„Médiakommunikáció - ZH 2013.04.09.” változatai közötti eltérés
a autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat |
|||
(10 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{vissza|Médiakommunikáció}} | |||
''Elégséges határa: 50%'' | |||
''Teljesítette: 66%'' | |||
'''1. Mi a monokromatikus fény definíciója?''' | '''1. Mi a monokromatikus fény definíciója?''' | ||
Monokromatikus fénynek nevezzük az olyan fénnyalábot, melynek minden fénysugara azonos hullámhosszúságú. Az ilyen fény spektrális felbontásában egy és csak egy hullámhossz szerepel. A lézer kivételével minden fényforrás sugárzása polikromatikus. (Igazán tudományos megfogalmazásban: minden kvantuma azonos frekvencián rezeg.) | :Monokromatikus fénynek nevezzük az olyan fénnyalábot, melynek minden fénysugara azonos hullámhosszúságú. Az ilyen fény spektrális felbontásában egy és csak egy hullámhossz szerepel. A lézer kivételével minden fényforrás sugárzása polikromatikus. (Igazán tudományos megfogalmazásban: minden kvantuma azonos frekvencián rezeg.) | ||
''Ideális monokróm sugárzás a természetben a tárgy keretei között nem tárgyalt jelenségek miatt nem létezhet. A kereskedelemi lézerek által előállított sugárzás hullámhosszban mért sávszélessége 0.01-1 nm, míg egy LED diódánál ez az érték 30-60 nm. | :''Ideális monokróm sugárzás a természetben a tárgy keretei között nem tárgyalt jelenségek miatt nem létezhet. A kereskedelemi lézerek által előállított sugárzás hullámhosszban mért sávszélessége 0.01-1 nm, míg egy LED diódánál ez az érték 30-60 nm. | ||
'' | :'' | ||
'''2. Milyen modulációt alkalmaztunk a következő jelre? (válasz egy szóban vagy rövidítés)''' | '''2. Milyen modulációt alkalmaztunk a következő jelre? (válasz egy szóban vagy rövidítés)''' | ||
[[ | [[File:Mediakomm_zh2013_2.bmp]] | ||
Amplitudó modulált (AM) jelről van szó - a jel frekvenciája nem, de az amplitudója időfüggő váltakozást mutat. | :Amplitudó modulált (AM) jelről van szó - a jel frekvenciája nem, de az amplitudója időfüggő váltakozást mutat. | ||
'''3. A következő állítások közül melyek igazak a pálcikákra:''' | '''3. A következő állítások közül melyek igazak a pálcikákra:''' | ||
19. sor: | 23. sor: | ||
* a retina széle felé növekszik a számuk, stb. | * a retina széle felé növekszik a számuk, stb. | ||
A pálcikák a gyenge fényhez hozzászokott szem fényérzékenységét biztosító látóideg-végződések a retinán. Egy idegsejthez 5-8 pálcika kapcsolódik, nagy érzékenységűek (1 foton). Számuk a retina közepén elenyésző, a retina széle felé haladva viszont fokozatosan nő. Színre nem érzékenyek, színlátást nem, viszont jó perifériás látást biztosítanak. Közepes fényerősségnél telítődnek. 505 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a pálcikák működéséből, gyenge megvilágításban adódó V'(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát. | :A pálcikák a gyenge fényhez hozzászokott szem fényérzékenységét biztosító látóideg-végződések a retinán. Egy idegsejthez 5-8 pálcika kapcsolódik, nagy érzékenységűek (1 foton). Számuk a retina közepén elenyésző, a retina széle felé haladva viszont fokozatosan nő. Színre nem érzékenyek, színlátást nem, viszont jó perifériás látást biztosítanak. Közepes fényerősségnél telítődnek. 505 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a pálcikák működéséből, gyenge megvilágításban adódó V'(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát. | ||
