„Mikroökonómia alapfogalmak” változatai közötti eltérés

(9 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)

1. sor:

~~{{RightTOC}}~~

==Keresleti és kínálati függvény==

Egy mennyiség (Q, x tengely) – ár (p, y tengely) koordinátarendszerben ábrázolt (általában) lineáris függvény a keresleti és a kínálati függvény is. A keresleti függvény mindig csökkenő, jele D. A kínálati függvény mindig növekvő, jele S. (Kivétel: ~~Griffin~~ javak) Ha a két függvényt egyszerre ábrázoljuk egy közös koordinátarendszerben, akkor Marshall-keresztről beszélünk.

Egy mennyiség (Q, x tengely) – ár (p, y tengely) koordinátarendszerben ábrázolt (általában) lineáris függvény a keresleti és a kínálati függvény is. A keresleti függvény mindig csökkenő, jele D. A kínálati függvény mindig növekvő, jele S. (Kivétel: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Giffen-javak Griffen javak]) Ha a két függvényt egyszerre ábrázoljuk egy közös koordinátarendszerben, akkor Marshall-keresztről beszélünk.

Például egy termék piaci keresleti függvénye: Q = 400-2p, a kínálati függvénye: Q = p-20.

11. sor:

10. sor:

Például az előző Q=400-2p és Q=p-20 függvényekhez a p=140 egyensúlyi ár és Q=120 egyensúlyi mennyiség tartozik.

== Kereslet ==

Az a termék és szolgáltatásmennyiség, amelyet a fogyasztók adott időpontban, adott piaci feltételek mellett képesek és hajlandók megvásárolni. Keresleten mindig fizetőképes keresletet értünk, vagyis olyan vásárlói szándékot, amely mögött megfelelő pénzösszeg áll.

== Kínálat ==

Az a termék- és szolgáltatás mennyiség, amelyet a vállalatok adott időpontban az adott piaci feltételek mellett képesek és hajlandók eladni.

==Túlkínálat==

21. sor:

26. sor:

A fogyasztói többlet (FT) a keresleti függvény és az ár, mint konstans függvény közé eső terület. Mivel órán a keresleti függvény mindig lineáris függvény, ez egy egyszerű háromszög területszámítása.

Például az előző Q=400-2p keresleti függvény és p=140 illetve Q=120 egyensúlyi árral és mennyiséggel egy (~~200~~-140) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így FT=60*120/2=~~3600~~.

Például az előző Q=400-2p keresleti függvény és p=140 illetve Q=120 egyensúlyi árral és mennyiséggel egy (400-140) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így FT=280*120/2=15600.

==Termelői többlet==

[[File:mikmak_fttt_20190603.png|right|350px]]

A termelői többlet (TT) az ár és a kínálati függvény közé eső terület. Ez megint egy lineáris és egy konstans függvény által meghatározott háromszög.

Például az előző Q=p-20 kínálati függvény és p=140, Q=120 adatokkal egy (140-20) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így TT=120*120/2=7200.

36. sor:

46. sor:

<math>

\~~varepsilon~~ = \frac{\Delta Q \%}{\Delta p \%} = \frac{Q_2 - Q_1}{p_2 - p_1} \cdot \frac{p_1 + p_2}{Q_1 + Q_2}

\epsilon = \frac{\Delta Q \%}{\Delta p \%} = \frac{Q_2 - Q_1}{p_2 - p_1} \cdot \frac{p_1 + p_2}{Q_1 + Q_2}

</math>

</math> - ívrugalmasság

<math>

\epsilon_P^Q = \frac{\delta Q}{\delta p} \cdot \frac{p}{Q} = Q'(p) \cdot \frac{p}{Q}

</math> - pontrugalmasság

* <0 paradox árhatás, Giffen javak

* ϵ > 0 paradox árhatás, Giffen javak

* =0 Tökéletesen rugalmatlan kereslet

* ϵ = 0 Tökéletesen rugalmatlan kereslet

* <1 Rugalmatlan kereslet (ár nő, összbevétel nő)

