„Laboratórium 2 - 3. Mérés ellenőrző kérdései” változatai közötti eltérés
a autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat |
|||
| (Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
Ábra: | Ábra: | ||
[[ | [[File:Labor2 kép3.jpg]] | ||
Ampere-féle gerjesztési törvényt felírva egy olyan zárt L görbére, amely által kifeszített, a vezetékre merőleges A körlapot a vezeték pont a közepén döfi át: | Ampere-féle gerjesztési törvényt felírva egy olyan zárt L görbére, amely által kifeszített, a vezetékre merőleges A körlapot a vezeték pont a közepén döfi át: | ||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
Ábra: | Ábra: | ||
[[ | [[File:Labor2 kép4.jpg]] | ||
A Faraday-féle indukciós törvény felhasználásával: | A Faraday-féle indukciós törvény felhasználásával: | ||
| 72. sor: | 72. sor: | ||
Ábra: | Ábra: | ||
[[ | [[File:Labor2 kép5.jpg]] | ||
Az alkalmazott modellben a külső keret által a belső keretben indukált feszültséget oly módon számítjuk, hogy a külső keret oldalait külön-külön, végtelen hosszú vezetőnek tekintjük, így felhasználható az előző kérdés megoldása: | Az alkalmazott modellben a külső keret által a belső keretben indukált feszültséget oly módon számítjuk, hogy a külső keret oldalait külön-külön, végtelen hosszú vezetőnek tekintjük, így felhasználható az előző kérdés megoldása: | ||
| 101. sor: | 101. sor: | ||
Ábra: | Ábra: | ||
[[ | [[File:Labor2 kép6.jpg]] | ||
Vezessük be az alábbi jelöléseket: | Vezessük be az alábbi jelöléseket: | ||
| 158. sor: | 158. sor: | ||
Ábra: | Ábra: | ||
[[ | [[File:Labor2 kép7.jpg]] | ||
| 221. sor: | 221. sor: | ||
Emiatt a differenciális módusú zavarok által keltett fluxusok (ideális esetben, azaz tökéletes csatolást feltéve) kioltják egymást. A közös módusú zavarok által keltett fluxusok viszont egyirányúak, így az ilyen zavarokat a fojtó szűrni tudja. A valóságban viszont a laza csatolás miatt fellépő szórási fluxus következtében a differenciális módusú zavarok kismértékű csillapítására is képes. | Emiatt a differenciális módusú zavarok által keltett fluxusok (ideális esetben, azaz tökéletes csatolást feltéve) kioltják egymást. A közös módusú zavarok által keltett fluxusok viszont egyirányúak, így az ilyen zavarokat a fojtó szűrni tudja. A valóságban viszont a laza csatolás miatt fellépő szórási fluxus következtében a differenciális módusú zavarok kismértékű csillapítására is képes. | ||
[[ | [[File:Labor2 kép8.jpg]] | ||
==8. Adja meg a szűrő aszimmetrikus zavarjelre érvényes modelljét!== | ==8. Adja meg a szűrő aszimmetrikus zavarjelre érvényes modelljét!== | ||
| 227. sor: | 227. sor: | ||
A hálózati szűrő kapcsolási rajza: | A hálózati szűrő kapcsolási rajza: | ||
[[ | [[File:Labor2_mérés3_ábra10.JPG|400px]] | ||
<math> L_1 = L_2 = 10 \; mH, \;\;\; C_y = 2.2 \; nF, \;\;\; C_x = 68 \; nF</math> | <math> L_1 = L_2 = 10 \; mH, \;\;\; C_y = 2.2 \; nF, \;\;\; C_x = 68 \; nF</math> | ||
| 235. sor: | 235. sor: | ||
A szűrő aszimmetrikus zavarjelre érvényes modellje (Fázis + Nulla --> Védőföld) | A szűrő aszimmetrikus zavarjelre érvényes modellje (Fázis + Nulla --> Védőföld) | ||
[[ | [[File:Labor2 kép9.jpg|400px]] | ||
<math>L=L_1=L_2, \;\;\; C=2 C_y</math> | <math>L=L_1=L_2, \;\;\; C=2 C_y</math> | ||
| 254. sor: | 254. sor: | ||
A hálózati szűrő kapcsolási rajza: | A hálózati szűrő kapcsolási rajza: | ||
[[ | [[File:Labor2_mérés3_ábra10.JPG|400px]] | ||
<math> L_1 = L_2 = 10 \; mH, \;\;\; C_y = 2.2 \; nF, \;\;\; C_x = 68 \; nF</math> | <math> L_1 = L_2 = 10 \; mH, \;\;\; C_y = 2.2 \; nF, \;\;\; C_x = 68 \; nF</math> | ||
| 262. sor: | 262. sor: | ||
A szűrő szimmetrikus zavarjelre érvényes modellje (Fázis --> Nulla) | A szűrő szimmetrikus zavarjelre érvényes modellje (Fázis --> Nulla) | ||
[[ | [[File:Labor2_mérés3_ábra11.JPG|400px]] | ||
==11. Ideális elemeket feltételezve írja fel a szűrő csillapítását szimmetrikus zavarjelre!== | ==11. Ideális elemeket feltételezve írja fel a szűrő csillapítását szimmetrikus zavarjelre!== | ||
| 283. sor: | 283. sor: | ||
Távoltérnek nevezzük az antennától elég nagy - kb. 10 hullámhossznyinál nagyobb - távolságban létrehozott elektromágneses sugárzási teret, amelynek összetevői szabad térben az antennától mért távolsággal fordítottan ( 1/R ) arányosak. | Távoltérnek nevezzük az antennától elég nagy - kb. 10 hullámhossznyinál nagyobb - távolságban létrehozott elektromágneses sugárzási teret, amelynek összetevői szabad térben az antennától mért távolsággal fordítottan ( 1/R ) arányosak. | ||
[[ | [[Kategória:Villamosmérnök]] | ||