„Informatika 2 - Hálózati kommunikáció monitorozása labor” változatai közötti eltérés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (9 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Ez az oldal az [[Informatika 2]] című tárgy - | {{Vissza|Informatika 2}} | ||
Ez az oldal az [[Informatika 2]] című tárgy - '''Hálózati kommunikáció monitorozása labor''' beugrókérdéseinek kidolgozását tartalmazza.<br>Az aktuális segédlet az aktuális (ajánlott) beugrókérdésekkel bejelentkezés után megtalálható a tanszéki honlapon a [https://www.aut.bme.hu/Upload/Course/VIAUA203/hallgatoi_segedletek/NetMon-hallgatoi_120403150923.pdf 6. gyakorlat segédlet címen] (2013 tavasz). | |||
Jelenleg még elég hiányos a kidolgozás, továbbá évről évre kismértékben változhatnak beugrókérdések. A tanszéki honlapról mindig elérhető az aktuális mérési útmutató, mely az aktuális beugrókérdéseket tartalmazza. | Jelenleg még elég hiányos a kidolgozás, továbbá évről évre kismértékben változhatnak beugrókérdések. A tanszéki honlapról mindig elérhető az aktuális mérési útmutató, mely az aktuális beugrókérdéseket tartalmazza. | ||
'''''FONTOS: Ezektől eltérő kérdések is előfordulhatnak a beugrókban! Ezek csak irányadó kérdések, így ajánlott a segédlet alapos áttanulmányozása is.''''' | |||
'''Kérlek szerkesszétek, aktualizáljátok!''' | '''Kérlek szerkesszétek, aktualizáljátok!''' | ||
| 9. sor: | 13. sor: | ||
== Hogyan rétegződnek a következő protokollok: UDP, IP, ICMP, TCP, Ethernet ? == | == Hogyan rétegződnek a következő protokollok: UDP, IP, ICMP, TCP, Ethernet ? == | ||
Az információ datagrammokra bontva terjed. A datagramm az üzenetben elküldött adatok | Az információ datagrammokra bontva terjed. A datagramm az üzenetben elküldött adatok összessége, továbbításukra az egyes hálózati szintek protokolljai szolgálnak. Tekintsünk egy egyszerű, ámde szemléletes példát abban az esetben, ha a host Ethernet kártyával, TCP és IP protokollon keresztül akar adatot küldeni. | ||
összessége, továbbításukra az egyes hálózati szintek protokolljai szolgálnak. Tekintsünk egy egyszerű, | |||
ámde szemléletes példát abban az esetben, ha a host Ethernet kártyával, TCP és IP protokollon | |||
keresztül akar adatot küldeni. | |||
A TCP végzi ez esetben az üzenetek darabolását, míg a másik oldalon az összerakást. Kezeli az | A TCP végzi ez esetben az üzenetek darabolását, míg a másik oldalon az összerakást. Kezeli az esetleges elveszi csomagok újrakérését és a sorrendváltozást. Az IP az egyedi datagrammok továbbításáért felelős. A példánkon a következi adathalmazt akarjuk a hálózaton átvinni: | ||
esetleges elveszi csomagok újrakérését és a sorrendváltozást. Az IP az egyedi datagrammok | |||
továbbításáért felelős. A példánkon a következi adathalmazt akarjuk a hálózaton átvinni: | |||
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx | xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx | ||
| 24. sor: | 23. sor: | ||
xxxx xxxx xxxx xxxx xxxx xxxx xxxx | xxxx xxxx xxxx xxxx xxxx xxxx xxxx | ||
Ezután minden datagramm elejére egy fejlécet rak, ami tartalmazza a forrás- és a célportot, a | Ezután minden datagramm elejére egy fejlécet rak, ami tartalmazza a forrás- és a célportot, a sorozatszámot és az ellenőrző összeget: | ||
sorozatszámot és az ellenőrző összeget: | |||
Txxxx Txxxx Txxxx Txxxx Txxxx Txxxx Txxxx | Txxxx Txxxx Txxxx Txxxx Txxxx Txxxx Txxxx | ||
| 33. sor: | 31. sor: | ||
ITxxxx ITxxxx ITxxxx ITxxxx ITxxxx ITxxxx ITxxxx | ITxxxx ITxxxx ITxxxx ITxxxx ITxxxx ITxxxx ITxxxx | ||
A hálózati elérési szint protokollja (PPP, Ethernet, SLIP) is hozzá teszi a saját keretét, ami Ethernet | A hálózati elérési szint protokollja (PPP, Ethernet, SLIP) is hozzá teszi a saját keretét, ami Ethernet esetében egy fejrészből (E) és az ellenőrző összegből (C) áll: | ||
esetében egy fejrészből (E) és az ellenőrző összegből (C) áll: | |||
EITxxxxC EITxxxxC EITxxxxC EITxxxxC EITxxxxC EITxxxxC EITxxxxC | EITxxxxC EITxxxxC EITxxxxC EITxxxxC EITxxxxC EITxxxxC EITxxxxC | ||