* |ϵ| < 1 Rugalmatlan kereslet (ár nő, összbevétel nő)

* =1 Egységnyi rugalmasság (maximális bevétel)

* |ϵ| = 1 Egységnyi rugalmasság (maximális bevétel)

* >1 Rugalmas kereslet (ár nő, bevétel csökken)

* |ϵ| > 1 Rugalmas kereslet (ár nő, bevétel csökken)

==Giffen javak==

53. sor:

67. sor:

A számítása ugyanúgy működik, mint az árrugalmasságnak, de itt nem önmagához, hanem egy másik termékhez viszonyítjuk.

Ha pozitív, akkor a két termék helyettesíti egymást. Ha negatív, akkor kiegészíti egymást.

== Jövedelem ==

A gazdasági szereplők termelési, illetve fogyasztási döntéseik során a jövedelmet, mint választási lehetőségeiket korlátozó tényezőt veszik számba.

=== Nomináljövedelem ===

Egy adott időszakban a gazdasági szereplő által realizált pénzösszeg

=== Reáljövedelem ===

Az az árumennyiség, amennyit a gazdasági szereplő a nomináljövedelméből vásárolni tudna.

==Jövedelemrugalmasság==

98. sor:

121. sor:

==Jövőérték==

Jelenlegi pénzünk értéke t idő múlva r kamatláb mellett. <math>FV_t = PV_0 * (1+r)^t</math>

Jelenlegi pénzünk értéke t idő múlva r kamatláb mellett. <math>FV_t = PV_0 \cdot (1+r)^t</math>

==Jelenérték==

Jövőérték ellentettje: ha t idő múlva kapunk egy fix hozamot, az ennyit érne most. <math>PV_0 = \frac{~~FV_0~~}{(1+r)^t}</math>

Jövőérték ellentettje: ha t idő múlva kapunk egy fix hozamot, az ennyit érne most. <math>PV_0 = \frac{FV_t}{(1+r)^t}</math>

==Tökéletes verseny==

115. sor:

138. sor:

Egyedül van a piacon, befolyásolni tudja a termék árát.

== Transzformációs ráta ==

Azt méri, hogy az egyik termékcsoport mennyiségének egységnyi növelése érdekében a másik termékcsoport hány egységéről kell lemondani. Az egyik termék ily módon elveszített mennyisége egyben a másik termék mennyiségének növelésével járó költsége, vagyis az '''alternatív költség'''.

== Határelemzés ==

Az a megközelítés, amikor a gazdasági szereplők mindig egy adott döntéssel együtt járó '''pótlólagos hasznokat''' és '''pótlólagos költségeket''' mérlegelik, és ezeket összehasonlítva döntenek.

== Termelői (kínálati) rezervációs ár ==

Az a legalacsonyabb ár, amelyért a termelők hajlandók megtermelni és eladásra felkínálni valamely jószágot.

== Technikai hatékonyság ==

Technikailag hatékonyak azok a termelési eljárások, amelyek egyik inputtényezőből sem használnak fel felesleges mennyiséget.

== Gazdasági hatékonyság ==

Gazdaságilag hatékony az az eljárás, amelyik az adott kibocsátást a lehető legkisebb költségekkel valósítja meg ill. adott költségszint mellett a legnagyobb kibocsátást biztosítja.

== Optimális üzemméret ==

A hosszú távú átlagköltség függvény minimuma. Ennél a termelési mennyiségnél az átlagköltség mind rövid, mind hosszú távon a legkisebb.

== Származékos kereslet ==

A termelési tényezők iránti kereslet úgynevezett származékos kereslet, mert a termelési tényezők felhasználásával előállítható termékek iránti kereslet miatt létezik. Ha a mögöttes áruk kereslete nő, a származékos kereslet is nőni fog!

