„Szabályozástechnika - Folytonosidejű állapotteres szabályozók tervezése” változatai közötti eltérés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (13 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 83. sor: | 83. sor: | ||
sdom2=conj(sdom1); | sdom2=conj(sdom1); | ||
% A zárt kör sajátértékeit tartalmazó vektor | % A zárt kör sajátértékeit tartalmazó vektor, valamint ha a rendszernek 2-nél több állapotváltozója lenne, | ||
% akkor n-2 darab, a domináns póluspárnál 3-5ször gyorsabb, valós segédpólust (scinf) is bele kellene vennünk. | |||
phic=[sdom1 sdom2]; | phic=[sdom1 sdom2]; | ||
% | % A zárt kör karakterisztikus polinomja | ||
polyphic=poly(phic); | |||
% Az irányíthatóság ellenőrzése | % Az irányíthatóság ellenőrzése | ||
| 154. sor: | 155. sor: | ||
% A megfelelő Simulink-modell megnyitása | % A megfelelő Simulink-modell megnyitása | ||
open(' | open('continuous_2'); | ||
% Most már zérus kezdeti értékekkel indítjuk a lengőrendszert és cél, hogy | % Most már zérus kezdeti értékekkel indítjuk a lengőrendszert és cél, hogy | ||
% 1 méterrel kimozdítsuk és stabilan ott tartsuk a testet. | % 1 méterrel kimozdítsuk és stabilan ott tartsuk a testet. | ||
% Várakozás billentyűlenyomásra | |||
pause | |||
</syntaxhighlight> | |||
== A beavatkozó jel kezdeti és végértékének számítása == | |||
<syntaxhighlight lang="matlab" style="font-size: 140%;"> | |||
% A feladat, hogy határozzuk meg az alapjel miatti korrekciót tartalmazó rendszer beavatkozó | |||
% jelének (u) kezdeti u(0) és végértékét u(inf), nulla kezdeti feltételek és r = k * 1(t) egységugrás alapjel esetén. | |||
r=1; % Egységugrás jellegű alapjel értéke (k = 1 választás mellett) | |||
% Kezdeti érték meghatározása: | |||
% A hatásvázlatról látszik, hogy u(t) = Nu*r(t) + K*( Nx*r(t) - x(t) ) | |||
% Ezt t=0-ra felírva: u(0) = Nu*r(0) + K*( Nx*r(0) - x(0) ) | |||
% Mivel tudjuk, hogy a szakasz 0 kezdeti feltételekkel indul így x(0)=0, tehát | |||
% u(0) = Nu*r(0) + K*Nx*r(0) | |||
u0=Nu*r+K*Nx*r | |||
% Végérték meghatározása: | |||
% Állandósult állapotban a szakasz bemenetére konstans beavatkozó jel kell, hogy kerüljön. Ehhez az szükségeltetik, | |||
% hogy a visszacsatolás zérus értékű legyen, azaz a K erősítés ki és ezáltal bemenete is zérus legyen. | |||
% Ebből következik, hogy Nx*r(inf) = x(inf). Ilyenkor mivel a visszacsatolás zérus, így u(inf) = r(inf) * Nu. | |||
uinf=r*Nu | |||
% Várakozás billentyűlenyomásra | % Várakozás billentyűlenyomásra | ||
| 169. sor: | 199. sor: | ||
% Az állapot-visszacsatolásnál minden egyes időpillanatban szükségünk van az állapotok aktuális értékeire. | % Az állapot-visszacsatolásnál minden egyes időpillanatban szükségünk van az állapotok aktuális értékeire. | ||
% Ez a gyakorlatban mérésekkel lenne megvalósítható, ám ez nem mindig lehetséges, vagy ha lehetséges, | % Ez a gyakorlatban mérésekkel lenne megvalósítható, ám ez nem mindig lehetséges, vagy ha lehetséges, | ||
