„Befektetések - 1. ZH feleletválasztós kvíz” változatai közötti eltérés
a /* Vegyük a kötési árra a következő egyszerű modellt: P_t = P_t^* + I_t {S \over 2}, ahol I 50% valószínűséggel +1, 50% valószínűséggel -1 értéket vesz fel, S pedig a bid-ask spread. Ekkor a két egymást követő hozam kovarianciája:… |
Visszavontam Magyar Tamás (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 194083) |
||
| (4 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
# azt az árat, amelyen eladni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni). | # azt az árat, amelyen eladni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni). | ||
# az eladni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül. | # az eladni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül. | ||
== Az vételi piaci ajánlat adója megadja ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# a venni kívánt mennyiséget és a piaci árat, amelyen kereskedni kíván. | |||
# az eladni kívánt mennyiséget és egy minimális árat, amelyen hajlandó vásárolni. | |||
# azt az árat, amelyen vásárolni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni). | |||
# a vásárolni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül. | |||
== A tőzsdén a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára ... == | == A tőzsdén a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára ... == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | ||
# a bid ár. | |||
# az ask ár. | |||
# a spread. | |||
# a tick. | |||
== A tőzsdén a legalacsonyabb árú eladási limit ajánlat ára ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# a bid ár. | # a bid ár. | ||
# az ask ár. | # az ask ár. | ||
| 68. sor: | 84. sor: | ||
# a folytonos árak. | # a folytonos árak. | ||
# hogy a nap elején és a végén több gyakoribbak a kötések, mint a nap közepén. | # hogy a nap elején és a végén több gyakoribbak a kötések, mint a nap közepén. | ||
# hogy egy másodpercen belül legfeljebb egy tranzakció történik. | |||
== A tranzakciókat teljes részletességgel tartalmazó adatsorokra jellemző ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# az időben egyenletes eloszlás. | |||
# diszkrét árak. | |||
# a napon belül egyenletes tranzakció eloszlás. | |||
# hogy egy másodpercen belül legfeljebb egy tranzakció történik. | # hogy egy másodpercen belül legfeljebb egy tranzakció történik. | ||
| 94. sor: | 118. sor: | ||
# csökkenő ütemben, nő. | # csökkenő ütemben, nő. | ||
== A közömbösségi görbék | == A közömbösségi görbék alakja kockázat semleges egyének esetén: == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | ||
# növekedő. | |||
# vízszintes. | |||
# csökkenő. | |||
# változó, bármelyik lehet az egyéntől függően. | |||
== A közömbösségi görbék alakja kockázatkerülő egyének esetén: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# növekedő. | |||
# vízszintes. | |||
# csökkenő. | |||
# változó, bármelyik lehet az egyéntől függően. | |||
== A közömbösségi görbék alakja kockázat kedvelő egyének esetén: == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# növekedő. | # növekedő. | ||
# vízszintes. | # vízszintes. | ||
| 117. sor: | 157. sor: | ||
# a portfólió elemei szórásainak minimuma. | # a portfólió elemei szórásainak minimuma. | ||
# zérus. | # zérus. | ||
== Az önkéntes csere ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# nem termelőtevékenység, a jólétet nem növeli. | |||
# is termelőtevékenység, a dolgok létezése ugyanis kevés, ezeknek jókor, jó kezekbe is kell kerülniük. | |||
# csak kereskedő segítségével történhet meg. | |||
# során egyenlő értékek cserélnek gazdát. | |||
== A kockázatmentes befektetésért is jár reálhozam ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# hiszen ilyen nem is létezik, minden befektetés kockázatos kicsit. | |||
# ha a gazdaság recesszióban van, hiszen ekkor mindenki a kockázatmentes eszközöket keresi. | |||
# a pozitív időpreferencia miatt. | |||
# és ennek a mértéke a jegybanki alapkamat. | |||
== Az emberek hasznosságfüggvénye egy termék fogyasztásának növelésével ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# emelkedő ütemben, de azért nem exponenciálisan nő. | |||
# csökkenő ütemben nő, telítődés után csökken. | |||
# csökkenő ütemben nő, de sosem csökken. | |||
# exponenciálisa nő. | |||
== Két k=1 korrelációjú elemből összeállított portfóliók a szórás-várható hozam koordináta rendszerben ... == | == Két k=1 korrelációjú elemből összeállított portfóliók a szórás-várható hozam koordináta rendszerben ... == | ||
| 192. sor: | 256. sor: | ||
== Az NYSE-n ... == | == Az NYSE-n ... == | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | ||
