„Érzékelők, beavatkozók és megjelenítők - Témakidolgozás” változatai közötti eltérés
a David14 átnevezte a(z) Érzékelők és beavatkozók ZH témák kidolgozása lapot a következő névre: Érzékelők, beavatkozók és megjelenítők - Témakidolgozás |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Csak az alapfogalmakat jegyzetelgettem ki, főleg saját okulásra, a képletek, grafikonok megtalálhatók a SensEdun és a könyvben (Harsányi Gábor - Hahn Emil - Lepsényi Imre - Mizsei János : Érzékelők és beavatkozók) is. | |||
Csak az alapfogalmakat | |||
==Érzékelők== | ==Érzékelők== | ||
| 82. sor: | 79. sor: | ||
'''Akusztikus hullámok terjedésén alapuló érzékelők:''' Piezoelektromos eszközök, amelynek belsejében vagy felületén akusztikus hullámok alakulnak ki, ezek jellemzői változnak az érzékelés során. Működésük alapja, hogy bennük elektromos váltakozó feszültség rákapcsolásával akusztikus mechanikus hullámok kelthetők,a mechanikai hullámok pedig elektromos polarizáció változást, és így váltakozó feszültséget generálnak. Ha a generált villamos feszültséget visszacsatoljuk a mechanikai hullámok keltését szolgáló rendszerre, a rendszer rezonanciába kerül. Érzékelőkben a rezonanciafrekvencia a mérendő paraméter függvényében eltolódik, a kimenőjel tehát egy kvázidigitális elektromos frekvenciajel. | '''Akusztikus hullámok terjedésén alapuló érzékelők:''' Piezoelektromos eszközök, amelynek belsejében vagy felületén akusztikus hullámok alakulnak ki, ezek jellemzői változnak az érzékelés során. Működésük alapja, hogy bennük elektromos váltakozó feszültség rákapcsolásával akusztikus mechanikus hullámok kelthetők,a mechanikai hullámok pedig elektromos polarizáció változást, és így váltakozó feszültséget generálnak. Ha a generált villamos feszültséget visszacsatoljuk a mechanikai hullámok keltését szolgáló rendszerre, a rendszer rezonanciába kerül. Érzékelőkben a rezonanciafrekvencia a mérendő paraméter függvényében eltolódik, a kimenőjel tehát egy kvázidigitális elektromos frekvenciajel. | ||
A tömbi akusztikus hullámú eszközök síkkondenzátor jellegű szerkezetében ez a visszacsatolás a struktúrán belül megtörténik. A felületi akusztikus hullámú érzékelőkben piezoelektromos hordozókon kialakított interdigitális elektródák keltik és veszik a felületi hullámokat, az oszcillációt és az állóhullám-keltést az erősítőn keresztül történő visszacsatolás biztosítja. A felületi érzékelők előnye hogy a relatív frekvencia változás független az eszköz saját tömegétől, valamit arányos a rezonanciafrekvenciával, így nagyobb frekvenciákon nagyobb érzékenység érhető el (tömbi: 6-20 | A tömbi akusztikus hullámú eszközök síkkondenzátor jellegű szerkezetében ez a visszacsatolás a struktúrán belül megtörténik. A felületi akusztikus hullámú érzékelőkben piezoelektromos hordozókon kialakított interdigitális elektródák keltik és veszik a felületi hullámokat, az oszcillációt és az állóhullám-keltést az erősítőn keresztül történő visszacsatolás biztosítja. A felületi érzékelők előnye hogy a relatív frekvencia változás független az eszköz saját tömegétől, valamit arányos a rezonanciafrekvenciával, így nagyobb frekvenciákon nagyobb érzékenység érhető el (tömbi: 6-20 MHz között 0.1 ng/mm2, felületi: GHz tartomány, 0.05 pg/mm2) | ||
+sok szép képlet és kép a szokásos helyeken | +sok szép képlet és kép a szokásos helyeken | ||
| 110. sor: | 107. sor: | ||
Lehetséges a fényvezető magban végbemenő folyamatok, vagy az azt körülvevő köpenyben végbemenő változásokat vizsgálni. (képek a könyvben és SensEdu-n) | Lehetséges a fényvezető magban végbemenő folyamatok, vagy az azt körülvevő köpenyben végbemenő változásokat vizsgálni. (képek a könyvben és SensEdu-n) | ||
-- [[EszenyiViktor|dög]] - 2008.10.18. | -- [[EszenyiViktor|dög]] - 2008.10.18. | ||
[[Category:Valaszthato]] | [[Category:Valaszthato]] | ||