: | |||
''A csapok nagy számban a retina közepén (látógödör és sárgafolt) található látóideg-végződések, az erős fényhez hozzászokott szem fény- és színérzékenységét biztosítják. Egy idegsejthez 1 csap kapcsolódik, kis érzékenységűek, de nagy intenzitástartományban, mivel nincs telítődésük. Színlátást és | :''A csapok nagy számban a retina közepén (látógödör és sárgafolt) található látóideg-végződések, az erős fényhez hozzászokott szem fény- és színérzékenységét biztosítják. Egy idegsejthez 1 csap kapcsolódik, kis érzékenységűek, de nagy intenzitástartományban, mivel nincs telítődésük. Színlátást és gyenge perifériás látást biztosítanak. Az 555 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a csapok működéséből, jó megvilágításban adódó nappali V(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.'' | ||
'''4. Mi a CIE színtéren kijelölt háromszög GR és GB oldalain elhelyezkedő színek elnevezése?''' | '''4. Mi a CIE színtéren kijelölt háromszög GR és GB oldalain elhelyezkedő színek elnevezése?''' | ||
[[ | [[File:Mediakomm_zh2013_4.PNG]] | ||
Kvázi-spektrálszínek: egy vagy két alapszínt nem tartalmazó színek. | :Kvázi-spektrálszínek: egy vagy két alapszínt nem tartalmazó színek. | ||
'''5. Egy moziban a 12 m-es vászontól 8 m-re van az első sor. Hány pixelnek kell lennie a vetített kép egy sorában ahhoz, hogy az első sorban ülő néző is homogénnek lássa a képet, azaz ne legyen pixeles?''' | '''5. Egy moziban a 12 m-es vászontól 8 m-re van az első sor. Hány pixelnek kell lennie a vetített kép egy sorában ahhoz, hogy az első sorban ülő néző is homogénnek lássa a képet, azaz ne legyen pixeles?''' | ||
48. sor: | 52. sor: | ||
'''7. Mi a hisztogram?''' | '''7. Mi a hisztogram?''' | ||
A digitális képfeldolgozásban a hisztogram a kép színértékeiről (szürkeskálás képnél a szürkeségi fokozatáról) készül, a fényességértékek eloszlását mutatja - azaz hány, adott fényességű képpont fordul elő a képen. Egy színes képről több hisztogram is készíthető az egyes színcsatornák, vagy az összes szín szerint. A színcsatornák és így a készíthető hisztrogramok száma az alapszínek számával egyező. Segítségével pl. a kép világítási hibái, alul- vagy túlexponáltsága a mai műszaki színvonalon valós időben észlelhető és korrigálható, a képi színegyensúly beállítható. | :A digitális képfeldolgozásban a hisztogram a kép színértékeiről (szürkeskálás képnél a szürkeségi fokozatáról) készül, a fényességértékek eloszlását mutatja - azaz hány, adott fényességű képpont fordul elő a képen. Egy színes képről több hisztogram is készíthető az egyes színcsatornák, vagy az összes szín szerint. A színcsatornák és így a készíthető hisztrogramok száma az alapszínek számával egyező. Segítségével pl. a kép világítási hibái, alul- vagy túlexponáltsága a mai műszaki színvonalon valós időben észlelhető és korrigálható, a képi színegyensúly beállítható. | ||
: | |||
'''8. Mi alapján határozza meg hallórendszerünk az érzékelt hang forrásának irányát?''' | '''8. Mi alapján határozza meg hallórendszerünk az érzékelt hang forrásának irányát?''' | ||
