„Környezeti jog - Környezetgazdaságtani alapok” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Valaszthato|KornyezetiJogKornygazdtaniAlapok}} '''2007. március 27.''', előadó: Babai-Belánszky Tamás (Környezetgazdaságtan jogi eszközei, ve…”
 
David14 (vitalap | szerkesztései)
a David14 átnevezte a(z) Környezetgazdaságtani alapok lapot a következő névre: Környezeti jog - Környezetgazdaságtani alapok
 
(Nincs különbség)

A lap jelenlegi, 2013. február 6., 01:51-kori változata

Ez az oldal a korábbi SCH wikiről lett áthozva.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor, kérlek, javíts rajta egy rövid szerkesztéssel!

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót.


2007. március 27., előadó: Babai-Belánszky Tamás

(Környezetgazdaságtan jogi eszközei, vetületei)

  • Majdnem külön tudományág, a közgazdaságtan egyik részterülete.
  • A szennyező fizet elvéhez kapcsolódik, annak közgazdaságtani kezelése.
  • A környezethasználó által okozott költségeket a környezethasználó fizesse meg, ne más.
    • A környezetgazdaságtan azt célozza meg, hogy ez minél jobban érvényesüljön.
    • Elvi kívánalom, cél, hogy a gyakorlatban is jelenjen meg mindinkább.
  • A kibocsátások által szennyező anyag keletkezik, ami másnál fejti ki a hatását.
    • Pl.: üzem szennyezi a levegőt, viszont a szomszéd betegszik meg miatta.
  • Externália: külső környezeti illetve gazdasági hatást jelent. Külső (gazdasági) szereplőnél jelennek meg a hatások.
  • Igazságtalan helyzet, piaci torzítás: nem a gyár viseli a költségeket, nem ő betegszik meg.

Környezetgazdaságtan célja

  • Próbáljuk meg érzékeltetni a költségeket a szennyezővel.
  • Pl.: génmódosított szója termesztése, miközben a szomszédban bioszóját termesztenek. A szomszédnak kell a vizsgálatok költségét állnia, melyek bizonyítják (vagy rosszabb esetben nem), hogy az átszálló spórák miatt az övé nem lett génmódosított. Ez értékvesztést jelent a biogazdálkodónak, akár még tönkre is mehet.
  • Ezt a kibillent egyensúlyt kellene helyrebillenteni.
  • A szennyezőt be lehet perelni, de például közlekedésnél nem egyértelmű. Melyik kamiont pereljem be? Egyesével nézve őket mindegyik jogszerű magatartást folytat, de összességében mégis károkat okoznak (út szétverése, zaj, stb.).
  • Másik példa: folyó felső és alsó részén egy-egy gyár üzemel. A felső szennyezi a vizet, határértéken belül, de az alsónak tiszta vízre lenne szüksége, amely rendelkezésre állna, ha felső nem lenne ott. Emiatt az alsónak kell tisztítóberendezést vásárolnia. Ha ugyanazt gyártják (meg ha mást is), akkor az alsó versenyhátrányba kerül, mert a tisztítóberendezés növeli az előállítási költségeit, miközben a konkurencia miatt kellett beruháznia. Máshogy fogalmazva: a felvízi gyár a költséget hárít át az alvízi gyárra, amit ő megspórolt, azt az alvízi kénytelen beruházni.
  • Cél: az externáliát próbáljuk meg visszafordítani.
  • Fontos, hogy a szereplők végig jogszerű, határérték alatti kibocsátásokat végeznek.
  • Ha egy picivel is a határérték alatt maradnak, akkor utána semmi sem ösztönzi őket, hogy még kevesebbet szennyezzenek. Tehát a kibocsátásokat csak a határértékig lehet visszaszorítani.
  • Nincs olyan eszköz, amivel még kisebb szennyezésre lehetne ösztönözni a szennyezőket, mert az ellenoldalon ott a pénz: a környezetvédelmi beruházások pénzbe kerülnek, csökken a cégek versenyképessége, stb.
  • Erre jön a környezetgazdaságtan: közgazdaságtani módszert építünk be.
    • Bevezetünk egy környezetterhelési díjat (adót): minél több a szennyezés, annál több az adó.
    • Határérték alatt is ösztönöz a csökkentésre: ha olcsóbban jön a környezetvédelmi beruházás, mint az adók, akkor megéri neki beruházni.
    • Ha az adó jó, akkor a cég az áthárított költséget fizeti be az államnak.
  • Gyakorlatban sosem ilyen tiszta a helyzet.
  • Ha nem működnek ezek a mechanizmusok, akkor torz piaci helyzet előállhat. Lásd fentebbi példa: A felvízi cég piaci előnyre tesz szert, ha szennyez.
  • Éghajlatváltozás problémája:
    • CO2 legköri változást idéz elő, externáliát okoz.
    • Hatásai: sivatagosodás, özönvízszerű csapadéknövekedés, szélsőséges időjárások.
  • Közlekedés: 12 tonna feletti kamionok úthasználati díja.
    • Nem is tankolnak Magyarországon, úgy szelik át az országot.
    • Ha így is úgyis fizetni kell a díjat, akkor nem a kis párhuzamos mellékutakon fognak menni (ezzel a lakosságot terhelve), hanem az autópályán, amit direkt erre a célra építettek.
    • Externália internalizálása.
  • Akkor kell alkalmazni ezeket az adókat, amikor alternatívák vannak, viszont a környezetbarát megoldások a drágábbak.
    • Csak akkor használja az ipar, ha rákényszerítik.
  • Az alternatívák közötti választást módosítja, egy árban lesznek a környezetbarát a nem környezetbarát termékek, módszerek.
  • Pl.: Svédországban a hulladékégetőkre vetettek ki adót, mert sokkal olcsóbb volt égetni, mint újrahasznosítani, és mindenki elégette a hulladékait. Az adó után az égetés drágább lett, mint az újrahasznosítás: pozitív környezetvédelmi eredmény.