„Tömegkiszolgálás - Házi feladatok 2004” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|ToKiHF2004}} ==1. feladat== Egy részecske az origóból indulva mozog az (<i>x</i>,<i>y</i>)-síkon. Minden lépése során az _x_ és _y_…”
 
Szikszayl (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
(5 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{GlobalTemplate|Infoalap|ToKiHF2004}}
{{Vissza|Tömegkiszolgálás}}
 


==1. feladat==
==1. feladat==
Egy részecske az origóból indulva mozog az (<i>x</i>,<i>y</i>)-síkon. Minden lépése során az _x_ és _y_ irányú elmozdulása egy-egy egymástól független, a [-1,1] intervallumon egyenletes eloszlású folytonos valószínűségi változóval írható le. Az egyes lépései függetlenek a korábbi lépésektől. Átlagosan milyen messze jut el a részecske az origótól n lépés megtétele után, ha a távolságot négyzetes középértékben számoljuk?
Egy részecske az origóból indulva mozog az (<i>x</i>,<i>y</i>)-síkon. Minden lépése során az _x_ és _y_ irányú elmozdulása egy-egy egymástól független, a [-1,1] intervallumon egyenletes eloszlású folytonos valószínűségi változóval írható le. Az egyes lépései függetlenek a korábbi lépésektől. Átlagosan milyen messze jut el a részecske az origótól n lépés megtétele után, ha a távolságot négyzetes középértékben számoljuk?
===Megoldás===


==2. feladat==
==2. feladat==
[[File:toki_hf_2004_pokhalo.png]]


{{InLineImageLink|Infoalap|ToKiHF2004|pokhalo.png}}
Az ábrán látható pókháló _L_ pontjába ragadt egy légy. A pók a _P_ pontból indul, és minden lépésben az aktuális pont szomszédai közül egyenletes eloszlás szerint választva halad tovább (függetlenül a korábbi választásaitól). Várhatóan hány lépésben fogja meg a pók a legyet?
Az ábrán látható pókháló _L_ pontjába ragadt egy légy. A pók a _P_ pontból
indul, és minden lépésben az aktuális pont szomszédai közül egyenletes
eloszlás szerint választva halad tovább (függetlenül a korábbi választásaitól).
Várhatóan hány lépésben fogja meg a pók a legyet?
 
===Megoldás===


==3. feladat==
==3. feladat==
Adott egy végtelen állapotú homogén Markov-lánc a {0,1,2,...} állapothalmazon az alábbi állapotátmeneti
Adott egy végtelen állapotú homogén Markov-lánc a {0,1,2,...} állapothalmazon az alábbi állapotátmeneti
valószínűségekkel:
valószínűségekkel:
25. sor: 15. sor:


Ha a láncot az <i>X</i><sub>0</sub>=0 állapotból indítjuk, mennyi lesz a <math> \lim\limits_{n\to\infty} P(X_n=0) </math> valószínűség értéke?
Ha a láncot az <i>X</i><sub>0</sub>=0 állapotból indítjuk, mennyi lesz a <math> \lim\limits_{n\to\infty} P(X_n=0) </math> valószínűség értéke?
===Megoldás===


==4. feladat==
==4. feladat==
 
Bizonyítsd be, hogy egy homogén Markov-lánc akkor és csak akkor erősen stacionárius, ha azonos eloszlású.
Bizonyítsd be, hogy egy homogén Markov-lánc akkor és csak akkor erősen stacionárius, ha azonos
eloszlású.
 
