„Mikroökonómia alapfogalmak” változatai közötti eltérés
a Halott sablon eltávolítása |
|||
| (14 közbenső módosítás, amit 9 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}} | {{Vissza|Mikro- és makroökonómia}} | ||
==Keresleti és kínálati függvény== | ==Keresleti és kínálati függvény== | ||
Egy mennyiség (Q, x tengely) – ár (p, y tengely) koordinátarendszerben ábrázolt (általában) lineáris függvény a keresleti és a kínálati függvény is. A keresleti függvény mindig csökkenő, jele D. A kínálati függvény mindig növekvő, jele S. Ha a két függvényt egyszerre ábrázoljuk egy közös koordinátarendszerben, akkor Marshall-keresztről beszélünk. | Egy mennyiség (Q, x tengely) – ár (p, y tengely) koordinátarendszerben ábrázolt (általában) lineáris függvény a keresleti és a kínálati függvény is. A keresleti függvény mindig csökkenő, jele D. A kínálati függvény mindig növekvő, jele S. (Kivétel: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Giffen-javak Griffen javak]) Ha a két függvényt egyszerre ábrázoljuk egy közös koordinátarendszerben, akkor Marshall-keresztről beszélünk. | ||
Például egy termék piaci keresleti függvénye: Q = 400-2p, a kínálati függvénye: Q = p-20. | Például egy termék piaci keresleti függvénye: Q = 400-2p, a kínálati függvénye: Q = p-20. | ||
| 11. sor: | 10. sor: | ||
Például az előző Q=400-2p és Q=p-20 függvényekhez a p=140 egyensúlyi ár és Q=120 egyensúlyi mennyiség tartozik. | Például az előző Q=400-2p és Q=p-20 függvényekhez a p=140 egyensúlyi ár és Q=120 egyensúlyi mennyiség tartozik. | ||
== Kereslet == | |||
Az a termék és szolgáltatásmennyiség, amelyet a fogyasztók adott időpontban, adott piaci feltételek mellett képesek és hajlandók megvásárolni. Keresleten mindig fizetőképes keresletet értünk, vagyis olyan vásárlói szándékot, amely mögött megfelelő pénzösszeg áll. | |||
== Kínálat == | |||
Az a termék- és szolgáltatás mennyiség, amelyet a vállalatok adott időpontban az adott piaci feltételek mellett képesek és hajlandók eladni. | |||
==Túlkínálat== | ==Túlkínálat== | ||
| 21. sor: | 26. sor: | ||
A fogyasztói többlet (FT) a keresleti függvény és az ár, mint konstans függvény közé eső terület. Mivel órán a keresleti függvény mindig lineáris függvény, ez egy egyszerű háromszög területszámítása. | A fogyasztói többlet (FT) a keresleti függvény és az ár, mint konstans függvény közé eső terület. Mivel órán a keresleti függvény mindig lineáris függvény, ez egy egyszerű háromszög területszámítása. | ||
Például az előző Q=400-2p keresleti függvény és p=140 illetve Q=120 egyensúlyi árral és mennyiséggel egy ( | Például az előző Q=400-2p keresleti függvény és p=140 illetve Q=120 egyensúlyi árral és mennyiséggel egy (400-140) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így FT=280*120/2=15600. | ||
==Termelői többlet== | ==Termelői többlet== | ||
[[File:mikmak_fttt_20190603.png|right|350px]] | |||
A termelői többlet (TT) az ár és a kínálati függvény közé eső terület. Ez megint egy lineáris és egy konstans függvény által meghatározott háromszög. | A termelői többlet (TT) az ár és a kínálati függvény közé eső terület. Ez megint egy lineáris és egy konstans függvény által meghatározott háromszög. | ||
Például az előző Q=p-20 kínálati függvény és p=140, Q=120 adatokkal egy (140-20) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így TT=120*120/2=7200. | Például az előző Q=p-20 kínálati függvény és p=140, Q=120 adatokkal egy (140-20) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így TT=120*120/2=7200. | ||
| 30. sor: | 40. sor: | ||
==Holtteherveszteség== | ==Holtteherveszteség== | ||
Az árak minimalizálása, maximalizálása vagy adóztatása esetén jelenik meg. | Az árak minimalizálása, maximalizálása vagy adóztatása esetén jelenik meg. | ||
[[ | [[File:Adozas_hatasa.png]] | ||
==Árrugalmasság== | ==Árrugalmasság== | ||
| 36. sor: | 46. sor: | ||
<math> | <math> | ||
\epsilon = \frac{\Delta Q \%}{\Delta p \%} = \frac{Q_2 - Q_1}{p_2 - p_1} | \epsilon = \frac{\Delta Q \%}{\Delta p \%} = \frac{Q_2 - Q_1}{p_2 - p_1} \cdot \frac{p_1 + p_2}{Q_1 + Q_2} | ||
</math> | </math> - ívrugalmasság | ||
<math> | |||
\epsilon_P^Q = \frac{\delta Q}{\delta p} \cdot \frac{p}{Q} = Q'(p) \cdot \frac{p}{Q} | |||
</math> - pontrugalmasság | |||
