„Laboratórium 2 - 4. Mérés ellenőrző kérdései” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
David14 (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
(20 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
4. sor: 4. sor:
<div class="noautonum">__TOC__</div>
<div class="noautonum">__TOC__</div>


*[[Media:Labor2_mérés4_ellkérdések.doc|Kérdések kidolgozva]] - Nagyrészt megegyezik azzal ami itt van. Akinek van egy kis ideje, vagy vigye fel ide a wikire az ebben lévő hasznos infókat!


====1. Hogyan számoljuk ki a pillanatnyi teljesítményt?====
==1. Hogyan számoljuk ki a pillanatnyi teljesítményt?==
A pillanatnyi teljesítmény az áram és feszültség pillanatértékeinek szorzata: <math> p(t)=u(t)i(t) </math>


====2. Megállapodás szerint mit jelent az egyenáramú teljesítmény pozitív vagy negatív előjele?====
A pillanatnyi teljesítmény az áram és feszültség pillanatértékeinek szorzata: <math> p(t)=u(t)i(t) </math>
Pozitív előjel a fogyasztói, negatív a termelői teljesítményt jelenti.


====3. Egy váltakozó áramú áramkörben valamely két-póluson mért feszültség és áram effektív értéke U, illetve I. a feszültség és az áram közötti fázisszög fí (a feszültség siet az áramhoz képest, ha fí pozitív). Hogyan számítható ki a két-pólus hatásos, meddő és látszólagos teljesítménye? Hogyan változnak ezek az értékek, ha a fí fázisszög előjelet vált?====
A hatásos teljesítmény: <math>P = UI cos \phi </math>, a meddő teljesítmény: <math>Q = UI sin \phi </math>, a látszólagos teljesítmény: <math> S = \sqrt{P^2+Q^2} = UI </math>.
Ezek közül ugye azok váltanak előjelet, amik érzékenyek <math>\phi</math> re. Vagyis csak a Q. (színusz páratlan függvény)


====4. Hogyan definiáljuk a hatásos és meddő teljesítményt, ha periodikus, de nem szinuszos jelekről van szó? (Legyen U0 és I0 a feszültség és az áram egyenáramú összetevője, Ui és Ii a feszültség, illetve az áram i-edik felharmonikusának effektív értéke és fíi ezen felhamronikusok közti fázisszög (a feszültség siet az áramhoz képest, ha fí pozitív).====
Ha tudjuk, hogy a feszültségünk és az áramunk időfüggvénye is szinuszos, azaz:
Ilyenkor csak az azonos frekvenciájú összetevők hoznak létre teljesítményt, vagyis: <math>P=U_0 I_0+ \sum_{i=1}^{\infty} U_i I_i cos \phi</math>, <math>Q= \sum_{i=1}^{\infty} U_i I_i sin \phi</math>.


====5. Hogyan számítja ki a hatásos teljesítményt olyan áramkörben, ahol a feszültség görbealakja tisztán szinuszos, de az áramé (az áramkör nemlineritásai miatt) azonos periódusidővel nem szinuszos.====
<math>u(t) = U \cdot \cos ( \omega t + \rho )</math>
Idő szerint kiintegrálom a feszültség és az áram időfüggvényének szorzatát. <math> P = {1 \over T} \int_{0}^{T} u(t)i(t)\, dt </math>, ahol T a periódusidő.


====6. Mi a definíciója a villamos energiának (munkának, fogyasztásnak)?====
<math>i(t) = I \cdot \cos ( \omega t + \rho - \varphi )</math>
A pillanatnyi teljesítmény idő szerinti integrálja: <math> W =  \int_{0}^{T} u(t)i(t)\, dt </math>, ahol T itt a vizsgált időtartam.


====7. Milyen megvalósítási lehetőségei vannak két villamos teljesítmény szorzásának?====
Ahol <math>\varphi</math> a feszültség és az áram közötti fáziskülönbség, <math> \rho</math> pedig a kezdőfázis.
Ez a kérdés kb az, mint a kövi...
 
