VIK Wiki

„Laboratórium 1 - 2. Mérés: Alapmérések” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés
VizuálisWikiszöveges
David14 (vitalap | szerkesztései)
4 081 szerkesztés
a David14 átnevezte a(z) LaboRI 2. mérés lapot a következő névre: Laboratórium 1 - 2. Mérés: Alapmérések
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
(9 közbenső módosítás, amit 7 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{GlobalTemplate|Villanyalap|LaborI2esMeres}}
{{Vissza|Laboratórium 1}}


__TOC__


==Ellenőrző kérdésekre a válaszok:==
== A mérésről ==
<ol>
<li><b>Egy digitális feszültségmérő 2 V-os méréshatárában 0.050 V-ot mutat. Mekkora a
kvantálásból származó hiba?</b>


<u>Kvantálási hiba</u>: digitális műszer utolsó számjegyének/digitjének hibája, százalékban a mért értékre vonatkoztatva. Itt: <math>
== Házihoz segítség ==
\frac{{0,001}}
 
{{0,050}} = 2\%
== Beugró kérdések kidolgozása ==
</math>
 
'''''<span style="color: red">Ezt a részt még aktualizálni kell, meg valami pofásabb formára kéne hozni. Az első kérdéseknél megadtam az alapot, a többit is így kéne megformázni </span> - [https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Villanyalap/LaborI2esMeres Régi wikioldal]'''''
 
'''1. Egy digitális feszültségmérő 2 V-os méréshatárában 0.050 V-ot mutat. Mekkora a kvantálásból származó hiba?'''


Kvantálási hiba: digitális műszer utolsó számjegyének/digitjének hibája, százalékban a mért értékre vonatkoztatva. Itt: <math> \frac{{0,001}} {{0,050}} = 2\% </math>


<li><b>Egy Deprez-műszer segítségével soros Ohm-mérőt építünk. Mekkorára válasszuk az Rs
'''2. Egy Deprez-műszer segítségével soros Ohm-mérőt építünk. Mekkorára válasszuk az Rs soros ellenállást, ha a mérendő ellenállás névleges értéke R = 1 kOhm, és maximális mérési pontosságot szeretnénk elérni? Mekkora a mérés bizonytalansága abban az esetben, ha a műszer osztálypontossága 0.5%?'''
soros ellenállást, ha a mérendő ellenállás névleges értéke R = 1 kOhm, és maximális
mérési pontosságot szeretnénk elérni? Mekkora a mérés bizonytalansága abban az
esetben, ha a műszer osztálypontossága 0.5%?</b>


<u>o.p.</u> Analóg műszer kitérésének hibája a maximális kitérésre vonatkoztatva, százalékban [angolul accuracy], esetleg % jel nélkül jelezve [angolul class] : <math>
o.p. Analóg műszer kitérésének hibája a maximális kitérésre vonatkoztatva, százalékban [angolul accuracy], esetleg % jel nélkül jelezve [angolul class] : <math>
\frac{{h_{abs} }}
\frac{{h_{abs} }}
{{x_{{\text{max}}} }} \cdot 100
{{x_{{\text{max}}} }} \cdot 100
86. sor: 85. sor:




<li><b>Egy Deprez-rendszerű feszültségmérővel egyenfeszültséget mérünk. A műszer skálabeosztása lineáris, végkitérése 100 osztás, méréshatára 10 V, osztálypontossága
<b>Egy Deprez-rendszerű feszültségmérővel egyenfeszültséget mérünk. A műszer skálabeosztása lineáris, végkitérése 100 osztás, méréshatára 10 V, osztálypontossága
1%. A műszer kitérése 65 osztás. Mekkora a mért feszültség értéke, és a mérés
1%. A műszer kitérése 65 osztás. Mekkora a mért feszültség értéke, és a mérés
bizonytalansága?</b>  
bizonytalansága?</b>  
96. sor: 95. sor:
</math>
</math>


<li><b>Rajzolja fel az általános Wheatstone-híd kapcsolását, és adja meg a kiegyenlítés
<b>Rajzolja fel az általános Wheatstone-híd kapcsolását, és adja meg a kiegyenlítés
feltételét!</b>
feltételét!</b>
Egymással <u>átellenesen</u>: párhuzamos(soros(<math> R_1 </math>, <math> R_2 </math>),soros(<math> R_3 </math>, <math> R_4 </math>)). A híd kimeneti feszültségét a bemeneti feszültségből feszültségosztással kapjuk: <math>
Egymással <u>átellenesen</u>: párhuzamos(soros(<math> R_1 </math>, <math> R_2 </math>),soros(<math> R_3 </math>, <math> R_4 </math>)). A híd kimeneti feszültségét a bemeneti feszültségből feszültségosztással kapjuk: <math>
104. sor: 103. sor:
</math>. Kiegyenlített a híd, ha <math> U_ki = 0 </math>, azaz <math> R_2 R_3 = R_1 R_4 </math>.
</math>. Kiegyenlített a híd, ha <math> U_ki = 0 </math>, azaz <math> R_2 R_3 = R_1 R_4 </math>.


