„Laboratórium 2 - 1. Mérés ellenőrző kérdései” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés

VizuálisWikiszöveges

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 ==2. Mi a különbség a kimeneti és a bemeneti ofszet feszültség között?==
-Közvetlenül a kimeneti ofszet feszültség nem adható meg, mivel az erősítés nagyon nagy, és a bemeneti fokozat kismértékű aszimmetriája is azzal a következménnyel jár, hogy zérus bemeneti feszültség esetén a műveleti erősítő kimenete pozitív vagy negatív telítésbe kerül.
-Ezért azt a feszültséget adják meg, amit differenciálisan a bemenetre kell adni ahhoz, hogy a kimeneten zérus feszültség jelenjen meg. Más megközelítésben az ofszetes műveleti erősítő modellezhető egy ideális, ofszetmentes műveleti erősítővel, melynek bemenete az ofszetet okozó generátorral van meghajtva. A generátor feszültsége a bemenetre redukált (bemeneti) ofszet feszültség, ez kb. 1/A<sub>M</sub>-ed része a kimeneti ofszetnek, ahol A<sub>M</sub> a műveleti erősítő erősítési tényezője.
+'''Bemeneti ofszet feszültség:''' Az a szimmetrikus (differenciális módusú) bemeneti feszültség, amely az erősítő kimenetén nulla feszültséget eredményez.
-A visszacsatolt műveleti erősítő ofszetje természetesen meghatározható a bemenetek rövidre zárásával, mert annak erősítése már nem kifejezetten nagy.
+'''Kimeneti ofszet feszültség:''' Az a feszültség, ami az erősítő kimenetén mérhető akkor, amikor a bemenetén differenciális módusban zérus feszültség van.
-Elvileg mindegy, hogy az ofszetet modellező generátort az invertáló, vagy a neminvertáló bemenettel sorosan képzeljük el. De mindig a neminvertáló bemenethez érdemes rajzolni az ofszet-generátort, különben nagyon nehéz lesz egy adott kapcsolásnál a kimeneti ofszet meghatározása.
+Megközelítőleg: <math>U_{ki,off}=A \cdot U_{be,off}</math>
 ==3. Milyen módszerekkel lehet megmérni egy erősítő kivezérelhetőségét?==
@@ 24. sor: / 24. sor: @@
 ==5. Milyen fázisszög mérési módszereket ismer?==
-* '''Időintervallumok aránya (késleltetés és periódusidő):''' A két azonos frekvenciájú jelet az oszcilloszkóp két csatornájára visszük, majd megmérjük az azonos fázishelyzetnek megfelelő értékek időbeli távolságát (célszerű a nullátmenetet vizsgálni), ez legyen <math>\Delta T</math>, valamint a jel periódusideje <math>T</math>. Ha a két időintervallumot azonos időalappal mérjük, csak az időalap linearitása követelmény. A fázisszög (fokban): <math>\varphi=\frac{\Delta T}{T}\cdot360^\circ</math>.
-* '''Lissajous ábrás fázisszög mérés:''' az oszcilloszkópot X-Y módban működtetjük, így az eltérítést mindkét irányban külső jel végzi. A csatornák földelése után a sugarat az oszcilloszkópon a tengelymetszetekre állítjuk, majd a jeleket az oszcilloszkópra csatoljuk. A fázistolást a valamely irányú tengelymetszetek távolsága és az ugyanabban az irányban a legnagyobb kiterjedés alapján számolhatjuk. Az összefüggés: <math>\varphi=\arcsin\frac{a}{b}</math>.
+'''Időintervallumok aránya (késleltetés és periódusidő):''' A két azonos frekvenciájú jelet az oszcilloszkóp két csatornájára vezetjük, majd megmérjük az azonos fázishelyzetnek megfelelő értékek időbeli távolságát (célszerű a nullátmenetet vizsgálni), ez legyen <math>\Delta T</math>, valamint a jel periódusideje pedig <math>T</math>. Ha a két időintervallumot azonos időalappal mérjük, akkor az időalap pontatlanságából adódó hiba kiesik, csak az időalap esetleges nemlinearitása okozhat gondot.
+A fázisszög (fokban): <math>\varphi=\frac{\Delta T}{T}\cdot360^\circ</math>.
+'''Lissajous ábrás fázisszög mérés:''' az oszcilloszkópot X-Y módban működtetjük, így az eltérítést mindkét irányban külső jel végzi, így az időalap hibája semmilyen gondot nem okoz. A csatornák földelése után a sugarat az oszcilloszkópon a tengelymetszetekre állítjuk, majd a jeleket az oszcilloszkópra csatoljuk. A fázistolást az X vagy Y irányú tengelymetszetek távolsága (a) és az ugyanabban az irányban a lévő maximumhelyek távolsága (b) alapján számolhatjuk.
+A fázisszög (radiánban): <math>\varphi=\arcsin \left( \frac{a}{b} \right)</math>.
+[[File:Labor2_mérés1_ábra1.JPG|300px]]
 ==6. Milyen műszereket használ a Bode-diagram mérésekor?==
 * Függvénygenerátor: A különböző frekvenciájú szinuszjelek előállításához, esetleg sweeped- vagy multisine.
-* Feszültségmérő: A kimeneti amplitúdók méréséhez - Csak léptetett szinusz esetén.
+* Feszültségmérő: A kimeneti amplitúdók méréséhez - csak léptetett szinusz esetén.
 * Vagy: Oszcilloszkóp - Léptetett szinusz esetén csúcsérték/effektívérték-mérés, többi esetben beépített FFT funkció.
@@ 37. sor: / 46. sor: @@
 Soros feszültség illetve áram-visszacsatolás esetén: <math>Z^*_{be}=Z_{be} \cdot (1+H)</math>
-Párhuzamos feszültség illetve áram-visszacsatolás esetén: <math>Z^*_{be}=\frac{Z_{be}}{1+H}</math>, ahol Z<sub>be</sub> a visszacsatolás nélküli bemeneti ellenállás, H a hurokerősítés.
+Párhuzamos feszültség illetve áram-visszacsatolás esetén: <math>Z^*_{be}=\frac{Z_{be}}{1+H}</math>
+Ahol <math>Z_{be}</math> a visszacsatolás nélküli bemeneti ellenállás, <math>H</math> pedig a hurokerősítés.
 ==8. Hogyan méri meg egy hiszterézises komparátor váltakozóáramú transzfer karakterisztikáját?==
@@ 43. sor: / 54. sor: @@
 ==9. A bemenő jelnek mekkora amplitúdójú és milyen hullámformájú jelet célszerű választani?==
-A bemenő jelet érdemes szinusznak választani, hogy egy adott frekvencián vizsgálhassuk az áramkör működését. A szinusz amplitúdóját pedig úgy kell megválasztani, hogy a komparátor átbillenjen, de ne vezéreljük túl.
+A bemenő jelet érdemes szinusznak választani, hogy egy adott frekvencián vizsgálhassuk az áramkör működését.<br/>A szinusz amplitúdóját pedig úgy kell megválasztani, hogy a komparátor átbillenjen, de ne vezéreljük túl.
 ==10. Milyen paraméterei vannak egy ideális műveleti erősítőnek?==
@@ 62. sor: / 73. sor: @@
 Ideális műveleti erősítő invertáló (-) és neminvertáló (+) bemenete közt nincs potenciálkülönbség.
-[[Category:Villanyalap]]
+[[Kategória:Villamosmérnök]]