„Fizika1 vizsga 2008.01.30” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Lordviktor (vitalap | szerkesztései)
David14 (vitalap | szerkesztései)
a Kategóriabesorolás
 
(20 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{FejlesztesAlatt}}
A ketteshez az elméleti részből 12 pont, a feladatokból 7,5 pont kell.
 


==Kifejtős kérdések==
==Kifejtős kérdések==
31. sor: 30. sor:


===Megoldás===
===Megoldás===
non-official
<pre>
<pre>
   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
37. sor: 37. sor:


==Feladatok==
==Feladatok==
max. 20 pont, jó: 2,5p
max. 20 pont, feladatonként 2,5p


;1. Egy részecske helyzetvektora r(t)= 3t<sup>2</sup> i + 4t<sup>2</sup> j + 7 k. Mekkora utat tesz meg az első 11 másodperc alatt?
;1. Egy részecske helyzetvektora r(t)= 3t<sup>2</sup> i + 4t<sup>2</sup> j + 7 k. Mekkora utat tesz meg az első 11 másodperc alatt?
52. sor: 52. sor:
:E: Egyik sem
:E: Egyik sem
;3. Egy ω= 11 k 1/s szögsebességgel forgó korongon 0,2 kg tömegű test halad v= 3 i + 5 j m/s sebességgel. A ráható Coriolis-erő:
;3. Egy ω= 11 k 1/s szögsebességgel forgó korongon 0,2 kg tömegű test halad v= 3 i + 5 j m/s sebességgel. A ráható Coriolis-erő:
:A: 12 <b>k</b>
:A: 12 <b>k</b> N
:B: 40 <b>i</b> - 24 <b>j</b>
:B: 40 <b>i</b> - 24 <b>j</b> N
:C: 22 <b>i</b> - 13,2 <b>j</b>  
:C: 22 <b>i</b> - 13,2 <b>j</b> N
:D: ?
:D: ?
:E: Egyik sem
:E: Egyik sem
# Csigán átvetett fonál egyik végén 1kg, másik végén 2kg tömeg függ. A fonálban ébredő erő a gyorsuló mozgás alatt:
;4. Csigán átvetett fonál egyik végén 1kg, másik végén 2kg tömeg függ. A fonálban ébredő erő a gyorsuló mozgás alatt:
<pre>  a) 10,3N  b) 13,3N  c) 20,3N  d) 30,3N  e) Egyik sem </pre>
:A: 10,3 N
A kötél nem nyúlik, tehát a két testre ugyanakkora K kényszererővel fog hatni, valamint a két test gyorsulása ugyanakkora (abszolútértékű) lesz (és ellenkező előjelű). Így: <math> m_1 a_1=m_1 g-K</math>, <math> m_2 a_2 =m_2 g-K </math>, <math> a_1=-a_2 </math> Innen kifejezve K-t: <math> K=\frac{2g m_1 m_2}{m_1 + m_2}\approx 13.3N </math>
:B: 13,3 N
# 100 literes edényben lévő ideális gáz tömegét 1kg-mal csökkentve a nyomás 1 MPa-lal csökken. Mekkora a gáz sűrűsége 10MPa nyomáson?
:C: 20,3 N
<pre>  a) 25kg/m^3  b)  100kg/m^3  c) 125kg/m^3  d) 85kg/m^3 e) Egyik sem </pre>
:D: 30,3 N
Legyenek a gáz adatai kezdetben <math> p_1,\; V_1,\; n_1 </math>, a tömeg és nyomás változása <math> \Delta m,\; \Delta p </math>, az egész folyamat közös hőmérséklete T, a gáz moláris tömege M, a nyomás, ahol sűrűséget mérünk <math> p_x </math>, és itt a sűrűsége <math> \rho </math>. Így <math> p_1 V_1=n_1 RT </math> és <math> (p_1-\Delta p)V_1=(n_1-\frac{\Delta m}{M})RT </math>. Kivonva a két egyenletet és átosztva: <math> \frac{M}{RT}=\frac{\Delta m}{V_1 \Delta p} </math>. A sűrűség: <math> \rho=\frac{m}{V}=\frac{nM}{nRT/p_x}=p_x \frac{M}{RT} </math>, innen a sűrűség a kívánt nyomáson <math> \rho=\frac{p_x \Delta m}{V_1 \Delta p}=100 \frac{kg}{m^3} </math>
:E: Egyik sem
# Egy 110l térfogatú ballonban 0,8kg hidrogén (M=2g) és 1,6kg oxigén (M=32g) van. T = 20 °C Mekkora a keverék nyomása?
;5. Egy 100 literes edényben lévő ideális gáz tömegét 1kg-mal csökkentve a nyomás 1 MPa-lal csökken. Mekkora a gáz sűrűsége 10MPa nyomáson?
<pre>a) 50kPa b) 500kPa c) 1MPa d) 10MPa e) Egyik sem </pre><pre>
:A: 25kg/m<sup>3</sup>
%$ V=110l=110dm^3=0,11m^3, T=293K $%<br>
:B: 100kg/m<sup>3</sup>
%$ m=0,8kg=800g, M=2g, n=\frac{m}{M}=400mol, P=\frac{n*R*T}{V}=8,8MPa $%<br>
:C: 125kg/m<sup>3</sup>
%$ m=1,6kg=1600g, M=32g, n=\frac{m}{M}=50mol, P=\frac{n*R*T}{V}=1,1MPa $%<br>
:D: 85kg/m<sup>3</sup>
%$ P_{osszes}\approx 10MPa $%</pre>
:E: Egyik sem
# Mekkora a termondinamikai valószínűsége annak a 8 részecskéből álló rendszernek, amelynek makroeloszlása 0 2 1 0 2 3 ?
;6. Egy 110l térfogatú ballonban 0,8kg hidrogén (M= 2g) és 1,6kg oxigén (M= 32g) van. T= 20°C Mekkora a keverék nyomása?
<pre>a) 0,6 b) 96 c) 1680 d)Egyik sem </pre><pre>
:A: 50kPa
%$ \frac{8!}{2!*1!*2!*3!}=1680 $% => C<br></pre>
:B: 500kPa
# Mennyi adiabatikus munkavégzéssel lehet 1 kg oxigéngázt (M=32g) 20&#730;C-ról 500&#730;C-ra melegíteni?
:C: 1MPa
<pre>a) 312kJ b) 254kJ c) 114kJ d) Egyik sem</pre>
:D: 10MPa
%$ f=5, m=1kg, M=32g=0,032kg $%<br>
:E: Egyik sem
%$ T_1=293K $%<br>
;7. Mekkora a termondinamikai valószínűsége annak a 8 részecskéből álló rendszernek, amelynek makroeloszlása: 0 2 1 0 2 3 ?
%$ T_2=773K $%<br>
:A: 0,6
%$ \Delta T=480K $%<br>
:B: 96
%$ \Delta E=Q+W $%<br>
:C: 1680
%$ Q=0 $%<br>
:D: Egyik sem
%$ \Delta E=W=\frac{f}{2}*\frac{m}{M}*R*\Delta T $%<br>
;8. Mennyi adiabatikus munkavégzéssel lehet 1 kg oxigéngázt (M= 32g) 20°C-ról 500°C-ra melegíteni?
%$ W=\frac{5}{2}*\frac{1}{0,032}*8,314\frac{J}{molK}*480K=311775J=311,775kJ\approx 312kJ $%<br>
:A: 312 kJ
:B: 254 kJ
:C: 203 kJ
:D: 114 kJ
:E: Egyik sem
===Megoldás===
===Megoldás===
100. sor: 104. sor:
A Coriolis-erő: <math> F_C=2m(v\times \omega) </math>, ez alapján <math> 22i - 13,2j </math> jön ki.
A Coriolis-erő: <math> F_C=2m(v\times \omega) </math>, ez alapján <math> 22i - 13,2j </math> jön ki.


