„Mérés laboratórium 3. - 4. mérés” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat |
||
| (4 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Vissza|Mérés laboratórium 3.}} | |||
== Tanácsok == | == Tanácsok == | ||
Szerintem sokan szeretni fogják ezt a mérést, legalábbis a mi évfolyamunkon így volt. Többen azt mondták, hogy LEGO-mérés, ami egyrészt igaz is, mert építeni kell. :) Az építés alapját egy breadboard adja, amiről bővebb infót a "Mérési segédlet" doksiban találtok. Feltöltöttem alább egy képet a breadboard-ról, ezen összeállítható mindkét áramkör bármilyen képszerkesztő progival. Wikire ne töltsetek fel semmilyen kész "látványtervet", inkább mindenki rajzolja meg magának, mert egyáltalán nem nehéz.<br/> | Szerintem sokan szeretni fogják ezt a mérést, legalábbis a mi évfolyamunkon így volt. Többen azt mondták, hogy LEGO-mérés, ami egyrészt igaz is, mert építeni kell. :) Az építés alapját egy breadboard adja, amiről bővebb infót a "Mérési segédlet" doksiban találtok. Feltöltöttem alább egy képet a breadboard-ról, ezen összeállítható mindkét áramkör bármilyen képszerkesztő progival. Wikire ne töltsetek fel semmilyen kész "látványtervet", inkább mindenki rajzolja meg magának, mert egyáltalán nem nehéz.<br/> | ||
| 8. sor: | 10. sor: | ||
'''Breadboard''' | '''Breadboard''' | ||
[[ | [[File:meres3_breadboard-template-1.00.png|1000 px]] | ||
-- [[TothGaborFlyR|Tóth Gábor]] - 2011.09.04. | -- [[TothGaborFlyR|Tóth Gábor]] - 2011.09.04. | ||
== Példa | A műveleti erősítő alapkapcsolásait (invertáló, neminvertáló) feltétlenül tanuljátok meg! (Enélkül nehéz lesz építkezni EM-en ...) | ||
Itt megtalálható egy példa | |||
== Néhány tipikus hiba, ne kövessétek el! == | |||
=== A beugróban === | |||
==== Műveleti erősítő erősítésének kiszámítása ==== | |||
Ha a kapcsolás (ellenállások) ismeretében szeretnénk kiszámítani, nem az A<sub>U</sub> = U<sub>ki</sub> / U<sub>be</sub> képletet használjuk! | |||
*Invertáló erősítőnél: A<sub>U</sub> = - R<sub>5</sub> / R<sub>4</sub> | |||
*Neminvertáló erősítőnél: A<sub>U</sub> = (R<sub>1</sub> + R<sub>2</sub>) / R<sub>1</sub> | |||
==== Feszültségerősítés mérése ==== | |||
Ha oszcilloszkóppal mérünk, nem az X-Y üzemmódot használjuk. | |||
=== A mérésen === | |||
==== Az erősítő tápellátása ==== | |||
A mérésen használt TL082 típusú erősítő szimmetrikus táplálást igényel, azaz 3 vezetéket vezetünk majd a breadboardhoz. A földet, +15 voltot és -15 voltot. | |||
A mérési útmutatóban kissé megtévesztően szerepel az erősítő tápellátásának bekötése. A +15 és -15 voltos bemenetekre egy-egy hidegítő kondenzátort kötünk zavarvédelmi okokból, de ezeket a kondenzátorokat leföldeljük, nem vezetjük rajta keresztül a tápfeszültséget! (A kondenzátor gyorsan feltöltődne és szakadásként viselkedne...) A +15, illetve -15 voltot közvetlenül kötjük az erősítő bemeneteire (8-as / 4-es láb). | |||
[[File:ML3_M4_erosito-tap-bekotes.png|400px]] | |||
==== Ofszet mérése==== | |||
A bemenetet leföldeltük, azaz "egyenfeszültséggel" hajtjuk meg. Ha a gerjesztés egyenfeszültség, akkor az erősítő kimenetén is egyenfeszültség jelenik meg, azaz a multiméter <sub>DC</sub>V üzemmódját használjuk. | |||
==== Fel- és lefutási idő mérése ==== | |||
Az oszcilloszkópról azt érdemes tudni, hogy azt méri, amit lát, pontosabban amit mi látunk a képernyőn. Ha a le- és felfutás csak egy függőleges vonal, akkor az idejüket csak megtippeli. Éppen ezért érdemes belenagyítani a jelbe (az időalapot változtasd, ne az amplitúdót!) | |||
== Példa jegyzőkönyv == | |||
Itt megtalálható egy példa jegyzőkönyv: [[Media:meres3_4_minta_jegyzokonyv.pdf|Mérés3 4. mérés jegyzőkönyv]], olyan céllal hogy mérés előtt átnézhessék a diákok, hogy mérésen már ne legyen semmi érthetetlen, illetve mérés után lehessen ebből vagy a saját jegyzőkönyvből tanulni. | |||
[[ | [[Kategória:Mérnök informatikus]] | ||
A lap jelenlegi, 2017. július 12., 14:20-kori változata
Tanácsok
Szerintem sokan szeretni fogják ezt a mérést, legalábbis a mi évfolyamunkon így volt. Többen azt mondták, hogy LEGO-mérés, ami egyrészt igaz is, mert építeni kell. :) Az építés alapját egy breadboard adja, amiről bővebb infót a "Mérési segédlet" doksiban találtok. Feltöltöttem alább egy képet a breadboard-ról, ezen összeállítható mindkét áramkör bármilyen képszerkesztő progival. Wikire ne töltsetek fel semmilyen kész "látványtervet", inkább mindenki rajzolja meg magának, mert egyáltalán nem nehéz.
