|
|
(7 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) |
1. sor: |
1. sor: |
| {{GlobalTemplate|Villanyalap|VizsgaHat}} | | __NOTOC__ |
| | {{vissza|Matematika A1a - Analízis}} |
|
| |
|
| | ===1. Feladat=== |
|
| |
|
| | Határozza meg a (0,2,0), (1,0,-1) és (0,-1,2) pontokat tartalmazó sík egyenletét. |
|
| |
|
| ===Feladatok:===
| | {{Rejtett |
| =====1. Határozza meg a (0,2,0), (1,0,-1) és (0,-1,2) pontokat tartalmazó sík egyenletét.=====
| | |mutatott='''Megoldás''' |
| =====2. Oldja meg a <math>z^2 = \overline{z}^ 2</math> egyenletet.=====
| | |szöveg= |
| =====3. Határozza meg az alábbi sorozatok határértékét: (a) <math>a_n = (\frac{n^2-1}{n^2+2})^{3n^2}</math> (b) <math> \sqrt[n]{\frac{2n^2-1}{n^2+2}}</math>=====
| |
| =====4. Legyen <math> f(x)= xarctan\frac{1}{x^2}, x \neq 0</math> és <math>0, x=0</math>. (a) Hol folytonos és hol deriválható f? (b) Hol folytonos f'?===== | |
| =====5. Igaz vagy hamis? Válaszát indokolja!=====
| |
| ====== (a) Ha <math>a,b \neq 0</math> és <math>ab = ac</math>, akkor <math>b = c</math>======
| |
| ====== (b) Ha <math>lima_n = limb_n = 0</math> akkor <math>lim \frac{a_n}{b_n} = 1</math>======
| |
| ====== (c) Ha f korlátos [a,b]-n, akkor folytonos [a,b]-n.======
| |
| ====== (d) Ha f szigorúan monoton nő <math>\mathbb{R}</math>-en, akkor <math>lim_\infty f = \infty</math>======
| |
| =====6. Számítsa ki a következő integrálokat: (a) <math>\int \frac{1}{x(x^2+1)}dx (b) \int \frac{\sqrt{x}}{x\sqrt{x}+3}dx</math>=====
| |
|
| |
|
| -- [[ViszkeiGyorgy|Gyurci]] - 2008.01.14.
| | Ehhez a feladathoz még nincs megoldás! |
|
| |
|
| | Ha tudod, írd le ide ;) |
|
| |
|
| ===Megoldások:===
| | }} |
|
| |
|
| =====2. Oldja meg a <math>z^2 = \overline{z}^ 2</math> egyenletet.=====
| | ===2. Feladat=== |
|
| |
|
| <math>z^2 = \overline{z}^ 2</math> | | Oldja meg a <math>z^2 = \overline{z}^ 2</math> egyenletet. |
|
| |
|
| Átírjuk másik alakba:
| | {{Rejtett |
| | |mutatott='''Megoldás''' |
| | |szöveg= |
|
| |
|
| <math>(a+bj)^2</math>=<math>(a-bj)^2</math> | | <math> z^2 = \overline{z}^2 </math> |
| | |
| | Írjuk ki z-t és z konjugáltat algebrai alakban: |
| | |
| | <math> (a+bi)^2 = (a-bi)^2 </math> |
| | |
| | Zárójelek felbontása után: |
| | |
| | <math> a^2+2abi-b^2 = a^2-2abi-b^2 </math> |
| | |
| | Kihúzzuk a közös tagokat, osztunk 2i-vel: |
| | |
| | <math> ab = -ab </math> |
| | |
| | Ez akkor lehetséges, ha <math> a = 0 \vee b = 0 </math> és <math>a,b \in \mathbb{R}</math>, az összes ilyen alakú szám megoldás. |
| | |
| | }} |
| | |
| | ===3. Feladat=== |
| | |
| | Határozza meg az alábbi sorozatok határértékét: |
| | |
| | <math>a, \; a_n = \left(\frac{n^2-1}{n^2+2}\right)^{3n^2}</math> |
| | |
