„Számvitel kikérdező” változatai közötti eltérés
A VIK Wikiből
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
(6 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
105. sor: | 105. sor: | ||
== A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha... == | == A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha... == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}} | ||
# rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett) | # rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett) | ||
# átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett) | # átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett) | ||
# a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett) | # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett) | ||
# a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett) | # a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett) | ||
== A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Az 2. Áruk (készlet) számla tartozik oldalára könyvelünk, ha... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# árut adunk el | |||
# árut vásárolunk | |||
== A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól. == | == A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól. == | ||
190. sor: | 202. sor: | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}} | ||
# | # átutaljuk a beruházási hitel esedékes törlesztőrészletét | ||
# törlesztjük szállítói tartozásunkat | # törlesztjük szállítói tartozásunkat | ||
# átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat | # átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat | ||
223. sor: | 235. sor: | ||
# szállítói tartozás rendezése | # szállítói tartozás rendezése | ||
# áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel) | # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel) | ||
== A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nem változik, ha... == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}} | |||
# beruházási hitelt veszünk fel | |||
# a vevő átutalja tartozását | |||
# 600 Ft értékű árut 1400 Ft-ért értékesítünk | |||
# készpénzért gépkocsit vásárolunk | |||
== Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót? == | == Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót? == | ||
810. sor: | 830. sor: | ||
# költség | # költség | ||
== Melyik | == Melyik forgalom illik az anyagbeszerzés számlájában feltüntetett nettó összegre, amellyel tartozunk a szállítónak? == | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}} | ||
848. sor: | 868. sor: | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}} | ||
# | # költség | ||
# | # ráfordítás | ||
# kiadás | |||
== Melyik forgalom illik a későbbi fizetésre vásárolt anyag értékére, amit a gyártásban felhasználtunk, de az elkészült terméket még nem értékesítettük? == | == Melyik forgalom illik a későbbi fizetésre vásárolt anyag értékére, amit a gyártásban felhasználtunk, de az elkészült terméket még nem értékesítettük? == | ||
915. sor: | 936. sor: | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | ||
# Üzemi (üzleti) | # Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény, Adózott eredmény | ||
# Adózott eredmény, Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény | # Adózott eredmény, Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény | ||
# Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Adózás előtti eredmény, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózott eredmény | # Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Adózás előtti eredmény, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózott eredmény | ||
1 039. sor: | 1 060. sor: | ||
# Hamis | # Hamis | ||
== A szabad cash flow az a likvid | == A szabad cash flow az a likvid pénzeszköz, mely a vállalkozás jövőjének veszélyeztetése nélkül szabadon, azaz súlyosabb közvetlen következmények nélkül kivonható a vállalkozásból. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | ||
1 136. sor: | 1 157. sor: | ||
== A likviditási gyorsráta (QR mutató) a forgóeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. == | == A likviditási gyorsráta (QR mutató) a forgóeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# Igaz | |||
# Hamis | |||
== Ha az STKÁV számlának "tartozik" záró értéke van, akkor a saját termelésű készletek állománya az időszakban nőtt. == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | ||
# Igaz | # Igaz | ||
# Hamis | # Hamis |
A lap jelenlegi, 2017. március 21., 21:31-kori változata
A gazdasági események időrendben való feljegyzését naplózásnak, a dokumentumot pedig, amely így előállításra kerül, könyvelési naplónak nevezzük.
- Igaz
- Hamis
A gazdasági eseményeket szabályosan kiállított bizonylatok alapján könyvelik le kétféle módon: könyvelési naplóban és főkönyvi számlákon.
- Igaz
- Hamis
A gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy az egyes számlák tartozik oldalára könyvelt összegek összesített értéke megegyezzen azon számlák összegével, amelyeknek a követel oldalára kerültek ezen gazdasági események hatásai.
- Igaz
- Hamis
A könyvelés technikailag kétféle módon, számlasoros és idősoros elszámolással valósítható meg.
- Igaz
- Hamis
A számlasoros elszámolásnál időrendben gyűjtjük a gazdasági eseményeket.
- Igaz
- Hamis
A forrásszámlák…
- tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek
- tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek
Az eszközszámlák…
- tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek
- tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek
Az alábbiak közül melyik nem forrásszámla?
- Jegyzett tőke
- Beruházási hitel
- Adózott eredmény
- Pénztár
Az alábbiak közül melyik forrásszámla?
