VIK Wiki

„Operációs rendszerek kidolgozott beugrókérdések vizsgára ABC-sorrendben” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés
VizuálisWikiszöveges
Ferrero (vitalap | szerkesztései)
1 561 szerkesztés
 
(18 közbenső módosítás, amit 6 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
31. sor: 31. sor:
====Rendszerhívások: Milyen előnnyel jár a rendszerhívások valamilyen magas szintű programnyelvvel történő megadása?====
====Rendszerhívások: Milyen előnnyel jár a rendszerhívások valamilyen magas szintű programnyelvvel történő megadása?====
<div class="answer">
<div class="answer">
Abból a szempontból előnyös, hogy az alkalmazási felület így processzorfüggetlenné válik.
 
Az API elrejti a rendszerhívások részleteit, bonyolultságát a programozó elől, lényegében egy wrapper réteggel fedi be a rendszerhívásokat.
 
</div>
</div>


309. sor: 311. sor:
* A folyamat által látott logikai címtartomány, és a ténylegesen használt fizikai címtartományok teljesen elkülönülnek
* A folyamat által látott logikai címtartomány, és a ténylegesen használt fizikai címtartományok teljesen elkülönülnek
* Folyamatok megoszthatnak memóriaterületeket olvasás- vagy akár írás- és olvasás-hozzáféréssel (Az ilyen memória területek több folyamat virtuális címtartományába vannak belapozva)
* Folyamatok megoszthatnak memóriaterületeket olvasás- vagy akár írás- és olvasás-hozzáféréssel (Az ilyen memória területek több folyamat virtuális címtartományába vannak belapozva)
</div>
====Folyamatok közötti kommunikáció: Soroljon fel legalább 4 IPC (Inter-process communication) megoldást!====
<div class="answer">
* '''Jelzés''': rendszerüzenetek küldése és fogadása a folyamatok között, jellemzően utasítások továbbítása egyik folyamattól a másiknak
* '''Üzenetsor''': aszinkron kommunikációs forma, mely során a küldő és fogadó közvetlen interakciója nem szükséges, az üzenetek addig tárolódnak a sorban amíg a címzett fel nem dolgozza azokat vagy a sor meg nem telik
* '''Szemafor''': absztrakt struktúra amely a folyamatok közötti közös erőforrásokért való hozzáférést vezérli
* '''Közös memória''': ugyan az a memóriaterület kerül kiosztásra több különböző folyamatnak, írási és olvasási joggal egyaránt
''Forrás'': http://en.wikipedia.org/wiki/Inter-process_communication
</div>
</div>


367. sor: 379. sor:
* Az operációs rendszer egy kényelmesen kezelhető virtuális gépet jelenít meg a felhasználói és a programozói felületen.
* Az operációs rendszer egy kényelmesen kezelhető virtuális gépet jelenít meg a felhasználói és a programozói felületen.
</div>
</div>


===Jogosultságok===
===Jogosultságok===
501. sor: 510. sor:
<div class="answer">
<div class="answer">
* laptáblában:
* laptáblában:
* Módosítás nyilvántartása (modified/dirty bit): minden memórialaphoz tartozik egy HW által kezelt bit (pl. a laptáblában) - betöltéskor törlik, módosításkor beállítják.
* Módosítás nyilvántartása (modified/dirty bit): minden memórialaphoz tartozik egy HW által kezelt bit (pl. a laptáblában) - betöltéskor törlik, módosításkor beállítják. Ha a dirty bit 1, akkor erre a lapra történt írási művelet, mióta a fizikai memóriába került. Ezt a bitet a CPU tartja karban (automatikusan), ezzel az operációs rendszer munkáját segítve. 0 érték esetén a lapokat nem kell a diszkre kiírni, ha kiszorulnak a fizikai memóriából (hiszen a tartalmuk a fizikai memóriába helyezés óta változatlan, a diszk-en tárolt változat tehát továbbra is aktuális).
* Hivatkozások nyilvántartása (referenced/used bit): OS adott időnként és/vagy adott eseményekre törli - használat esetén beállítják.
 