| | <math>b, \; b_n=\sqrt[n]{\frac{2n^2-1}{n^2+2}}</math> |
| | |
| | {{Rejtett |
| | |mutatott='''Megoldás''' |
| | |szöveg= |
| | |
| | |
| | '''a, Feladat:''' |
| | |
| | |
| | <math> a_n = \left(\frac{n^2-1}{n^2+2}\right)^{3n^2}= |
| | \left(\frac{n^2+2-2-1}{n^2+2}\right)^{3n^2}= |
| | \left(\frac{n^2+2}{n^2+2}+\frac{-3}{n^2+2}\right)^{3n^2}= |
| | \left(1-\frac{3}{n^2+2}\right)^{3n^2}</math> |
| | |
| | A nevezőt alakítsuk úgy, hogy hasonlítson a kitevőhöz: |
| | <math>\left(1-\frac{9}{3n^2+6}\right)^{3n^2} </math> |
| | |
| | Felírjuk a kitevőt úgy, hogy nevezetes határértéket kapjunk, de ekkor persze még osztani is kell, hogy ne legyen csalás! |
| | |
| | <math>\frac{\left(1-\frac{9}{3n^2+6}\right)^{3n^2+6}}{\left(1-\frac{9}{3n^2+6}\right)^6} </math> |
| | |
| | Látható, hogy a nevező 1-hez tart, így a határérték: |
| | |
| | <math>\underline{\underline{e^{-9} = \frac{1}{e^9}}}</math> |
| | |
| | |
| | '''b, Feladat:''' |
|
| |
|
| <math>a^2</math>+<math>2abj</math>+<math>b^2</math><math>i^2</math>=<math>a^2</math><math>-2abj</math>+<math>b^2</math><math>i^2</math>
| |
|
| |
|
| "hosszas" rendezés után:
| | A gyökjel alatt végezzünk algebrai átalakítást: |
|
| |
|
| abj=0
| | <math> b_n=\sqrt[n]{2-\frac{5}{n^2+2}} </math> |
|
| |
|
| Egy szorzat eredménye akkor és csak akkor zérus, ha valamely tagja a szoraztnak 0.
| | Most adjunk alsó és felső becslést a gyökjel alatti sorozatra: |
|
| |
|
| Tehát:
| | Felső becslésnek tökéletes a 2, hiszen sosem érheti el a gyökjel alatti sorozat, és minden eleme kisebb nála. |
| | |
| | Alsó becslésnek vegyük a gyökjel alatti sorozat első elemét, hiszen ha n nő, akkor egyre kisebb számokat vonunk ki a kettőből, tehát szigorúan monoton növekszik a gyökjel alatti sorozat. |
| | |
| | <math>2-\frac{5}{3}=\frac{1}{3} < 2-\frac{5}{n^2+2} < 2</math> |
| | |
| | Most alkalmazzuk a rendőrelvvet (alias csendőrelv, közrefogási elv), amit megtehetünk, mivel tudjuk, hogy az n-edik gyök szigorúan monoton növekvő függvény, tehát kisebb szám n-edik gyöke kisebb, mint egy nagyobb számé. |
| | |
| | <math>\sqrt[n]{\frac{1}{3}} <\sqrt[n]{ 2-\frac{5}{n^2+2} }<\sqrt[n]{ 2}</math> |
| | |
| | |
| | Tudjuk, hogy: |
| | |
| | <math>\lim_{n\to\infty} {\sqrt[n]{\frac{1}{3}}}=1</math> |
|
| |
|
| a=0 és "b" <math>\in</math> R
| | <math>\lim_{n\to\infty} {\sqrt[n]{ 2}} =1</math> |
| vagy
| | |
| b=0 és "a" <math>\in</math> R
| |
| vagy
| |
| a és b is 0
| |
|
| |
|
| | Így a rendőrelv miatt: |
|
| |
|
| (A tördelés kicsit csúnya, sajnos nem értek ehhez, kérlek ha nem fáradtság javítsd ki)
| | <math>\lim_{n\to\infty} {b_n}=1</math> |
| (*A megoldásomban nem vagyok biztos, senki sem ellenőrizte. Ha ellenőrizted, kérlek töröld ezt a sort.*)
| |
|
| |
|
| -- [[GAbika]] -- 2009.01.15.