<math>p(t) = {1 \over 2} UI \cos(\varphi) + {1 \over 2} UI \cos( 2 \omega t + 2 \rho - \varphi)</math>
 
 
Felhasználva a hatásos és a meddő teljesítmény képletét:
 
<math>P={1 \over 2} UI \cos(\varphi)=U_{eff}I_{eff} \cos(\varphi )</math>
 
<math>Q={1 \over 2} UI \sin(\varphi)= U_{eff}I_{eff} \sin(\varphi )</math>
 
 
A pillanatnyi teljesítmény az alábbi alakban is felírható:
 
<math>p(t) = P \cdot \left[ 1 + \cos( 2 \omega t + 2 \varphi ) \right]\; + \; Q \cdot \sin( 2 \omega t + 2 \varphi )</math>
 
==2. Megállapodás szerint mit jelent az egyenáramú teljesítmény pozitív vagy negatív előjele?==
Ez attól függ, hogy ki kérdezi. Ha egy egyszerű halandó, akkor a pozitív előjel a fogyasztói, negatív a termelői teljesítményt jelenti. Legyen ez most a helyes válasz.
 
Ha pedig egy VET-es kollega, akkor rá kell kérdezni, hogy milyen irányrendszerben gondolja, mert a fogyasztó irányrendszerben ohmos és induktív jellegű fogyasztó által felvett hatásos és meddő teljesítmény is pozitív (ahogy az előbb), de ugyanígy a tipikus fogyasztót tápláló generátornak is pozitív mind a hatásos, mind pedig a meddő teljesítménye a generátoros pozitív irányrendszerben.
 
[[File:teljesitmenyek_tablazat.JPG|500px]]
 
==3. Hogyan számítható ki a két-pólus hatásos, meddő és látszólagos teljesítménye?==
 
'''Feladat:''' Egy váltakozó áramú áramkörben valamely két-póluson mért feszültség és áram '''effektív értéke''' <math>U</math>, illetve <math>I</math>. a feszültség és az áram közötti fázisszög <math>\varphi</math> (a feszültség siet az áramhoz képest, ha <math>\varphi</math> pozitív). Hogyan számítható ki a két-pólus hatásos, meddő és látszólagos teljesítménye? Hogyan változnak ezek az értékek, ha a <math>\varphi</math> fázisszög előjelet vált?
 
 
'''Megoldás:'''
 
Látszólagos teljesítmény <math>[VA]</math>
 
<math>S= UI = \sqrt{P^2 + Q^2} </math>
 
 
Hatásos teljesítmény <math>[W]</math>
 
<math>P= Re \left\{ S \right\} =  UI \cdot \cos( \varphi ) </math>
 
 
Meddő teljesítmény <math>[Var]</math>
 
<math>Q= Im \left\{ S \right\} =  UI \cdot \sin( \varphi ) </math>
 
 
Ezek közül csak a meddő teljesítmény előjele változik, ugyanis csak az érzékeny a <math>\varphi</math> előjelére, mivel a koszinusz páros függvény.
 
==4. Hogyan definiáljuk a hatásos és meddő teljesítményt, ha periodikus, de nem szinuszos jelekről van szó?==
 
'''Feladat:''' Legyen <math>U_0</math> és <math>I_0</math> a feszültség és az áram egyenáramú összetevője, <math>U_i</math> és <math>I_i</math> a feszültség, illetve az áram i-edik felharmonikusának effektív értéke és <math>\varphi_i</math> ezen felharmonikusok közti fázisszög (a feszültség siet az áramhoz képest, ha <math>\varphi</math> pozitív).
 
 
'''Megoldás:'''
 
Ilyenkor csak az azonos frekvenciájú összetevők hoznak létre teljesítményt!
 
Hatásos teljesítmény:
 
<math>P=U_0 I_0+ \sum_{i=1}^{\infty} U_i I_i \cdot \cos( \varphi)</math>
 
 
Meddő teljesítmény:
 
<math>Q= \sum_{i=1}^{\infty} U_i I_i \cdot \sin ( \varphi )</math>
 
==5. Hogyan számítható a hatásos teljesítmény szinuszos feszültség és nem szinuszos áram esetén?==
 
'''Feladat:''' Hogyan számítja ki a hatásos teljesítményt egy olyan áramkörben, ahol a feszültség görbealakja tisztán szinuszos, de az áramé viszont (az áramkör nemlineritásai miatt) azonos periódusidővel nem szinuszos.
 