'''Kis frekvenciákon''' a hullámhossz összemérhető a fej méretével - a két fül által érzékelt hullámok fáziskülönbsége egy perióduson belül van, ez fontos információt hordoz. Irányérzékelésünk a kisfrekvenciás tartományban (kb. 1000 Hz alatt) tehát a fáziskülönbségre (időeltolódás) épül. | :'''Kis frekvenciákon''' a hullámhossz összemérhető a fej méretével - a két fül által érzékelt hullámok fáziskülönbsége egy perióduson belül van, ez fontos információt hordoz. Irányérzékelésünk a kisfrekvenciás tartományban (kb. 1000 Hz alatt) tehát a fáziskülönbségre (időeltolódás) épül. | ||
: | |||
'''Magasabb frekvenciákon''' a hullámhossz kisebb a fej méreténél - a fáziskülönbség nincs egy perióduson belül, információt így nem hordoz az irány érzékeléséhez. A fej árnyékolása azonban jelentős - nagyfrekvenciás tartományban az irányérzékelés alapja az intenzitáskülönbség. Azt pedig, hogy adott hang elölről vagy hátulról szól, apró, önkéntelen fejmozgatással kísérletezzük ki. | :'''Magasabb frekvenciákon''' a hullámhossz kisebb a fej méreténél - a fáziskülönbség nincs egy perióduson belül, információt így nem hordoz az irány érzékeléséhez. A fej árnyékolása azonban jelentős - nagyfrekvenciás tartományban az irányérzékelés alapja az intenzitáskülönbség. Azt pedig, hogy adott hang elölről vagy hátulról szól, apró, önkéntelen fejmozgatással kísérletezzük ki. | ||
'''9. Milyen az e-ink (e-könyv) olvasók megjelenítési technikája?''' | '''9. Milyen az e-ink (e-könyv) olvasók megjelenítési technikája?''' | ||
[[ | [[File:How_eink_works.png]] | ||
'''10. Számítható-e két hang hangossága teljesítmény alapján, ha az egyik frekvenciája 500 Hz, a másiké 890 Hz? Válaszát indokolja!''' | '''10. Számítható-e két hang hangossága teljesítmény alapján, ha az egyik frekvenciája 500 Hz, a másiké 890 Hz? Válaszát indokolja!''' | ||
Kritikus sáv: ezen a sávon belül, egyidejű gerjesztés esetén az egyes komponensek teljesítményük (intenzitásuk) szerint összegződnek. 800 Hz alatt 100 Hz, 1 kHz-n 160 Hz, 10 kHz-n 2500 Hz a kritikus sáv szélessége - azaz a sávszélesség a frekvenciával monoton nő. | :Kritikus sáv: ezen a sávon belül, egyidejű gerjesztés esetén az egyes komponensek teljesítményük (intenzitásuk) szerint összegződnek. 800 Hz alatt 100 Hz, 1 kHz-n 160 Hz, 10 kHz-n 2500 Hz a kritikus sáv szélessége - azaz a sávszélesség a frekvenciával monoton nő. | ||
: | |||
Az 500 és a 890 Hz láthatóan nem azonos kritikus sávba esik, így teljesítmény alapján összeghangosságuk nem számítható (a phon-szabály nem alkalmazható), csak érzeti alapon (son-szabály). | :Az 500 és a 890 Hz láthatóan nem azonos kritikus sávba esik, így teljesítmény alapján összeghangosságuk nem számítható (a phon-szabály nem alkalmazható), csak érzeti alapon (son-szabály). | ||
'''11. Mi a különbség a Dolby Stereo, a Dolby Surround és a Dolby Surround Pro Logic rendszerek között?''' | '''11. Mi a különbség a Dolby Stereo, a Dolby Surround és a Dolby Surround Pro Logic rendszerek között?''' | ||
'''Dolby Stereo:''' a térbeli hangzáshoz 4 (Left+Right+Center+Surround, L+R+C+S) csatornát mátrixol a 2 átvitt csatornára (Left+Right Transport, Lt+Rt). Az olcsóság miatt azonban a C csatornát nem dekódolják - ennek a jele amúgy is középre kerül, mivel L és R egyenlő energiával tartalmazza. (Feltétel: a hallgató pont középen ül - ez már otthoni környezetben sem feltétlen teljesül.) | :'''Dolby Stereo:''' a térbeli hangzáshoz 4 (Left+Right+Center+Surround, L+R+C+S) csatornát mátrixol a 2 átvitt csatornára (Left+Right Transport, Lt+Rt). Az olcsóság miatt azonban a C csatornát nem dekódolják - ennek a jele amúgy is középre kerül, mivel L és R egyenlő energiával tartalmazza. (Feltétel: a hallgató pont középen ül - ez már otthoni környezetben sem feltétlen teljesül.) | ||