| | }} |
|
| |
|
| Nekem az előző megoldás nem jelent meg érthetően, itt az enyém:
| | ===4. Feladat=== |
|
| |
|
| <math> z^2 = \overline{z}^2 </math> | | Legyen <math> f(x)= xarctan\frac{1}{x^2}, x \neq 0</math> és <math>0, x=0</math>. |
|
| |
|
| Írjuk ki z-t és z konjugáltat algebrai alakban:
| | a, Hol folytonos és hol deriválható <math>f(x)</math>? |
|
| |
|
| <math> (a+bi)^2 = (a-bi)^2 </math> | | b, Hol folytonos <math>f'(x)</math>? |
|
| |
|
| Zárójelek felbontása után:
| | {{Rejtett |
| | |mutatott='''Megoldás''' |
| | |szöveg= |
|
| |
|
| <math> a^2+2abi-b^2 = a^2-2abi-b^2 </math>
| | Ehhez a feladathoz még nincs megoldás! |
|
| |
|
| Kihúzzuk a közös tagokat, osztunk 2i-vel:
| | Ha tudod, írd le ide ;) |
|
| |
|
| <math> ab = -ab </math>
| | }} |
|
| |
|
| Ez akkor lehetséges, ha <math> a = 0 \vee b = 0 </math>, az összes ilyen alakú szám megoldás.
| | ===5. Feladat=== |
|
| |
|
| -- [[mp9k1|MP]] - 2012.01.09.
| | Igaz vagy hamis? Válaszát indokolja! |
|
| |
|
| =====3. Határozza meg az alábbi sorozatok határértékét: (a) <math>a_n = (\frac{n^2-1}{n^2+2})^{3n^2}</math> (b) <math> \sqrt[n]{\frac{2n^2-1}{n^2+2}}</math>=====
| | a, Ha <math>a,b \neq 0</math> és <math>ab = ac</math>, akkor <math>b = c</math> |
|
| |
|
| | b, Ha <math>\lim {a_n} = \lim{b_n} = 0</math> akkor <math>\lim{ \frac{a_n}{b_n} }= 1</math> |
|
| |
|
| ======(a)======
| | c, Ha f korlátos [a,b]-n, akkor folytonos [a,b]-n |
| Először alkalmazzuk az [[OverLord|OverLord]] féle algebrai trükköt, és a számlálót átalakítjuk:
| |
|
| |
|
| <math>(\frac{n^2+2-2-1}{n^2+2})^{3n^2} = (\frac{n^2+2}{n^2+2}+\frac{-3}{n^2+2})^{3n^2} = (1-\frac{3}{n^2+2})^{3n^2}.</math> | | d, Ha f szigorúan monoton nő <math>\mathbb{R}</math>-en, akkor <math>\lim_{x \rightarrow \infty} {f(x) }= \infty</math> |
| A nevezőt alakítsuk úgy, hogy hasonlítson a kitevőhöz:
| |
| <math>(1-\frac{9}{3n^2+6})^{3n^2} </math> | |
|
| |
|
| Felírjuk a kitevőt úgy, hogy nevezetes határértéket kapjunk, de ekkor persze még osztani is kell, hogy ne legyen csalás!
| | {{Rejtett |
| | |mutatott='''Megoldás''' |
| | |szöveg= |
|
| |
|
| <math>\frac{(1-\frac{9}{3n^2+6})^{3n^2+6}}{(1-\frac{9}{3n^2+6})^6} </math>
| | Ehhez a feladathoz még nincs megoldás! |
| Látható, hogy a nevező 1-hez tart, így a határérték:
| |
| <math>\underline{\underline{e^{-9} = \frac{1}{e^9}}}</math>
| |
|
| |
|
| -- [[ViszkeiGyorgy|Gyurci]] - 2008.01.14.
| | Ha tudod, írd le ide ;) |
|
| |
|
| ======(b) ======
| | }} |
| Először vizsgáljuk meg az n-edik gyökjelen belüli törtet:
| |
| Egyszerűsítsük a törtet <math>n^2</math>-el:
| |
| <math> \frac{2n^2-1}{n^2+2} = \frac{2-\frac{1}{n^2}}{1+\frac{2}{n^2}} \rightarrow \underline{2} </math>
| |
| Azaz a gyökjelen belüli rész 2-höz tart végtelennél. Így pedig már egy nevezetes határértéket kapunk:
| |
| <math> \sqrt[n]{2} \rightarrow \underline{\underline{1}} </math>
| |
|
| |
|
| -- [[OverLord|OverLord]] - 2008.01.14.