% akkor csak nagyon drágán. Éppen ezért használunk állapotmegfigyelőt, ami képes minden időpillanatban nagyon jó | % akkor csak nagyon drágán. Éppen ezért használunk állapotmegfigyelőt, ami képes minden időpillanatban | ||
% nagyon jó közelítéssel előállítani az állapotok aktuális értékeit, a szakasz kimenetének (y) és | |||
% bemenetének (u) ismeretében. | |||
% A megfigyelő maga is egy lineáris folytonos idejű rendszer, melynek állapotegyenlete: | % A megfigyelő maga is egy lineáris folytonos idejű rendszer, melynek állapotegyenlete: | ||
% xhat' = F * xhat + G * y + H *u | % xhat' = F * xhat + G * y + H *u | ||
% Ahol xhat a becsült állapotok OSZLOP-vektora, valamint dim{xhat}=dim{x}=n. | % Ahol xhat a becsült állapotok OSZLOP-vektora, valamint dim{xhat}=dim{x}=n. | ||
% Továbbá éljünk az F=A-G*C és H=B választással. | % Továbbá éljünk az F = A-G*C és H = B választással. | ||
% A becslés hibájára (xtilde = xhat - x) így az alábbi differenciálegyenlet adódik: xtilde' = F * xtilde | % A becslés hibájára (xtilde = xhat - x) így az alábbi differenciálegyenlet adódik: xtilde' = F * xtilde | ||
% Látható, hogy az F mátrix sajátértékei fogják meghatározni, hogy milyen gyorsan csengjenek le a megfigyelés | % Látható, hogy az F mátrix sajátértékei fogják meghatározni, hogy milyen gyorsan csengjenek le a megfigyelés | ||
| 183. sor: | 214. sor: | ||
% Így visszavezettük a feladatot egy fiktív rendszerhez történő állapot-visszacsatolás (K2=G') megtervezésére, | % Így visszavezettük a feladatot egy fiktív rendszerhez történő állapot-visszacsatolás (K2=G') megtervezésére, | ||
% mely fiktív rendszer rendszermátrixa A' (A transzponált), bemeneti erősítésvektora pedig C' (C transzponált). | % mely fiktív rendszer rendszermátrixa A' (A transzponált), bemeneti erősítésvektora pedig C' (C transzponált). | ||
% Ezek ismeretében az állapotmegfigyelő G vektora (vagyis annak transzponáltja) már számítható az Ackermann képlettel. | % Ezek ismeretében az állapotmegfigyelő G vektora (vagyis annak transzponáltja) már számítható az | ||
% Ackermann képlettel. | |||
</syntaxhighlight> | </syntaxhighlight> | ||
| 192. sor: | 224. sor: | ||
soinf=-5 | soinf=-5 | ||
% A megfigyelő karakterisztikus polinomjának gyökei | % A megfigyelő karakterisztikus polinomjának gyökei - soinf megfelelő multiplicitással (n) | ||
phio=[soinf soinf] | phio=[soinf soinf] | ||
% A megfigyelő karakterisztikus polinomja | |||
polyphio=poly(phio) | |||
% A megfigyelhetőség ellenőrzése | % A megfigyelhetőség ellenőrzése | ||
| 207. sor: | 241. sor: | ||
% A megfelelő Simulink-modell megnyitása | % A megfelelő Simulink-modell megnyitása | ||
open(' | open('continuous_obs'); | ||
% Ugyanaz a felállás mint | % Ugyanaz a felállás mint a sima állapot-visszacsatolás esetén, csak most állapotmegfigyelővel. | ||
% Látható, hogy a szabályzás ugyanolyan hatékony maradt. | % Látható, hogy a szabályzás ugyanolyan hatékony maradt, hiszen a becsült állapotok értékei körülbelül | ||