 
'''Megoldás:'''
 
Idő szerint kiintegrálom a feszültség és az áram időfüggvényének szorzatát - T a periódusidő:
 
<math> P = {1 \over T} \int_{0}^{T}\limits u(t) \cdot i(t)\, \mathrm{d} t </math>
 
Mivel tudjuk, hogy a feszültségnek és az áramerősségnek csak az azonos frekvenciájú komponensei hoznak létre hatásos teljesítményt, így az integrál jóval egyszerűbb alakra is hozható, ahol <math>U_1</math> a szinuszos feszültség effektív értéke, <math>I_1</math> a periodikus áramerősség-függvény első harmonikusában effektív értéke, <math>\varphi_1</math> pedig a feszültség és az áram első harmonikusának fáziskülönbsége:
 
 
<math> P = U_1 \cdot I_1 \cdot \cos( \varphi_1 )</math>
 
==6. Mi a definíciója a villamos energiának (munkának, fogyasztásnak)?==
 
A villamos energia (munka, fogyasztás) definíció szerint a pillanatnyi teljesítménynek a vizsgált <math>T_1</math> és <math>T_2</math> időpontok között vett idő szerinti integrálja:
 
<math> W =  \int_{T_1}^{T_2}\limits u(t) \cdot i(t)\, \mathrm{d} t </math>
 
==7. Milyen megvalósítási lehetőségei vannak két villamos mennyiség szorzásának?==
 
Ez a kérdés körülbelül ugyanaz, mint a következő:
* Hall generátor (a segédáram és a mágneses indukció szorzatával arányos Hall feszültséget szolgáltat)
* Hall generátor (a segédáram és a mágneses indukció szorzatával arányos Hall feszültséget szolgáltat)
* vezérelt áramosztó elvén működő '''analóg szorzó''' (a kimeneti jel arányos a bemeneti jelek szorzatával)
* Vezérelt áramosztó elvén működő '''analóg szorzó''' (a kimeneti jel arányos a bemeneti jelek szorzatával)
* elektromechanikus szorzó
* Elektromechanikus szorzó
* kvadratikus szorzó
* Kvadratikus szorzó
* időosztásos szorzó
* Időosztásos szorzó
* digitális szorzó
* Digitális szorzó
 
==8. Ismertesse az elektromechanikus, kvadratikus, időosztásos és digitális szorzók elvét!==
 
'''Elektromechanikus szorzó:'''
 
[[File:Labor2_mérés4_ábra1.png|500px]]
 
A műszer a két jel szorzatával arányos nyomatékot illetve kitérést hoz létre, így a teljesítmény mérésére közvetlenül felhasználható. A műszer állótekercsébe <math>I_i</math> fogyasztói áramot, lengőtekercsébe a fogyasztói feszültséggel arányos <math>I_u</math> áramot kényszerítve a kitérítőnyomaték:
 
<math> M=k(\alpha)I_i I_u \cos (\varphi)</math>
 
Ahol <math>k</math> a nemlineáristól, tehát kitéréstől függő skálatényező.
 
Használható: 0...1000Hz, 0.1% pontossági osztályig!
 
 
 
'''Kvadratikus szorzó:'''
 
[[File:Labor2_mérés4_ábra2.png|500px]]
 
Az alábbi azonosságra építünk:
 
<math> (A+B)^2 - (A-B)^2 = A^2 + 2AB +B^2 -A^2 +2AB -B^2 = 4AB</math>
 
<math> AB = {1 \over 4} \cdot \left( (A+B)^2-(A-B)^2 \right)</math>
 
Ebből látható, hogy a szorzás visszavezethető összeadásra, kivonásra és négyzetre emelésre, melyek bizonyos korlátokkal már könnyen megvalósíthatóak.
 
Négyzetre emelés megvalósítása:
*Diódás töréspontos karakterisztikával
*Termoelemmel (1 MHz-ig)
 
 
 
'''Időosztásos szorzó: ''' Jelen példa egyenfeszültségek szorzását valósítja meg!
 
[[File:Labor2_mérés4_ábra3.png|500px]]
 
Az <math>U_x</math> bemenőjel és az <math>U_h</math> háromszögjel K komparátorral történő komparalásából előállított <math>s(t)</math> kapcsolójel időviszonyaira az alábbi összefüggés írható fel, ahol <math>U_p</math> a háromszögjel csúcsértéke:
 
<math>{ U_x \over U_P} = { t_2 - t_1 \over t_2 + t_1}</math>
 
 
Az <math>U_y</math> jelet az <math>s(t)</math> kapcsolójellel szorozva és a szorzatból a kapcsolójelet kiszűrve a kapott kimeneti feszültség a két bemenőjel szorzatával arányos lesz:
 
<math>U= U_y \cdot {t_1 - t_2 \over t_1+t_2} = - {U_x U_y \over U_p}</math>
 
 
Határfrekvenciája: 10...100kHz
 
Pontossága: 0,01% ... 0,1%
 
 
 
'''Digitális szorzó:'''
 
A jeleket digitalizáljuk és processzorral összeszorozzuk.
 