| | ===6. Feladat=== |
|
| |
|
| Troll vagyok, de ez a megoldás hibás. '''Nem szabad gyökjel alatt vizsgálni, ha a "gyök" művelet n-től függ!''' Tekintsük a nevezetes <math> (1+\frac{a}{n})^n = e^a </math> határértéket: Ha belül vizsgálom, a tört kinullázódik, 1 hatványa 1. Ott a hiba.
| | Számítsa ki a következő határozatlan integrálokat: |
|
| |
|
| Rendőrelvvel (alias csendőrelv, közrefogási elv) oldjuk meg. Azt tudjuk, hogy az n. gyök szig. mon. növekvő függvény, tehát kisebb szám n. gyöke kisebb mint egy nagyobb számé. A gyökjel alatt végezzünk algebrai átalakítást, átrendezhető:
| | <math>a, \; \int \frac{1}{x(x^2+1)}dx </math> |
|
| |
|
| <math> \sqrt[n]{2-\frac{5}{n^2+2}} </math> | | <math>b, \; \int \frac{\sqrt{x}}{x\sqrt{x}+3}dx</math> |
|
| |
|
| Látjuk, hogy mindegyik elem kisebb lesz, mint <math> \sqrt[n]{2} </math>, ez remek felső becslés, mert 1-hez tart. Az alsó becslés valamivel nehezebb. Az első elemnél <math> \sqrt[n]{2-\frac{5}{3}} </math>, ezzel a konstans értékkel alulról becsülhető, mármint a gyökön belüli rész, és így ezzel a függvénnyel alulról becsülhető a sorozatunk. Ennek is 1 a határértéke, sikeresen közrefogtuk. ^^
| | {{Rejtett |
| | |mutatott='''Megoldás''' |
| | |szöveg= |
|
| |
|
|
| |
|
| | '''a, Feladat:''' |
|
| |
|
| -- [[mp9k1|MP]] - 2012.01.09.
| |
|
| |
|
| =====6.=====
| |
| ======(a) <math>\int \frac{1}{x(x^2+1)}dx </math>======
| |
| Parciális törtekre bontjuk az integrandust: | | Parciális törtekre bontjuk az integrandust: |
| | |
| <math> \frac{1}{x(x^2+1)} = \frac{A}{x} + \frac{Bx +C}{x^2+1}</math> | | <math> \frac{1}{x(x^2+1)} = \frac{A}{x} + \frac{Bx +C}{x^2+1}</math> |
|
| |
|
117. sor: |
171. sor: |
|
| |
|
| <math> \frac{1}{x(x^2+1)} = \frac{Ax^2 + A + Bx^2 + Cx)}{x(x^2+1)}</math> | | <math> \frac{1}{x(x^2+1)} = \frac{Ax^2 + A + Bx^2 + Cx)}{x(x^2+1)}</math> |
| | |
|
| |
|
| <math> 1 = (A+B)x^2 + Cx + A</math> | | <math> 1 = (A+B)x^2 + Cx + A</math> |
| | |
| | |
| | Két polinom csakis akkor lehet egyenlő, ha megegyeznek a megfelelő együtthatóik: |
|
| |
|
| <math> A=1</math> | | <math> A=1</math> |
125. sor: |
183. sor: |
|
| |
|
| <math> C=0</math> | | <math> C=0</math> |
| | |
| | |
| | Tehát: |
|
| |
|
| <math> \frac{1}{x(x^2+1)} = \frac{1}{x} - \frac{x}{x^2+1}</math> | | <math> \frac{1}{x(x^2+1)} = \frac{1}{x} - \frac{x}{x^2+1}</math> |
| | |
| | |
| Így már könnyű integrálni: | | Így már könnyű integrálni: |
| | |
| <math> \int \frac{1}{x(x^2+1)}\;dx = \int\frac{1}{x} - \frac{1}{2}\int\frac{2x}{x^2+1} = ln|x| - \frac{1}{2}ln|x^2+1|+C </math> | | <math> \int \frac{1}{x(x^2+1)}\;dx = \int\frac{1}{x} - \frac{1}{2}\int\frac{2x}{x^2+1} = ln|x| - \frac{1}{2}ln|x^2+1|+C </math> |
|
| |
|
| -- [[OverLord|OverLord]] - 2008.01.14.