- Pénztár
- Rövid lejáratú hitelek
- Áruk
- Vevőkövetelés
Az alábbiak közül melyik nem eszközszámla?
- Áruk
- Rövid lejáratú hitelek
- Pénztár
- Vevőkövetelés
Az egyszeres könyvelés eredményszemléletű.
- Igaz
- Hamis
A kettős könyvelés pénzforgalmi szemléletű.
- Igaz
- Hamis
A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.
- Igaz
- Hamis
Melyik nem gazdasági esemény?
- Megérkezik a bankértesítés a szállítói tartozás kiegyenlítéséről
- Megérkezik a bankértesítés, hogy vevőnk átutalta korábbi tartozását
- Vállalatunk megbízást ad a banknak, hogy az árubeszerzésből származó tartozását a szállítónak kiegyenlítse
- Levélben hívjuk fel az egyik vevő vállalatunk figyelmét arra, hogy számláját hiányosan rendezte
A pénztár számla követel oldalára könyvelünk, ha...
- a bankszámlánkról készpénzt veszünk fel
- készpénzért vásárolunk árut
- a pénztárból pénzt teszünk be a bankszámlára
- a vevő készpénzben fizet nekünk
A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha...
- rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett)
- átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett)
- a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett)
- a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett)
A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.
- Igaz
- Hamis
Az 2. Áruk (készlet) számla tartozik oldalára könyvelünk, ha...
- árut adunk el
- árut vásárolunk
A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól.
- Igaz
- Hamis
Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk vevőnek (későbbi fizetéssel) 1400 Ft-ért, akkor...
- az eredményünk csökken
- a vagyonunk nő
- az eredményünk nő
- a vagyonunk csökken
A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nem változik, ha...
- készpénzért árut vásárolunk
- a bankszámlánkon rövid lejáratú hitelt írnak jóvá
- a vevő átutalja tartozását
- törlesztjük szállítói tartozásunkat
Ha készpénzért árut vásárolunk, akkor...
- a vagyonunk csökken
- az eredményünk csökken
- a vagyonunk nő
- a vagyonunk nagysága nem változik
Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre?
- áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)
- árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)
- szállítói tartozás rendezése
A szállítói tartozás rendezése...
- hatással van az eredményre
- növeli a vagyont
- csökkenti a vagyont
A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha...
- gépkocsit vásárolunk hitelbe
- törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé
- készpénzért anyagot vásárolunk
- 600 Ft értékű árut 1400 Ft-ért értékesítünk
A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha...
- törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé
- vevőnk átutalja tartozását
- szállítói tartozásunkat hitelből rendezzük
- 600 Ft értékű árut 400 Ft-ért értékesítünk
Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk 1400 Ft készpénzért, akkor...
- az eredményünk csökken
- a vagyonunk nő
- az eredményünk nő
- a vagyonunk csökken
A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha...
- árut vásárolunk készpénzért
- törlesztjük szállítói tartozásunkat
- a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá
- árut vásárolunk szállítótól (későbbi fizetéssel)
A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha...
- átutaljuk a beruházási hitel esedékes törlesztőrészletét
- törlesztjük szállítói tartozásunkat
- átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat
- árut vásárolunk készpénzért
Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre?
- árubeszerzés készpénzért
- hitelfelvétel (hitel jóváírása a bankszámlán)
- áruértékesítés készpénzért
Ha a vevő átutalja nekünk a tartozását, akkor...
- a vagyonunk nagysága nem változik
- az eredményünk nő
- a vagyonunk nő
A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha...
- 1000 forint értékű árut 1500-ért értékesítünk
- gépkocsit vásárolunk készpénzért
- gépkocsit vásárolunk hitelbe
- törlesztjük szállítói tartozásunkat
Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre?
- árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)
- szállítói tartozás rendezése
- áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)
A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nem változik, ha...
- beruházási hitelt veszünk fel
- a vevő átutalja tartozását
- 600 Ft értékű árut 1400 Ft-ért értékesítünk
- készpénzért gépkocsit vásárolunk
Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót?
- 1
- 2
- legalább 3
Az ÁFA közvetett adó, mert az adó fizetője és az adóteher viselője elválik egymástól.
- Igaz
- Hamis
Az ÁFA hozzáadott érték típusú adó, mert a valódi adóteher a realizált új érték arányában keletkezik.
