„Elektronika” változatai közötti eltérés
Lt (vitalap | szerkesztései) |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
(43 közbenső módosítás, amit 16 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Elektronika}} | {{Tantárgy | ||
|nev=Elektronika | |||
|tárgykód=VIEEA307 | |||
|szak=info | |||
|kredit=4 | |||
|felev=5 | |||
|kereszt=nincs | |||
|tanszék=EET | |||
|kiszh=3 db | |||
|nagyzh=2 db | |||
|vizsga=nincs | |||
|hf=nincs | |||
|levlista=elektro{{kukac}}sch.bme.hu | |||
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEA307 | |||
|targyhonlap=http://edu.eet.bme.hu/course/view.php?id=79 | |||
}} | |||
==Követelmények== | |||
===Előtanulmányi rend=== | |||
A tárgy legkorábban a [[Fizika II.|Fizika 2i]] tárggyal vehető fel együtt. | |||
= | ===A szorgalmi időszakban=== | ||
*Az min. elégséges '''félévvégi jegy''' megszerzésének feltételei: | |||
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. | |||
**Az '''összes begyűjthető pont 40%-ának elérése''' a következő számonkérésekből: | |||
***'''KisZH-k''': 3 db van, egyenként 10 pontért, ezek közül a 2 legjobbat veszik figyelembe. Így összesen max. 20 pont szerezhető. | |||
***'''NagyZH-k''': 2 db van, az egyik 30, a másik 50 pontért. | |||
*'''Pótlási lehetőségek:''' | |||
**Egy gyakorlat pótolható a pótlási héten. | |||
**A kisZH-k nem pótolhatók. | |||
**Mind a két zh pótolható/javítható, pótpót nincs | |||
A | === A vizsgaidőszakban === | ||
*'''Vizsga:''' nincs. | |||
= Segédanyagok = | ===Félévvégi jegy=== | ||
*A számonkérések összpontszáma adja ki a jegyet. | |||
*Ponthatárok: | |||
:{| class="wikitable" align="center" | |||
!Pont!!Jegy | |||
|- | |||
| 0 - 39 || 1 | |||
|- | |||
|40 - 54 || 2 | |||
|- | |||
|55 - 69 || 3 | |||
|- | |||
|70 - 84 || 4 | |||
|- | |||
|85 - 100|| 5 | |||
|} | |||
== Segédanyagok == | |||
Moodle-ön levő diákból érdemes felkészülni, mert könnyen érthető és jó. | Moodle-ön levő diákból érdemes felkészülni, mert könnyen érthető és jó. | ||
[[Média:Elektro_segedlet_2012_diak.pdf| 2012-es diák]] | * [[Média:Elektro_segedlet_2012_diak.pdf| 2012-es diák]] | ||
ZH kidolgozások: | |||
* [[Média:Elektro_segedlet_2014_zh2_kidolgozas_v9.pdf| 2014-es második zh kidolgozás]] | |||
* [[Média:Elektro_segedlet_2011_zh1_kidolgozasv5.pdf| 2011-es első zh kidolgozás]] | |||
* [[Média:Elektro segedlet 2011 zh2 kidolgozas v6.pdf| 2011-es második zh kidolgozás]] | |||
* [[Média:Elektro kerdes kidolgozas 2010 8db.pdf| 2010-es kérdéskidolgozás a 2. zh-hoz]] (8 db) | |||
Régi elméleti összefoglalók: | |||
[[Média: | * [[Média:Elektro elmeleti osszefoglalo 2007 hosszu.pdf| 2007-es elméleti összefoglaló]] (a kelleténél részletesebb) | ||
* [[Média:Elektro osszefoglalo 2006 rovid.pdf| 2006-os rövid elméleti összefoglal.]] | |||
= KisZH-k, beugrók = | == KisZH-k, beugrók == | ||
===2013-14 őszi félév=== | |||
*A 2., 3. és 4. gyakorlaton van kisZH, mindegyik 10 pontos. Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni. | |||
*A kisZH-k témái: | |||
'''1. kisZH''' | |||
#A bipoláris tranzisztor rajzjele, az egyes kivezetések neve. (npn és pnp egyaránt) | |||
#Az npn bipoláris tranzisztor felépítése. | |||
#A bipoláris tranzisztor üzemállapotai. | |||
#A földelt bázisú áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke. | |||
#A földelt emitteres áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke. | |||
#A földelt emitteres bemeneti és kimeneti karakterisztika. | |||
#Bipoláris tranzisztor kételemes, földelt emitteres kisjelű helyettesítő képe. | |||
#Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása normál aktív üzemmódban. | |||
#Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása telítéses üzemmódban. | |||
#Az emitterkövető kapcsolási rajza | |||
'''2. kisZH''' | |||
#Az ideális műveleti erősítő főbb tulajdonságai. | |||
#Műveleti erősítő negatív visszacsatolása. | |||
#Fázist nem fordító alapkapcsolás. | |||
#Fázisfordító alapkapcsolás. | |||
#Feszültségkövető. | |||
#Összeadó erősítő. | |||
#Kivonó erősítő. | |||
#Integrátor. | |||