| |
|
| |
|
| ======(b) <math> \int{ \frac{\sqrt{x}}{x\sqrt{x}+3}}\;dx </math>======
| | '''b, Feladat:''' |
| | |
| | |
| <math> \frac{x^{\frac{1}{2}}}{xx^{\frac{1}{2}}+3} = \frac{x^{\frac{1}{2}}}{x^{\frac{3}{2}}+3} </math> | | <math> \frac{x^{\frac{1}{2}}}{xx^{\frac{1}{2}}+3} = \frac{x^{\frac{1}{2}}}{x^{\frac{3}{2}}+3} </math> |
| | |
| Mi is a nevező deriváltja? Jéé, az majdnem a számláló! Ennek örülünk :) | | Mi is a nevező deriváltja? Jéé, az majdnem a számláló! Ennek örülünk :) |
|
| |
|
| <math> \frac{2}{3} \int{\frac{\frac{3}{2}x^{\frac{1}{2}}}{x^{\frac{3}{2}}+3}}\;dx = \frac{2}{3}\;ln{|x^{\frac{3}{2}}+3|+C}</math> | | <math> \frac{2}{3} \int{\frac{\frac{3}{2}x^{\frac{1}{2}}}{x^{\frac{3}{2}}+3}}\;dx = \frac{2}{3}\;ln{|x^{\frac{3}{2}}+3|+C}</math> |
|
| |
|
| -- [[OverLord|OverLord]] - 2008.01.14.
| | }} |
| | |
|
| |
|
| [[Category:Villanyalap]] | | [[Kategória:Villamosmérnök]] |
1. Feladat
Határozza meg a (0,2,0), (1,0,-1) és (0,-1,2) pontokat tartalmazó sík egyenletét.
Megoldás
Ehhez a feladathoz még nincs megoldás!
Ha tudod, írd le ide ;)
2. Feladat
Oldja meg a egyenletet.
Megoldás
Írjuk ki z-t és z konjugáltat algebrai alakban:
Zárójelek felbontása után:
Kihúzzuk a közös tagokat, osztunk 2i-vel:
Ez akkor lehetséges, ha
és
, az összes ilyen alakú szám megoldás.
3. Feladat
Határozza meg az alábbi sorozatok határértékét:
Megoldás
a, Feladat:
A nevezőt alakítsuk úgy, hogy hasonlítson a kitevőhöz:
Felírjuk a kitevőt úgy, hogy nevezetes határértéket kapjunk, de ekkor persze még osztani is kell, hogy ne legyen csalás!
Látható, hogy a nevező 1-hez tart, így a határérték:
b, Feladat:
A gyökjel alatt végezzünk algebrai átalakítást:
Most adjunk alsó és felső becslést a gyökjel alatti sorozatra:
Felső becslésnek tökéletes a 2, hiszen sosem érheti el a gyökjel alatti sorozat, és minden eleme kisebb nála.
Alsó becslésnek vegyük a gyökjel alatti sorozat első elemét, hiszen ha n nő, akkor egyre kisebb számokat vonunk ki a kettőből, tehát szigorúan monoton növekszik a gyökjel alatti sorozat.
Most alkalmazzuk a rendőrelvvet (alias csendőrelv, közrefogási elv), amit megtehetünk, mivel tudjuk, hogy az n-edik gyök szigorúan monoton növekvő függvény, tehát kisebb szám n-edik gyöke kisebb, mint egy nagyobb számé.
Tudjuk, hogy:
Így a rendőrelv miatt:
4. Feladat
Legyen és .
a, Hol folytonos és hol deriválható ?
b, Hol folytonos ?
Megoldás
Ehhez a feladathoz még nincs megoldás!
Ha tudod, írd le ide ;)
5. Feladat
Igaz vagy hamis? Válaszát indokolja!
a, Ha és , akkor
b, Ha akkor
c, Ha f korlátos [a,b]-n, akkor folytonos [a,b]-n
d, Ha f szigorúan monoton nő -en, akkor
Megoldás
Ehhez a feladathoz még nincs megoldás!
Ha tudod, írd le ide ;)
6. Feladat
Számítsa ki a következő határozatlan integrálokat:
Megoldás
a, Feladat:
Parciális törtekre bontjuk az integrandust:
Két polinom csakis akkor lehet egyenlő, ha megegyeznek a megfelelő együtthatóik:
Tehát:
Így már könnyű integrálni:
b, Feladat:
Mi is a nevező deriváltja? Jéé, az majdnem a számláló! Ennek örülünk :)