===Megoldás===


==5. feladat==
==5. feladat==
 
Vizsgáljunk egy _M_ forrásból és 2 kiszolgálóból álló rendszert. A források egymástól függetlenül, emlékezetmentesen generálnak igényeket, 1/2 valószínűséggel _A_ típusút, 1/2 valószínűséggel _B_ típusút
Vizsgáljunk egy _M_ forrásból és 2 kiszolgálóból álló rendszert. A források egymástól függetlenül,
(melyeket mindegyikük a saját várakozási sorában FIFO módon sorbaállít). Az _A_ típusú igényeket csak az egyik, míg a _B_ típusúakat csak a másik kiszolgáló tudja kezelni; mindkettő egy-egy igénnyel végez időegységenként.
emlékezetmentesen generálnak igényeket, 1/2 valószínűséggel _A_ típusút, 1/2 valószínűséggel _B_ típusút
(melyeket mindegyikük a saját várakozási sorában FIFO módon sorbaállít). Az _A_ típusú igényeket
csak az egyik, míg a _B_ típusúakat csak a másik kiszolgáló tudja kezelni; mindkettő egy-egy igénnyel
végez időegységenként.
* Stacionárius állapotban mekkora a rendszer áteresztőképessége, azaz hány igényt tud kiszolgálni időegységenként?
* Stacionárius állapotban mekkora a rendszer áteresztőképessége, azaz hány igényt tud kiszolgálni időegységenként?
* <i>M</i>=2 forrás esetén hogyan változik a rendszer áteresztőképessége, ha a források nem egyenlő valószínűséggel generálják a kétféle igényt?
* <i>M</i>=2 forrás esetén hogyan változik a rendszer áteresztőképessége, ha a források nem egyenlő valószínűséggel generálják a kétféle igényt?
===Megoldás===


==6. feladat==
==6. feladat==
Tekintsük az {<i>S<sub>n</sub></i>} (<i>n</i>&ge;0) szimmetrikus bolyongást, ahol a felfelé és a lefelé lépések valószínűsége egyaránt 1/2, és <i>S<sub>0</sub></i>=0. (Vagyis <math> S_n = \sum_{i=1}^n X_i </math>, ahol {<i>X<sub>n</sub></i>} független valószínűségi változók sorozata, melyek közös eloszlása <i>P</i>(<i>X<sub>n</sub></i>=1) = <i>P</i>(<i>X<sub>n</sub></i>=-1) = 1/2 <big>&forall;</big><i>n</i>&ge;1-re.) Legyen ''&tau;'' := min{<i>n</i>: <i>S<sub>n</sub></i>=2}, vagyis az a (minimális) lépésszám, amikor a bolyongás során először jutunk a kezdeti 0 állapotból a 2-be. Határozzuk meg a ''&tau;'' valószínűségi változó eloszlását generátorfüggvény segítségével!
Tekintsük az {<i>S<sub>n</sub></i>} (<i>n</i>&ge;0) szimmetrikus bolyongást, ahol a felfelé és a lefelé lépések valószínűsége egyaránt 1/2, és <i>S<sub>0</sub></i>=0. (Vagyis <math> S_n = \sum_{i=1}^n X_i </math>, ahol {<i>X<sub>n</sub></i>} független valószínűségi változók sorozata, melyek közös eloszlása <i>P</i>(<i>X<sub>n</sub></i>=1) = <i>P</i>(<i>X<sub>n</sub></i>=-1) = 1/2 <big>&forall;</big><i>n</i>&ge;1-re.) Legyen ''&tau;'' := min{<i>n</i>: <i>S<sub>n</sub></i>=2}, vagyis az a (minimális) lépésszám, amikor a bolyongás során először jutunk a kezdeti 0 állapotból a 2-be. Határozzuk meg a ''&tau;'' valószínűségi változó eloszlását generátorfüggvény segítségével!
===Megoldás===


==7. feladat==
==7. feladat==
 
Egy egyirányú úton az autók ''&lambda;'' paraméterű Poisson-folyamat szerint érkeznek. Egy gyalogos szeretne átjutni az egyik oldalról a másikra. Mivel az út jól belátható, csak akkor indul el, amikor biztosan tudja, hogy áthaladás közben nem érkezik autó. Átlagosan mennyi ideig kell várnia a gyalogosnak a biztonságos átjutásra, ha _v_ m/s sebességgel halad és az út _x_ méter széles? Mi a valószínűsége annak, hogy nem kényszerül várakozásra?
Egy egyirányú úton az autók ''&lambda;'' paraméterű Poisson-folyamat szerint érkeznek. Egy gyalogos szeretne
átjutni az egyik oldalról a másikra. Mivel az út jól belátható, csak akkor indul el, amikor biztosan tudja, hogy áthaladás közben nem érkezik autó. Átlagosan mennyi ideig kell várnia a gyalogosnak a biztonságos átjutásra, ha _v_ m/s sebességgel halad és az út _x_ méter széles? Mi a valószínűsége annak, hogy nem kényszerül várakozásra?
 