====4.====
A kötél nem nyúlik, tehát a két testre ugyanakkora K kényszererővel fog hatni, valamint a két test gyorsulása ugyanakkora (abszolútértékű) lesz (és ellenkező előjelű). Így: <math> m_1 a_1=m_1 g-K</math>, <math> m_2 a_2 =m_2 g-K </math>, <math> a_1=-a_2 </math> Innen kifejezve K-t: <math> K=\frac{2g m_1 m_2}{m_1 + m_2}\approx 13.3N </math>
====5.====
Legyenek a gáz adatai kezdetben <math> p_1,\; V_1,\; n_1 </math>, a tömeg és nyomás változása <math> \Delta m,\; \Delta p </math>, az egész folyamat közös hőmérséklete T, a gáz moláris tömege M, a nyomás, ahol sűrűséget mérünk <math> p_x </math>, és itt a sűrűsége <math> \rho </math>. Így <math> p_1 V_1=n_1 RT </math> és <math> (p_1-\Delta p)V_1=(n_1-\frac{\Delta m}{M})RT </math>. Kivonva a két egyenletet és átosztva: <math> \frac{M}{RT}=\frac{\Delta m}{V_1 \Delta p} </math>. A sűrűség: <math> \rho=\frac{m}{V}=\frac{nM}{nRT/p_x}=p_x \frac{M}{RT} </math>, innen a sűrűség a kívánt nyomáson <math> \rho=\frac{p_x \Delta m}{V_1 \Delta p}=100 \frac{kg}{m^3} </math>
====6.====
<math>V= 110 l = 110dm^3 = 0,11m^3</math><br />
<math>T= 293K</math><br />
<math>m_H= 0,8kg = 800g, M_H= 2g, n_H= \frac{m_H}{M_H} = 400mol</math><br />
<br />
<math>m_O= 1,6kg = 1600g, M_O= 32g, n_O= \frac{m_O}{M_O} = 50mol</math><br />
<math>P_H= \frac{n_H*R*T}{V} = 8,8MPa</math><br />
<math>P_O= \frac{n_O*R*T}{V} = 1,1MPa</math><br />
<br />
<math>P= P_H + P_O \approx 10MPa</math>
====7.====
<math>\frac{8!}{2!*1!*2!*3!} = 1680</math><br />