* | * ϵ > 0 paradox árhatás, Giffen javak | ||
* =0 Tökéletesen rugalmatlan kereslet | * ϵ = 0 Tökéletesen rugalmatlan kereslet | ||
* <1 Rugalmatlan kereslet (ár nő, összbevétel nő) | * |ϵ| < 1 Rugalmatlan kereslet (ár nő, összbevétel nő) | ||
* =1 Egységnyi rugalmasság (maximális bevétel) | * |ϵ| = 1 Egységnyi rugalmasság (maximális bevétel) | ||
* >1 Rugalmas kereslet (ár nő, bevétel csökken) | * |ϵ| > 1 Rugalmas kereslet (ár nő, bevétel csökken) | ||
==Giffen javak== | ==Giffen javak== | ||
Abban az esetben, ha az árrugalmasság | Abban az esetben, ha az árrugalmasság pozitív, Giffen javakról beszélünk. | ||
Ilyen például a kenyér: ha drágul a kenyér, a szegényebb családok nem engedhetik meg maguknak a drágább ételeket, így kenyérből fognak többet fogyasztani | Ilyen például a kenyér: ha drágul a kenyér, a szegényebb családok nem engedhetik meg maguknak a drágább ételeket, így kenyérből fognak többet fogyasztani | ||
| 53. sor: | 67. sor: | ||
A számítása ugyanúgy működik, mint az árrugalmasságnak, de itt nem önmagához, hanem egy másik termékhez viszonyítjuk. | A számítása ugyanúgy működik, mint az árrugalmasságnak, de itt nem önmagához, hanem egy másik termékhez viszonyítjuk. | ||
Ha pozitív, akkor a két termék helyettesíti egymást. Ha negatív, akkor kiegészíti egymást. | Ha pozitív, akkor a két termék helyettesíti egymást. Ha negatív, akkor kiegészíti egymást. | ||
== Jövedelem == | |||
A gazdasági szereplők termelési, illetve fogyasztási döntéseik során a jövedelmet, mint választási lehetőségeiket korlátozó tényezőt veszik számba. | |||
=== Nomináljövedelem === | |||
Egy adott időszakban a gazdasági szereplő által realizált pénzösszeg | |||
=== Reáljövedelem === | |||
Az az árumennyiség, amennyit a gazdasági szereplő a nomináljövedelméből vásárolni tudna. | |||
==Jövedelemrugalmasság== | ==Jövedelemrugalmasság== | ||
| 98. sor: | 121. sor: | ||
==Jövőérték== | ==Jövőérték== | ||
Jelenlegi pénzünk értéke t idő múlva r kamatláb mellett. <math>FV_t = PV_0 | Jelenlegi pénzünk értéke t idő múlva r kamatláb mellett. <math>FV_t = PV_0 \cdot (1+r)^t</math> | ||
==Jelenérték== | ==Jelenérték== | ||
Jövőérték ellentettje: ha t idő múlva kapunk egy fix hozamot, az ennyit érne most. <math>PV_0 = \frac{ | Jövőérték ellentettje: ha t idő múlva kapunk egy fix hozamot, az ennyit érne most. <math>PV_0 = \frac{FV_t}{(1+r)^t}</math> | ||
==Tökéletes verseny== | ==Tökéletes verseny== | ||
| 115. sor: | 138. sor: | ||
Egyedül van a piacon, befolyásolni tudja a termék árát. | Egyedül van a piacon, befolyásolni tudja a termék árát. | ||
== Transzformációs ráta == | |||
Azt méri, hogy az egyik termékcsoport mennyiségének egységnyi növelése érdekében a másik termékcsoport hány egységéről kell lemondani. Az egyik termék ily módon elveszített mennyisége egyben a másik termék mennyiségének növelésével járó költsége, vagyis az '''alternatív költség'''. | |||
== Határelemzés == | |||
Az a megközelítés, amikor a gazdasági szereplők mindig egy adott döntéssel együtt járó '''pótlólagos hasznokat''' és '''pótlólagos költségeket''' mérlegelik, és ezeket összehasonlítva döntenek. | |||
== Termelői (kínálati) rezervációs ár == | |||
Az a legalacsonyabb ár, amelyért a termelők hajlandók megtermelni és eladásra felkínálni valamely jószágot. | |||
== Technikai hatékonyság == | |||
Technikailag hatékonyak azok a termelési eljárások, amelyek egyik inputtényezőből sem használnak fel felesleges mennyiséget. | |||
== Gazdasági hatékonyság == | |||
Gazdaságilag hatékony az az eljárás, amelyik az adott kibocsátást a lehető legkisebb költségekkel valósítja meg ill. adott költségszint mellett a legnagyobb kibocsátást biztosítja. | |||
== Optimális üzemméret == | |||
A hosszú távú átlagköltség függvény minimuma. Ennél a termelési mennyiségnél az átlagköltség mind rövid, mind hosszú távon a legkisebb. | |||
== Származékos kereslet == | |||
A termelési tényezők iránti kereslet úgynevezett származékos kereslet, mert a termelési tényezők felhasználásával előállítható termékek iránti kereslet miatt létezik. Ha a mögöttes áruk kereslete nő, a származékos kereslet is nőni fog! | |||
[[Kategória:Villamosmérnök]] | [[Kategória:Villamosmérnök]] | ||
[[Kategória:Mérnök informatikus]] | [[Kategória:Mérnök informatikus]] | ||