<li><b>1 V csúcsértékű 50 Hz frekvenciájú szimmetrikus háromszögjelet mérünk Deprezműszerrel.
'''5. 1 V csúcsértékű 50 Hz frekvenciájú szimmetrikus háromszögjelet mérünk Deprezműszerrel. A méréshez aktív egyutas egyenirányítót használunk. A kapcsolásban használt ellenállások mindegyike R = 1 kOhm +/- 1%, a diódafeszültség Ud = 0.6 V a műszer végkitérése 1 V, és osztálypontossága 0.5%, a műveleti erősítő ideálisnak tekinthető.'''
A méréshez aktív egyutas egyenirányítót használunk. A kapcsolásban
* '''Adja meg a kapcsolási rajzot, és a műszer által mért jelalakot!'''
használt ellenállások mindegyike R = 1 kOhm +/- 1%, a diódafeszültség Ud = 0.6 V a
* '''Milyen értéket mutat a műszer?'''
műszer végkitérése 1 V, és osztálypontossága 0.5%, a műveleti erősítő ideálisnak
* '''Adja meg mérés eredő bizonytalanságát, az összes hibakomponens "worst case" alapú összegzésével!'''
tekinthető.
&#8722; Adja meg a kapcsolási rajzot, és a műszer által mért jelalakot!
&#8722; Milyen értéket mutat a műszer?
&#8722; Adja meg mérés eredő bizonytalanságát, az összes hibakomponens &#8220;worst case&#8221;
alapú összegzésével!</b>


%ATTACHURL%/act_1way_rect.gif. Valamelyik félhullám esetén valamelyik dióda nem vezet, tehát szakadásnak vehető, a másik dióda vezet, tehát egy 0,6V-os generátornak tekinthető. Ekkor felírható az ideális erősítő invertáló bemenetére a csomóponti áram: <math>
[[File:Labor1 Kép30.gif]]
 
Valamelyik félhullám esetén valamelyik dióda nem vezet, tehát szakadásnak vehető, a másik dióda vezet, tehát egy 0,6V-os generátornak tekinthető. Ekkor felírható az ideális erősítő invertáló bemenetére a csomóponti áram: <math>
\frac{{U_{be} }}
\frac{{U_{be} }}
{{R_1 }} + \frac{{U_{ki1}}}
{{R_1 }} + \frac{{U_{ki1}}}
160. sor: 156. sor:


<math>
<math>
h =  \pm (o.v. + o.r.\frac{{U_{mert} }}
h =  \pm (o.v. + o.r.\frac{{U_{max} }}
{{U_{max} }} + \frac{{0,001}}
{{U_{mert} }} + \frac{{0,001}}
{{U_{mert} }} \cdot 100\% ) =  \pm 0,074\%  
{{U_{mert} }} \cdot 100\% ) =  \pm 0,074\%  
</math>
</math>


<li>Rajzolja fel a dual-slope átalakító blokkvázlatát és ismertesse a működését! Fejezze ki a
<li><b>Rajzolja fel a dual-slope átalakító blokkvázlatát és ismertesse a működését! Fejezze ki a
mért feszültséget!
mért feszültséget!</b>
Zoltán István: Méréstechnika 91-92 old.


<li><b>10 V effektív értékű szabályos valamilyenjelet mérünk akármilyenérték-mérő AC voltmérővel.
<li><b>10 V effektív értékű szabályos valamilyenjelet mérünk akármilyenérték-mérő AC voltmérővel.
180. sor: 177. sor:
Alább egy táblázat mutatja, hogy adott ''amplitudójú'' jel esetén az adott értéket mérő eszköz mit '''mér''' (nyílván az adott értéket), mit '''mutat''' (a hosszú mondat fent), és a mutatott értéket milyen *szorzó*val kell megszorozni, hogy a jel ''effektív értékét'' kapjam meg.  
Alább egy táblázat mutatja, hogy adott ''amplitudójú'' jel esetén az adott értéket mérő eszköz mit '''mér''' (nyílván az adott értéket), mit '''mutat''' (a hosszú mondat fent), és a mutatott értéket milyen *szorzó*val kell megszorozni, hogy a jel ''effektív értékét'' kapjam meg.  


