„Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.10.” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „==1. turnus== ===Elmélet=== 1) Hálózati réteg két legfontosabb feladata 2) TCP Rec.Win és Cong.Win közötti különbség részletsen 3) HTTP perzisztens és nem …” |
|||
| (8 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Vissza|Számítógép-hálózatok}} | |||
==1. turnus== | ==1. turnus== | ||
===Elmélet=== | ===Elmélet=== | ||
1) Hálózati réteg két legfontosabb feladata | ====1) Hálózati réteg két legfontosabb feladata==== | ||
2) TCP Rec.Win és Cong.Win közötti különbség részletsen | * 1.megoldás<br /> | ||
3) HTTP perzisztens és nem perzisztens mód között különbség | Logikai címek alapján routing<br /> | ||
4) Mi az az exponált terminál | Torlódás feloldás, elkerülés<br /> | ||
5) a RIP (Routing Information Protocol) két hátránya | * 2. megoldás <br /> | ||
** Címzés, címképzés, állomások, csomópontok hálózati címeinek kiosztása | |||
** Útvonalválasztás, forgalomszabályozás | |||
==== 2) TCP Rec.Win és Cong.Win közötti különbség részletsen<br /> ==== | |||
RecieveWindow <br /> | |||
* a fogadó oldalon menedzselik | |||
* fogadó bemeneti pufferének szabad kapacitásával arányos | |||
* TCP fejléc - Window (16 bit) | |||
Congestion Window<br /> | |||
* adó oldalon menedzselik több féle képpen Pl.: AIMD+slow start, stop and wait, (Tahoe, Renoe) | |||
* attól függően, hogy a múltban mennyire volt megbízható a csatorna, az esetleges csomagvesztések elkerülése érdekében | |||
==== 3) HTTP perzisztens és nem perzisztens mód között különbség<br /> ==== | |||
Nem perzisztens módban egy kérés/válasz pár külön TCP kapcsolatot épít fel majd bont le. 2 RTT/objektum, HTTP/1.0 | |||
Perzisztens módban egy TCP kapcsolaton belül akár több kérést is lehet indítani, a szerver nyitva hagyja a kapcsolatot. (pipline-nal(default) vagy pipline nélkül), HTTP/1.1 | |||
==== 4) Mi az az exponált terminál <br /> ==== | |||
Wireless hálózatokban minden adóállomásnak megvan a saját hatótávja. Legyen A terminál, neki exponált terminálnak nevezzük azt a terminált, amit közvetlenül nem tud elérni A, de közvetetten átlapolódik egy számára elérhető terminállal B-vel. Ekkor, ha A kommunikál valaki mással, addig a rejtett terminál és B nem tud kommunikálni, mert akkor ütközést okozna. | |||
- rejtett terminál: két terminál nem hallja egymást, és ugyanannak a harmadik terminálnak adnak egyszerre<br /> | |||
- exponált terminál: aki adni készül olyan kommunikációt is hall, amit a címzettje nem, adhatna, de nem mer | |||
==== 5) a RIP (Routing Information Protocol) két hátránya ==== | |||
* lassan konvergál | |||
* nem jól skálázódik | |||
* hoppszám limit korlátozza a hálózat méretét (max 15) | |||
* végtelenig számolás, (megoldások: split horizon, route poising, holddown timer) | |||
===Gyakorlat=== | ===Gyakorlat=== | ||
1) Vonja össze az alábbi 5 hálózatot a lehető legnagyobb mértékben: | 1) Vonja össze az alábbi 5 hálózatot a lehető legnagyobb mértékben: | ||
10.0.1.0/26, 10.0.1.64/26 10.0.1.128/25 10.0.2.0/24 10.0.4.0/24 | 10.0.1.0/26, 10.0.1.64/26 10.0.1.128/25 10.0.2.0/24 10.0.4.0/24 | ||
2) Ossza fel az x.y.12.0/23 hálózatot a legtöbb alhálózatra, hogy azokon elférjen 50 gép | 2) Ossza fel az x.y.12.0/23 hálózatot a legtöbb alhálózatra, hogy azokon elférjen 50 gép | ||
3) RTP csomagok, 15 ms-es média keretekből. Mininális IP/UDP/RTP fejrészek, 4:1-es tömörítéssel, mekkora a csomag mérete | 3) RTP csomagok, 15 ms-es média keretekből. Mininális IP/UDP/RTP fejrészek, 4:1-es tömörítéssel, mekkora a csomag mérete | ||
4) 5 soros szöveg, melyik protokollok rosszak benne | 4) 5 soros szöveg, melyik protokollok rosszak benne | ||
5) IPv4 csomag 1200 byte, hálózaton az MTU-k: 1500 1400 600 1350 1200. Mekkora overheadet okoz a tördelés byteban? | 5) IPv4 csomag 1200 byte, hálózaton az MTU-k: 1500 1400 600 1350 1200. Mekkora overheadet okoz a tördelés byteban? | ||
==2. turnus== | ==2. turnus== | ||
===Elmélet=== | ===Elmélet=== | ||