===Megoldás===


==8. feladat==
==8. feladat==
Két bolha ugrál egy négyzet csúcsain, egymástól függetlenül. Az egyik mindig pozitív körüljárási irányban halad, és az ugrásai között eltelt idő ''&lambda;'' paraméterű exponenciális eloszlású valószínűségi változó szerinti. A másik pedig mindig negatív körüljárási irányban halad &mu; paraméterű exponenciális eloszlású valószínűségi változó által megadott időközönként ugorva. Mi a valószínűsége annak, hogy egy <i>t</i>&gt;0 időpontban a négyzet azonos csúcsán áll a két bolha? A valószínűség zárt alakban való megadásához szükséges az alábbi két hatványsor ismerete:
Két bolha ugrál egy négyzet csúcsain, egymástól függetlenül. Az egyik mindig pozitív körüljárási irányban halad, és az ugrásai között eltelt idő ''&lambda;'' paraméterű exponenciális eloszlású valószínűségi változó szerinti. A másik pedig mindig negatív körüljárási irányban halad &mu; paraméterű exponenciális eloszlású valószínűségi változó által megadott időközönként ugorva. Mi a valószínűsége annak, hogy egy <i>t</i>&gt;0 időpontban a négyzet azonos csúcsán áll a két bolha? A valószínűség zárt alakban való megadásához szükséges az alábbi két hatványsor ismerete:


<math> \cosh x = \sum_{i=0}^\infty \frac{x^{2n}}{(2n)!}, \hspace{1em} \cos x = \sum_{i=0}^\infty (-1)^n \frac{x^{2n}}{(2n)!}. </math>
<math> \cosh x = \sum_{i=0}^\infty \frac{x^{2n}}{(2n)!}, \hspace{1em} \cos x = \sum_{i=0}^\infty (-1)^n \frac{x^{2n}}{(2n)!}. </math>
===Megoldás===


==9. feladat==
==9. feladat==
 
Egy távközlési társaság két város közötti digitális összeköttetés sebességét szeretné optimálisan méretezni. A felhasználók 30 hívás/perc intenzitású Poisson-folyamat szerint generálnak hívásokat, melyek hossza egymástól és a hívások között eltelt időtől teljesen független, exponenciális eloszlású 3 perc/hívás várható értékkel. Minden olyan hívást elveszettnek tekintünk, amely akkor érkezik, amikor az összeköttetés teljes kihasználtsággal üzemel ("az összes vonal foglalt"). Egy hívás 64 Kbit/sec sebességű digitális csatornát igényel. Milyen sebességű összeköttetést kell a társaságnak kiépítenie ahhoz, hogy a hívásoknak csak az 1%-a vesszen el? Hogyan változik a szükséges sebesség, ha az elveszett hívások arányát 0,1% alá akarjuk szorítani?
Egy távközlési társaság két város közötti digitális összeköttetés sebességét szeretné optimálisan méretezni. A felhasználók 30 hívás/perc intenzitású Poisson-folyamat szerint generálnak hívásokat,
melyek hossza egymástól és a hívások között eltelt időtől teljesen független, exponenciális eloszlású
3 perc/hívás várható értékkel. Minden olyan hívást elveszettnek tekintünk, amely akkor érkezik,
amikor az összeköttetés teljes kihasználtsággal üzemel (&bdquo;az összes vonal foglalt&rdquo;). Egy hívás
64 Kbit/sec sebességű digitális csatornát igényel. Milyen sebességű összeköttetést kell a társaságnak
kiépítenie ahhoz, hogy a hívásoknak csak az 1%-a vesszen el? Hogyan változik a szükséges
sebesség, ha az elveszett hívások arányát 0,1% alá akarjuk szorítani?
 