#Valós műveleti erősítők paraméterei, offszet, kivezérelhetőség, slew-rate. | |||
#Differenciális és közös módusú vezérlés, CMRR. | |||
'''3. kisZH''' | |||
#MOS tranzisztor rajzjele és az egyes kivezetések neve. (nMOS, pMOS) | |||
#MOS tranzisztor kimeneti és transzfer karakterisztikája. | |||
#A MOS tranzisztor telítéses karakterisztika egyenlete. | |||
#Inverter transzfer karakterisztikája, főbb tulajdonságai (zavarvédettség, komparálási feszültség, logikai szint tartományok. | |||
#CMOS inverter kapcsolási rajza. | |||
#CMOS inverter transzfer karakterisztikája. | |||
#CMOS inverter statikus és dinamikus fogyasztása. | |||
#CMOS logikai alapkapuk. | |||
#CMOS komplex kapuk kialakítása, méretezése. | |||
#CMOS transzfer kapu. | |||
{{Rejtett | |||
|mutatott='''Korábbi félévekben''' | |||
|szöveg= | |||
2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos. | 2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos. | ||
Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni. | |||
Minta kisZH-k: | |||
'''1. kisZH''' | |||
1. Dióda rajzjele, anód és katód feltüntetésével | |||
2. Földelt emitteres tranzisztor bemeneti karakterisztikája (másik | |||
csoportnak kimeneti karakterisztikája) a tengelyek jelölésével | |||
3. Földelt emitteres tranzisztor szaturációs kollektor feszültségének | |||
(Uces) nagyságrendje (karikázni): 1 mV, 100 mV, 1 kV / másik | |||
csoportnak a B/Bn/béta nagyságrendje | |||
4. Volt egy egyszerű kapcsolás Vcc - R - LED - gnd, meg volt adva | |||
mind, ebből a LED áramát kellett meghatározni. | |||
5. Ellenállások soros kapcsolásából egyik ellenálláson eső feszültség | |||
számítása: Vcc - R1 - R2 - gnd, meg volt adva mind, ebből kellett U1 | |||
1. dióda, tranzisztor rajzolása volt. | |||
2. hullámforma és mi lesz belőle egyutas/kétutas irányítás után. | |||
3. egy alap diódás feladat | |||
4. 2 ellenállás párhuzamosan/sorosan kötve és milyen arányban folyik az áram rajtuk vagy eredő stb. | |||
5. 3 közül választós: a dióda letörési feszültsége | |||
'''2. kisZH''' | |||
1. CMOS NOR vagy NAND kapu kapcsolasi rajz | |||
2. Töltéspumpálás számolás | |||
3. Órajel fele eseten hogyan véltozik a teljesítmény | |||
4. mennyi idő alatt töltődik fel 3,3V-ra a kondi, ha a C 10 pikofarad, I 10 mikroamper. | |||
5. Mit jelent az, hogy rail-to-rail? | |||
1. Hány pMOS kell egy A+B*C logikai függvény megvalósításához? | |||
2. Mit kell írni ide a transzfer-kapuk két oldalára, hogy D-FFet kapjunk? Hol a kimenete? | |||
3. Valósítsd meg azt a logikai függvényt, hogy A+B*C! | |||
4. ? | |||
5. ? | |||
'''3. kisZH''' | |||
1. Egy 12 bites D/A átalakító referencia feszültsége 4V. Mekkora lesz a kimenet | |||
feszültsége, ha a D/A regiszterében 0x0a00 érték van? | |||
1. Egy 12 bites A/D átalakító referencia feszültsége 4,096V. Mekkora a bemenet feszültsége, ha az A/D regiszterében 0x2000 érték van? | |||
}} | |||
= 1. ZH = | == 1. ZH == | ||
Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (10 pont) -- 60 perc | Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (10 pont) -- 60 perc | ||
* 2011 | * 2011 | ||
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2011_ab.pdf|2011 | ** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2011_ab.pdf|2011]] ZH1 megoldás nélkül | ||
* 2012 | |||
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2012_ab.pdf|2012]] ZH1 megoldás nélkül | |||
* 2013 | |||
** A,B csoport - [[:Media:Elektro_zh1_20131015.pdf|2013.10.15]] ZH1 megoldás nélkül | |||
*2014 | |||
** A,B csoport - [[:Media:Elektro_zh1_20141014.pdf|2014.10.14]] ZH1 | |||
= 2. ZH = | == 2. ZH == | ||
Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (30 pont) -- 90 perc | Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (30 pont) -- 90 perc | ||
* 2010 | |||
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2010_ab.pdf| 2010]] ZH2 megoldás nélkül | |||
* 2011 | * 2011 | ||
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2011_ab.pdf|2011 | ** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2011_ab.pdf| 2011]] ZH2 megoldás nélkül | ||