Az ilyen módon csomagolt datagrammok megérkezése után az egyes fejléceket leszedi a megfeleli | Az ilyen módon csomagolt datagrammok megérkezése után az egyes fejléceket leszedi a megfeleli protokoll. Az Ethernet interfész az Ethernet fejrészét és az ellenőrző összeget. Ezután ellenőrzi a protokollra utaló típuskódot. Ha az IP-re mutat, akkor a datagrammot átadja az IP-nek, amely leszedi az IP fejrészt, és a fejrész protokoll mezijének tartalmát megvizsgálja. Itt általában azt találja, hogy TCP (vagy UDP), és tovább adja a datagrammot a TCP-nek (vagy az UDP-nek), ami szintén leszedi a saját fejrészét. A TCP a sorszám mezi tartalma és egyéb információk alapján állítja össze az eredeti állományt. | ||
protokoll. Az Ethernet interfész az Ethernet fejrészét és az ellenőrző összeget. Ezután ellenőrzi a | |||
protokollra utaló típuskódot. Ha az IP-re mutat, akkor a datagrammot átadja az IP-nek, amely leszedi | |||
az IP fejrészt, és a fejrész protokoll mezijének tartalmát megvizsgálja. Itt általában azt találja, hogy | |||
TCP (vagy UDP), és tovább adja a datagrammot a TCP-nek (vagy az UDP-nek), ami szintén leszedi a | |||
saját fejrészét. A TCP a sorszám mezi tartalma és egyéb információk alapján állítja össze az eredeti | |||
állományt. | |||
== Mi a hardware, más néven MAC cím, és mi a feladata? == | == Mi a hardware, más néven MAC cím, és mi a feladata? == | ||
Az IP cím nem definiálja fizikailag a hostokat. Ezeket fizikai címük azonosítja. lokális hálózatokon ez 48 bites cím, amit szokás MAC (Media Access Control) nevezni. Minden hálózati csatoló saját MAC címmel rendelkezik. Ez olyan akár egy 6 byteos rendszám. Az egyes hálózati kártyagyártók saját MAC tartománnyal rendelkeznek és ezeket a címeket égetik csatolóikba. | |||
Az IP cím nem definiálja fizikailag a hostokat. Ezeket fizikai címük azonosítja. lokális | |||
hálózatokon ez 48 bites cím, amit szokás MAC (Media Access Control) nevezni. Minden hálózati | |||
csatoló saját MAC címmel rendelkezik. Ez olyan akár egy 6 byteos rendszám. Az egyes hálózati | |||
kártyagyártók saját MAC tartománnyal rendelkeznek és ezeket a címeket égetik csatolóikba. | |||
== Mi az ARP protokoll feladata? == | == Mi az ARP protokoll feladata? == | ||
A lokális hálózat gépei kommunikálásra a fizikai címeket használják. A korábban kifejlesztett IP címzési rendszer változatlan alkalmazását az ARP (Address Resolution Protocol) teszi lehetővé. A protokoll feladata az IP cím és a hardware cím közti konvertálás. Ennek módja természetesen függ az alkalmazott link-től, így a metódus nem az IP része, hanem minden link-hez külön definiálta az IETF. A legáltalánosabban elterjedt módszer (Ethernet, Token Ring és minden broadcast jellegű link fölötti) a következő. | |||
A lokális hálózat gépei kommunikálásra a fizikai címeket használják. A korábban kifejlesztett IP | |||
címzési rendszer változatlan alkalmazását az ARP (Address Resolution Protocol) teszi lehetővé. A | |||
protokoll feladata az IP cím és a hardware cím közti konvertálás. Ennek módja természetesen függ az | |||
alkalmazott link- | |||
A legáltalánosabban elterjedt módszer (Ethernet, Token Ring és minden broadcast jellegű link fölötti) | |||
a | |||
== Melyek az UDP és a TCP protokollok jellemzői? == | == Melyek az UDP és a TCP protokollok jellemzői? == | ||
| 66. sor: | 47. sor: | ||
'''TCP (Transport Control Protocol)''' | '''TCP (Transport Control Protocol)''' | ||
*A csomagok a hálózaton több útvonalon érkezhetnek, így megelőzheti a később küldött a korábbit. | *A csomagok a hálózaton több útvonalon érkezhetnek, így megelőzheti a később küldött a korábbit. | ||
*Mindkét állomás sorszámozza az adott és vett csomagokat, ezért a helyes sorrend biztosítható. De | *Mindkét állomás sorszámozza az adott és vett csomagokat, ezért a helyes sorrend biztosítható. De ennek feltétele egy kapcsolatorientált, byte-folyam (stream flow) jellegű, megbízható protokoll. | ||
ennek feltétele egy kapcsolatorientált, byte-folyam (stream flow) jellegű, megbízható protokoll. | |||
*A kommunikáció megkezdése előtt ki kell építeni a kapcsolatot, majd megkezdhetjük az adatátvitelt. | *A kommunikáció megkezdése előtt ki kell építeni a kapcsolatot, majd megkezdhetjük az adatátvitelt. | ||