[[Kategória:Villamosmérnök]]

[[Kategória:Mérnök informatikus]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{RightTOC}}
 {{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}
 ==Keresleti és kínálati függvény==
-Egy mennyiség (Q, x tengely) – ár (p, y tengely) koordinátarendszerben ábrázolt (általában) lineáris függvény a keresleti és a kínálati függvény is. A keresleti függvény mindig csökkenő, jele D. A kínálati függvény mindig növekvő, jele S. (Kivétel: Griffin javak) Ha a két függvényt egyszerre ábrázoljuk egy közös koordinátarendszerben, akkor Marshall-keresztről beszélünk.
+Egy mennyiség (Q, x tengely) – ár (p, y tengely) koordinátarendszerben ábrázolt (általában) lineáris függvény a keresleti és a kínálati függvény is. A keresleti függvény mindig csökkenő, jele D. A kínálati függvény mindig növekvő, jele S. (Kivétel: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Giffen-javak Griffen javak]) Ha a két függvényt egyszerre ábrázoljuk egy közös koordinátarendszerben, akkor Marshall-keresztről beszélünk.
 Például egy termék piaci keresleti függvénye: Q = 400-2p, a kínálati függvénye: Q = p-20.
@@ 11. sor: / 10. sor: @@
 Például az előző Q=400-2p és Q=p-20 függvényekhez a p=140 egyensúlyi ár és Q=120 egyensúlyi mennyiség tartozik.
+== Kereslet ==
+Az a termék és szolgáltatásmennyiség, amelyet a fogyasztók adott időpontban, adott piaci feltételek mellett képesek és hajlandók megvásárolni. Keresleten mindig fizetőképes keresletet értünk, vagyis olyan vásárlói szándékot, amely mögött megfelelő pénzösszeg áll.
+== Kínálat ==
+Az a termék- és szolgáltatás mennyiség, amelyet a vállalatok adott időpontban az adott piaci feltételek mellett képesek és hajlandók eladni.
 ==Túlkínálat==
@@ 21. sor: / 26. sor: @@
 A fogyasztói többlet (FT) a keresleti függvény és az ár, mint konstans függvény közé eső terület. Mivel órán a keresleti függvény mindig lineáris függvény, ez egy egyszerű háromszög területszámítása.
-Például az előző Q=400-2p keresleti függvény és p=140 illetve Q=120 egyensúlyi árral és mennyiséggel egy (200-140) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így FT=60*120/2=3600.
+Például az előző Q=400-2p keresleti függvény és p=140 illetve Q=120 egyensúlyi árral és mennyiséggel egy (400-140) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így FT=280*120/2=15600.
 ==Termelői többlet==
+[[File:mikmak_fttt_20190603.png|right|350px]]
 A termelői többlet (TT) az ár és a kínálati függvény közé eső terület. Ez megint egy lineáris és egy konstans függvény által meghatározott háromszög.
 Például az előző Q=p-20 kínálati függvény és p=140, Q=120 adatokkal egy (140-20) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így TT=120*120/2=7200.
@@ 36. sor: / 46. sor: @@
 <math>
-\varepsilon = \frac{\Delta Q \%}{\Delta p \%} = \frac{Q_2 - Q_1}{p_2 - p_1} \cdot \frac{p_1 + p_2}{Q_1 + Q_2}
+\epsilon = \frac{\Delta Q \%}{\Delta p \%} = \frac{Q_2 - Q_1}{p_2 - p_1} \cdot \frac{p_1 + p_2}{Q_1 + Q_2}
-</math>
+</math> - ívrugalmasság
+<math>
+\epsilon_P^Q = \frac{\delta Q}{\delta p} \cdot \frac{p}{Q} = Q'(p) \cdot \frac{p}{Q}
+</math> - pontrugalmasság
-* <0 paradox árhatás, Giffen javak
+* ϵ > 0 paradox árhatás, Giffen javak
