„Mérés laboratórium 3. - 2. mérés” változatai közötti eltérés
a vissza link |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Tanácsok == | == Tanácsok == | ||
Ez egy igazi LabVIEW-os mérés lesz, főleg grafikus programozással fog eltelni az idő. Ha már kézzel-lábbal próbáltok eligazodni a | Ez egy igazi LabVIEW-os mérés lesz, főleg grafikus programozással fog eltelni az idő. Ha már kézzel-lábbal próbáltok eligazodni a diagramon, akkor jó irányba haladtok. (Na jó, annyira nem lesz nehéz.) Szerintem érdemes bekapcsolni a Context Help-et a mérés elején, mert úgy gyorsabban fogtok haladni, és nem a szomszédtól fogjátok kérdezgetni, hogy milyen be-és kimenetei vannak az egyes elemeknek. (Ők úgyis a harmadik szomszéddal lesznek elfoglalva. :) ) Tipikus hiba volt, amit nálunk is elkövettek páran, hogy a jelgenerátor kimenetét nem állították át nagy impedanciás állapotba, amit az egyik, jelgenerátort konfiguráló elemen lehet elvégezni. (Erre mindenki emlékszik ML2-ből, hogy miért kell átállítani, ugye? :) )<br/> | ||
A szemábra felvételéhez egy külön áramkört (ami lényegében egy aluláteresztő szűrő, vagyis a kisfrekvenciájú jeleket átengedi, a nagyfrekvenciásakat pedig csillapítja) kell csatlakoztatni a PC soros portjára, amelynek a felépítése megtalálható a mérési útmutatóban. A csatlakozási pontok összekötése triviális, ha belegondoltok, hogy mit jelent az UART-nál használt RXD és TXD jelölés. | A szemábra felvételéhez egy külön áramkört (ami lényegében egy aluláteresztő szűrő, vagyis a kisfrekvenciájú jeleket átengedi, a nagyfrekvenciásakat pedig csillapítja) kell csatlakoztatni a PC soros portjára, amelynek a felépítése megtalálható a mérési útmutatóban. A csatlakozási pontok összekötése triviális, ha belegondoltok, hogy mit jelent az UART-nál használt RXD és TXD jelölés. | ||
-- [[TothGaborFlyR|Tóth Gábor]] - 2011.09.04. | -- [[TothGaborFlyR|Tóth Gábor]] - 2011.09.04. | ||
== Példa | == Példa jegyzőkönyv == | ||
Itt megtalálható egy példa | Itt megtalálható egy példa jegyzőkönyv: [[Media:meres3_2_minta_jegyzokonyv.pdf|Mérés3 2. mérés jegyzőkönyv]], olyan céllal hogy mérés előtt átnézhessék a diákok, hogy mérésen már ne legyen semmi érthetetlen, illetve mérés után lehessen ebből vagy a saját jegyzőkönyvből tanulni. | ||
[[ | [[Kategória:Mérnök informatikus]] | ||
A lap jelenlegi, 2014. május 17., 12:29-kori változata
Tanácsok
Ez egy igazi LabVIEW-os mérés lesz, főleg grafikus programozással fog eltelni az idő. Ha már kézzel-lábbal próbáltok eligazodni a diagramon, akkor jó irányba haladtok. (Na jó, annyira nem lesz nehéz.) Szerintem érdemes bekapcsolni a Context Help-et a mérés elején, mert úgy gyorsabban fogtok haladni, és nem a szomszédtól fogjátok kérdezgetni, hogy milyen be-és kimenetei vannak az egyes elemeknek. (Ők úgyis a harmadik szomszéddal lesznek elfoglalva. :) ) Tipikus hiba volt, amit nálunk is elkövettek páran, hogy a jelgenerátor kimenetét nem állították át nagy impedanciás állapotba, amit az egyik, jelgenerátort konfiguráló elemen lehet elvégezni. (Erre mindenki emlékszik ML2-ből, hogy miért kell átállítani, ugye? :) )
A szemábra felvételéhez egy külön áramkört (ami lényegében egy aluláteresztő szűrő, vagyis a kisfrekvenciájú jeleket átengedi, a nagyfrekvenciásakat pedig csillapítja) kell csatlakoztatni a PC soros portjára, amelynek a felépítése megtalálható a mérési útmutatóban. A csatlakozási pontok összekötése triviális, ha belegondoltok, hogy mit jelent az UART-nál használt RXD és TXD jelölés.
-- Tóth Gábor - 2011.09.04.
Példa jegyzőkönyv
Itt megtalálható egy példa jegyzőkönyv: Mérés3 2. mérés jegyzőkönyv, olyan céllal hogy mérés előtt átnézhessék a diákok, hogy mérésen már ne legyen semmi érthetetlen, illetve mérés után lehessen ebből vagy a saját jegyzőkönyvből tanulni.
