonyolult, többkomponensű címzési módokat valósíthat meg. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == SZ44. Bázisregiszteres memóriacímzésnél az utasítás címrésze a következő utasítást tartalmazó memóriahelyre mutat. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ45. A stack frame alkalmazása esetén a szubrutinok (függvények) lokális változóinak mindig a szubrutint hívó program foglal helyet. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ46. A stack frame a szubrutinokat (függvényeket) megvalósító algoritmusok elejét és végét jelöli ki a memóriában. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ47. A stack frame (verem keret) a stack-ként (verem) felhasználható memóriaterület elejét és a végét jelöli ki a memóriában. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ_1. A nyolcbites SCSI interfészre max 8db egység (host és target) kapcsolódhat, az információ cserében résztvevő egységet a host jelöli ki egy szelekciós fázisban. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == SZ_2. A logikai I/O kezelés esetén a közvetlen input-output műveleteket az operációs rendszer végzi. A felhasználó csak op.-rendszerhívásokon keresztül érheti el ezeket. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == SZ_3. Az eszközszintű I/O kezelés esetén kell egy eszköz, ami a KI/Be vonalakat az operációs rendszerhez kapcsolja. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == SZ_4. A szinkron működésű periféria vezérlésére mindig UART-ot kell használnunk. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ_5. Az aszinkron vezérléső periféria működési idejét az I/O egység működési sebessége is befolyásolhatja. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == SZ_6. Az I/O processzor az IN-és OUT utasításokat hajtja végre a CPU helyett. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == SZ_7. A szektornak csak az adatmezejében van hibaellenőrző kód (CRC) == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ_8. Adat írásakor a szektorazonosító mezejét is újraírják. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == SZ_9. Az adatmező hosszára vonatkozó információ az adatmező elején található. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== SZ_10. Az azonosító mező tartalmazza a drive fizikai címét, a sáv és a szektor sorszámát. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP1. A „Bakery” algoritmussal biztosítható több folyamatra a kölcsönös kizárás akkor is, ha nincs TestAndSet utasítás. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == OP2. A „Bakery” algoritmus alapelve, hogy a kritikus szakaszba belépni szándékozó folyamatoknak érkezéskor egy felügyelő folyamat a belépési sorrendet meghatározó sorszámot ad.== | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP3. A „Bakery” algoritmus szerint a kritikus szakaszba belépni szándékozó folyamatok érkezéskor sorszámot választanak maguknak, amelyek között előfordulhatnak azonos sorszámok is. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == OP4. A „Bakery” algoritmussal a kritikus szakaszba belépni szándékozó folyamatok csupán a közös memória használatával, más folyamat közreműködése nélkül döntik el a belépési sorrendet. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == OP5. A "Bankár" algoritmus használható több folyamat kölcsönös kizárásának megoldására. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == OP6. A CPU-kihasználtság a processzor teljesítményével egyenes arányban nő. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP7. A CPU-kihasználtság mértéke a processzor hasznos (alkalmazások futtatásával töltött) idejének és a teljes működési időnek a hányadosa. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP8. A folyamatok I/O jellegű üzenetváltásokkal érik el a közös memóriát. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP9. A folyamatok időbeli összehangolásának szokásos eszköze a bináris szemafor. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP10. A készülékfüggetlen programozás igénye az off-line I/O szervezés (szatelit processzorok alkalmazása) megvalósítása során merült fel először. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP11. A korai rendszerek rossz CPU-kihasználtságát először a zárt gépterem (closed shop) szervezéssel próbálták javítani. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP12. A kölcsönös kizárás megoldható csak írás és olvasás műveletek használatával, ha azok oszthatatlan műveletek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == OP13. A közös memóriának PRAM modell szerint, azaz oszthatatlan írás és olvasás műveletekkel, kell működnie. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == OP14. A közös memóriás együttműködésnél használt PRAM (Programmable Random Access Memory) elnevezés a tár folyamatok általi programozhatóságára utal. == | ||
