„Segítség:Latex” változatai közötti eltérés

(5 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)

1. sor:

~~__NOTOC__~~

Összetettebb matematikai képletek beszúrására [http://hu.wikipedia.org/wiki/TeX Latex] (ejtsd: latekh) nyelvű képletleírót használunk. Ennek az a lényege, hogy a cikkeken belül a folyó szövegbe könnyen tudunk képleteket beilleszteni, nem kell mondjuk képet készíteni egy képletről, és azt külön feltölteni.

10. sor:

9. sor:

Ha ezt az oldalt elolvasod, az egész érthetővé fog válni.

__TOC__

== Alapok ==

== Alapok – <math> címke ==

~~===~~ <math> címke ===

'''Minden képletet egy <code><math></code> és egy <code></math></code> címke közé kell rakni''', majd a két címke között már nem a wiki szintaxisa szerint, hanem Latex szintaxissal lehet képleteket írni.

20. sor:

17. sor:

: Példa <math> címkével: <code><nowiki><math>1+2=3</math></nowiki></code> → <math>1+2=3</math>

Látszik, hogy az utóbbi példa kicsit máshogy néz ki, ez azért van, mert a wiki automatikusan egy képpé alakít minden <math> ~~címkéne~~ belüli képletet, és azt szúrja be az oldalra.

Látszik, hogy az utóbbi példa kicsit máshogy néz ki, ez azért van, mert a wiki automatikusan egy képpé alakít minden <math> címkén belüli képletet, és azt szúrja be az oldalra.

: ''Megjegyzés: innentől minden példában vegyük is úgy, hogy a kód az <math> címkén belül van, nem lesz mindig külön kiírva.

34. sor:

31. sor:

|}

=== Speciális szimbólumok ===

== Speciális szimbólumok ==

Észrevehetjük, hogy a képletmegjelenítő minden karaktert dőlt betűsként jelenít meg, ami azt jelenti, hogy az egy ''matematikai változó'', de mi nem mindig matematikai változókat akarunk begépelni. Azt is észrevehetjük, hogy van pár olyan karakter, amit szívesen begépelnénk, de nincs ''alfa'' billentyű a klaviatúránkon.

82. sor:

79. sor:

: <div style="height: 4em; overflow: scroll; border: 1px solid #aaa; padding: 5px;"><math>\sin^2 \alfa + \cos^2 \alfa = 1</math></div>

=== Operátorok ===

== Operátorok ==

~~Latexben~~ az ~~operátorokat használunk~~ a matematikai ~~formulák leírására. Mivel egy formula egy kétdimenziós ábra~~, ~~míg~~ a ~~szöveg~~, ~~amit leírunk csak egy dimenziós~~, ~~ezért~~ az ~~operátorok paraméterei adják valamilyen sorrendben a formula különböző részeit~~.

A fentiekkel már elég sok mindent le tudunk írni, de még mindig nem mindent. Az elvi gond az, hogy a matematikai formuláink kétdimenziósak, a speciális szimbólumainkat, kitevőinket, alsó indexeinket használva viszont lényegében még mindig az egydimenziós leírásnál vagyunk.

~~; Általános operátorszintaxis~~

Latexben '''operátorokat''' használunk a matematikai formulák többdimenziós leírására. Az operátor egy olyan speciális szimbólum, aminek paraméterei vannak, például egy tört számlálója és nevezője, egy gyök kitevője és ami benne van, egy mátrix elemei, stb.

~~: <code>\~~'''~~operátornév~~'''~~[''opció1''~~,~~''opció2''~~,.~~..] '''paraméter1''' '''paraméter2''' ...</code>~~

~~Összetettebb formulák esetén több formula egymásba ágyazásáról van szó~~, ~~vagyis egy-egy paraméter önmagában se feltétlenül egy darab szám vagy betű~~, ~~hanem az is lehet egy összetettebb paraméterekkel is rendelkező operátor~~. ~~Hogy egyértelmű legyen, melyik paraméter melyik operátorhoz tartozik, ezért az egymáshoz tartozó dolgokat (pl~~. ~~egy adott paramétert) mindig kapcsos zárójellel fogunk közre~~. ~~Gyakran akkor is ezt alkalmazzák, ha a paraméter például egyetlen karakter, és nem lenne külön szükség a zárójelezésre~~.