- Igaz
- Hamis
Az ÁFA-t nem kell bevallani és befizetni a NAV-nak addig, amíg a vevő nem utalja át a vállalkozásunknak a neki felszámított fizetendő ÁFA-t.
- Igaz
- Hamis
Ha bevalláskor a fizetendő ÁFA egyenlege nagyobb, mint az előzetes ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak ÁFA befizetési kötelezettsége van a NAV felé.
- Igaz
- Hamis
Ha bevalláskor az előzetes ÁFA egyenlege nagyobb, mint a fizetendő ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak befizetési kötelezettsége van a NAV felé.
- Igaz
- Hamis
Az ÁFA nem eredménytényező.
- Igaz
- Hamis
Az ÁFA mindig eredménytényező.
- Igaz
- Hamis
Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcsa 27%, akkor...
- a nettó érték 762 000 Ft és az ÁFA 205 740 Ft
- a bruttó érték 762 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft
Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcs 27%, akkor...
- a bruttó érték 762 000 Ft és z ÁFA 205 740 Ft
- a nettó érték 600 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft
Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor...
- a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 69 Ft
- a bruttó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft
Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor...
- a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft
- a nettó érték 200 Ft és az ÁFA 54 Ft
A ráfordítás számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek.
- Igaz
- Hamis
A hozam számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek.
- Igaz
- Hamis
A költségszámlák - az eszköz számlákhoz hasonlóan - tartozik oldalon nőnek és követel oldalon csökkennek.
- Igaz
- Hamis
A vállalat dönthet arról, hogy kívánja-e felhasználni a 6-7. számosztályt a vezetői információk biztosítására, és ha igen, hogyan.
- Igaz
- Hamis
A vállalat nem dönthet arról, hogy csak költségnemek szerint számolja-e el a költségeit, de arról dönthet, hogy költségviselők/költséghelyek szerint is kimutatja költségeit az elszámolásban.
- Igaz
- Hamis
Az erőforrás-felhasználás miatt keletkezett költségeket a következő költségnemek közé csoportosítjuk: anyagjellegű költségek, igénybevett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás.
- Igaz
- Hamis
A költségek költségnemek szerinti besorolása szerint beszélhetünk például:
- elsüllyedt költségekről
- közvetlen költségekről
- anyagjellegű költségekről
- személyi jellegű költségekről
A költségek elszámolására költségnemek szerint akkor kerül sor, ha az információigény elsősorban a költségek felmerülésének fajtáira vonatkozik. Ilyenkor a felmerült költségeket a költségnem számlákon könyveljük a megfelelő eszköz-forrás számlákkal szemben.
- Igaz
- Hamis
A költségek elszámolására költségviselő - költséghely szerint akkor kerül sor, amikor közvetlen/közvetett költségek szerinti részletezésnél fontosabb a felmerült költségek fajtáinak ismerete. Ilyenkor a költségelszámolás a 6. költséghely és a 7. költségviselő számlákon történik.
- Igaz
- Hamis
A költségeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy miért merülnek fel: eszerint közvetlen költség az, amelyik egyértelműen szoros kapcsolatban áll a termék előállításával vagy a szolgáltatás nyújtásával, és közvetett az, amelyről a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni, hol, a vállalat melyik egységénél merül fel.
- Igaz
- Hamis
A közvetett költségekre igaz, hogy:
- a felmerülés időszakában az eredmény terhére kell őket elszámolni
- a felmerülés pillanatában nem állapítható meg, hogy melyik termék vagy szolgáltatás előállítása érdekében merültek fel
- a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni róluk, hogy hol, a vállalat melyik egységénél merül fel
- az adott időszakban vagy készlet vagy ráfordítás lesz belőlük
A költségek költségnemek szerinti csoportosításában a költségeket a felmerülés helye szerint különböztetjük meg.
- Igaz
- Hamis
Költségviselők lehetnek:
- termékek
- termelőüzem
- vállalatirányítás
- szolgáltatások
A költségek elszámolásának módját a vállalat saját hatáskörében állapíthatja meg.
- Igaz
- Hamis
A bérelszámolás csökkenti...
- a vállalati vagyont
- az eredményt
- a pénzeszközöket
A korábban már elszámolt bérek és járulékok kifizetése csökkenti...
- a pénzeszközöket
- a vállalati vagyont
- az eredményt
A feloszlásra nem kerülő közvetett költségek nem terhelik az időszaki eredményt.