% 1 másodperc után már szinte megegyeznek az állapotok valódi értékeivel. | |||
% Állapotmegfigyelőt és alapjel miatti korrekciót is tartalmazó Simulink-modell megnyitása | |||
open('continuous_3'); | |||
% Várakozás billentyűlenyomásra | % Várakozás billentyűlenyomásra | ||
| 220. sor: | 258. sor: | ||
<syntaxhighlight lang="matlab" style="font-size: 140%;"> | <syntaxhighlight lang="matlab" style="font-size: 140%;"> | ||
% A kibővített rendszer mátrixai | % Tegyük fel, hogy a bemenetre rárakódik egy szakaszosan hosszú ideig konstans zaj. Az állapotmegfigyelővel | ||
Atilde=[A B; 0 0 0]; % n+1 nulla az utolsó sorba (SISO) | % ezt is becsülni tudjuk és ezt a becsült értéket kivonhatjuk a bemenetből (beavatkozó jelből), így | ||
Btilde=[B;0]; % Fixen 1 darab nulla a végére (SISO) | % kompenzálhatjuk a zavarás hatását. Ezt úgy oldjuk meg, hogy a zajt egy új állapotváltozónak (xd) tekintjük. | ||
Ctilde=[C 0]; % Fixen 1 darab nulla a végére (SISO) | % Mivel a zaj szakaszosan hosszú ideig konstans, ezért a deriváltja 0, a bemenettől pedig független, ezért a | ||
% differenciálegyenlete: xd' = 0*x + 0*xd + 0*u. Viszont a többi változó differenciálegyenletébe már beleszól | |||
% az xd zavarást modellező fiktív állapotváltozó, méghozzá a B bemeneti mátrixon keresztül: x' = A*x + B*(xd+u). | |||
% Tehát a kibővített rendszerünk állapotegyenletei: | |||
% | |||
% ( x' ) ( A B ) ( x ) ( B ) | |||
% ( xd' ) = ( 0 0 ) * ( xd ) + ( 0 ) * u | |||
% | |||
% ( x ) | |||
% y = ( C 0 ) * ( xd ) | |||
% | |||
% Új jelöléseket bevezetve a kibővített rendszerünk állapotegyenletei: | |||
% | |||
% xtilde' = Atilde * xtilde + Btilde * u | |||
% y = Ctilde * xtilde | |||
% | |||
% Tehát az állapotmegfigyelőnket most ehhez a kibővített "tilde" rendszerhez kell megterveznünk. | |||
% A módosult állapotmegfigyelő differenciálegyenlete a hatásvázlatról leolvasható! | |||
</syntaxhighlight> | |||
[[File:szabtech_terhelésbecslő_ábra.JPG]] | |||
<syntaxhighlight lang="matlab" style="font-size: 140%;"> | |||
% A kibővített rendszer mátrixai: | |||
Atilde=[A B; 0 0 0]; % n+1 nulla az utolsó sorba (SISO) | |||
Btilde=[B;0]; % Fixen 1 darab nulla a végére (SISO) | |||
Ctilde=[C 0]; % Fixen 1 darab nulla a végére (SISO) | |||
% A megfigyelő sajátértékeit tartalmazó vektorban soinf most egyel nagyobb | % A megfigyelő sajátértékeit tartalmazó vektorban soinf most egyel nagyobb | ||
| 230. sor: | 295. sor: | ||
% Megfigyelőtervezés a kibővített rendszerhez | % Megfigyelőtervezés a kibővített rendszerhez | ||
% Ugyanaz, mint az állapotmegfigyelőnél, csak most a 'tilde rendszerre | |||
Gtilde=acker(Atilde',Ctilde',phiotilde)' | Gtilde=acker(Atilde',Ctilde',phiotilde)' | ||
Ftilde=Atilde-Gtilde*Ctilde; | Ftilde=Atilde-Gtilde*Ctilde; | ||
| 238. sor: | 304. sor: | ||
% t=10 secnél egy egységugrás jellegű zavarás adódik a szakasz bemenetére. | % t=10 secnél egy egységugrás jellegű zavarás adódik a szakasz bemenetére. | ||