*A TCP protokoll hiba (elveszett vagy hibás csomag) esetén maga kér újraadást, elfedve ezzel az IP szint | *A TCP protokoll hiba (elveszett vagy hibás csomag) esetén maga kér újraadást, elfedve ezzel az IP szint megbízhatatlanságát. | ||
megbízhatatlanságát. | *A TCP protokoll a megbízhatóságot az ún. PAR (Positive Acknowledgement with Retransmission) technikával biztosítja. Ez azt jelenti, hogy a célállomás TCP-t megvalósító szoftvere nyugtázza a csomag kézbesítését, miután a hálózati szinttől (az IP-til) megkapta. | ||
*A TCP protokoll a megbízhatóságot az ún. PAR (Positive Acknowledgement with | |||
Retransmission) technikával biztosítja. Ez azt jelenti, hogy a célállomás TCP-t megvalósító szoftvere | |||
nyugtázza a csomag kézbesítését, miután a hálózati szinttől (az IP-til) megkapta. | |||
'''User Datagramm Protocol (UDP)''' | '''User Datagramm Protocol (UDP)''' | ||
| 81. sor: | 58. sor: | ||
== Mi a DNS protokoll célja? == | == Mi a DNS protokoll célja? == | ||
Ahogyan már korábban jeleztük, a hálózati szoftvernek egy 32 bites Internet címre van szüksége ahhoz, hogy egy kapcsolatot felépíthessen, vagy hogy datagrammokat küldhessen. A felhasználók viszont inkább a számítógépek neveivel mintsem számokkal szeretnének hivatkozni rájuk (a neveket könnyebben meg lehet jegyezni). Ezért létezik egy adatbázis, amelyből a hálózati szoftver kikeresheti a névnek megfeleli címet, és fordítva. | |||
== Hogyan működik a HTTP protokoll? == | |||
Amikor a web böngészővel (Firefox, Internet Explorer, Chrome, stb.) le akarunk tölteni egy oldalt, akkor a következő folyamatok játszódnak le: | |||
# A beírt cím alapján a böngésző megállapítja a web szerver nevét. Amennyiben nevet írtunk be és nem IP címet, akkor a név szerverek segítségével lekérdezi a gép IP címét. | |||
# A böngésző egy TCP/IP kapcsolatot hoz létre a szerverrel. | |||
a | # A létrejött kapcsolaton a böngésző átküld egy HTTP kérést. | ||
# A szerver egy HTTP választ küld, amely ha nincs hiba, akkor a lekért oldalt is tartalmazza. Ennek végén a HTTP 1.0 verzió esetén a szerver lebontja a TCP/IP kapcsolatot, ezzel is jelezve az állomány végét. | |||
# Az oldal többnyire HTML (HyperText Markup Language) formátumú web oldalt jelent. Ha ez további hivatkozásokat tartalmaz (képek, animációk), akkor azokat a böngésző egyesével letölti az előző pontok alapján. | |||
== | == Hogyan valósul meg az IP kommunikáció két azonos alhálózatban lévő számítógép között? == | ||
Az IP alapállapotban azzal a feltevéssel él, hogy a rendszerek valamilyen lokális hálózatra kapcsolódnak. Feltesszük, hogy a rendszer a saját hálózatán keresztül datagrammokat tud küldeni egy másik rendszernek. Ethernet alapú hálózat esetén egyszerűen a célállomás Ethernet címét kell megkeresnie, majd a datagrammot ki kell adnia a hálózatra. | |||
== Hogyan valósul meg az IP kommunikáció két különböző alhálózatban lévő számítógép között? == | |||
A probléma akkor jelentkezik, amikor egy másik hálózaton lévő rendszerhez kell küldeni datagrammot. Itt lépnek be az átjárók (gateway). | |||
Az átjáró egy olyan hálózati eszköz, amely egy hálózatot két vagy több másikkal köt össze. Ez a gyakorlatban legtöbbször egy olyan számítógépet jelent, amelynek több hálózati interfésze van. Ez a számítógép a két hálózat között átjáróként üzemelhet. A hálózati szoftvert úgy kell beállítani, hogy az átjáró a két hálózat között datagrammokat tudjon küldeni. | |||
Ha egy gép egy hálózatról olyan datagrammot küld az átjáró felé, amely egy másik hálózaton lévő gépek egyikének szól, akkor azt az átjáró továbbítja a célállomás felé. | |||
== Mi a wireshark program feladata? == | |||
A Wireshark (régi nevén Ethereal) protokoll analizátor program, amelyet a hálózat adminisztrátorok a | |||
hálózati hibák behatárolására, a forgalom analizálására használnak. | |||
== Mi a | |||
A | |||
== Hogyan vizsgálhatjuk meg egy hálózati csomag felépítését? == | |||
== A TCP alapú kommunikáció esetén miért csomagokat látunk, és miért van szükség az összefűzésre? == | |||
[[Kategória:Villamosmérnök]] | |||