# kizárólag kizárólag hagyományos, személyes kapcsolatot igénylő kereskedés folyik. | # kizárólag kizárólag hagyományos, személyes kapcsolatot igénylő kereskedés folyik. | ||
# kizárólag elektronikus kereskedést használnak. | # kizárólag elektronikus kereskedést használnak. | ||
| 213. sor: | 277. sor: | ||
# <math>+{S^2 \over 2}</math> | # <math>+{S^2 \over 2}</math> | ||
# <math>-{S^2 \over 2}</math> | # <math>-{S^2 \over 2}</math> | ||
== A reál kamatláb ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# pontosan a nominál kamatláb és az infláció különbsége. | |||
# pontosan a nominál kamatláb és az infláció összege. | |||
# jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció összege. | |||
# jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció különbsége. | |||
== A kiemelkedően nagy volumenű (top 10%) ajánlatok által okozott árelmozdulás az átlagos árelmozdulás ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# -sal körülbelül megegyezik. | |||
# -t jelentősen meghaladja. | |||
# -hoz képest jelentősen alacsonyabb. | |||
# -nál jelentősen nagyobb és kisebb is lehet, de csak nagyon ritkán van az átlagoshoz közel. | |||
== Bizonytalan pénzügyi helyzet az, amikor ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# a kimenetek ismertek, de azok valószínűségei nem. | |||
# sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek. | |||
# mind a kimenetek, mind azok valószínűségei ismertek. | |||
# a kimenetek nem ismertek, de azok valószínűségei igen. | |||
== Egy pénzügyi döntésnél ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# még ha ismertek is a kimenetek, ezek valószínűségeit nehéz becsülni, hiszen a jövőbeli viselkedés és a múltbeli viselkedés között semmi sem biztosítja a kapcsolatot. | |||
# a lehetséges kimenetek sosem ismertek. | |||
# mindig kockázatos helyzettel állunk szemben, melyet - jobb híján - bizonytalan helyzetként modellezünk. | |||
# a kimenetek mindig ismertek, a valószínűségek pedig a múltbéli adatokból jól becsülhetők. | |||
== A közömbösségi görbéket a ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# a szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# a béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# a szórás - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# a béta - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
== A portfólió szórása a diverzifikáció hatására annál inkább csökken, ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# minél nagyobb az elemek közötti korreláció. | |||
# minél kevesebb elemű a portfólió. | |||
# minél kisebb az elemek közötti korreláció. | |||
# minél kockázatosabbak a portfólió elemei. | |||
== A közömbösségi görbéken jobb haladva ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# az egyén számára egyre kívánatosabb befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam nő. | |||
# az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a hozam szórása nő. | |||
# az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam csökken. | |||
# egyik fenti sem igaz. | |||
== A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# bár sok befektető van, a legnagyobbak befolyásolhatják az árakat. | |||
# az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira. | |||
# az informáltság tökéletes. | |||
# tranzakciós költségek vannak, de csak ritkán jelentősek. | |||
== A homogén várakozások hipotézise ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# következik a teljes informáltságból. | |||
# azt eredményezi, hogy mindenki szerint ugyanott vannak a részvények a szórás - várató hozam koordináta rendszerben. | |||
# azt jelenti, hogy mindenki a piaci portfóliót tartja. | |||
# több a teljes informáltságnál, azt jelenti, hogy a befektetők azt információkból különböző következtetéseket vonhatnak le. | |||
== A Sharpe-modellben a teljes kockázat ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# diverzifikálható és egyedi kockázatra oszlik. | |||
# szisztematikus és piaci kockázatra oszlik. | |||
# egyedi és piaci kockázatra oszlik. | |||
# egyik fenti állítás sem helyes. | |||
== A tőkepiaci egyenesen található ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# minden hatékony portfólió. | |||
# a piaci portfólió. | |||
# az Apple részvény. | |||
# az a, b és c mindegyike igaz. | |||
== A tőkepiaci egyenest a ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# variancia - várható hozam hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
== A tőkepiaci egyenes a tojáshéjat ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# a hatékony portfóliónál érinti. | |||