* Hivatkozások nyilvántartása (referenced/used bit): Ha a refernced bit 1, akkor volt "mostanában" hivatkozás erre a lapra. Ezt is a CPU tartja karban. Ez a bit segít az operációs rendszernek, amikor el kell döntenie, hogy melyik lapot dobja ki a fizikai memóriából, ha egy új lapnak nincs helye. A referenced=0 lapokból fog válogatni.
</div>
</div>


575. sor: 585. sor:
====Hosszú távú ütemezés: Adja meg a hosszú távú ütemezés célját!====
====Hosszú távú ütemezés: Adja meg a hosszú távú ütemezés célját!====
<div class="answer">
<div class="answer">
  Tipikusan a BATCH rendszerekben van jelen, és uj jobok végrehajtasának megkezdéseről (új folyamatok indítasárol) dönt. Az elvégzesre váro munkák közül a választas szempontja, hogy a rendszerben a CPU-intenzív es I/O-intenzív folyamatok aránya optimális legyen (optimalis job-mix fenntartasa).
Tipikusan a BATCH rendszerekben van jelen, és uj jobok végrehajtasának megkezdéseről (új folyamatok indítasárol) dönt. Az elvégzesre váro munkák közül a választas szempontja, hogy a rendszerben a CPU-intenzív es I/O-intenzív folyamatok aránya optimális legyen (optimalis job-mix fenntartasa).
</div>
</div>


668. sor: 678. sor:


(Speciális utasításokkal látják el a processzort, amit szoftveresen akár több 100 utasításon keresztül lehetne csak megoldani. ROSSZ(MZ))
(Speciális utasításokkal látják el a processzort, amit szoftveresen akár több 100 utasításon keresztül lehetne csak megoldani. ROSSZ(MZ))
Elrejti a gep fizikai tulajdonsagait a felhasznalok elol.
Miert erdemes virtualizalni?
-Lehet futtatni a gazda OS el nem kompatibilis alkalmazast.
-Lehet biztonsaggal rendszergazda jogot adni mindennek, mert ugy se tud a gazda os-be kart tenni.
-Konnyen at lehet masolni a virtualis gepet egy masik gepre.
</div>
</div>


840. sor: 861. sor:


====fork(): Mire szolgál a fork() rendszerhívás?====
====fork(): Mire szolgál a fork() rendszerhívás?====
<div class="answer">
TODO: rövidíteni.
TODO: rövidíteni.


Új folyamat létrehozására. A fork() hívásakor az aktuális folyamat, amely kiadta a rendszerhívást, megduplázódik (minden adata, verme, memórialapja, stb.), onnantól két példányban fog továbbélni, amelyek egymással szinte tökéletesen megegyeznek, kvázi klónozva van a folyamat, néhány apró különbség van csupán. De valójában a memóriaszervezés ügyes trükkje: semmit nem csinál azonkívül, hogy bizonyos adminisztratív adatokat megdupláz, ténylegesen nem másol semmit (memórialapokat)! Az így megduplázott folyamat memórialapjaihoz hozzárendel még egy folyamatot, és megjegyzi azt, hogy amíg ezek a folyamatok békésen tudnak egymás mellett dolgozni, addig dolgozzanak ugyanazon, de ha konfliktus van, akkor majd lemásoljuk ezeket a memórialapokat.  
Új folyamat létrehozására. A fork() hívásakor az aktuális folyamat, amely kiadta a rendszerhívást, megduplázódik (minden adata, verme, memórialapja, stb.), onnantól két példányban fog továbbélni, amelyek egymással szinte tökéletesen megegyeznek, kvázi klónozva van a folyamat, néhány apró különbség van csupán. De valójában a memóriaszervezés ügyes trükkje: semmit nem csinál azonkívül, hogy bizonyos adminisztratív adatokat megdupláz, ténylegesen nem másol semmit (memórialapokat)! Az így megduplázott folyamat memórialapjaihoz hozzárendel még egy folyamatot, és megjegyzi azt, hogy amíg ezek a folyamatok békésen tudnak egymás mellett dolgozni, addig dolgozzanak ugyanazon, de ha konfliktus van, akkor majd lemásoljuk ezeket a memórialapokat.  