|Jelalak||Effektív é.||||||Abszolút k.é.||||||Csúcsé.||||
{| class="wikitable" border="1"
|}
|-
|^||mér||mutat||szorzó||mér||mutat||szorzó||mér||mutat||szorzó
! rowspan="2" | Jelalak !!  colspan="3"| Effektív érték !! colspan="3"| Abszolút középérték !! colspan="3"| Csúcsérték
|}
|-
|szinusz||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>||<math> {\color{Red}\frac{1}{\sqrt{2}}} </math>||<math> 1 </math>||<math> \frac{2}{\pi} </math>||<math> {\color{Red}\frac{1}{\sqrt{2}}} </math>||<math> \frac{\pi}{2 \sqrt{2}} </math>||<math> 1 </math>||<math> {\color{Red}\frac{1}{\sqrt{2}}} </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>
|                           mér ||   mutat || szorzó ||   mér   || mutat   ||   szorzó ||   mér   || mutat   ||szorzó
|}
|-
|háromszög||<math> \frac{1}{\sqrt{3}} </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{3}} </math>||<math> 1 </math>||<math> \frac{1}{2} </math>||<math> \frac{\pi}{4 \sqrt{2}} </math>||<math> \frac{\pi}{2 \sqrt{2}} </math>||<math> 1 </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>
|Szinusz|| <math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math> || <math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math> || style="text-align: center;" | <math> 1 </math>||<math> \frac{2}{\pi} </math> || <math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>||<math> \frac{\pi}{2 \sqrt{2}} </math>|| style="text-align: center;" | <math> 1 </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>
|}
|-
|négyszög||<math> 1 </math>||<math> 1 </math>||<math> 1 </math>||<math> 1 </math>||<math> \frac{\pi}{2 \sqrt{2}} </math>||<math> \frac{\pi}{2 \sqrt{2}} </math>||<math> 1 </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>
|Háromszög||<math> \frac{1}{\sqrt{3}} </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{3}} </math>|| style="text-align: center;" | <math> 1 </math>||<math> \frac{1}{2} </math>||<math> \frac{\pi}{4 \sqrt{2}} </math>||<math> \frac{\pi}{2 \sqrt{2}} </math>|| style="text-align: center;" | <math> 1 </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>
|-
|Négyszög||style="text-align: center;" | <math> 1 </math>|| style="text-align: center;" | <math> 1 </math>|| style="text-align: center;" | <math> 1 </math>|| style="text-align: center;" | <math> 1 </math>||<math> \frac{\pi}{2 \sqrt{2}} </math>||<math> \frac{\pi}{2 \sqrt{2}} </math>|| style="text-align: center;" | <math> 1 </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>||<math> \frac{1}{\sqrt{2}} </math>
|}
|}


281. sor: 280. sor:
DC feszültségmérés pontossága: +/- (0.05% o.v. + 0.005% o.r)</b>
DC feszültségmérés pontossága: +/- (0.05% o.v. + 0.005% o.r)</b>


<li><b>Egy oszcilloszkóp bemenete 1 [[MOhm]] ellenállással és a vele párhuzamosan kapcsolódó
<li><b>Egy oszcilloszkóp bemenete 1 MOhm ellenállással és a vele párhuzamosan kapcsolódó 30 pF értékű
kapacitással modellezhető. A mérendő jelet egy 5 MOhm-os soros ellenálláson keresztül
kapacitással modellezhető. A mérendő jelet egy 5 MOhm-os soros ellenálláson keresztül
vezetjük az oszcilloszkóp bemenetére. Mekkora kapacitású kondenzátort kell a soros
vezetjük az oszcilloszkóp bemenetére. Mekkora kapacitású kondenzátort kell a soros
ellenállással párhuzamosan kapcsolni ahhoz, hogy a jel hozzávezetés frekvenciafüggetlen
ellenállással párhuzamosan kapcsolni ahhoz, hogy a jel hozzávezetés frekvenciafüggetlen
legyen?</b>
legyen?</b>
Akkor frekvenciafüggetlen ha a két párhuzamos kapcsolás időállandója egyenlő. Ez azt jelenti hogy Rs*C=Ro*Co. Ebből az egyenletből kifejezhető C. C=6pF.
<li><b>Adott egy fojtótekercs, melynek 30 Ohm ellenállása és 400 Ohm a reaktanciája. 40 V,
<li><b>Adott egy fojtótekercs, melynek 30 Ohm ellenállása és 400 Ohm a reaktanciája. 40 V,
50 Hz tápfeszültség esetén mekkora az áram abszolút értéke és fázisszöge? Mekkora az
50 Hz tápfeszültség esetén mekkora az áram abszolút értéke és fázisszöge? Mekkora az
294. sor: 294. sor:
<li><b>Rajzolja fel egy három voltmérős teljesítménymérés fazor ábráját!</b>
<li><b>Rajzolja fel egy három voltmérős teljesítménymérés fazor ábráját!</b>


-- [[KissGergely|Ger******]] - 2007.11.30.
[[Kategória:Villamosmérnök]]
 
 
[[Category:Villanyalap]]
A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/Laboratórium_1_-_2._Mérés:_Alapmérések”