Az építéskor oda kell figyelni, hogy a passzív alkatrészek (ellenállás, kondi) lábai könnyen eltörhetnek, ezért csak akkor hajlítsuk őket, ha nagyon szükséges! Az IC lábait TILOS hajlítani, mert az úgy jó, ahogy van!
Az IC tápfesz lábaira és a nulla közé, az IC-hez minél közelebb egy-egy 100nF-os kondit illik berakni, mint ahogy a kapcsolási rajz mutatja. Ezt legtöbbször hidegítő-kondinak is nevezik, amivel a nagyfrekvenciás gerjedést lehet megakadályozni.
(Fanatikusoknak: az elkészült áramkörökről készíteni lehet egy-egy fényképet, majd beilleszteni a jegyzőkönyvbe, aminek a mérésvezető nagyon tud örülni. Tapasztalat. :) )
Breadboard
-- Tóth Gábor - 2011.09.04.
A műveleti erősítő alapkapcsolásait (invertáló, neminvertáló) feltétlenül tanuljátok meg! (Enélkül nehéz lesz építkezni EM-en ...)
Néhány tipikus hiba, ne kövessétek el!
A beugróban
Műveleti erősítő erősítésének kiszámítása
Ha a kapcsolás (ellenállások) ismeretében szeretnénk kiszámítani, nem az AU = Uki / Ube képletet használjuk!
- Invertáló erősítőnél: AU = - R5 / R4
- Neminvertáló erősítőnél: AU = (R1 + R2) / R1
Feszültségerősítés mérése
Ha oszcilloszkóppal mérünk, nem az X-Y üzemmódot használjuk.
A mérésen
Az erősítő tápellátása
A mérésen használt TL082 típusú erősítő szimmetrikus táplálást igényel, azaz 3 vezetéket vezetünk majd a breadboardhoz. A földet, +15 voltot és -15 voltot. A mérési útmutatóban kissé megtévesztően szerepel az erősítő tápellátásának bekötése. A +15 és -15 voltos bemenetekre egy-egy hidegítő kondenzátort kötünk zavarvédelmi okokból, de ezeket a kondenzátorokat leföldeljük, nem vezetjük rajta keresztül a tápfeszültséget! (A kondenzátor gyorsan feltöltődne és szakadásként viselkedne...) A +15, illetve -15 voltot közvetlenül kötjük az erősítő bemeneteire (8-as / 4-es láb).
Ofszet mérése
A bemenetet leföldeltük, azaz "egyenfeszültséggel" hajtjuk meg. Ha a gerjesztés egyenfeszültség, akkor az erősítő kimenetén is egyenfeszültség jelenik meg, azaz a multiméter DCV üzemmódját használjuk.
Fel- és lefutási idő mérése
Az oszcilloszkópról azt érdemes tudni, hogy azt méri, amit lát, pontosabban amit mi látunk a képernyőn. Ha a le- és felfutás csak egy függőleges vonal, akkor az idejüket csak megtippeli. Éppen ezért érdemes belenagyítani a jelbe (az időalapot változtasd, ne az amplitúdót!)
Példa jegyzőkönyv
Itt megtalálható egy példa jegyzőkönyv: Mérés3 4. mérés jegyzőkönyv, olyan céllal hogy mérés előtt átnézhessék a diákok, hogy mérésen már ne legyen semmi érthetetlen, illetve mérés után lehessen ebből vagy a saját jegyzőkönyvből tanulni.