- Igaz
- Hamis
A felosztásra nem kerülő közvetett költségeket az eredmény terhére kell elszámolni.
- Igaz
- Hamis
A költségek alapvető csoportosítása a költségek fajtái szerint lehetséges, eszerint megkülönböztetjük az anyagi jellegű és személyi jellegű költségeket valamint az értékcsökkenési leírást (amortizációt).
- Igaz
- Hamis
Az alábbi költségek közül melyik nem tartozik a költségek költségnemek szerinti besorolásába?
- értékcsökkenési leírás
- anyagjellegű költség
- közvetett költség
- személyi jellegű költség
A közvetlen költségek gazdasági szempontból nem köthetők egy meghatározott termékhez, és egynél több terméknél merülnek fel.
- Igaz
- Hamis
A leltározás az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozás vagyonát mennyiségben és értékben felvesszük, és az így kapott tételes kimutatásban (leltár) szereplő értékeket összevetjük a könyveinkben vezetett értékekkel.
- Igaz
- Hamis
A leltárban tételesen és ellenőrizhető módon szerepel a vállalkozás valamennyi eszköze csak értékben, forrásai pedig mennyiségben és értékben.
- Igaz
- Hamis
A mérleg összeállításának nem előfeltétele a leltározási tevékenység.
- Igaz
- Hamis
A nyitás csak és kizárólag a vagyonszámlák, az eszközök és források, valamint a költségszámlák körében értelmezhető.
- Igaz
- Hamis
A zárás után minden számla nulla egyenleget mutat.
- Igaz
- Hamis
A könyvelési tevékenység egy-egy időszak elején mindig a nyitással kezdődik, majd az időszak végén a zárással fejeződik be.
- Igaz
- Hamis
A zárlati munkálatok keretében az analitikus számlák mennyiségi és érték adatait összevetjük a tényleges mennyiségi és érték adatokkal.
- Igaz
- Hamis
A főkönyvi kivonat a főkönyvi számlák megnevezését, nyitó egyenlegét, forgalmát és záró egyenlegét tartalmazó összesítő dokumentum.
- Igaz
- Hamis
A forgalmi kimutatás a főkönyvi számlák megnevezésének, nyitó egyenlegének, forgalmának és záró egyenlegének az összesítő kimutatása.
- Igaz
- Hamis
Az 59. Költségnem átvezetési számla segítségével vezetjük át a költségeket a ráfordítások közé úgy, hogy Tartozik az 59. Költségnem átvezetési számla, Követel a 8. Ráfordítási számla.
- Igaz
- Hamis
A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek.
- Igaz
- Hamis
A számviteli törvény számos helyen csak útmutatást ad, megengedő jellegű.
- Igaz
- Hamis
A számviteli törvényben a 14-ből csak 12 számviteli alapelv szerepel, a maradék kettőt a számviteli politikában kell megjeleníteni.
- Igaz
- Hamis
Magyarországon 2015-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek.
- Igaz
- Hamis
Magyarországon 2005-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek.
- Igaz
- Hamis
Az Európai Unió várhatóan majd elkötelezi magát a Nemzetközi Pénzügy Beszámolási Standardok (IAS/IFRS-ek) használata mellett.
- Igaz
- Hamis
A számviteli politika részeként kell elkészíteni:
- a számviteli alapelveket
- a számlarendet
- az eszközök és források értékelési szabályzatát
- a fordulónapi értékelés részeként az időbeli elhatárolásokat
Nem része a számviteli politikának:
- a fordulónapi értékhelyesbítés
- az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata
- az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat
Beruházásként kell nyilvántartani...
- a felújítást
- az új tárgyi eszköz beszerzését a használatba vételig
- a tervszerű, megelőző karbantartást
- a rendeltetés megváltoztatását vagy az átalakítást
Beruházásként kell nyilvánítani...
- a bővítést
- a felújítást
- a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat során felmerült kiadásokat
- a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást
Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés:
- a földterület, telek, erdő után
- az immateriális javak után
- a kisértékű tárgyi eszközök után
- a készletek után
Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés:
- az üzembe nem helyezett beruházás után
- az ingatlanok után
- a nullára leírt tárgyi eszközök után
- a képzőművészeti alkotások után
Karbantartásnak minősül...
- a felújítás, korszerűsítés
- a rendeltetés megváltoztatása, az átalakítás
- a tervszerű, megelőző javítások
- a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás
Karbantartásnak minősül...
