„Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.10.” változatai közötti eltérés
a Hryghr átnevezte a(z) SzgHálók vizsgasor 2014.06.10. lapot Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.10. lapra átirányítás nélkül |
|||
| (4 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
==1. turnus== | ==1. turnus== | ||
===Elmélet=== | ===Elmélet=== | ||
1) Hálózati réteg két legfontosabb feladata | ====1) Hálózati réteg két legfontosabb feladata==== | ||
* 1.megoldás<br /> | |||
Logikai címek alapján routing<br /> | |||
Torlódás feloldás, elkerülés<br /> | |||
* 2. megoldás <br /> | |||
** Címzés, címképzés, állomások, csomópontok hálózati címeinek kiosztása | |||
** Útvonalválasztás, forgalomszabályozás | |||
2) TCP Rec.Win és Cong.Win közötti különbség részletsen | ==== 2) TCP Rec.Win és Cong.Win közötti különbség részletsen<br /> ==== | ||
RecieveWindow <br /> | |||
* a fogadó oldalon menedzselik | |||
* fogadó bemeneti pufferének szabad kapacitásával arányos | |||
* TCP fejléc - Window (16 bit) | |||
Congestion Window<br /> | |||
* adó oldalon menedzselik több féle képpen Pl.: AIMD+slow start, stop and wait, (Tahoe, Renoe) | |||
* attól függően, hogy a múltban mennyire volt megbízható a csatorna, az esetleges csomagvesztések elkerülése érdekében | |||
3) HTTP perzisztens és nem perzisztens mód között különbség | ==== 3) HTTP perzisztens és nem perzisztens mód között különbség<br /> ==== | ||
Nem perzisztens módban egy kérés/válasz pár külön TCP kapcsolatot épít fel majd bont le. 2 RTT/objektum, HTTP/1.0 | |||
Perzisztens módban egy TCP kapcsolaton belül akár több kérést is lehet indítani, a szerver nyitva hagyja a kapcsolatot. (pipline-nal(default) vagy pipline nélkül), HTTP/1.1 | |||
4) Mi az az exponált terminál | ==== 4) Mi az az exponált terminál <br /> ==== | ||
Wireless hálózatokban minden adóállomásnak megvan a saját hatótávja. Legyen A terminál, neki exponált terminálnak nevezzük azt a terminált, amit közvetlenül nem tud elérni A, de közvetetten átlapolódik egy számára elérhető terminállal B-vel. Ekkor, ha A kommunikál valaki mással, addig a rejtett terminál és B nem tud kommunikálni, mert akkor ütközést okozna. | |||
- rejtett terminál: két terminál nem hallja egymást, és ugyanannak a harmadik terminálnak adnak egyszerre<br /> | |||
- exponált terminál: aki adni készül olyan kommunikációt is hall, amit a címzettje nem, adhatna, de nem mer | |||
==== 5) a RIP (Routing Information Protocol) két hátránya ==== | |||
* lassan konvergál | |||
* nem jól skálázódik | |||
* hoppszám limit korlátozza a hálózat méretét (max 15) | |||
* végtelenig számolás, (megoldások: split horizon, route poising, holddown timer) | |||
===Gyakorlat=== | ===Gyakorlat=== | ||
| 29. sor: | 51. sor: | ||
==2. turnus== | ==2. turnus== | ||
===Elmélet=== | ===Elmélet=== | ||
1) DNS névfeloldásnál mi a különbség autoritatív és nem autoritatív válasz között | ==== 1) DNS névfeloldásnál mi a különbség autoritatív és nem autoritatív válasz között ==== | ||
* a válasz forrása, AA bit 1, ha autoratív | |||
*Autoratív: A rekordért felelős szerverek egyikétől származik a válasz | |||
*Nem-autoratív: A gyorsítótárból származik a válasz (böngésző, OS, proxy) | |||
2) GET és HEAD HTTP parancsok közti különbség | ==== 2) GET és HEAD HTTP parancsok közti különbség <br /> ==== | ||
GET: az adott URL tartalmának lekérése | |||
HEAD: majdnem ugyanaz, mint a GET, de csak metaadatokat adja vissza | |||
3) Ethernetnek miért van minimum keretmérete (CSMA/CD), és hogy számoljuk | ==== 3) Ethernetnek miért van minimum keretmérete (CSMA/CD), és hogy számoljuk <br /> ==== | ||
R - adatátviteli sebesség<br /> | |||
l - link fizikai hossza<br /> | |||
v = 2*10<sup>8</sup> m/s - rézben elektromos jel terjedési sebessége<br /> | |||
RTT = 2*l / v - round trip time (körbefordilási idő)<br /> | |||
min. csomagméret = R*RTT<br /> | |||
Azért van szükésg minimális csomagméretre, hogy tudjunk ütközést detektálni. Ha addig adunk amíg odaér és visszaér a jelünk a linken, akkor beletudunk hallgatni, hogy történt-e ütközés (az adó közben nem kezdett-e el adni).<br /> | |||
==== 4) mire jó a 6to4 és mikor nem jó (nem tuti) ==== | |||
IPv6 képes eszköz IPv4-only környezetben, IPv6 protokollal egy másik IPv6-os eszközt szeretne elérni. | |||
==== 5) wifinél mi a különbség DCF és PCF között <br /> ==== | |||
PCF: | |||
* van QoS, de nem elterjedt | |||
* prioritások adhatók meg => időérzékeny alkalmazások kiszolgálhatók | |||
* egy AP vezérli | |||
DCF: | |||
* sok kommunikáló esetén sok ütközés | |||
* nincsenek prioritások | |||
* ha egyszer valaki megszerzi az adási jogot sokáig adhat | |||
===Gyakorlat=== | ===Gyakorlat=== | ||