„Matematika A3 - Vizsgakérdések az elégségesért” változatai közötti eltérés

David14 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(4 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{vissza|Matematika A3 villamosmérnököknek}}
'''''Ugyan ez már nem így működik, de attól még rengeteg hasznos fogalom, definíció és képlet fellelhető benne a szóbelihez!'''''


Nguyen Xuan Ky, Serény György, Tóth János
Nguyen Xuan Ky, Serény György, Tóth János
9. sor: 12. sor:
egy-egy kérdést, és ha kettőre válaszol, menjen át.
egy-egy kérdést, és ha kettőre válaszol, menjen át.


'''''Ugyan ez már nem így működik, de attól még rengeteg hasznos fogalom, definíció és képlet fellelhető benne a szóbelihez!'''
''
----
----


Ha tudod valamelyikre a választ, írd bele!
Ha tudod valamelyikre a választ, írd bele!


==1. Differenciálegyenletek==
 
<div class="noautonum">__TOC__</div>
 
==I. Differenciálegyenletek==


=====1. Mit nevezünk homogén egyenletnek? Mit nevezünk homogén lineáris differenciálegyenletnek?=====
=====1. Mit nevezünk homogén egyenletnek? Mit nevezünk homogén lineáris differenciálegyenletnek?=====
78. sor: 82. sor:




==2. Vektoranalízis==
==II. Vektoranalízis==


=====1. A gradiens definíciója és kiszámításának módja?=====
=====1. A gradiens definíciója és kiszámításának módja?=====
133. sor: 137. sor:


=====11. Mit nevezünk egy vektormező vektorpotenciáljának?=====
=====11. Mit nevezünk egy vektormező vektorpotenciáljának?=====
V vektorfüggvénynek U vektorfüggvény skalárpotenciálja, ha v(r)=rot(u(r))
V vektorfüggvénynek U vektorfüggvény vektorpotenciálja, ha v(r)=rot(u(r))


http://en.wikipedia.org/wiki/Vector_potential
http://en.wikipedia.org/wiki/Vector_potential
153. sor: 157. sor:
<math>\int_{a}^b v'(x) \mathrm{d}x = \int\limits_V div \, \underline{v} \,  \mathrm{d}V = \int\limits_{F1} \, \underline{v} \, \mathrm{d}f + \int\limits_{F2} \, \underline{v} \, \mathrm{d}f = v(b) -v(a)</math>
<math>\int_{a}^b v'(x) \mathrm{d}x = \int\limits_V div \, \underline{v} \,  \mathrm{d}V = \int\limits_{F1} \, \underline{v} \, \mathrm{d}f + \int\limits_{F2} \, \underline{v} \, \mathrm{d}f = v(b) -v(a)</math>


Fizikai jelentése: Egy cső két végén be- és kiáramló folyadék mennyiségének különbsége a csőben keletkező és eltűnő folyadák mennyiségével egyenlő, amely nem más, mint a hosszegységenként keletkező (eltűnő) folyadékmennyiségnek, azaz a hosszegységenkénti folyadékmennyiség-változásnak a cső hosszára vett integrálja.
Fizikai jelentése: Egy cső két végén be- és kiáramló folyadék mennyiségének különbsége a csőben keletkező és eltűnő folyadák mennyiségével egyenlő, amely nem más, mint a hosszegységenként keletkező (eltűnő) folyadékmennyiségnek, azaz a hosszegységenkénti folyadékmennyiség-változásnak a cső hosszára vett integrálja.


=====17. Mit mond ki a Gauss-Osztrogradszkij-tétel?=====
=====17. Mit mond ki a Gauss-Osztrogradszkij-tétel?=====
A Gauss�-Osztogradszkij tétel a Newton-Leibniz tétel többdimenzióra való általánosítása.
A Gauss-Osztogradszkij tétel a Newton-Leibniz tétel többdimenzióra való általánosítása.
Egy vektormező zárt felületen vett integrálja egyenlő a vektormező divergenciájának a térfogaton vett integráljával.
Egy vektormező zárt felületen vett integrálja egyenlő a vektormező divergenciájának a térfogaton vett integráljával.


185. sor: 189. sor:




==3. Komplex függvénytan==
==III. Komplex függvénytan==


=====1. Hogyan értelmezzük komplex függvény vonalintegrálját?=====
=====1. Hogyan értelmezzük komplex függvény vonalintegrálját?=====
272. sor: 276. sor:




-- [[HarasztiRobert|Robi]] - 2007.01.12.
[[Kategória:Villamosmérnök]]
 
 
[[Category:Villanyalap]]