Ha a fork() hívás 0-val tér vissza: a gyerek folyamat kódja fut tovább. Ha egy negatív számmal tér vissza, fork() hiba történt, nem tudtuk létrehozni az új folyamatot, le kell kezelni. Ha pozitív számot adott vissza, akkor az eredményben a gyerekfolyamat azonosítója található, itt a szülőfolyamat fut tovább.
Ha a fork() hívás 0-val tér vissza: a gyerek folyamat kódja fut tovább. Ha egy negatív számmal tér vissza, fork() hiba történt, nem tudtuk létrehozni az új folyamatot, le kell kezelni. Ha pozitív számot adott vissza, akkor az eredményben a gyerekfolyamat azonosítója található, itt a szülőfolyamat fut tovább.
   
   
Gyerek folyamat fut: az exec() az aktuális folyamat helyére betölt egy másik binárist. Az exec()-et meghívó folyamatnak az exec() kitörli a saját kontextusát, stb., betölt egy új programkódot, amit elkezd végrehajtani. (Kvázi mintha elindítana egy új folyamatot, de a folyamat már fut.) Ha nem sikerült betölteni a binárist (pl. nincs ilyen fájl), akkor hiba, visszatér az exec() is, egyébként nem: az új programkód utasításait hajtjuk végre.
Gyerek folyamat fut: az exec() az aktuális folyamat helyére betölt egy másik binárist. Az exec()-et meghívó folyamatnak az exec() kitörli a saját kontextusát, stb., betölt egy új programkódot, amit elkezd végrehajtani. (Kvázi mintha elindítana egy új folyamatot, de a folyamat már fut.) Ha nem sikerült betölteni a binárist (pl. nincs ilyen fájl), akkor hiba, visszatér az exec() is, egyébként nem: az új programkód utasításait hajtjuk végre.
Tehát folyamat létrehozása UNIX-ban két lépésben:
Tehát folyamat létrehozása UNIX-ban két lépésben:
1. fork() rendszerhívás = folyamatduplázás, majd
# fork() rendszerhívás = folyamatduplázás, majd
2. a gyerekfolyamat helyére az új programkód betöltése exec() hívással.
# a gyerekfolyamat helyére az új programkód betöltése exec() hívással.
Modern UNIX-okban fork() már nem igazán (más rendszerhívásokat használ).
Modern UNIX-okban fork() már nem igazán (más rendszerhívásokat használ).
</div>


====fork(): Miért van szükség a fork() rendszerhívásnál a folyamat megduplázására?====
====fork(): Miért van szükség a fork() rendszerhívásnál a folyamat megduplázására?====
1 118. sor: 1 137. sor:
</div>
</div>


====Felhasználó- és csoportazonosító: Mi alapján azonosítja a Windows a ====
====Felhasználó- és csoportazonosító: Mi alapján azonosítja a Windows a felhasználókat és a csoportokat?====
<div class="answer">
SID - Security Identifier
</div>


====Paravirtualizáció: Mit jelent az, hogy egy virtualizációs megoldás paravirtualizációt használ a CPU virtualizálásához?====
====Paravirtualizáció: Mit jelent az, hogy egy virtualizációs megoldás paravirtualizációt használ a CPU virtualizálásához?====
felhasználókat és a csoportokat?
<div class="answer">
<div class="answer">
SID - Security Identifier
Paravirtualizáció esetén fel kell készíteni a vendég OS-t a forráskódjának módosításával, hogy ne is akarjon problémás utasításokat hívni, hanem azok helyett azoknak megfelelő függvényeket hívjon a hypervisorban. Ezzel egyszerűsödik a hypervisor implementálása.
</div>
</div>