szinkronizáció típusát. == | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP15. A logikai perifériakezelés (készülékfüggetlenség) igénye az off-line I/O műveletek alkalmazásakor jelentkezett. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP16. A megnevezés módja befolyásolja a küldő és fogadó folyamat között kialakuló szinkronizáció típusát. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == OP17. A multiprogramozott operációs rendszer egyik feladata, hogy kiküszöbölje az I/O eszközökre történő ráindításból adódó problémákat. == | ||
történő ráindításból adódó problémákat. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == OP18. A multiprogramozott operációs rendszerben a perifériákra (I/O készülékekre) kiadott műveletekre várakozási sort kell szervezni, mert egy már működő készülékre egy más alkalmazás is indíthat I/O műveletet. == | ||
műveletekre várakozási sort kell szervezni, mert egy már működő készülékre egy más | |||
alkalmazás is indíthat I/O műveletet. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == OP19. A multiprogramozott rendszerek a hatékonyság növelése céljából kihasználják a CPU-hoz képest lassú memóriaműveletekre való várakozás idejét más programok végrehajtására. == | ||
képest lassú memóriaműveletekre való várakozás idejét más programok végrehajtására. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == OP20. A multiprogramozott rendszerek a programok (folyamatok) futásának valódi párhuzamosítását valósítják meg. == | ||
párhuzamosítását valósítják meg. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == OP21. A multiprogramozott rendszerek csak a CPU és a memória kezelése tekintetében támasztottak új követelményeket, az I/O kezelés tekintetében nem (hiszen a készülékfüggetlen programozás igénye már korábban felmerült). == | ||
támasztottak új követelményeket, az I/O kezelés tekintetében nem (hiszen a | |||
készülékfüggetlen programozás igénye már korábban felmerült). == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == OP22. A multiprogramozott rendszerek hatékony megvalósítása érdekében több felhasználói programot kell egyidőben a memóriában tartani. == | ||
programot kell egyidőben a memóriában tartani. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == OP23. A multiprogramozott rendszerek képesek párhuzamosan működtetni a CPU-t és akár több perifériát is. == | ||
perifériát is. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == OP24. A multiprogramozott rendszerek megvalósításakor I/O védelemre már nincs szükség a perifériákhoz rendelt várakozási sorok miatt. == | ||
perifériákhoz rendelt várakozási sorok miatt. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == OP25. A multiprogramozott rendszerekben a CPU mindig csak egyetlen program végrehajtásával tud foglalkozni egy adott pillanatban, a programok párhuzamos működése ezért csak látszólagos. == | ||
tud foglalkozni egy adott pillanatban, a programok párhuzamos működése ezért csak | |||
látszólagos. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == OP26. A multiprogramozott rendszerekben a gépi utasítások oszthatatlan végrehajtását feltételezhetjük, mert a processzor csak két utasítás végrehajtása között fogad el megszakításkérést. == | ||
feltételezhetjük, mert a processzor csak két utasítás végrehajtása között fogad el | |||
megszakításkérést. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == OP27. A multiprogramozott rendszerekben a készülékkezelésben az off-line I/O szervezéskor már megoldott készülékfüggetlen programozás igényén kívül nem merült fel újabb megoldandó probléma. == | ||
megoldott készülékfüggetlen programozás igényén kívül nem merült fel újabb megoldandó | |||
probléma. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == OP28. A multiprogramozott rendszerekben a kielégítő CPU-kihasználtság érdekében egyidejűleg több programot kell a memóriában tartani. == | ||