: | |||
'''Dolby Surround:''' a Dolby Stereo otthoni rendszerekhez szánt változata. Kódolása teljesen egyező, a mozifilmek hangja a megvásárolhatókéra 1:1-ben átültethető - a névbeli különbség amiatt van, mert a "sztereó" a felhasználóknak két csatornát jelent. | :'''Dolby Surround:''' a Dolby Stereo otthoni rendszerekhez szánt változata. Kódolása teljesen egyező, a mozifilmek hangja a megvásárolhatókéra 1:1-ben átültethető - a névbeli különbség amiatt van, mert a "sztereó" a felhasználóknak két csatornát jelent. | ||
''' | : | ||
Dolby Surround Pro Logic:''' a Dolby Stereo/Surround rendszerhez képest a C csatorna jelét is dekódolja. Ezek a dekóderek már rendelkeznek csatorna-szeparációt növelő, iránykiemelő áramkörökkel - ezekkel és további technológiákkal a Pro Logic dekóder bármely két csatorna közötti áthallási csillapítása kb. 30 dB. Ez az érték a gyakorlatban tökéletesen elegendőnek bizonyult. | :'''Dolby Surround Pro Logic:''' a Dolby Stereo/Surround rendszerhez képest a C csatorna jelét is dekódolja. Ezek a dekóderek már rendelkeznek csatorna-szeparációt növelő, iránykiemelő áramkörökkel - ezekkel és további technológiákkal a Pro Logic dekóder bármely két csatorna közötti áthallási csillapítása kb. 30 dB. Ez az érték a gyakorlatban tökéletesen elegendőnek bizonyult. | ||
'''12. Ismertesse az MPEG-1 audió kódolás I. és II. rétegeinek összetételét, különbségeit!''' | '''12. Ismertesse az MPEG-1 audió kódolás I. és II. rétegeinek összetételét, különbségeit!''' | ||
80. sor: | 84. sor: | ||
'''13. MPEG videókódolás szerkezeti szintjeinek diagramja.''' | '''13. MPEG videókódolás szerkezeti szintjeinek diagramja.''' | ||
[[ | [[File:Mpeg_layers.PNG]] | ||
'''14. Jelölje az alábbi ábrán az MPEG rendszer adatfolyamait! (Itt az ábra volt megadva, a konkrét nevek nélkül)''' | '''14. Jelölje az alábbi ábrán az MPEG rendszer adatfolyamait! (Itt az ábra volt megadva, a konkrét nevek nélkül)''' | ||
[[ | [[File:Mpeg_streams.PNG]] | ||
'''15. Írja le a DVB-S rendszerben használatos hibajavító eljárásokat!''' | '''15. Írja le a DVB-S rendszerben használatos hibajavító eljárásokat!''' | ||
91. sor: | 95. sor: | ||
--[[Szerkesztő:Idavid|Idavid]] ([[Szerkesztővita:Idavid|vita]]) 2013. április 9., 14:46 (CEST) | --[[Szerkesztő:Idavid|Idavid]] ([[Szerkesztővita:Idavid|vita]]) 2013. április 9., 14:46 (CEST) | ||
[[Kategória:Infokommunikációs rendszerek (BSc) szakirány]] | |||
[[Kategória:Villamosmérnök]] |
A lap jelenlegi, 2017. július 12., 15:14-kori változata
Elégséges határa: 50%
Teljesítette: 66%
1. Mi a monokromatikus fény definíciója?
- Monokromatikus fénynek nevezzük az olyan fénnyalábot, melynek minden fénysugara azonos hullámhosszúságú. Az ilyen fény spektrális felbontásában egy és csak egy hullámhossz szerepel. A lézer kivételével minden fényforrás sugárzása polikromatikus. (Igazán tudományos megfogalmazásban: minden kvantuma azonos frekvencián rezeg.)
