„Laboratórium 2 - 4. Mérés ellenőrző kérdései” változatai közötti eltérés
| (10 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
<div class="noautonum">__TOC__</div> | <div class="noautonum">__TOC__</div> | ||
==1. Hogyan számoljuk ki a pillanatnyi teljesítményt?== | ==1. Hogyan számoljuk ki a pillanatnyi teljesítményt?== | ||
| 19. sor: | 18. sor: | ||
Ahol <math>\varphi</math> a feszültség és az áram közötti fáziskülönbség, <math> \rho</math> pedig a kezdőfázis. | Ahol <math>\varphi</math> a feszültség és az áram közötti fáziskülönbség, <math> \rho</math> pedig a kezdőfázis. | ||
<math>p(t) = {1 \over 2} UI \cos(\varphi) + {1 \over 2} UI \cos( 2 \omega t + 2 \rho | <math>p(t) = {1 \over 2} UI \cos(\varphi) + {1 \over 2} UI \cos( 2 \omega t + 2 \rho - \varphi)</math> | ||
| 34. sor: | 33. sor: | ||
==2. Megállapodás szerint mit jelent az egyenáramú teljesítmény pozitív vagy negatív előjele?== | ==2. Megállapodás szerint mit jelent az egyenáramú teljesítmény pozitív vagy negatív előjele?== | ||
Ez attól függ, hogy ki kérdezi. Ha egy egyszerű halandó, akkor a pozitív előjel a fogyasztói, negatív a termelői teljesítményt jelenti. Legyen ez most a helyes válasz. | Ez attól függ, hogy ki kérdezi. Ha egy egyszerű halandó, akkor a pozitív előjel a fogyasztói, negatív a termelői teljesítményt jelenti. Legyen ez most a helyes válasz. | ||
Ha pedig egy VET-es kollega, akkor rá kell kérdezni, hogy milyen irányrendszerben gondolja, mert a fogyasztó irányrendszerben ohmos és induktív jellegű fogyasztó által felvett hatásos és meddő teljesítmény is pozitív (ahogy az előbb), de ugyanígy a tipikus fogyasztót tápláló generátornak is pozitív mind a hatásos, mind pedig a meddő teljesítménye a generátoros pozitív irányrendszerben. | Ha pedig egy VET-es kollega, akkor rá kell kérdezni, hogy milyen irányrendszerben gondolja, mert a fogyasztó irányrendszerben ohmos és induktív jellegű fogyasztó által felvett hatásos és meddő teljesítmény is pozitív (ahogy az előbb), de ugyanígy a tipikus fogyasztót tápláló generátornak is pozitív mind a hatásos, mind pedig a meddő teljesítménye a generátoros pozitív irányrendszerben. | ||
[[File:teljesitmenyek_tablazat.JPG|500px]] | |||
==3. Hogyan számítható ki a két-pólus hatásos, meddő és látszólagos teljesítménye?== | ==3. Hogyan számítható ki a két-pólus hatásos, meddő és látszólagos teljesítménye?== | ||
| 171. sor: | 171. sor: | ||
A jeleket digitalizáljuk és processzorral összeszorozzuk. | A jeleket digitalizáljuk és processzorral összeszorozzuk. | ||
==9. Ismertesse a hatásos teljesítmény mérésének úgynevezett három voltmérős módszerét.== | |||
= | |||
[[File:Labor2_mérés4_ábra4.png|500px]] | |||
Három voltmérős módszerrel a Z impedancián létrejövő hatásos teljesítmény mérhető. A Z impedanciával sorba kapcsolunk egy R ismert értékű ellenállást és valamennyi részfeszültséget mérve, a vektorábra szerinti háromszögre igazak a következő összefüggések: | |||
<math>U^2 = U_r^2 + U_z^2 + 2U_rU_z\cos ( \varphi) </math> | |||
<math>P= {U_r \over R} U_z \cos ( \varphi)</math> | |||
<math>P = {U^2 - U_r^2 - U_z^2 \over 2R}</math> | |||
==10. Hogyan határozható meg a három voltmérős teljesítménymérés relatív hibája?== | |||
'''Feladat:''' Hogyan határozza meg a hatásos teljesítmény mérésének rendszeres relatív hibáját három voltmérős módszer esetén, ha adott a feszültségmérések relatív rendszeres hibája (a mérést nem terheli véletlen hiba)? | |||
'''Megoldás:''' ''Zoltán István'' méréstechnika könyv 20-21. oldaláról a végeredmény: | |||
Teljes differencia módszerrel: | |||
<math>\Delta P = {1 \over R} \cdot \left( U \cdot \Delta U - U_R \cdot \Delta U_R -U_Z \cdot \Delta U_Z \right)</math> | |||
<math>{ \Delta P \over P} = {2 \over U^2 - U_R^2 - U_Z^2 } \cdot \left( U^2 \cdot {\Delta U \over U} - U_R^2 \cdot {\Delta U_R \over U_R} - U_Z^2 \cdot {\Delta U_Z \over U_Z} \right)</math> | |||
<math>{\Delta U \over U}={\Delta U_R \over U_R}={\Delta U_Z \over U_Z} \longrightarrow { \Delta P \over P} =2 \cdot {\Delta U \over U}</math> | |||
==11. Ismertesse az elektronikus teljesítménymérő elvét!== | |||
[[File:Labor2_mérés4_ábra5.png|500px]] | |||
A fogyasztói árammal illetve a feszültséggel arányos jelek szorzását elektronikus szorzó (rendszerint időosztásos szorzó) végzi. A szorzó kimeneti jelének egyenkomponense a Z impedancián létrejövő hatásos teljesítménnyel arányos. Az egyenkomponenst az aluláteresztő szűrő átengedi. | |||
==12. Ismertesse a teljesítmény analizátor elvét!== | |||
[[File:Labor2_mérés4_ábra6.png|1100px]] | |||
A feszültségjel kondicionálását az osztó és az erősítő végzi. Mintavételezés és digitalizálás után az adatok időben sorosan, a csatornák galvanikus függetlenségét biztosító optikai elválasztás közbeiktatásával érkeznek a jelfeldolgozó (DSP) egységbe. Az áramágban egyetlen eltérést az áram mérésére szolgáló Rs sönt jelent. A jelfeldolgozó által szállított részeredményeket a kezelő kérésének megfelelően a központi számítógép (CPU) feldolgozza és az eredményeket a monitoron megjeleníti. | |||
[[ | [[Kategória:Villamosmérnök]] | ||