% A modellben a K,Nu és Nx paraméterek ugyanazok, mint amiket korábban meghatároztunk. | % A modellben a K,Nu és Nx paraméterek ugyanazok, mint amiket korábban meghatároztunk. | ||
% FONTOS: A Simulink alapból 10 secundumig számol, szóval ezt az időt át kell írni 20-ra az ablak tetején! | |||
% Várakozás billentyűlenyomásra | % Várakozás billentyűlenyomásra | ||
| 244. sor: | 311. sor: | ||
</syntaxhighlight> | </syntaxhighlight> | ||
== Integráló szabályozás tervezése == | == Integráló szabályozás tervezése == | ||
<syntaxhighlight lang="matlab" style="font-size: 140%;"> | <syntaxhighlight lang="matlab" style="font-size: 140%;"> | ||
% | % Az integráló szabályzó célja a zavarelnyomás és a paraméterbizonytalanságok kiküszöbölése. Ezt úgy érjük el, | ||
% | % hogy új állapotként felvesszük a kimenet integrálját: xI = integrál (0->t) y(tau) dtau --> xI' = y = C*x | ||
% Ezzel már felírhatók a kibővített rendszer állapotegyenletei: | |||
% | |||
% ( x' ) ( A 0 ) ( x ) ( B ) | |||
% ( xI' ) = ( C 0 ) * ( xI ) + ( 0 ) * u | |||
% | |||
% ( x ) | |||
% y = ( C 0 ) * ( xI ) | |||
% | |||
% Új jelöléseket bevezetve a kibővített rendszerünk állapotegyenletei: | |||
% | |||
% xi' = Ai * xi + Bi * u | |||
% y = Ci * xi | |||
% | |||
% Most ehhez a kibővített rendszerhez kell egy új Ktilde = [Kt Ki] állapot-visszacsatolást megterveznünk. | |||
% A kibővített rendszer mátrixai | % A kibővített rendszer mátrixai: | ||
Ai=[A zeros(2,1);C 0]; % Az első sorban n*1-es nullmátrix | Ai=[A zeros(2,1);C 0]; % Az első sorban n*1-es nullmátrix | ||
% A második sorban fixen 1 darab nulla (SISO) | % A második sorban fixen 1 darab nulla (SISO) | ||
Bi=[B;0]; % Fixen 1 darab nulla a végére | Bi=[B;0]; % Fixen 1 darab nulla a végére | ||
% Az integrátor állapotának -3-as sajátértéket írunk elő | % Az integrátor állapotának (-3)-as sajátértéket írunk elő | ||
phictilde=[sdom1 sdom2 -3]; | phictilde=[sdom1 sdom2 -3]; | ||
% | % Állapot-visszacsatolás számítása a kibővített rendszerre | ||
Ktilde=acker(Ai,Bi,phictilde); | Ktilde=acker(Ai,Bi,phictilde); | ||
% Az | % Az állapot-visszacsatolás vektorának felbontása | ||
Kt=Ktilde(1:2); % Annyi eleme van, ahány valódi állapotunk (n) | Kt=Ktilde(1:2); % Annyi eleme van, ahány valódi állapotunk (n) | ||
Ki=Ktilde(3); | Ki=Ktilde(3); % Skalár | ||
% A megfelelő Simulink-modell megnyitása | % A megfelelő Simulink-modell megnyitása | ||
open('continuous_5'); | open('continuous_5'); | ||
% Vigyázat ez itt a terhelésbecslő nélküli modell továbbfejlesztése. | % Vigyázat ez itt a terhelésbecslő nélküli modell továbbfejlesztése. | ||
% Az integráló szabályozás is a bemenetre szuperponálódott zavarjelek | % Az integráló szabályozás is a bemenetre szuperponálódott zavarjelek kiküszöbölésére való. | ||
% Itt Nu helyett egy Ki erősítés van és egy integrátor, valamint K helyett Kt !!! | |||
% Várakozás billentyűlenyomásra | % Várakozás billentyűlenyomásra | ||
| 278. sor: | 359. sor: | ||
</syntaxhighlight> | </syntaxhighlight> | ||
[[ | [[Kategória:Villamosmérnök]] | ||