- Ideális monokróm sugárzás a természetben a tárgy keretei között nem tárgyalt jelenségek miatt nem létezhet. A kereskedelemi lézerek által előállított sugárzás hullámhosszban mért sávszélessége 0.01-1 nm, míg egy LED diódánál ez az érték 30-60 nm.
2. Milyen modulációt alkalmaztunk a következő jelre? (válasz egy szóban vagy rövidítés)
- Amplitudó modulált (AM) jelről van szó - a jel frekvenciája nem, de az amplitudója időfüggő váltakozást mutat.
3. A következő állítások közül melyek igazak a pálcikákra:
- retinán elhelyezkedő idegvégződések
- színre érzékenyek / fényre érzékenyek
- 555 nm hullámhosszúságú fényre a legérzékenyebb
- a retina széle felé növekszik a számuk, stb.
- A pálcikák a gyenge fényhez hozzászokott szem fényérzékenységét biztosító látóideg-végződések a retinán. Egy idegsejthez 5-8 pálcika kapcsolódik, nagy érzékenységűek (1 foton). Számuk a retina közepén elenyésző, a retina széle felé haladva viszont fokozatosan nő. Színre nem érzékenyek, színlátást nem, viszont jó perifériás látást biztosítanak. Közepes fényerősségnél telítődnek. 505 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a pálcikák működéséből, gyenge megvilágításban adódó V'(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.
- A csapok nagy számban a retina közepén (látógödör és sárgafolt) található látóideg-végződések, az erős fényhez hozzászokott szem fény- és színérzékenységét biztosítják. Egy idegsejthez 1 csap kapcsolódik, kis érzékenységűek, de nagy intenzitástartományban, mivel nincs telítődésük. Színlátást és gyenge perifériás látást biztosítanak. Az 555 nm körüli fényre a legérzékenyebbek - a csapok működéséből, jó megvilágításban adódó nappali V(lambda) láthatósági függvény itt veszi fel a maximumát.
4. Mi a CIE színtéren kijelölt háromszög GR és GB oldalain elhelyezkedő színek elnevezése?
- Kvázi-spektrálszínek: egy vagy két alapszínt nem tartalmazó színek.
5. Egy moziban a 12 m-es vászontól 8 m-re van az első sor. Hány pixelnek kell lennie a vetített kép egy sorában ahhoz, hogy az első sorban ülő néző is homogénnek lássa a képet, azaz ne legyen pixeles?
Az emberi szem felbontóképessége átlagosan 1 ívperc (1’ = 1/60°) körüli érték - ez legyen A. A keresett, két pixel közötti maximális távolság X - ennél közelebbi pixelek esetén már nem tudjuk megkülönböztetni őket, a bezárt szög 1' alatti lenne.
Számítás (<IDE MAJD EGY RAJZ ILLENE>):
tg(A/2) = (X/2)/8 //méterben számolunk// X = 16*tg(A/2)
N = 12/X - ez az a szám, ahányszor a két pixel közötti maximum távolság kifér.
N darab távolság ("köz") N+1 darab pixelt ("pont") határoz meg, tehát a korrekt számítás szerint legalább N+1 darab pixel szükséges. (<Nyilván nem ezen van a lényeg, majd a javítás alapján meglátjuk, ez kellett e>)
6. Mi a színezetˇTV fogalma? (Y,R,G,B-vel meghatározva)
SzínezetˇTV = arctg [(R-Y)/(B-Y)]
7. Mi a hisztogram?
- A digitális képfeldolgozásban a hisztogram a kép színértékeiről (szürkeskálás képnél a szürkeségi fokozatáról) készül, a fényességértékek eloszlását mutatja - azaz hány, adott fényességű képpont fordul elő a képen. Egy színes képről több hisztogram is készíthető az egyes színcsatornák, vagy az összes szín szerint. A színcsatornák és így a készíthető hisztrogramok száma az alapszínek számával egyező. Segítségével pl. a kép világítási hibái, alul- vagy túlexponáltsága a mai műszaki színvonalon valós időben észlelhető és korrigálható, a képi színegyensúly beállítható.