==9. Ismertesse a hatásos teljesítmény mérésének úgynevezett három voltmérős módszerét.==
 
[[File:Labor2_mérés4_ábra4.png|500px]]
 
Három voltmérős módszerrel a Z impedancián létrejövő hatásos teljesítmény mérhető. A Z impedanciával sorba kapcsolunk egy R ismert értékű ellenállást és valamennyi részfeszültséget mérve, a vektorábra szerinti háromszögre igazak a következő összefüggések:
 
<math>U^2 = U_r^2 + U_z^2 + 2U_rU_z\cos ( \varphi) </math>
 
 
<math>P= {U_r \over R} U_z \cos ( \varphi)</math>
 
 
<math>P = {U^2 - U_r^2 - U_z^2 \over 2R}</math>
 
==10. Hogyan határozható meg a három voltmérős teljesítménymérés relatív hibája?==
 
'''Feladat:''' Hogyan határozza meg a hatásos teljesítmény mérésének rendszeres relatív hibáját három voltmérős módszer esetén, ha adott a feszültségmérések relatív rendszeres hibája (a mérést nem terheli véletlen hiba)?
 
 
'''Megoldás:''' ''Zoltán István'' méréstechnika könyv 20-21. oldaláról a végeredmény:
 
Teljes differencia módszerrel:
 
<math>\Delta P = {1 \over R} \cdot \left( U \cdot \Delta U - U_R \cdot \Delta U_R -U_Z \cdot \Delta U_Z \right)</math>
 
 
<math>{ \Delta P \over P} = {2 \over U^2 - U_R^2 - U_Z^2 } \cdot \left( U^2 \cdot {\Delta U \over U} - U_R^2 \cdot {\Delta U_R \over U_R} - U_Z^2 \cdot {\Delta U_Z \over U_Z} \right)</math>
 
 
<math>{\Delta U \over U}={\Delta U_R \over U_R}={\Delta U_Z \over U_Z} \longrightarrow { \Delta P \over P} =2 \cdot {\Delta U \over U}</math>
 
==11. Ismertesse az elektronikus teljesítménymérő elvét!==
 
[[File:Labor2_mérés4_ábra5.png|500px]]
 
A fogyasztói árammal illetve a feszültséggel arányos jelek szorzását elektronikus szorzó (rendszerint időosztásos szorzó) végzi. A szorzó kimeneti jelének egyenkomponense a Z impedancián létrejövő hatásos teljesítménnyel arányos. Az egyenkomponenst az aluláteresztő szűrő átengedi.


==12. Ismertesse a teljesítmény analizátor elvét!==


====8. Ismertesse az elektromechnakius, kvadratikus, időosztásos és digitális szorzók elvét!====
[[File:Labor2_mérés4_ábra6.png|1100px]]
* Elektromechanikus: a műszer a két jel szorzatával arányos nyomatékot (emiatt kitérést) hoz létre. <math> M=k(\alpha)I_i I_u cos\phi</math>, ahol k a (nemlineáris, tehát kitéréstől függő) skálatényező, <math>I_i</math> a műszer állótekercsébe vezetett áram, <math>I_u</math> pedig a lengőtekercsbe vezetett (a feszültséggel arányos) áram.
* Kvadratikus: Az alábbi azonosságra építünk: <math> AB = 1/4 ((A+B)^2-(A-B)^2)</math>. Ebből látható, hogy a szorzás visszavezethető összeadásra és négyzetre emelésre, amik bizonyos korlátokkal megvalósíthatók.
* Időosztásos: Lásd (egyelőre beillesztésre váró) ábra. A kimenet a kövi lesz: <math>U=- \frac{U_x U_y}{U_p}</math>, ahol <math>U_p</math> a háromszögjel csúcsértéke.
* Digitális: jeleket digitalizáljuk és processzorral összeszorozzuk.  