-- [[IllesJanos|ijanos]] - 2008.01.30.
====8.====
-- [[MihellerBalazs|Balázs]] - 2008.01.31.
<math>f= 5</math><br />
-- [[MatyasCsaba|Verne]] - 2009.01.05.
<math>m= 1kg</math><br />
-- [[MarosViktor|csakii]] - 2010.01.19.
<math>M= 32g = 0,032kg</math><br />
-- [[KinsztlerT|Hump]] - 2011.01.13.
<math>T_1= 293K</math><br />
-- [[KaracsonyZsolt|Boci]] - 2011.01.14.
<math>T_2=773K </math><br />
<math>Q=0 </math><br />
<br />
<math>\Delta T= T_2 - T_1 = 480K </math><br />
<br />
<math>\Delta E= Q+W = W = \frac{f}{2}*\frac{m}{M}*R*\Delta T = \frac{5}{2}*\frac{1}{0,032}*8,314\frac{J}{molK}*480K=311775J=311,775kJ\approx 312kJ </math><br />


-- [[IllesJanos|ijanos]] - 2008.01.30.<br />
-- [[MihellerBalazs|Balázs]] - 2008.01.31.<br />
-- [[MatyasCsaba|Verne]] - 2009.01.05.<br />
-- [[MarosViktor|csakii]] - 2010.01.19.<br />
-- [[KinsztlerT|Hump]] - 2011.01.13.<br />
-- [[KaracsonyZsolt|Boci]] - 2011.01.14.<br />
-- [[Lord_Viktor|Lord Viktor]] - 2013.01.25<br />


[[Category:Infoalap]]
[[Category:Infoalap]]

A lap jelenlegi, 2013. február 8., 22:36-kori változata

A ketteshez az elméleti részből 12 pont, a feladatokból 7,5 pont kell.

Kifejtős kérdések

max. 15 pont, feladatonként 3 pont

  1. Milyen tulajdonságai vannak egy ideális gáznak?
  2. ?
  3. Írja le a Carnot körfolyamat hatásfokát!
  4. Mondja ki és vezesse le Steiner tételét!
  5. Fejtse ki és vezesse le Gauss tételét!

Igaz-hamis kérdések

max. 15 pont, jó válasz: 1p, nincs válasz: 0p, rossz válasz: -1p

  1. A gyorsulás nagysága független az inerciarendszer rendszer megválasztásától.
  2. A tömegpont lendülete függ az inerciarendszer megválasztásától
  3. Newton 3. axiómája szerint az erő és a reakcióerő összege zérus, ezért nincs gyorsulás.
  4. A munka a teljesítmény-idő görbe alatti terület.
  5. A Coriolis erő merőleges a test sebességére
  6. A tömegközéppont koordinátái mindig pozitív számok.
  7. A hőtan harmadik főtétele szerint az abszolút nulla fok véges számú lépésben elérhető
  8. Tömegpontrendszer tömegközéppontjának sebessége belső erők segítségével is változtatható.
  9. Tömegponrendszer perdülete állandó, ha a pontrendszerre időben változatlan forgatónyomaték hat.
  10. A Carnot-féle körfolyamat során a belső energia maximumának és minimumának aránya az izoterm folyamatok hőmérsékletének aránya.
  11. Az entrópia két rendszer egyesítésénél kiegyenlítődik.
  12. Az ideális gáz részecskéi között vonzóerő hat.
  13. A fajhőviszony nem lehet egynél kisebb.
  14. Az ekvipartíció törvénye szerint gázkeverékben a kripton atomok átlagban lassúbbak a héliumatomoknál.
  15. A termodinamikai valószínűség egyensúlyi állapotban a legnagyobb.