több programot kell a memóriában tartani. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == OP29. A multiprogramozott rendszerekben a kielégítő CPU-kihasználtság érdekében a perifériákra várakozási sorokat kell szervezni. == | ||
várakozási sorokat kell szervezni. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == OP30. A multiprogramozott rendszerekben a memóriavédelem tekintetében az egyszerű monitornál már megoldott problémán kívül (monitor területének védelme a felhasználói programoktól) nem merült fel újabb megoldandó probléma. == | ||
már megoldott problémán kívül (monitor területének védelme a felhasználói programoktól) | |||
nem merült fel újabb megoldandó probléma. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== | == OP31. A multiprogramozott rendszerekben a programok csak látszólag futnak párhuzamosan, valójában minden pillanatban csak egyetlen futó program van. == | ||
valójában minden pillanatban csak egyetlen futó program van. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== OP32. A multiprogramozott rendszerekben a programok látszólag párhuzamos végrehajtását a processzorhasználat időbeli megosztásával biztosítják. == | |||
processzorhasználat időbeli megosztásával biztosítják. | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
memóriahasználat időbeli megosztásával biztosítják. | |||
- | == OP33. A multiprogramozott rendszerekben a programok látszólag párhuzamos végrehajtását a memóriahasználat időbeli megosztásával biztosítják. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
műveleteket egyidejűleg. | # Igaz | ||
- | # Hamis | ||
processzorhasználat időbeli megosztásával alakíthatók ki. | == OP34. A multiprogramozott rendszerekben egy I/O eszköz több program számára is végezhet műveleteket egyidejűleg. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
több folyamat által elérhető adatok és eszközök konzisztens működtetése érdekében. | # Hamis | ||
== OP35. A multiprogramozott rendszerekben egyidejűleg egy program futhat, így folyamatok csak a processzorhasználat időbeli megosztásával alakíthatók ki. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
elhelyezett két flag (kétértékű változó), és egy további, a belépési sorrendre utaló, ugyancsak | # Igaz | ||
közös változó használatával. | # Hamis | ||
== OP36. A multiprogramozott rendszerekben koordinációs műveletek (szinkronizáció) szükségesek a több folyamat által elérhető adatok és eszközök konzisztens működtetése érdekében. == | |||
memória működését írja le. | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
- | # Igaz | ||
# Hamis | |||
működő rendszersínen elérhető memória. | |||
== OP37. A multiprogramozott rendszerekben vetődött fel először a memóriavédelem igénye. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
írási vagy olvasási műveletek esetére is definiált. | # Igaz | ||
# Hamis | |||
tartalmát módosítja, privilegizáltnak kell lennie. - | |||
== OP38. A Peterson-algoritmus két folyamat kölcsönös kizárását oldja meg a közös memóriában elhelyezett két flag (kétértékű változó), és egy további, a belépési sorrendre utaló, ugyancsak közös változó használatával. == | |||
operációs rendszer alkalmazói felületét, azaz a konkrét rendszerhívásokat. | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
megváltoztató művelet. | # Hamis | ||
== OP39. A PRAM modell a felhasználók által programozható, de üzemszerűen csak olvasható memória működését írja le. == | |||
perifériák lassító hatását nem sikerült kiküszöbölni. - | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
működtetését. | # Hamis | ||
hasonló job-feldolgozást. | == OP40. A PRAM modell egy lehetséges megvalósítása a több-masteres, arbitrációs funkciókkal működő rendszersínen elérhető memória. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
alkalmazott elveket. | |||
== OP41. A PRAM modell szerint működő memória viselkedése több folyamattól egyidejűleg érkező írási vagy olvasási műveletek esetére is definiált. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
az elvet, amit az off-line I/O szervezés több számítógéppel oldott meg. | # Igaz | ||
# Hamis | |||
időveszteségeket. | |||
== OP42. A processzorok utasításkészletében minden utasításnak, amelyik valamelyik regiszter tartalmát módosítja, privilegizáltnak kell lennie. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