8. Mi alapján határozza meg hallórendszerünk az érzékelt hang forrásának irányát?
- Kis frekvenciákon a hullámhossz összemérhető a fej méretével - a két fül által érzékelt hullámok fáziskülönbsége egy perióduson belül van, ez fontos információt hordoz. Irányérzékelésünk a kisfrekvenciás tartományban (kb. 1000 Hz alatt) tehát a fáziskülönbségre (időeltolódás) épül.
- Magasabb frekvenciákon a hullámhossz kisebb a fej méreténél - a fáziskülönbség nincs egy perióduson belül, információt így nem hordoz az irány érzékeléséhez. A fej árnyékolása azonban jelentős - nagyfrekvenciás tartományban az irányérzékelés alapja az intenzitáskülönbség. Azt pedig, hogy adott hang elölről vagy hátulról szól, apró, önkéntelen fejmozgatással kísérletezzük ki.
9. Milyen az e-ink (e-könyv) olvasók megjelenítési technikája?
10. Számítható-e két hang hangossága teljesítmény alapján, ha az egyik frekvenciája 500 Hz, a másiké 890 Hz? Válaszát indokolja!
- Kritikus sáv: ezen a sávon belül, egyidejű gerjesztés esetén az egyes komponensek teljesítményük (intenzitásuk) szerint összegződnek. 800 Hz alatt 100 Hz, 1 kHz-n 160 Hz, 10 kHz-n 2500 Hz a kritikus sáv szélessége - azaz a sávszélesség a frekvenciával monoton nő.
- Az 500 és a 890 Hz láthatóan nem azonos kritikus sávba esik, így teljesítmény alapján összeghangosságuk nem számítható (a phon-szabály nem alkalmazható), csak érzeti alapon (son-szabály).
11. Mi a különbség a Dolby Stereo, a Dolby Surround és a Dolby Surround Pro Logic rendszerek között?
- Dolby Stereo: a térbeli hangzáshoz 4 (Left+Right+Center+Surround, L+R+C+S) csatornát mátrixol a 2 átvitt csatornára (Left+Right Transport, Lt+Rt). Az olcsóság miatt azonban a C csatornát nem dekódolják - ennek a jele amúgy is középre kerül, mivel L és R egyenlő energiával tartalmazza. (Feltétel: a hallgató pont középen ül - ez már otthoni környezetben sem feltétlen teljesül.)
- Dolby Surround: a Dolby Stereo otthoni rendszerekhez szánt változata. Kódolása teljesen egyező, a mozifilmek hangja a megvásárolhatókéra 1:1-ben átültethető - a névbeli különbség amiatt van, mert a "sztereó" a felhasználóknak két csatornát jelent.
- Dolby Surround Pro Logic: a Dolby Stereo/Surround rendszerhez képest a C csatorna jelét is dekódolja. Ezek a dekóderek már rendelkeznek csatorna-szeparációt növelő, iránykiemelő áramkörökkel - ezekkel és további technológiákkal a Pro Logic dekóder bármely két csatorna közötti áthallási csillapítása kb. 30 dB. Ez az érték a gyakorlatban tökéletesen elegendőnek bizonyult.
12. Ismertesse az MPEG-1 audió kódolás I. és II. rétegeinek összetételét, különbségeit!
<todo>
13. MPEG videókódolás szerkezeti szintjeinek diagramja.
14. Jelölje az alábbi ábrán az MPEG rendszer adatfolyamait! (Itt az ábra volt megadva, a konkrét nevek nélkül)
15. Írja le a DVB-S rendszerben használatos hibajavító eljárásokat!
<todo>