====9. Ismertesse a hatásos teljesítmény mérésének ún. három voltmérős módszerét.====
A feszültségjel kondicionálását az osztó és az erősítő végzi. Mintavételezés és digitalizálás után az adatok időben sorosan, a csatornák galvanikus függetlenségét biztosító optikai elválasztás közbeiktatásával érkeznek a jelfeldolgozó (DSP) egységbe. Az áramágban egyetlen eltérést az áram mérésére szolgáló Rs sönt jelent. A jelfeldolgozó által szállított részeredményeket a kezelő kérésének megfelelően a központi számítógép (CPU) feldolgozza és az eredményeket a monitoron megjeleníti.
====10. Hogyan határozza meg a hatásos teljesítmény mérésének rendszeres relatív hibáját három voltmérős módszer esetén, ha adott a feszültségmérések relatív rendszeres hibája (a mérést nem terheli véletlen hiba)?====
====11. Ismertesse az elektronikus teljesítménymérő elvét!====
====12. Ismertesse a teljesítmény analizátor elvét!====


[[Category:Villanyalap]]
[[Kategória:Villamosmérnök]]

A lap jelenlegi, 2018. március 8., 09:30-kori változata



1. Hogyan számoljuk ki a pillanatnyi teljesítményt?

A pillanatnyi teljesítmény az áram és feszültség pillanatértékeinek szorzata:


Ha tudjuk, hogy a feszültségünk és az áramunk időfüggvénye is szinuszos, azaz:

Ahol a feszültség és az áram közötti fáziskülönbség, pedig a kezdőfázis.


Felhasználva a hatásos és a meddő teljesítmény képletét:


A pillanatnyi teljesítmény az alábbi alakban is felírható:

2. Megállapodás szerint mit jelent az egyenáramú teljesítmény pozitív vagy negatív előjele?

Ez attól függ, hogy ki kérdezi. Ha egy egyszerű halandó, akkor a pozitív előjel a fogyasztói, negatív a termelői teljesítményt jelenti. Legyen ez most a helyes válasz.

Ha pedig egy VET-es kollega, akkor rá kell kérdezni, hogy milyen irányrendszerben gondolja, mert a fogyasztó irányrendszerben ohmos és induktív jellegű fogyasztó által felvett hatásos és meddő teljesítmény is pozitív (ahogy az előbb), de ugyanígy a tipikus fogyasztót tápláló generátornak is pozitív mind a hatásos, mind pedig a meddő teljesítménye a generátoros pozitív irányrendszerben.

3. Hogyan számítható ki a két-pólus hatásos, meddő és látszólagos teljesítménye?

Feladat: Egy váltakozó áramú áramkörben valamely két-póluson mért feszültség és áram effektív értéke , illetve . a feszültség és az áram közötti fázisszög (a feszültség siet az áramhoz képest, ha pozitív). Hogyan számítható ki a két-pólus hatásos, meddő és látszólagos teljesítménye? Hogyan változnak ezek az értékek, ha a fázisszög előjelet vált?


Megoldás:

Látszólagos teljesítmény


Hatásos teljesítmény


Meddő teljesítmény


Ezek közül csak a meddő teljesítmény előjele változik, ugyanis csak az érzékeny a előjelére, mivel a koszinusz páros függvény.

4. Hogyan definiáljuk a hatásos és meddő teljesítményt, ha periodikus, de nem szinuszos jelekről van szó?

Feladat: Legyen és a feszültség és az áram egyenáramú összetevője, és a feszültség, illetve az áram i-edik felharmonikusának effektív értéke és ezen felharmonikusok közti fázisszög (a feszültség siet az áramhoz képest, ha pozitív).


Megoldás:

Ilyenkor csak az azonos frekvenciájú összetevők hoznak létre teljesítményt!

Hatásos teljesítmény:


Meddő teljesítmény:

5. Hogyan számítható a hatásos teljesítmény szinuszos feszültség és nem szinuszos áram esetén?

Feladat: Hogyan számítja ki a hatásos teljesítményt egy olyan áramkörben, ahol a feszültség görbealakja tisztán szinuszos, de az áramé viszont (az áramkör nemlineritásai miatt) azonos periódusidővel nem szinuszos.