egyszerűsítésére vezették be. | |||
- | == OP43. A programozási nyelvek beépített nyelvi műveletekkel, vagy eljáráskönyvtárakkal fedik el az operációs rendszer alkalmazói felületét, azaz a konkrét rendszerhívásokat. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
meg, mint ha csak read és write utasításokkal kezelhetnénk a globális memóriát. | # Igaz | ||
# Hamis | |||
== OP44. A rendszerhívás a szubrutinhíváshoz hasonló, de a processzor működési módját is megváltoztató művelet. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
végrehajtását. - | # Igaz | ||
# Hamis | |||
beavatkozásokra való várakozás okozta. | |||
== OP45. A SPOOLING rendszer CPU-kihasználtsága körülbelül 55% volt, mert a mechanikus perifériák lassító hatását nem sikerült kiküszöbölni.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
alacsony (50% körüli). | # Igaz | ||
- | # Hamis | ||
időveszteségeket. | == OP46. A SPOOLING rendszer egy gépen valósította meg a lassú perifériák és a CPU párhuzamos működtetését. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
teljesítmény-veszteséget. | # Igaz | ||
- | # Hamis | ||
származó teljesítmény-veszteséget | == OP47. A SPOOLING rendszer egy számítógépen valósította meg az off-line I/O műveletekhez hasonló job-feldolgozást. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
alkalmazásakor vetődött fel a külön processzorokkal kezelt eszközök miatt. - | # Hamis | ||
privilegizáltaknak kell lenniük. | == OP48. A SPOOLING rendszer egy számítógépen valósította meg az off-line I/O szervezés esetén alkalmazott elveket. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
utasítás másodpercenként). - | |||
== OP49. A SPOOLING rendszer egy számítógépen, megszakításos I/O kezeléssel valósította meg azt az elvet, amit az off-line I/O szervezés több számítógéppel oldott meg. == | |||
szatelit számítógépeket alkalmaztak a lassú perifériák kezelésére, a feldolgozó számítógép | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
pedig csak gyors mágnesszalag egységeket kezelt | # Igaz | ||
# Hamis | |||
el | == OP50. A SPOOLING rendszer kiküszöbölte a lassú perifériákra való várakozásból származó időveszteségeket. == | ||
- | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
negatív nyugtázás, vagy a nyugtázás hiánya esetén pedig a legalább háromszori ismétlés | # Hamis | ||
eredményét. | |||
- | == OP51. A SPOOLING rendszer lehetővé tette a lassú perifériák és a CPU párhuzamos működését. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
átviteli közeg pufferelési tulajdonságai határozzák meg. | # Igaz | ||
# Hamis | |||
== OP52. A SPOOLING rendszerrel 80% feletti CPU-kihasználtságot is el lehetett érni.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
lehet biztosítani. | # Hamis | ||
- | |||
== OP53. A Test And Set utasítást az aktív (futó ciklusban történő) várakozás kiküszöbölésének egyszerűsítésére vezették be. == | |||
esetére is specifikált módon, azaz a PRAM (Pipelined RAM) modell szerint kell működnie. | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
- | # Igaz | ||
# Hamis | |||
küldő folyamat megváltoztatja az elküldött adatot tartalmazó változó értékét, az elküldött | |||
adatra ez már nem lehet hatással. | == OP54. A TestAndSet utasítás bevezetésével a kölcsönös kizárás lényegesen egyszerűbben oldható meg, mint ha csak read és write utasításokkal kezelhetnénk a globális memóriát. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
memóriaműveletek atomiak). | |||
== OP55. A Time-sharing rendszerek egyik problémája az éhezés. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
működése feleljen meg a PRAM (Pipelined Random Access Memory) modellnek. | # Igaz | ||
# Hamis | |||
már nem módosítja az elküldött adatot. | == OP56. Aszinkron rendszerhívás nem okozhatja a hívó program várakozó állapotba kerülését. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
szükséges. | # Hamis | ||
== OP57. Az alkalmazások szubrutinhívással indítják az operációs rendszer megfelelő műveletének végrehajtását. == | |||
részét képező programok pedig egymást követően sorosan hajtódnak végre. | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
- | # Igaz | ||
# Hamis | |||
egy közös tárra mutatnak, saját, lokális memóriájuk nincs. | == OP58. Az egyszerű monitor alacsony hatékonyságát (gyenge CPU-kihasználás) a gyakori operátori beavatkozásokra való várakozás okozta. == | ||
- | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
memóriájának PRAM modell szerint kell működnie. | # Hamis | ||
- | |||
== OP59. Az egyszerű monitor esetén a CPU-kihasználtság a gyakori emberi beavatkozások miatt volt alacsony (50% körüli). == | |||
precedencia típusú szinkronizációt igényel az író folyamat write és az olvasó folyamat read | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
művelete között. | # Igaz | ||
# Hamis | |||
folyamatok szinkronizálása szükséges. | == OP60. Az egyszerű monitor kiküszöbölte a gyakori kezelői beavatkozásokból származó időveszteségeket. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
megvalósítása egyszerűbbé tehető, ha a globális memória elérésére a read és write mellett a | # Hamis | ||
TestAndSet művelet is rendelkezésre áll. | |||
== OP61. Az egyszerű monitor kiküszöbölte a lassú perifériákra való várakozásból származó teljesítmény-veszteséget. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
felhasználó által programozható, de a processzor által működés közben csak olvasható, azaz | # Igaz | ||
PROM (Programmable Read Only Memory) memóriának kell lennie. | # Hamis | ||
- | |||
== OP62. Az egyszerű monitor kiküszöbölte a programok egyenkénti kézi indítására való várakozásból származó teljesítmény-veszteséget. == | |||
egyidejű olvasások és írások esetére is specifikált módon, azaz a PRAM (Pipelined RAM) | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
modell szerint kell működnie. | # Igaz | ||
# Hamis | |||
vonatkozó írás és olvasás randevú típusú szinkronizációt kényszerít ki az író és az olvasó | == OP63. Az I/O védelem igénye a szatelit processzorokat alkalmazó off-line I/O szervezés alkalmazásakor vetődött fel a külön processzorokkal kezelt eszközök miatt. == | ||
folyamat között. | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
- | # Igaz | ||
# Hamis | |||
vonatkozó írás és olvasás precedencia típusú szinkronizációt kényszerít ki az író és az olvasó | |||
folyamat között. | == OP64. Az IN és OUT ki-beviteli gépi utasításoknak az I/O védelem megvalósítása érdekében privilegizáltaknak kell lenniük. == | ||
- | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
vonatkozó írás és olvasás kölcsönös kizárás típusú szinkronizációt kényszerít ki. | # Hamis | ||
== OP65. Az operációs rendszer áteresztő képességének egyik mértékegysége a [job/óra]. == | |||
esetén minden író folyamat szándékától eltérő memóriatartalom is kialakulhat. | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
- | # Igaz | ||
# Hamis | |||
kölcsönös kizárás egyszerűbb megvalósítása érdekében a globális memória a read és write | |||
mellett a TestAndSet művelettel is elérhető. | == OP66. Az operációs rendszerek áteresztő képességének egy alkalmas mértékegysége a MIPS (millió utasítás másodpercenként). == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
foglaltságjelző flaggel (Boolean változó), ha oszthatatlan TestAndSet utasítással is | # Hamis | ||
kezelhetjük a közös tárat. | |||
== OP67. Az operációs rendszerek fejlődése során a SPOOLING rendszerben gyors, adatmásoló szatelit számítógépeket alkalmaztak a lassú perifériák kezelésére, a feldolgozó számítógép pedig csak gyors mágnesszalag egységeket kezelt. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
megoldásához a memória több elemi műveletének oszthatatlan végrehajtását biztosító | # Igaz | ||
hardver-támogatás szükséges | # Hamis | ||
== OP68. Az operációs rendszerek funkciói a programokból közönséges szubrutin-hívásokkal érhetők el. == | |||
műveleteinek oszthatatlansága alapkövetelmény. | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
párhuzamos futását korlátozó szinkronizációs megoldásokra is szükség van a korrekt | # Hamis | ||
információcsere biztosításához. | |||
== OP69 (:3) . Az üzenetküldés (send) mindig megvárja a fogadó pozitív nyugtázásának megérkezését, negatív nyugtázás, vagy a nyugtázás hiánya esetén pedig a legalább háromszori ismétlés eredményét.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
működési módjának bevezetését és privilegizált utasítások kialakítását. | # Hamis | ||
== OP70. Az üzenetváltással kommunikáló folyamatok között kialakuló szinkronizáció jellegét az átviteli közeg pufferelési tulajdonságai határozzák meg. == | |||