- a tervszerű, megelőző javítások
- a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás
- a felújítás, korszerűsítés
- a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási munkák
Melyik állítás igaz a teljesítményarányos leírási módszerre?
- a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét
- az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg
- olyan eszközök esetében javasolt az alkalmazása, amelyeknek a teljesítménye pontosan mérhető, és várható nagysága előre becsülhető
- nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását
Melyik állítás igaz a degresszív leírási módszerre?
- minden évben azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra
- akkor javasolt alkalmazni, ha az eszköz amortizációja az üzembe helyezés utáni néhány évben számottevően gyorsabb a későbbi évek amortizációjánál
- az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra
- az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg
Melyik állítás igaz a lineáris leírási módszerre?
- a hosszabb élettartamú egyenletesen elhasználódó eszközök esetében alkalmazható célszerűen
- a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét
- nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását
- az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra
A maradványérték sosem lehet nulla.
- Igaz
- Hamis
A maradványérték: az üzembe helyezés időpontjában az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke.
- Igaz
- Hamis
Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat.
- Igaz
- Hamis
A hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszközök használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja.
- Igaz
- Hamis
A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása melyik számlán történik?
- 5. Értékcsökkenési leírás
- 8. Egyéb ráfordítások
Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat.
- Igaz
- Hamis
A beruházás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatba vétele.
- Igaz
- Hamis
A terven felüli értékcsökkenést:
- ráfordításként kell elszámolni
- költségként kell elszámolni
Mi a bruttó érték?
- a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett egyedi tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke vagy előállítási költsége
- az elszámolt amortizációval csökkentett eszközérték
- a bekerülési érték
A mérlegben az eszközök és források könyvszerinti vagy mérlegértéken szerepelnek.
- Igaz
- Hamis
Az eszközöket csak egyedileg értékelhetjük.
- Igaz
- Hamis
FIFO-eljárás esetén feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségeiből mindig a legújabban beszerzett készleteket használják fel először.
- Igaz
- Hamis
A FIFO-eljárás neve az angol „First in – First out” elnevezés rövidítéséből származik, amely azt mondja ki, hogy: az elsőként bevételezett mennyiséget (First in) kell elszámolni a raktárból kimenő első (First out) mennyiségként.
- Igaz
- Hamis
A vagyonelemek fizikailag is megragadható, mennyiségben felmérhető része leltározható.
- Igaz
- Hamis
Az egyedi értékelés csak múltbeli (bekerülési) értéken történhet.
- Igaz
- Hamis
Közvetlenül értékelhetők a mennyiségben is felvehető vagyoni javak, amelyek pénzértékre való átszámításához konkrét árakat kell hozzárendelni.
- Igaz
- Hamis
Az eszközöknek könyv szerinti értéke, a forrásoknak mérlegértéke van.
- Igaz
- Hamis
A mérlegtételek értékelésénél normál esetben az eredmény legkörültekintőbb meghatározása a cél.
- Igaz
- Hamis
A mérlegérték előállítására sor kerülhet a normál beszámoló készítése során (normál eset) és speciális céghelyzetek esetében is.
- Igaz
- Hamis
Mennyi az anyagok bekerülési értéke, ha a megrendelt anyagok lista szerinti ára: 100.000,- eFt + 25% ÁFA, a rendelt mennyiség nagysága miatt a szállító a listaárból 5% engedményt ad. A fuvarozó vállalat az anyagok szállításáért 1.000,- eFt +25% ÁFA-t számláz, valamint továbbhárítja a szállításra költött biztosítás díját 100,- eFt-ot.
- 96.100 eFt
- 96.350 eFt
- 121.350 eFt
Az értékelési eljárás egyedi és csoportos értékelési eljárás is lehet.
- Igaz
- Hamis
A közvetett értékelés előfordulhat mind az eszközértékelés, mind a forrásértékelés körében, ám ez utóbbinál ez is kizárólagos forma.
- Igaz
- Hamis
Az eszközök és források értékelésénél alkalmazott, a számviteli politikában rögzített értékelési elvek, eljárások és módszerek nem változtathatók meg.
- Igaz
- Hamis
Igaz-e, hogy nem minden ráfordítás költség, de minden költség - előbb vagy utóbb - ráfordítás lesz?
- Igaz
- Hamis
Melyik forgalom illik leltározásnál hiányzó készlet könyv szerinti értékére?
- költség
- ráfordítás
- kiadás
Melyik forgalom illik a kapott késedelmi kamatra?