Megoldás:

Idő szerint kiintegrálom a feszültség és az áram időfüggvényének szorzatát - T a periódusidő:

Mivel tudjuk, hogy a feszültségnek és az áramerősségnek csak az azonos frekvenciájú komponensei hoznak létre hatásos teljesítményt, így az integrál jóval egyszerűbb alakra is hozható, ahol a szinuszos feszültség effektív értéke, a periodikus áramerősség-függvény első harmonikusában effektív értéke, pedig a feszültség és az áram első harmonikusának fáziskülönbsége:


6. Mi a definíciója a villamos energiának (munkának, fogyasztásnak)?

A villamos energia (munka, fogyasztás) definíció szerint a pillanatnyi teljesítménynek a vizsgált és időpontok között vett idő szerinti integrálja:

7. Milyen megvalósítási lehetőségei vannak két villamos mennyiség szorzásának?

Ez a kérdés körülbelül ugyanaz, mint a következő:

  • Hall generátor (a segédáram és a mágneses indukció szorzatával arányos Hall feszültséget szolgáltat)
  • Vezérelt áramosztó elvén működő analóg szorzó (a kimeneti jel arányos a bemeneti jelek szorzatával)
  • Elektromechanikus szorzó
  • Kvadratikus szorzó
  • Időosztásos szorzó
  • Digitális szorzó

8. Ismertesse az elektromechanikus, kvadratikus, időosztásos és digitális szorzók elvét!

Elektromechanikus szorzó:

A műszer a két jel szorzatával arányos nyomatékot illetve kitérést hoz létre, így a teljesítmény mérésére közvetlenül felhasználható. A műszer állótekercsébe fogyasztói áramot, lengőtekercsébe a fogyasztói feszültséggel arányos áramot kényszerítve a kitérítőnyomaték:

Ahol a nemlineáristól, tehát kitéréstől függő skálatényező.

Használható: 0...1000Hz, 0.1% pontossági osztályig!


Kvadratikus szorzó:

Az alábbi azonosságra építünk:

Ebből látható, hogy a szorzás visszavezethető összeadásra, kivonásra és négyzetre emelésre, melyek bizonyos korlátokkal már könnyen megvalósíthatóak.

Négyzetre emelés megvalósítása:

  • Diódás töréspontos karakterisztikával
  • Termoelemmel (1 MHz-ig)


Időosztásos szorzó: Jelen példa egyenfeszültségek szorzását valósítja meg!

Az bemenőjel és az háromszögjel K komparátorral történő komparalásából előállított kapcsolójel időviszonyaira az alábbi összefüggés írható fel, ahol a háromszögjel csúcsértéke:


Az jelet az kapcsolójellel szorozva és a szorzatból a kapcsolójelet kiszűrve a kapott kimeneti feszültség a két bemenőjel szorzatával arányos lesz:


Határfrekvenciája: 10...100kHz

Pontossága: 0,01% ... 0,1%


Digitális szorzó:

A jeleket digitalizáljuk és processzorral összeszorozzuk.

9. Ismertesse a hatásos teljesítmény mérésének úgynevezett három voltmérős módszerét.

Három voltmérős módszerrel a Z impedancián létrejövő hatásos teljesítmény mérhető. A Z impedanciával sorba kapcsolunk egy R ismert értékű ellenállást és valamennyi részfeszültséget mérve, a vektorábra szerinti háromszögre igazak a következő összefüggések:



10. Hogyan határozható meg a három voltmérős teljesítménymérés relatív hibája?

Feladat: Hogyan határozza meg a hatásos teljesítmény mérésének rendszeres relatív hibáját három voltmérős módszer esetén, ha adott a feszültségmérések relatív rendszeres hibája (a mérést nem terheli véletlen hiba)?


Megoldás: Zoltán István méréstechnika könyv 20-21. oldaláról a végeredmény:

Teljes differencia módszerrel:



11. Ismertesse az elektronikus teljesítménymérő elvét!

A fogyasztói árammal illetve a feszültséggel arányos jelek szorzását elektronikus szorzó (rendszerint időosztásos szorzó) végzi. A szorzó kimeneti jelének egyenkomponense a Z impedancián létrejövő hatásos teljesítménnyel arányos. Az egyenkomponenst az aluláteresztő szűrő átengedi.

12. Ismertesse a teljesítmény analizátor elvét!

A feszültségjel kondicionálását az osztó és az erősítő végzi. Mintavételezés és digitalizálás után az adatok időben sorosan, a csatornák galvanikus függetlenségét biztosító optikai elválasztás közbeiktatásával érkeznek a jelfeldolgozó (DSP) egységbe. Az áramágban egyetlen eltérést az áram mérésére szolgáló Rs sönt jelent. A jelfeldolgozó által szállított részeredményeket a kezelő kérésének megfelelően a központi számítógép (CPU) feldolgozza és az eredményeket a monitoron megjeleníti.