végrehajtás közbeni állapotban, de mindig csak egy futó program lehet. - | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
perifériát indító rendszerhívást. | |||
- | == OP71. Egy számítógépes rendszerben a leglassabban működő szereplők a mechanikus gépi eszközök. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
monitorhoz képest: a folyamatok területeit egymástól is védeni kell. | # Igaz | ||
# Hamis | |||
várakoztatja a küldő folyamatot, a receive művelet viszont mindig megvárja az üzenet | |||
érkezését. | == OP72. Együttműködő folyamatok esetén a helyes adatcserét csak randevú típusú szinkronizációval lehet biztosítani.== | ||
- | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | ||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP73. Együttműködő folyamatok esetén a lokális memóriának az egyidejű olvasások és írások esetére is specifikált módon, azaz a PRAM (Pipelined RAM) modell szerint kell működnie.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP74. Együttműködő folyamatok esetén ha az üzenetküldő művelet (send) befejeződése után a küldő folyamat megváltoztatja az elküldött adatot tartalmazó változó értékét, az elküldött adatra ez már nem lehet hatással. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP75. Együttműködő folyamatok közös memóriájának konkurens műveletei nem interferálhatnak (a memóriaműveletek atomiak). == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP76. Folyamatok közös memóriás együttműködésének alapfeltétele, hogy a globális memória működése feleljen meg a PRAM (Pipelined Random Access Memory) modellnek. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP77. Ha Pi adatot küld Pj-nek, a send(Pj;x) művelet után bármikor megváltoztathatja x értékét, az már nem módosítja az elküldött adatot. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP78. Két folyamat közötti adatátadás helyes megvalósításához precedencia típusú szinkronizáció szükséges. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP79. Kötegelt feldolgozás (batch processing) esetén a job-ok látszólag párhuzamosan, egy job részét képező programok pedig egymást követően sorosan hajtódnak végre. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP80. Közös memória használatával együttműködő folyamatok esetén a folyamatok memóriacímei egy közös tárra mutatnak, saját, lokális memóriájuk nincs. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP81. Közös memória használatával együttműködő folyamatok esetén a folyamatok lokális memóriájának PRAM modell szerint kell működnie. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP82. Közös memória használatával együttműködő folyamatok esetén a helyes adatcsere precedencia típusú szinkronizációt igényel az író folyamat write és az olvasó folyamat read művelete között. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP83. Közös memória használatával együttműködő folyamatok esetén a helyes adatcseréhez a folyamatok szinkronizálása szükséges.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP84. Közös memória használatával együttműködő folyamatok esetén a kölcsönös kizárás megvalósítása egyszerűbbé tehető, ha a globális memória elérésére a read és write mellett a TestAndSet művelet is rendelkezésre áll. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP85. Közös memória használatával együttműködő folyamatok esetén a közös memóriának a felhasználó által programozható, de a processzor által működés közben csak olvasható, azaz PROM (Programmable Read Only Memory) memóriának kell lennie. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP86. Közös memória használatával együttműködő folyamatok esetén a globális memóriának az egyidejű olvasások és írások esetére is specifikált módon, azaz a PRAM (Pipelined RAM) modell szerint kell működnie. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP87. Közös memória használatával együttműködő folyamatok esetén az azonos memóriacímre vonatkozó írás és olvasás randevú típusú szinkronizációt kényszerít ki az író és az olvasó folyamat között. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP88. Közös memória használatával együttműködő folyamatok esetén az azonos memóriacímre vonatkozó írás és olvasás precedencia típusú szinkronizációt kényszerít ki az író és az olvasó folyamat között. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP89. Közös memória használatával együttműködő folyamatok esetén az azonos rekeszre vonatkozó írás és olvasás kölcsönös kizárás típusú szinkronizációt kényszerít ki. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP90. Közös memória használatával együttműködő folyamatok esetén írás-írás műveletek ütközése esetén minden író folyamat szándékától eltérő memóriatartalom is kialakulhat. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP91. Közös memória használatával együttműködő folyamatok esetén jellegzetes megoldás, hogy a kölcsönös kizárás egyszerűbb megvalósítása érdekében a globális memória a read és write mellett a TestAndSet művelettel is elérhető. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP92. Közös memóriás együttműködés esetén a kölcsönös kizárás egyszerűen megoldható egyetlen foglaltságjelző flaggel (Boolean változó), ha oszthatatlan TestAndSet utasítással is kezelhetjük a közös tárat. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP93. Közös memóriás együttműködés esetén a kölcsönös kizárás elfogadható hatékonyságú megoldásához a memória több elemi műveletének oszthatatlan végrehajtását biztosító hardver-támogatás szükséges. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP94. Közös memóriás együttműködés esetén a közös memória írás és olvasás (read és write) műveleteinek oszthatatlansága alapkövetelmény. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP95. Közös memóriás együttműködés esetén az adatok beírásán és kiolvasásán túl a folyamatok párhuzamos futását korlátozó szinkronizációs megoldásokra is szükség van a korrekt információcsere biztosításához. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP96. Már az egyszerű monitor által felvetett védelmi igények szükségessé tették a CPU két működési módjának bevezetését és privilegizált utasítások kialakítását. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP97. Multiprocesszáló (több fizikai processzort tartalmazó) rendszerekben több program lehet végrehajtás közbeni állapotban, de mindig csak egy futó program lehet. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP98. Multiprocesszáló rendszerben több folyamat fizikailag is párhuzamosan hajtódik végre. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP99. Multiprogramozott rendszerben egy program nem kezdeményezhet egy működésben lévő perifériát indító rendszerhívást. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP100. Multiprogramozott rendszerekben a memóriavédelem új igényeket vetett fel az egyszerű monitorhoz képest: a folyamatok területeit egymástól is védeni kell. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP101. Puffereletlen csatornán kommunikáló folyamatok esetén a send művelet sohasem várakoztatja a küldő folyamatot, a receive művelet viszont mindig megvárja az üzenet érkezését. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP102. Randevút csak egy koordinátor-folyamat közreműködésével tudunk megvalósítani.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP103. Szemaforok multiprogramozott rendszerben történő megvalósítása várakozási sor kialakítását == | |||
is igényli. | is igényli. | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP104. Szemaforokkal precedenciát és kölcsönös kizárást lehet megvalósítani, randevút nem. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP105. Szinkron rendszerhívás nem okozhatja egy folyamat várakozó állapotba kerülését.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP106. Üzenet alapú együttműködés esetén a memóriáknak PRAM modell szerint kell működniük. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP107. Üzenettovábbítással együttműködő folyamatok esetén az üzenetküldés (send) és üzenetfogadás (receive) a küldő és a fogadó folyamat valamilyen szinkronizálását vonja maga után. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP108. Üzenettovábbítással együttműködő folyamatok esetén lokális memóriaként csak PRAM modell szerint működő memóriák használhatók. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP109. Üzenetváltással kommunikáló folyamatoknál a járulékos szinkronizáció jellegét a puffertár mérete határozza meg. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== OP110. A multiprogramozott rendszerekben a folyamatok erőforrás-használatának korrekt megoldása érdekében koordinációs műveletekre (rendszerhívásokra) van szükség.== | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
---- | ---- | ||