- bevétel
- hozam
- árbevétel
Melyik forgalom illik az értékesített késztermékért számlázott nettó összegre?
- hozam
- árbevétel
- bevétel
Igaz-e, hogy nem lesz feltétlenül minden költség ráfordítás egy adott időszakban?
- Igaz
- Hamis
Melyik forgalom illik a felvett hitel aktuális törlesztőrészletének kifizetésére?
- ráfordítás
- kiadás
- költség
Melyik forgalom illik arra a nettó összegre, amit a vevő az értékesített késztermékért kifizetett nekünk?
- hozam
- bevétel
- árbevétel
Melyik forgalom illik a kifizetett bírságra?
- kiadás
- ráfordítás
- költség
Melyik forgalom illik az anyagbeszerzés számlájában feltüntetett nettó összegre, amellyel tartozunk a szállítónak?
- kiadás
- költség
- egyik sem
- ráfordítás
Melyik forgalom illik az értékesített tárgyi eszköz nettó eladási árára, amit a vevő majd később fizet meg?
- hozam
- árbevétel
- bevétel
Igaz-e, hogy nem minden költség ráfordítás, de minden ráfordítás - előbb vagy utóbb - költség lesz?
- Igaz
- Hamis
Melyik forgalom illik a kifizetett kamatra?
- költség
- kiadás
- ráfordítás
Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt és kifizetett munkabérre?
- ráfordítás
- kiadás
- költség
Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt munkabérre?
- költség
- ráfordítás
- kiadás
Melyik forgalom illik a későbbi fizetésre vásárolt anyag értékére, amit a gyártásban felhasználtunk, de az elkészült terméket még nem értékesítettük?
- ráfordítás
- költség
- kiadás
Az eredmény egyenlő a pénzbevételek és pénzkiadások különbségével.
- Igaz
- Hamis
Az eredménykimutatás feladata, hogy részletesen bemutassa az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket és az adózott eredmény összetevőit.
- Igaz
- Hamis
Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, értékesítés közvetlen költségei, értékesítés közvetett költségei, Egyéb bevételek?
- Összköltséges
- Forgalmi
Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, Értékcsökkenési leírás, anyagköltség, igénybevett szolgáltatások értéke, bérköltség, bérjárulék, aktivált saját teljesítmények értéke.
- Összköltséges
- Forgalmi
Az üzemi (üzleti) eredmény kétféle - összköltséges és forgalmi típusú - levezetése különböző eredményt is mutathat az adott cégnél ugyanarra a beszámolási időszakra.
- Igaz
- Hamis
Az eredménykimutatás a mérleg egy sorának, a Pénzeszközöknek a részletes levezetése.
- Igaz
- Hamis
Az adózott eredmény az eredményt terhelő adófizetési kötelezettség (a számított adó csökkentve az adókedvezmények összegével) levonása utáni eredményt mutatja.
- Igaz
- Hamis
Az adózott eredmény nem más, mint a tárgyévi tevékenység eredményének a saját tőkéhez való hozzájárulása.
- Igaz
- Hamis
Az adózott eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredményének összevont egyenlege.
- Igaz
- Hamis
Az alábbiak közül melyik felsorolás mutatja helyes sorrendben az eredménykategóriát?
- Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény, Adózott eredmény
- Adózott eredmény, Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény
- Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Adózás előtti eredmény, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózott eredmény
Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban ráfordítás lett.
- Igaz
- Hamis
Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban nem lett ráfordítás.
- Igaz
- Hamis
Az üzemi (üzleti) eredmény mutatja annak a tevékenységnek a jövedelmezőségét, amelyre a vállalkozást létrehozták.
- Igaz
- Hamis
Aktivált saját teljesítmények értéke = termelési költség - értékesítés közvetlen költsége - értékesítés közvetett költsége.
- Igaz
- Hamis
Az eredmény egyenlő a hozamok és ráfordítások különbségével.
- Igaz
- Hamis
Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredmény összevont egyenlege.
- Igaz
- Hamis
Az eredménykimutatás kétféle levezetése között az aktivált saját teljesítmények teremtik meg az átjárhatóságot.
- Igaz
- Hamis
Fizetőképes egy vállalkozás, ha hozamai nagyobbak, mint a ráfordításai.
- Igaz
- Hamis
Fizetőképes egy vállalkozás, ha folyamatosan, határidőre eleget tud tenni fizetési kötelezettségeinek.