; Az általános operátorszintaxis

: <code>\'''operátornév'''[''opció1'',''opció2'',...] {'''paraméter1'''} {'''paraméter2'''} ...</code>

~~; Általános operátorszintaxis zárójelezéssel~~

Egy paraméter az lehet egy bővebben kifejtendő Latex-képlet is, akár további operátorokkal és paraméterekkel, ezért kellenek a kapcsoszárójelek a paraméterek csoportosítására. Ha a paraméterünk egyetlen szimbólum, akkor a kapcsoszárójel el is hagyható. Az opciók rész általában elhagyható, a szögletes zárójeleket nem kell kiírni.

~~: <code>\'''operátornév'''[''opció1''~~,~~''opció2''~~,...~~] {'''paraméter1'''} {'''paraméter2'''} {...}</code>~~

~~; Példa~~

{| class="wikitable"

~~: Az ''sqrt'' operátor gyökjel alá helyez szöveget~~, ~~egyetlen paramétere~~ a ~~gyök (egyetlen opciója~~, ~~pedig~~ a ~~gyökkitevő~~, ~~ami opcionális)~~.

|+ Fontosabb operátorok, és példák

:: <code>\sqrt {a^2 + b^2} = c</code>

|-

:: <math>\sqrt {a^2 + b^2} = c</math>

| <code>\frac {a+b} {a-b}, \frac 1 2 = 0.5</code>

:: <code>\sqrt[3] {a^3 + b^3} ~~\neq c~~</code> ~~(A ''neq'' operátor nullaparaméteres, csak a nemegyenlő jelet helyettesíti.)~~

| <math>\frac {a+b} {a-b}, \frac 1 2 = 0.5</math>

:: <math>\sqrt[3] {a^3 + b^3} \~~neq c~~</math>

|-

~~: A ''frac'' operátor két paramétere egy tört számlálója és nevezője.~~

| <code>\sqrt 2, \sqrt {a^2 + b^2} = c, \sqrt[3] 8 = 2</code>

:: <code>\~~frac~~ {\~~sqrt 2~~} ~~2 =~~ \~~frac~~ {1} {\~~sqrt~~ 2}</code>

| <math>\sqrt 2, \sqrt {a^2 + b^2} = c, \sqrt[3] 8 = 2</math>

:: <math>\frac {\~~sqrt~~ 2} 2 = \~~frac~~ {1} {\~~sqrt 2~~}</math>

|-

| <code>\sqrt[3]{x^3+y^3 \over 2}</code>

| <math>\sqrt[3]{x^3+y^3 \over 2}</math>

|-

| <code>\lim_{n \to \infty}x_n , \binom{n}{k} </code>

| <math>\lim_{n \to \infty}x_n , \binom{n}{k} </math>

|-

| <code>s_k \equiv 0 \pmod{m}</code>

| <math>s_k \equiv 0 \pmod{m}</math>

|-

| <code>\lim_{n \to \infty}x_n , \int_{1}^{3}\frac{e^3/x}{x^2}\, \mathrm d x</code>

| <math>\lim_{n \to \infty}x_n , \int_{1}^{3}\frac{e^3/x}{x^2}\, \mathrm d x</math>