1) DNS névfeloldásnál mi a különbség autoritatív és nem autoritatív válasz között | ==== 1) DNS névfeloldásnál mi a különbség autoritatív és nem autoritatív válasz között ==== | ||
2) GET és HEAD HTTP parancsok közti különbség | * a válasz forrása, AA bit 1, ha autoratív | ||
3) Ethernetnek miért van minimum keretmérete (CSMA/CD), és hogy számoljuk | *Autoratív: A rekordért felelős szerverek egyikétől származik a válasz | ||
4) mire jó a 6to4 és mikor nem jó (nem tuti) | *Nem-autoratív: A gyorsítótárból származik a válasz (böngésző, OS, proxy) | ||
5) wifinél mi a különbség DCF és PCF között | |||
==== 2) GET és HEAD HTTP parancsok közti különbség <br /> ==== | |||
GET: az adott URL tartalmának lekérése | |||
HEAD: majdnem ugyanaz, mint a GET, de csak metaadatokat adja vissza | |||
==== 3) Ethernetnek miért van minimum keretmérete (CSMA/CD), és hogy számoljuk <br /> ==== | |||
R - adatátviteli sebesség<br /> | |||
l - link fizikai hossza<br /> | |||
v = 2*10<sup>8</sup> m/s - rézben elektromos jel terjedési sebessége<br /> | |||
RTT = 2*l / v - round trip time (körbefordilási idő)<br /> | |||
min. csomagméret = R*RTT<br /> | |||
Azért van szükésg minimális csomagméretre, hogy tudjunk ütközést detektálni. Ha addig adunk amíg odaér és visszaér a jelünk a linken, akkor beletudunk hallgatni, hogy történt-e ütközés (az adó közben nem kezdett-e el adni).<br /> | |||
==== 4) mire jó a 6to4 és mikor nem jó (nem tuti) ==== | |||
IPv6 képes eszköz IPv4-only környezetben, IPv6 protokollal egy másik IPv6-os eszközt szeretne elérni. | |||
==== 5) wifinél mi a különbség DCF és PCF között <br /> ==== | |||
PCF: | |||
* van QoS, de nem elterjedt | |||
* prioritások adhatók meg => időérzékeny alkalmazások kiszolgálhatók | |||
* egy AP vezérli | |||
DCF: | |||
* sok kommunikáló esetén sok ütközés | |||
* nincsenek prioritások | |||
* ha egyszer valaki megszerzi az adási jogot sokáig adhat | |||
===Gyakorlat=== | ===Gyakorlat=== | ||
1) IPv4 alhálózatok összevonása | 1) IPv4 alhálózatok összevonása | ||
2) IPv4 felosztás | 2) IPv4 felosztás | ||
3) RTP-UDP-IP fejléc tömörítés - minimális méret, 2:1-es arány (nem tuti) | 3) RTP-UDP-IP fejléc tömörítés - minimális méret, 2:1-es arány (nem tuti) | ||
4) mondatkiegészítős feladat AIMD/slow start témekörben | 4) mondatkiegészítős feladat AIMD/slow start témekörben | ||
5) fast retransmit - konkrét példán, melyiket küldi újra és miért | 5) fast retransmit - konkrét példán, melyiket küldi újra és miért | ||
[[Kategória:Mérnök informatikus]] | |||
A lap jelenlegi, 2015. június 1., 10:45-kori változata
1. turnus
Elmélet
1) Hálózati réteg két legfontosabb feladata
- 1.megoldás
Logikai címek alapján routing
Torlódás feloldás, elkerülés
- 2. megoldás
- Címzés, címképzés, állomások, csomópontok hálózati címeinek kiosztása
- Útvonalválasztás, forgalomszabályozás
2) TCP Rec.Win és Cong.Win közötti különbség részletsen
RecieveWindow
- a fogadó oldalon menedzselik
- fogadó bemeneti pufferének szabad kapacitásával arányos
- TCP fejléc - Window (16 bit)
Congestion Window
- adó oldalon menedzselik több féle képpen Pl.: AIMD+slow start, stop and wait, (Tahoe, Renoe)
- attól függően, hogy a múltban mennyire volt megbízható a csatorna, az esetleges csomagvesztések elkerülése érdekében
3) HTTP perzisztens és nem perzisztens mód között különbség
Nem perzisztens módban egy kérés/válasz pár külön TCP kapcsolatot épít fel majd bont le. 2 RTT/objektum, HTTP/1.0 Perzisztens módban egy TCP kapcsolaton belül akár több kérést is lehet indítani, a szerver nyitva hagyja a kapcsolatot. (pipline-nal(default) vagy pipline nélkül), HTTP/1.1
4) Mi az az exponált terminál
Wireless hálózatokban minden adóállomásnak megvan a saját hatótávja. Legyen A terminál, neki exponált terminálnak nevezzük azt a terminált, amit közvetlenül nem tud elérni A, de közvetetten átlapolódik egy számára elérhető terminállal B-vel. Ekkor, ha A kommunikál valaki mással, addig a rejtett terminál és B nem tud kommunikálni, mert akkor ütközést okozna.