===Megoldás===


==10. feladat==
==10. feladat==
Egy 64 Kbit/sec sebességű adatátviteli csatornán szeretnénk 8 (egymástól független) igényforrás csomagjait továbbítani. Minden forrás 180 csomag/perc intenzitású Poisson-folyamat szerint generál csomagokat. A csomagok hossza exponenciális eloszlású 1024 bit/csomag várható értékkel. Határozd meg a rendszerben tartózkodó csomagok átlagos számát és egy csomag átlagos késleltetését, ha
Egy 64 Kbit/sec sebességű adatátviteli csatornán szeretnénk 8 (egymástól független) igényforrás csomagjait továbbítani. Minden forrás 180 csomag/perc intenzitású Poisson-folyamat szerint generál csomagokat. A csomagok hossza exponenciális eloszlású 1024 bit/csomag várható értékkel. Határozd meg a rendszerben tartózkodó csomagok átlagos számát és egy csomag átlagos késleltetését, ha
# a források időosztás szerint használják a csatornát;
# a források időosztás szerint használják a csatornát;
# statisztikus multiplexálást (csomagkoncentrátort) alkalmazunk.
# statisztikus multiplexálást (csomagkoncentrátort) alkalmazunk.
Hogyan változnak az előbbi értékek, ha a 8 közül 4 forrás 300 csomag/perc, 4 pedig 60 csomag/perc
Hogyan változnak az előbbi értékek, ha a 8 közül 4 forrás 300 csomag/perc, 4 pedig 60 csomag/perc intenzitású Poisson-folyamat szerint generál csomagokat?
intenzitású Poisson-folyamat szerint generál csomagokat?
 
===Megoldás===
 
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.11.21.
 


[[Category:Infoalap]]
[[Kategória:Mérnök informatikus MSc]]

A lap jelenlegi, 2014. március 13., 13:53-kori változata


1. feladat

Egy részecske az origóból indulva mozog az (x,y)-síkon. Minden lépése során az _x_ és _y_ irányú elmozdulása egy-egy egymástól független, a [-1,1] intervallumon egyenletes eloszlású folytonos valószínűségi változóval írható le. Az egyes lépései függetlenek a korábbi lépésektől. Átlagosan milyen messze jut el a részecske az origótól n lépés megtétele után, ha a távolságot négyzetes középértékben számoljuk?

2. feladat

Az ábrán látható pókháló _L_ pontjába ragadt egy légy. A pók a _P_ pontból indul, és minden lépésben az aktuális pont szomszédai közül egyenletes eloszlás szerint választva halad tovább (függetlenül a korábbi választásaitól). Várhatóan hány lépésben fogja meg a pók a legyet?

3. feladat

Adott egy végtelen állapotú homogén Markov-lánc a {0,1,2,...} állapothalmazon az alábbi állapotátmeneti valószínűségekkel:

Ha a láncot az X0=0 állapotból indítjuk, mennyi lesz a valószínűség értéke?

4. feladat

Bizonyítsd be, hogy egy homogén Markov-lánc akkor és csak akkor erősen stacionárius, ha azonos eloszlású.

5. feladat

Vizsgáljunk egy _M_ forrásból és 2 kiszolgálóból álló rendszert. A források egymástól függetlenül, emlékezetmentesen generálnak igényeket, 1/2 valószínűséggel _A_ típusút, 1/2 valószínűséggel _B_ típusút (melyeket mindegyikük a saját várakozási sorában FIFO módon sorbaállít). Az _A_ típusú igényeket csak az egyik, míg a _B_ típusúakat csak a másik kiszolgáló tudja kezelni; mindkettő egy-egy igénnyel végez időegységenként.

