„Intelligens közlekedési rendszerek” változatai közötti eltérés

Új oldal, tartalma: „{{Tantárgy | név = Intelligens közlekedési rendszerek | tárgykód = VITMMA09 | szak = | kredit = 4 | félév = 1 | kereszt = | tanszék = TMIT | jelenlét = | m…”
 
 
(14 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Tantárgy
{{Tantárgy
| név = Intelligens közlekedési rendszerek
| név = Intelligens közlekedési rendszerek
| tárgykód = VITMMA09
| tárgykód = VITMMA10
| szak =  
| szak =  
| kredit = 4
| kredit = 4
| félév = 1
| félév = 2
| kereszt =  
| kereszt =  
| tanszék = TMIT
| tanszék = TMIT
| jelenlét =  
| jelenlét =  
| minmunka =  
| minmunka =  
| labor =  
| labor = nincs
| kiszh =
| kiszh = nincs
| nagyzh =  
| nagyzh = nincs
| hf = 1 db
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli és szóbeli
| vizsga = írásbeli
| levlista =  
| levlista =  
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMMA09/
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMMA10/
| tárgyhonlap = http://www.tmit.bme.hu/vitmma09
| tárgyhonlap = http://www.tmit.bme.hu/vitmma10
}}
}}


A tárgy betekintést nyújt a vezetéknélküli szenzorhálózatok szerteágazó témakörébe. Tárgyalja a – tipikusan – szerény erőforrásokkal rendelkező eszközökkel való adatgyűjtés, adatfeldolgozás és (ad-hoc) hálózati kommunikáció problémakörét, ismerteti a szükséges middleware szolgáltatásokat, illetve kitér a szenzorhálózatokkal kapcsolatos biztonsági és privacy kérdéskre is. Hangsúlyt kapnak a szenzorhálózatok fontosabb jelen és jövőbeni alkalmazási területei, különösen az intelligens környezetekhez (város, munkahely, otthon) köthető alkalmazások és szolgáltatások.
A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az intelligens közlekedési rendszerek alapjait, elsősorban a kommunikációs hálózatok szempontjából. A tárgy keretében bemutatjuk a közlekedési infrastruktúrát, a járműveket és a kapcsolódó érzékelőket egységes rendszerbe szervező infokommunikációs megoldásokat. Ezen belül hangsúlyos szerepet kapnak a járművek közti önszerveződő és elosztott kommunikációs rendszereket megvalósító módszerek, amelyek túllépnek a hagyományos fix infrastruktúrájú mobil rendszerek (pl. GSM) korlátain. Ezen kívül kitérünk a járművön belüli (inter-vehicle) kommunikációra, a globális pozicionáló rendszerekre, illetve hangsúlyt fektetünk a járművek és az intelligens környezet, a kiépített infrastruktúra közötti (vehicle-to-infrastructure) kommunikációra is. (tárgyhonlapról)


==Követelmények==
==Követelmények==


A tárgyból nincs ZH, viszont 3-4 fős csoportokban dolgozva házi feladatot kell leadni. Az egyes csoportok jelentkezhetnek az előadók által felkínált témákra. A munka végeztével a többi csoport tagjainak kiselőadást kell tartani az adott témakörben. A cél, hogy alapszinten mindenki minden platformmal megismerkedjen, és a csoport a választott platformját mélyebben is ismerje.
A tárgyból nincs ZH, viszont 3-4 fős csoportokban dolgozva házi feladatot kell leadni. Az egyes csoportok jelentkezhetnek az előadók által felkínált témákra. A munka végeztével a többi csoport tagjainak kiselőadást kell tartani az adott témakörben. A cél, hogy alapszinten mindenki minél több rendszerrel megismerkedjen, és a csoport a választott feladathoz tartozó eszközöket mélyebben is megismerje.
 
2015 ősz példa házi feladatok:
 
*találkozó-szervező Uber Api segítségével
*találkozó-szervező Futár Api segítségével
*találkozó-szervező Waze segítségével
*forgalom-szimuláció
*intelligens parkolás szimulációja
 
[[Media:vitmma10-gyakorlatok.pdf|2017 ősz példa házi feladatok]]
 
==Órai anyagok==
 
hasznos: [https://www.youtube.com/watch?v=wlyibjrHhrs AODV routing]


==Vizsgák==
==Vizsgák==


*[[Media:Szenzorhalozatok_vizsga_20150526.pdf|Vizsga 2015.05.26]] emlékezetből
===2015 ősz===
*[[Media:Szenzorhalozatok_vizsga_20150602.pdf|Vizsga 2015.06.02]] emlékezetből
A csoport:
#MANET és VANET különbségek, VANET pozícionáló algoritmusok (15p)
#VII tervezés és tesztelés eredményei (12p)
#3db CAN bizonsági megoldás felsorolása, rövid jellemzésük (8p)
#WAVE és 802.11 kapcsolata, használt csatornák elnevezése (6p)
#Okos város technológiák egy társadalmi előnye/hátránya (4p)
B csoport:
#MANET és VANET különbségek, VANET pozícionáló algoritmusok (15p)
#WAVE és 802.11 kapcsolata, használt csatornák elnevezése + forgalom szimuláció fajtái (granularitás szempontból) (12p)
#ITS hálózatok felépítése, főbb komponensek rövid jellemzése (8p)
#VANET támadó/támadás típusok (6p)
#Okos város technológiák egy társadalmi előnye/hátránya (4p)
===2016 ősz - elővizsga===
#Car pooling, Car sharing, Car renting közötti különbségek
#Proaktiv és reaktiv routing közötti különbségek
#Három féle next hop megoldás Mohó továbbküldés esetén
#IEEE 1609.4 esetén SCH (service channel), és CCH (control channel)közötti váltás egycsatornás megoldásban? Illetve hogy lehet ezt javítani?
#LTE D2D (device to device) és 802.11p közötti különbség (hálózatszervezés szempontjábál)
===2016 ősz - 1.vizsga===
#Mi a célja a HOV és HOT sávoknak? Mik az előnyök, hátrányok?
#AODV routing. Reverse és forward path pointer szerepe, hogyan állítjuk be? Érvényességi idejük?
#A LAR és AODV routing közötti fő különbségek.
#IEEE 802.11 és 802.11p összehasonlítása (sáv, sávszélesség, moduláció, közeg hozzáférés).
#Központi és elosztott kommunikációs architektúra összehasonlítása néhány szempont alapján.
 
===2017 ősz - 1.vizsga===
#Car pooling, Car sharing, Car renting közötti különbségek, előnyök és hátrányok?
#Proaktiv és reaktiv routing közötti különbségek, tekintettel a késleltetés, jelzésforgalom és mobilitás szempontjából?
#Három féle next hop megoldás Mohó továbbküldés esetén?
#Önvezető autók automatizálási szintjei?
#LTE D2D (device to device) és 802.11p közötti különbség (valami kommunikációs szempontból)?


[[Category:Valaszthato]][[Category:Villamosmérnök MSc]]
[[Category:Valaszthato]][[Category:Villamosmérnök MSc]]