|-

| <pre>\left (\begin{matrix}

x & y \\

z & v

\end{matrix} \right),

\begin{bmatrix}

0 & \cdots & 0 \\

\vdots & \ddots & \vdots \\

0 & \cdots & 0

\end{bmatrix}</pre>

| <math>\left (\begin{matrix}

x & y \\

z & v

\end{matrix} \right)</math>,

<math>\begin{bmatrix}

0 & \cdots & 0 \\

\vdots & \ddots & \vdots \\

0 & \cdots & 0

\end{bmatrix}</math>

|-

| <pre>\begin{array}{lcl}

z & = & a \\

f(x,y,z) & = & x + y + z

\end{array}</pre>

| <math>\begin{array}{lcl}

z & = & a \\

f(x,y,z) & = & x + y + z

\end{array}</math>

|-

| <pre>f(n) =

\begin{cases}

n/2, & \text{if }n\text{ is even} \\

3n+1, & \text{if }n\text{ is odd}

\end{cases}</pre>

| <math>f(n) =

\begin{cases}

n/2, & \text{if }n\text{ is even} \\

3n+1, & \text{if }n\text{ is odd}

\end{cases}</math>

|-

| Rossz zárójelezés: <code>( \frac a b )</code> <br/>

Helyes zárójelezés: <code>\left( \frac a b \right)</code>

| <math>( \frac a b )</math>

<math>\left( \frac a b \right)</math>

|}

==További információ==

Az itt említett lehetőségeken kívül [http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:K%C3%A9pletle%C3%ADr%C3%B3_nyelv itt] találsz még információkat.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-__NOTOC__
 {{:Segítség:Tartalomjegyzék}}
 Összetettebb matematikai képletek beszúrására [http://hu.wikipedia.org/wiki/TeX Latex] (ejtsd: latekh) nyelvű képletleírót használunk. Ennek az a lényege, hogy a cikkeken belül a folyó szövegbe könnyen tudunk képleteket beilleszteni, nem kell mondjuk képet készíteni egy képletről, és azt külön feltölteni.
@@ 10. sor: / 9. sor: @@
 Ha ezt az oldalt elolvasod, az egész érthetővé fog válni.
+__TOC__
-== Alapok ==
+== Alapok – &lt;math&gt; címke ==
-=== &lt;math&gt; címke ===
 '''Minden képletet egy <code>&lt;math&gt;</code> és egy <code>&lt;/math&gt;</code> címke közé kell rakni''', majd a két címke között már nem a wiki szintaxisa szerint, hanem Latex szintaxissal lehet képleteket írni.
@@ 20. sor: / 17. sor: @@
 : Példa &lt;math&gt; címkével: <code><nowiki><math>1+2=3</math></nowiki></code> &rarr; <math>1+2=3</math>
-Látszik, hogy az utóbbi példa kicsit máshogy néz ki, ez azért van, mert a wiki automatikusan egy képpé alakít minden &lt;math&gt; címkéne belüli képletet, és azt szúrja be az oldalra.
+Látszik, hogy az utóbbi példa kicsit máshogy néz ki, ez azért van, mert a wiki automatikusan egy képpé alakít minden &lt;math&gt; címkén belüli képletet, és azt szúrja be az oldalra.
 : ''Megjegyzés: innentől minden példában vegyük is úgy, hogy a kód az &lt;math&gt; címkén belül van, nem lesz mindig külön kiírva.
@@ 34. sor: / 31. sor: @@
 |}
-=== Speciális szimbólumok ===
+== Speciális szimbólumok ==
 Észrevehetjük, hogy a képletmegjelenítő minden karaktert dőlt betűsként jelenít meg, ami azt jelenti, hogy az egy ''matematikai változó'', de mi nem mindig matematikai változókat akarunk begépelni. Azt is észrevehetjük, hogy van pár olyan karakter, amit szívesen begépelnénk, de nincs ''alfa'' billentyű a klaviatúránkon.
@@ 82. sor: / 79. sor: @@
 : <div style="height: 4em; overflow: scroll; border: 1px solid #aaa; padding: 5px;"><math>\sin^2 \alfa + \cos^2 \alfa = 1</math></div>
-=== Operátorok ===
+== Operátorok ==
-Latexben az operátorokat használunk a matematikai formulák leírására. Mivel egy formula egy kétdimenziós ábra, míg a szöveg, amit leírunk csak egy dimenziós, ezért az operátorok paraméterei adják valamilyen sorrendben a formula különböző részeit.
+A fentiekkel már elég sok mindent le tudunk írni, de még mindig nem mindent. Az elvi gond az, hogy a matematikai formuláink kétdimenziósak, a speciális szimbólumainkat, kitevőinket, alsó indexeinket használva viszont lényegében még mindig az egydimenziós leírásnál vagyunk.
-; Általános operátorszintaxis