- rejtett terminál: két terminál nem hallja egymást, és ugyanannak a harmadik terminálnak adnak egyszerre
- exponált terminál: aki adni készül olyan kommunikációt is hall, amit a címzettje nem, adhatna, de nem mer
5) a RIP (Routing Information Protocol) két hátránya
- lassan konvergál
- nem jól skálázódik
- hoppszám limit korlátozza a hálózat méretét (max 15)
- végtelenig számolás, (megoldások: split horizon, route poising, holddown timer)
Gyakorlat
1) Vonja össze az alábbi 5 hálózatot a lehető legnagyobb mértékben:
10.0.1.0/26, 10.0.1.64/26 10.0.1.128/25 10.0.2.0/24 10.0.4.0/24
2) Ossza fel az x.y.12.0/23 hálózatot a legtöbb alhálózatra, hogy azokon elférjen 50 gép
3) RTP csomagok, 15 ms-es média keretekből. Mininális IP/UDP/RTP fejrészek, 4:1-es tömörítéssel, mekkora a csomag mérete
4) 5 soros szöveg, melyik protokollok rosszak benne
5) IPv4 csomag 1200 byte, hálózaton az MTU-k: 1500 1400 600 1350 1200. Mekkora overheadet okoz a tördelés byteban?
2. turnus
Elmélet
1) DNS névfeloldásnál mi a különbség autoritatív és nem autoritatív válasz között
- a válasz forrása, AA bit 1, ha autoratív
- Autoratív: A rekordért felelős szerverek egyikétől származik a válasz
- Nem-autoratív: A gyorsítótárból származik a válasz (böngésző, OS, proxy)
2) GET és HEAD HTTP parancsok közti különbség
GET: az adott URL tartalmának lekérése HEAD: majdnem ugyanaz, mint a GET, de csak metaadatokat adja vissza
3) Ethernetnek miért van minimum keretmérete (CSMA/CD), és hogy számoljuk
R - adatátviteli sebesség
l - link fizikai hossza
v = 2*108 m/s - rézben elektromos jel terjedési sebessége
RTT = 2*l / v - round trip time (körbefordilási idő)
min. csomagméret = R*RTT
Azért van szükésg minimális csomagméretre, hogy tudjunk ütközést detektálni. Ha addig adunk amíg odaér és visszaér a jelünk a linken, akkor beletudunk hallgatni, hogy történt-e ütközés (az adó közben nem kezdett-e el adni).
4) mire jó a 6to4 és mikor nem jó (nem tuti)
IPv6 képes eszköz IPv4-only környezetben, IPv6 protokollal egy másik IPv6-os eszközt szeretne elérni.
5) wifinél mi a különbség DCF és PCF között
PCF:
- van QoS, de nem elterjedt
- prioritások adhatók meg => időérzékeny alkalmazások kiszolgálhatók
- egy AP vezérli
DCF:
- sok kommunikáló esetén sok ütközés
- nincsenek prioritások
- ha egyszer valaki megszerzi az adási jogot sokáig adhat
Gyakorlat
1) IPv4 alhálózatok összevonása
2) IPv4 felosztás
3) RTP-UDP-IP fejléc tömörítés - minimális méret, 2:1-es arány (nem tuti)
4) mondatkiegészítős feladat AIMD/slow start témekörben
5) fast retransmit - konkrét példán, melyiket küldi újra és miért