-* =0 Tökéletesen rugalmatlan kereslet
+* ϵ = 0 Tökéletesen rugalmatlan kereslet
-* <1 Rugalmatlan kereslet (ár nő, összbevétel nő)
+* |ϵ| < 1 Rugalmatlan kereslet (ár nő, összbevétel nő)
-* =1 Egységnyi rugalmasság (maximális bevétel)
+* |ϵ| = 1 Egységnyi rugalmasság (maximális bevétel)
-* >1 Rugalmas kereslet (ár nő, bevétel csökken)
+* |ϵ| > 1 Rugalmas kereslet (ár nő, bevétel csökken)
 ==Giffen javak==
@@ 53. sor: / 67. sor: @@
 A számítása ugyanúgy működik, mint az árrugalmasságnak, de itt nem önmagához, hanem egy másik termékhez viszonyítjuk.
 Ha pozitív, akkor a két termék helyettesíti egymást. Ha negatív, akkor kiegészíti egymást.
+== Jövedelem ==
+A gazdasági szereplők termelési, illetve fogyasztási döntéseik során a jövedelmet, mint választási lehetőségeiket korlátozó tényezőt veszik számba.
+=== Nomináljövedelem ===
+Egy adott időszakban a gazdasági szereplő által realizált pénzösszeg
+=== Reáljövedelem ===
+Az az árumennyiség, amennyit a gazdasági szereplő a nomináljövedelméből vásárolni tudna.
 ==Jövedelemrugalmasság==
@@ 98. sor: / 121. sor: @@
 ==Jövőérték==
-Jelenlegi pénzünk értéke t idő múlva r kamatláb mellett. <math>FV_t = PV_0 * (1+r)^t</math>
+Jelenlegi pénzünk értéke t idő múlva r kamatláb mellett. <math>FV_t = PV_0 \cdot (1+r)^t</math>
 ==Jelenérték==
-Jövőérték ellentettje: ha t idő múlva kapunk egy fix hozamot, az ennyit érne most. <math>PV_0 = \frac{FV_0}{(1+r)^t}</math>
+Jövőérték ellentettje: ha t idő múlva kapunk egy fix hozamot, az ennyit érne most. <math>PV_0 = \frac{FV_t}{(1+r)^t}</math>
 ==Tökéletes verseny==
@@ 115. sor: / 138. sor: @@
 Egyedül van a piacon, befolyásolni tudja a termék árát.
+== Transzformációs ráta ==
+Azt méri, hogy az egyik termékcsoport mennyiségének egységnyi növelése érdekében a másik termékcsoport hány egységéről kell lemondani. Az egyik termék ily módon elveszített mennyisége egyben a másik termék mennyiségének növelésével járó költsége, vagyis az '''alternatív költség'''.
+== Határelemzés ==
+Az a megközelítés, amikor a gazdasági szereplők mindig egy adott döntéssel együtt járó '''pótlólagos hasznokat''' és '''pótlólagos költségeket''' mérlegelik, és ezeket összehasonlítva döntenek.
+== Termelői (kínálati) rezervációs ár ==
+Az a legalacsonyabb ár, amelyért a termelők hajlandók megtermelni és eladásra felkínálni valamely jószágot.
+== Technikai hatékonyság ==
+Technikailag hatékonyak azok a termelési eljárások, amelyek egyik inputtényezőből sem használnak fel felesleges mennyiséget.
+== Gazdasági hatékonyság ==
+Gazdaságilag hatékony az az eljárás, amelyik az adott kibocsátást a lehető legkisebb költségekkel valósítja meg ill. adott költségszint mellett a legnagyobb kibocsátást biztosítja.
+== Optimális üzemméret ==
+A hosszú távú átlagköltség függvény minimuma. Ennél a termelési mennyiségnél az átlagköltség mind rövid, mind hosszú távon a legkisebb.
+== Származékos kereslet ==
+A termelési tényezők iránti kereslet úgynevezett származékos kereslet, mert a termelési tényezők felhasználásával előállítható termékek iránti kereslet miatt létezik. Ha a mögöttes áruk kereslete nő, a származékos kereslet is nőni fog!
 [[Kategória:Villamosmérnök]]
 [[Kategória:Mérnök informatikus]]