1 224. sor: 1 245. sor:
====Rendszeridő megváltoztatása: A rendszeridő megváltoztatására kinek van joga Windows alatt?====
====Rendszeridő megváltoztatása: A rendszeridő megváltoztatására kinek van joga Windows alatt?====
<div class="answer">
<div class="answer">
* [[SeSystemTimePrivilege]] joggal rendelkező felhasználóknak / azoknak a felhasználóknak, amelyek olyan csoportba tartoznak, amelyekhez hozzá van rendelve a SeSystemtimePrivilege.
* SeSystemTimePrivilege joggal rendelkező felhasználóknak / azoknak a felhasználóknak, amelyek olyan csoportba tartoznak, amelyekhez hozzá van rendelve a SeSystemtimePrivilege.
* Alapértelmezett beállításként csak az Administrators és Power Users group rendelkezik vele.
* Alapértelmezett beállításként csak az Administrators és Power Users group rendelkezik vele.
* http://msdn.microsoft.com/en-us/library/windows/desktop/bb530716(v=vs.85).aspx
* http://msdn.microsoft.com/en-us/library/windows/desktop/bb530716(v=vs.85).aspx
1 231. sor: 1 252. sor:
====Standby memórialapok listája: Mire szolgál a standby memória lap lista a Windows-ban (miért nem szabad lapként vannak ezek nyilvántartva)?====
====Standby memórialapok listája: Mire szolgál a standby memória lap lista a Windows-ban (miért nem szabad lapként vannak ezek nyilvántartva)?====
<div class="answer">
<div class="answer">
  A lap egy munkahalmaz része volt, de már nem az, elvették tőle. A lap nem módosult, mióta kiírták a merevlemezre, vagy mióta beolvasták. Egy nem Valid laptábla bejegyzés még mutat rá, azaz ha kell, még könnyen életre lehet kelteni a lapot.  
A lap egy munkahalmaz része volt, de már nem az, elvették tőle. A lap nem módosult, mióta kiírták a merevlemezre, vagy mióta beolvasták. Egy nem Valid laptábla bejegyzés még mutat rá, azaz ha kell, még könnyen életre lehet kelteni a lapot.  
</div>
</div>


1 272. sor: 1 293. sor:




</div><!-- /#q_and_a -->
<!-- /#q_and_a -->


==Tartalomjegyzék==
==Tartalomjegyzék==
1 300. sor: 1 321. sor:


-- [[PeteHaro|Pete]] - 2011.06.19.
-- [[PeteHaro|Pete]] - 2011.06.19.
* {{InLineFileLink|Infoalap|OpReVizsgaBeugrokMegoldassal|opre_beugro.docx|opre_beugro.docx}}: Operációs rendszerek vizsgabeugrók megoldással DOCX-formátumban (szerkeszthető, javítható!)
* [[Media:opre_beugro_ABC.docx|Operációs rendszerek vizsgabeugrók megoldással DOCX-formátumban (szerkeszthető, javítható!)]]
 
* [[Media:opre_beugro_ABC.pdf|Operációs rendszerek vizsgabeugrók megoldással PDF-formátumban]]
* {{InLineFileLink|Infoalap|OpReVizsgaBeugrokMegoldassal|opre_beugro.pdf|opre_beugro.pdf}}: Operációs rendszerek vizsgabeugrók megoldással PDF-formátumban
 
</div><!-- /#docs_sources -->
 
<!-- <pre> -->
 
<script src="https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpReVizsgaBeugrokMegoldassal/jquery-1.7.1.min.js"></script>
<script src="https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpReVizsgaBeugrokMegoldassal/opre_questions_and_answers.js"></script>
 
<!-- </pre> -->
 


[[Category:Infoalap]]
[[Category:Infoalap]]
A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/Operációs_rendszerek_kidolgozott_beugrókérdések_vizsgára_ABC-sorrendben”