# a piaci portfóliónál érinti. | |||
# a kockázatmentes befektetésnek megfelelő pontban érinti. | |||
# metszi. | |||
== Az értékpapírpiaci egyenest a ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# variancia - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
# szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük. | |||
== A béták egy-egy befektetési lehetőség esetén ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}} | |||
# nagyon változékonyak, napról napra más értékeket mérhetünk ki. | |||
# teljesen állandóak és pontosan mérhetőek. | |||
# annyira változékonyak, hogy nem is mérhetőek. | |||
# bár nem állandóak, de időben stabilak, csak viszonylag lassan változnak. | |||
== A NYSE-n ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# közvetlenül csak a tőzsdetagok kereskedhetnek. | |||
# követlenül csak a floor brokerek kereskedhetnek. | |||
# közvetlenül csak a specialisták kereskedhetnek. | |||
# egy egyszerű regisztráció után bárki közvetlenül kereskedhet. | |||
== Az immediate or candel (IOC) ajánlatok ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# vagy teljes egészében azonnal teljesülnek, vagy egyáltalán nem teljesülnek. | |||
# részben azonnal teljesülhetnek, de a fennmaradó, azonnal nem teljesíthető rész automatikusan visszavonásra kerül. | |||
# is bekerülnek a könyvbe, de csak egyben teljesülhetnek. | |||
# bekerülnek a könyvbe, de az első őket érintő (akár részleges) kötés után visszavonódnak. | |||
== Az SPY ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# egy tőzsdén kereskedett határidő szerződés (futures constact) | |||
# egy részvény. | |||
# egy ETF | |||
# egy kötvény. | |||
== A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# bár sok befektető van, a legnagyobbak befolyásolják az árakat. | |||
# az adóknak és a törvényi szabályozóknak nincs hatása a befektetői preferenciákra. | |||
# az informáltság nem teljesen tökéletes. | |||
# tranzakciós költségek vannak, de csak ritkán jelentősek. | |||
== A hatékony portfóliók ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# adott kockázati szinten a legnagyobb hozamot, míg adott hozamszinten a legkisebb kockázatot nyújtják. | |||
# adott kockázati szinten a legkisebb hozamot, és adott hozamszinten a legkisebb kockázatot nyújtják. | |||
# adott kockázati szinten a legnagyobb hozamot, és adott hozamszinten a legnagyobb kockázatot nyújtják. | |||
# adott kockázati szinten a legkisebb hozamot, míg adott hozamszinten a legnagyobb kockázatot nyújtják. | |||
== Markowitz olyan befektetőknek állít össze portfóliókat, akik ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# a várt hozamot kívánatosnak, a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják. | |||
# a várt hozamot nemkívánatosnak, a hozadék szórását kívánatosnak tartják. | |||
# mind a várt hozamot, mind a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják. | |||
# mind a várt hozamot, mind a hozadék szórását kívánatosnak tartják. | |||
== Sharpe-modelljében a befektetők ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# a várt hozamot kívánatosnak, a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják. | |||
# a várt hozamot nemkívánatosnak, a hozadék szórását kívánatosnak tartják. | |||
# mind a várt hozamot, mind a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják. | |||
# egyik sem helyes Sharpe-modelljére. | |||
== A Sharpe-modelljében a várható hozamok ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# a szórással arányosak. | |||
# a varianciával arányosak. | |||
# a bétával arányosak. | |||
# a diverzifikálható kockázattal arányosak. | |||
== A béta azt méri, hogy ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}} | |||
# a befektetési lehetőségek hozamai mennyire mozognak együtt egymással. | |||
# egy adott befektetési lehetőség hozamait mekkora mértékben magyarázzák a piaci portfólió teljesítmények. | |||
# az adott befektetési lehetőség hozamai mennyire nagyok. | |||
# egyik fenti sem igaz. | |||
== Két, kockázatos elemből álló portfólió elemei között a korreláció értéke -1. Ekkor ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}} | |||
# biztosan összeállítható (megfelelő súlyokkal) kockázatmentes portfólió. | |||
# gyakran összeállítható (megfelelő súlyokkal) kockázatmentes portfólió, de ehhez még más feltételek teljesülése is szükséges. | |||
# sem állítható össze kockázatmentes portfólió. | |||
# a portfólió kockázata nagyobb lesz, mint az elemeké külön-külön. | |||
== Az egyenetlen kereskedés egyik lehetséges hatása ... == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}} | |||
# portfólión belüli autokorreláció. | |||
# egy részvény hozamai között pozitív autokorreláció. | |||
# pozitív keresztkorreláció két részvény hozamai között. | |||
# egyik fenti sem. | |||