  • Stacionárius állapotban mekkora a rendszer áteresztőképessége, azaz hány igényt tud kiszolgálni időegységenként?
  • M=2 forrás esetén hogyan változik a rendszer áteresztőképessége, ha a források nem egyenlő valószínűséggel generálják a kétféle igényt?

6. feladat

Tekintsük az {Sn} (n≥0) szimmetrikus bolyongást, ahol a felfelé és a lefelé lépések valószínűsége egyaránt 1/2, és S0=0. (Vagyis , ahol {Xn} független valószínűségi változók sorozata, melyek közös eloszlása P(Xn=1) = P(Xn=-1) = 1/2 n≥1-re.) Legyen τ := min{n: Sn=2}, vagyis az a (minimális) lépésszám, amikor a bolyongás során először jutunk a kezdeti 0 állapotból a 2-be. Határozzuk meg a τ valószínűségi változó eloszlását generátorfüggvény segítségével!

7. feladat

Egy egyirányú úton az autók λ paraméterű Poisson-folyamat szerint érkeznek. Egy gyalogos szeretne átjutni az egyik oldalról a másikra. Mivel az út jól belátható, csak akkor indul el, amikor biztosan tudja, hogy áthaladás közben nem érkezik autó. Átlagosan mennyi ideig kell várnia a gyalogosnak a biztonságos átjutásra, ha _v_ m/s sebességgel halad és az út _x_ méter széles? Mi a valószínűsége annak, hogy nem kényszerül várakozásra?

8. feladat

Két bolha ugrál egy négyzet csúcsain, egymástól függetlenül. Az egyik mindig pozitív körüljárási irányban halad, és az ugrásai között eltelt idő λ paraméterű exponenciális eloszlású valószínűségi változó szerinti. A másik pedig mindig negatív körüljárási irányban halad μ paraméterű exponenciális eloszlású valószínűségi változó által megadott időközönként ugorva. Mi a valószínűsége annak, hogy egy t>0 időpontban a négyzet azonos csúcsán áll a két bolha? A valószínűség zárt alakban való megadásához szükséges az alábbi két hatványsor ismerete:

Értelmezés sikertelen (ismeretlen „\hspace” függvény): {\displaystyle \cosh x = \sum_{i=0}^\infty \frac{x^{2n}}{(2n)!}, \hspace{1em} \cos x = \sum_{i=0}^\infty (-1)^n \frac{x^{2n}}{(2n)!}. }

9. feladat

Egy távközlési társaság két város közötti digitális összeköttetés sebességét szeretné optimálisan méretezni. A felhasználók 30 hívás/perc intenzitású Poisson-folyamat szerint generálnak hívásokat, melyek hossza egymástól és a hívások között eltelt időtől teljesen független, exponenciális eloszlású 3 perc/hívás várható értékkel. Minden olyan hívást elveszettnek tekintünk, amely akkor érkezik, amikor az összeköttetés teljes kihasználtsággal üzemel ("az összes vonal foglalt"). Egy hívás 64 Kbit/sec sebességű digitális csatornát igényel. Milyen sebességű összeköttetést kell a társaságnak kiépítenie ahhoz, hogy a hívásoknak csak az 1%-a vesszen el? Hogyan változik a szükséges sebesség, ha az elveszett hívások arányát 0,1% alá akarjuk szorítani?

10. feladat

Egy 64 Kbit/sec sebességű adatátviteli csatornán szeretnénk 8 (egymástól független) igényforrás csomagjait továbbítani. Minden forrás 180 csomag/perc intenzitású Poisson-folyamat szerint generál csomagokat. A csomagok hossza exponenciális eloszlású 1024 bit/csomag várható értékkel. Határozd meg a rendszerben tartózkodó csomagok átlagos számát és egy csomag átlagos késleltetését, ha

  1. a források időosztás szerint használják a csatornát;
  2. statisztikus multiplexálást (csomagkoncentrátort) alkalmazunk.

Hogyan változnak az előbbi értékek, ha a 8 közül 4 forrás 300 csomag/perc, 4 pedig 60 csomag/perc intenzitású Poisson-folyamat szerint generál csomagokat?