+Latexben '''operátorokat''' használunk a matematikai formulák többdimenziós leírására. Az operátor egy olyan speciális szimbólum, aminek paraméterei vannak, például egy tört számlálója és nevezője, egy gyök kitevője és ami benne van, egy mátrix elemei, stb.
-: <code>\'''operátornév'''[''opció1'',''opció2'',...] '''paraméter1''' '''paraméter2''' ...</code>
-Összetettebb formulák esetén több formula egymásba ágyazásáról van szó, vagyis egy-egy paraméter önmagában se feltétlenül egy darab szám vagy betű, hanem az is lehet egy összetettebb paraméterekkel is rendelkező operátor. Hogy egyértelmű legyen, melyik paraméter melyik operátorhoz tartozik, ezért az egymáshoz tartozó dolgokat (pl. egy adott paramétert) mindig kapcsos zárójellel fogunk közre. Gyakran akkor is ezt alkalmazzák, ha a paraméter például egyetlen karakter, és nem lenne külön szükség a zárójelezésre.
+; Az általános operátorszintaxis
+: <code>\'''operátornév'''[''opció1'',''opció2'',...] {'''paraméter1'''} {'''paraméter2'''} ...</code>
-; Általános operátorszintaxis zárójelezéssel
+Egy paraméter az lehet egy bővebben kifejtendő Latex-képlet is, akár további operátorokkal és paraméterekkel, ezért kellenek a kapcsoszárójelek a paraméterek csoportosítására. Ha a paraméterünk egyetlen szimbólum, akkor a kapcsoszárójel el is hagyható. Az opciók rész általában elhagyható, a szögletes zárójeleket nem kell kiírni.
-: <code>\'''operátornév'''[''opció1'',''opció2'',...] {'''paraméter1'''} {'''paraméter2'''} {...}</code>
-; Példa
+{| class="wikitable"
-: Az ''sqrt'' operátor gyökjel alá helyez szöveget, egyetlen paramétere a gyök (egyetlen opciója, pedig a gyökkitevő, ami opcionális).
+|+ Fontosabb operátorok, és példák
-:: <code>\sqrt {a^2 + b^2} = c</code>
+|-
-:: <math>\sqrt {a^2 + b^2} = c</math>
+| <code>\frac {a+b} {a-b}, \frac 1 2 = 0.5</code>
-:: <code>\sqrt[3] {a^3 + b^3} \neq c</code> (A ''neq'' operátor nullaparaméteres, csak a nemegyenlő jelet helyettesíti.)
+| <math>\frac {a+b} {a-b}, \frac 1 2 = 0.5</math>
-:: <math>\sqrt[3] {a^3 + b^3} \neq c</math>
+|-
-: A ''frac'' operátor két paramétere egy tört számlálója és nevezője.
+| <code>\sqrt 2, \sqrt {a^2 + b^2} = c, \sqrt[3] 8 = 2</code>
-:: <code>\frac {\sqrt 2} 2 = \frac {1} {\sqrt 2}</code>
+| <math>\sqrt 2, \sqrt {a^2 + b^2} = c, \sqrt[3] 8 = 2</math>
-:: <math>\frac {\sqrt 2} 2 = \frac {1} {\sqrt 2}</math>
+|-
+| <code>\sqrt[3]{x^3+y^3 \over 2}</code>
+| <math>\sqrt[3]{x^3+y^3 \over 2}</math>
+|-
+| <code>\lim_{n \to \infty}x_n	, \binom{n}{k}	</code>
+| <math>\lim_{n \to \infty}x_n	, \binom{n}{k}	</math>
+|-
+| <code>s_k \equiv 0 \pmod{m}</code>
+| <math>s_k \equiv 0 \pmod{m}</math>
+|-
+| <code>\lim_{n \to \infty}x_n ,	\int_{1}^{3}\frac{e^3/x}{x^2}\, \mathrm d x</code>
+| <math>\lim_{n \to \infty}x_n ,	\int_{1}^{3}\frac{e^3/x}{x^2}\, \mathrm d x</math>
+|-
+| <pre>\left (\begin{matrix}
+ x & y \\
+ z & v
+\end{matrix} \right),
+\begin{bmatrix}
+& \cdots & 0 \\
+ \vdots & \ddots & \vdots \\
+& \cdots & 0
+\end{bmatrix}</pre>
+| <math>\left (\begin{matrix}
+ x & y \\
+ z & v
+\end{matrix} \right)</math>,
+<math>\begin{bmatrix}
+& \cdots & 0 \\
+ \vdots & \ddots & \vdots \\
+& \cdots & 0
+\end{bmatrix}</math>
+|-
+| <pre>\begin{array}{lcl}
+ z & = & a \\
+ f(x,y,z) & = & x + y + z
+\end{array}</pre>
+| <math>\begin{array}{lcl}
+ z & = & a \\
+ f(x,y,z) & = & x + y + z
+\end{array}</math>
+|-
+| <pre>f(n) =
+\begin{cases}
+ n/2, & \text{if }n\text{ is even} \\
+n+1, & \text{if }n\text{ is odd}
+\end{cases}</pre>
+| <math>f(n) =
+\begin{cases}
+ n/2, & \text{if }n\text{ is even} \\
+n+1, & \text{if }n\text{ is odd}
+\end{cases}</math>
+|-
+| Rossz zárójelezés: <code>( \frac a b )</code> <br/>
+Helyes zárójelezés: <code>\left( \frac a b \right)</code>
+| <math>( \frac a b )</math>
+<math>\left( \frac a b \right)</math>
+|}
+==További információ==
+Az itt említett lehetőségeken kívül [http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:K%C3%A9pletle%C3%ADr%C3%B3_nyelv itt] találsz még információkat.