Megoldás

non-official

  1	 2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15
  I	 I	H	I	I	H	H	H	H	I	H	H	I	I	I

Feladatok

max. 20 pont, feladatonként 2,5p

1. Egy részecske helyzetvektora r(t)= 3t2 i + 4t2 j + 7 k. Mekkora utat tesz meg az első 11 másodperc alatt?
A: 255m
B: 355
C: 555
D: 605
E: Egyik sem
2. Egy kerékpáros 20m sugarú körpályán 10 m/s állandó nagyságú sebességgel halad. A függőlegeshez képest mekkora szöggel kell dőlnie?
A: tg φ =0,1
B: tg φ =0,2
C: tg φ =0,5
D: tg φ =0,8
E: Egyik sem
3. Egy ω= 11 k 1/s szögsebességgel forgó korongon 0,2 kg tömegű test halad v= 3 i + 5 j m/s sebességgel. A ráható Coriolis-erő
A: 12 k N
B: 40 i - 24 j N
C: 22 i - 13,2 j N
D: ?
E: Egyik sem
4. Csigán átvetett fonál egyik végén 1kg, másik végén 2kg tömeg függ. A fonálban ébredő erő a gyorsuló mozgás alatt
A: 10,3 N
B: 13,3 N
C: 20,3 N
D: 30,3 N
E: Egyik sem
5. Egy 100 literes edényben lévő ideális gáz tömegét 1kg-mal csökkentve a nyomás 1 MPa-lal csökken. Mekkora a gáz sűrűsége 10MPa nyomáson?
A: 25kg/m3
B: 100kg/m3
C: 125kg/m3
D: 85kg/m3
E: Egyik sem
6. Egy 110l térfogatú ballonban 0,8kg hidrogén (M= 2g) és 1,6kg oxigén (M= 32g) van. T= 20°C Mekkora a keverék nyomása?
A: 50kPa
B: 500kPa
C: 1MPa
D: 10MPa
E: Egyik sem
7. Mekkora a termondinamikai valószínűsége annak a 8 részecskéből álló rendszernek, amelynek makroeloszlása
0 2 1 0 2 3 ?
A: 0,6
B: 96
C: 1680
D: Egyik sem
8. Mennyi adiabatikus munkavégzéssel lehet 1 kg oxigéngázt (M= 32g) 20°C-ról 500°C-ra melegíteni?
A: 312 kJ
B: 254 kJ
C: 203 kJ
D: 114 kJ
E: Egyik sem

Megoldás

non-official

 1  2  3  4  5  6  7  8
 D  C  C  B  B  D  C  A

1.

A megtett út a sebesség nagyságának (a sebességvektor abszolút értékének) az integrálja (a sebességvektor integrálja lenne a helyvektor megváltozása). A sebességvektor a helyvektor deriváltja: , ennek abszolútértéke: , ennek integrálja

2.

A körmozgás dinamikai feltétele szerint a normális irányú gyorsulás a kerületi sebesség négyzete osztva a körpálya sugarával: , valamint ha a sebesség állandó, akkor a tangenciális irányú gyorsulás nulla. Ez alapján a kerékpárosra ható eredő erő , és a kör közepe felé mutat. Ha feltételezzük, hogy nem a súrlódás tartja a pályáján, akkor az úttestnek lejtenie kell a kör közepe felé. Ha felveszünk egy, a pályára merőleges síkot, és berajzoljuk a kerékpárosra ható erőket, akkor lesz a felületnek egy K nyomóereje (merőleges a felületre) és egy mg gravitációs erő; ezek eredője F kell legyen. Ha az úttest szöggel tér el a vízszintestől (a kerékpáros pedig ugyanennyivel a függőlegestől), akkor az erők függőleges irányú komponensei: (ugyanis függőleges irányban 0 az eredő erő), a vízszintes irányúak pedig: , mert F az eredő erő. Ezekből kifejezve -t:

3.

A Coriolis-erő: , ez alapján jön ki.

4.

A kötél nem nyúlik, tehát a két testre ugyanakkora K kényszererővel fog hatni, valamint a két test gyorsulása ugyanakkora (abszolútértékű) lesz (és ellenkező előjelű). Így: , , Innen kifejezve K-t:

5.

Legyenek a gáz adatai kezdetben , a tömeg és nyomás változása , az egész folyamat közös hőmérséklete T, a gáz moláris tömege M, a nyomás, ahol sűrűséget mérünk , és itt a sűrűsége . Így és . Kivonva a két egyenletet és átosztva: . A sűrűség: , innen a sűrűség a kívánt nyomáson

6.









7.


8.











-- ijanos - 2008.01.30.
-- Balázs - 2008.01.31.
-- Verne - 2009.01.05.
-- csakii - 2010.01.19.
-- Hump - 2011.01.13.
-- Boci - 2011.01.14.
-- Lord Viktor - 2013.01.25