- Igaz
- Hamis
A mérlegben szereplő pénzeszközök nyitó és záró állománya közötti állományváltozás megegyezik a cash flow kimutatás utolsó sorában megjelenő pénzeszközök változásával.
- Igaz
- Hamis
A direkt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki.
- Igaz
- Hamis
A pénzforgalom (Cash flow) az időszak pénzbevételeinek és pénzkiadásainak különbözete.
- Igaz
- Hamis
Indirekt Cash Flow összeállításakor, ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek.
- Igaz
- Hamis
A direkt cash flow módszertanilag a pénzforgalmi adatokból, az indirekt pedig az állományváltozásokból vezeti le az időszak pénzáramlását.
- Igaz
- Hamis
A közvetett, vagy indirekt cash flow a számviteli adatokból, a mérlegből az eredménykimutatásból, valamint az analitikus nyilvántartásokból állítható össze.
- Igaz
- Hamis
A közvetett vagy indirekt cash flow a pénzforgalmi adatokból (pénzbevételek és pénzkiadások) készíthető és elsődlegesen a pénzügyi tevékenységet támogatja.
- Igaz
- Hamis
Ha a saját és az idegen források nőnek, a pénzeszközök is nőnek.
- Igaz
- Hamis
Az indirekt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki, amelyet növelünk a pénzkiadással nem járó ráfordításokkal és csökkentjük a pénzbevételt nem eredményező hozamokkal.
- Igaz
- Hamis
A likviditási tervek célja és feladata a folyamatos és zavartalan működés finanszírozása.
- Igaz
- Hamis
Ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek.
- Igaz
- Hamis
A szabad cash flow az a likvid pénzeszköz, mely a vállalkozás jövőjének veszélyeztetése nélkül szabadon, azaz súlyosabb közvetlen következmények nélkül kivonható a vállalkozásból.
- Igaz
- Hamis
A fizetőképesség megőrzésének alapvető feltétele, hogy a működésből származó bevételekből folyamatosan finanszírozni lehessen a vállalkozás működéséből származó kiadásokat.
- Igaz
- Hamis
Egy cég akkor tekinthető fizetőképesnek (likvidnek), ha rövidlejáratú kötelezettségei kifizetéséhez a rendelkezésre álló befektetett eszközök elegendő fedezetet nyújtanak.
- Igaz
- Hamis
Az elemzés során mindig a lényegest kell megragadni, mindjárt az előkészületek során ránézéssel súlyozni kell a jelentős és jelentéktelen nagyságrendek között.
- Igaz
- Hamis
Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke pozitív.
- Igaz
- Hamis
A ROI mutatóval a főtevékenység hatékonyságát mérjük, azét, amiért az adott vállalkozást létrehozták.
- Igaz
- Hamis
Egy cég akkor nincs eladósodva, ha hosszúlejáratú kötelezettségei nem haladják meg saját tőkéje és céltartalékai együttes összegét.
- Igaz
- Hamis
Egy cég akkor egészséges, ha amellett hogy fizetőképes (likvid), stabilnak is tekinthető, és nincs eladósodva, azaz független.
- Igaz
- Hamis
ROI = üzleti eredmény/árbevétel
- Igaz
- Hamis
Egy cég akkor stabil, ha a befeketett eszközeit és nehezen mobilizálható készleteit minél nagyobb arányban fedezi a tartós forrásaival.
- Igaz
- Hamis
A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait.
- Igaz
- Hamis
A likviditási gyorsráta (QR mutató) a követeléseket, az értékpapírokat és a pénzeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez.
- Igaz
- Hamis
A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait.
- Igaz
- Hamis
A Return on Investment (ROI) mutató a cég működéséből eredő profitot a vállalkozás lekötött tőkéjéhez viszonyítja.
- Igaz
- Hamis
Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke negatív.
- Igaz
- Hamis
A gyorsdiagnózis felállításához elegendő hat mutató kiszámítása, melyek a következők: likviditási gyorsráta, stabilitási mutató, eladósodottsági mutató, tőkebefektetés hatékonysága mutató, jövedelmezőség mutató, tőkeforgás mutató.
- Igaz
- Hamis
A likviditási gyorsráta (QR mutató) a forgóeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez.
- Igaz
- Hamis
Ha az STKÁV számlának "tartozik" záró értéke van, akkor a saját termelésű készletek állománya az időszakban nőtt.
- Igaz
- Hamis