* 2012 | * 2012 | ||
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2012_ab.pdf|2012 | ** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2012_ab.pdf| 2012]] ZH2 megoldás nélkül | ||
* 2013 | |||
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_20131126_ab.pdf| 2013.11.26]] ZH2 megoldás nélkül | |||
= Tippek = | == Tippek == | ||
ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni. | '''Tippek a gyakorlatokhoz:''' | ||
* Ne illetődj meg ha gyak közben újra kell indítani a gépet, ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni. | |||
59. sor: | 235. sor: | ||
* A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide. | * A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide. | ||
* És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie. | * És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie. | ||
* Ha halálfejes hibát vétesz (Ohm törvénye, dióda rajzjele, stb.) 0 pontot kapsz a ZH-ra. Ezeket véletlenül se rontsd el! | |||
= | == Kedvcsináló == | ||
= | |||
Kis odafigyeléssel a tárgy könnyen teljesíthető négyesre-ötösre. | *Kis odafigyeléssel a tárgy könnyen teljesíthető négyesre-ötösre. | ||
*A fenti becsapós. A kettes eléréséhez is jól fel kell készülni. (2014) | |||
*[[Elektronika - Kedvcsináló|Régebbi kedvcsináló]] |
A lap jelenlegi, 2024. május 28., 12:18-kori változata
Követelmények
Előtanulmányi rend
A tárgy legkorábban a Fizika 2i tárggyal vehető fel együtt.
A szorgalmi időszakban
- Az min. elégséges félévvégi jegy megszerzésének feltételei:
- A gyakorlatok legalább 70%-án való részvétel.
- Az összes begyűjthető pont 40%-ának elérése a következő számonkérésekből:
- KisZH-k: 3 db van, egyenként 10 pontért, ezek közül a 2 legjobbat veszik figyelembe. Így összesen max. 20 pont szerezhető.
- NagyZH-k: 2 db van, az egyik 30, a másik 50 pontért.
- Pótlási lehetőségek:
- Egy gyakorlat pótolható a pótlási héten.
- A kisZH-k nem pótolhatók.
- Mind a két zh pótolható/javítható, pótpót nincs
A vizsgaidőszakban
- Vizsga: nincs.
Félévvégi jegy
- A számonkérések összpontszáma adja ki a jegyet.
- Ponthatárok:
Pont Jegy 0 - 39 1 40 - 54 2 55 - 69 3 70 - 84 4 85 - 100 5
Segédanyagok
Moodle-ön levő diákból érdemes felkészülni, mert könnyen érthető és jó.
ZH kidolgozások:
- 2014-es második zh kidolgozás
- 2011-es első zh kidolgozás
- 2011-es második zh kidolgozás
- 2010-es kérdéskidolgozás a 2. zh-hoz (8 db)
Régi elméleti összefoglalók:
- 2007-es elméleti összefoglaló (a kelleténél részletesebb)
- 2006-os rövid elméleti összefoglal.
KisZH-k, beugrók
2013-14 őszi félév
- A 2., 3. és 4. gyakorlaton van kisZH, mindegyik 10 pontos. Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.
- A kisZH-k témái:
1. kisZH
- A bipoláris tranzisztor rajzjele, az egyes kivezetések neve. (npn és pnp egyaránt)
- Az npn bipoláris tranzisztor felépítése.
- A bipoláris tranzisztor üzemállapotai.
- A földelt bázisú áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.
- A földelt emitteres áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.
- A földelt emitteres bemeneti és kimeneti karakterisztika.
- Bipoláris tranzisztor kételemes, földelt emitteres kisjelű helyettesítő képe.
- Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása normál aktív üzemmódban.
- Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása telítéses üzemmódban.
- Az emitterkövető kapcsolási rajza
2. kisZH
- Az ideális műveleti erősítő főbb tulajdonságai.
- Műveleti erősítő negatív visszacsatolása.
- Fázist nem fordító alapkapcsolás.
- Fázisfordító alapkapcsolás.
- Feszültségkövető.
- Összeadó erősítő.
- Kivonó erősítő.
- Integrátor.
- Valós műveleti erősítők paraméterei, offszet, kivezérelhetőség, slew-rate.
- Differenciális és közös módusú vezérlés, CMRR.
3. kisZH
- MOS tranzisztor rajzjele és az egyes kivezetések neve. (nMOS, pMOS)
- MOS tranzisztor kimeneti és transzfer karakterisztikája.
- A MOS tranzisztor telítéses karakterisztika egyenlete.
- Inverter transzfer karakterisztikája, főbb tulajdonságai (zavarvédettség, komparálási feszültség, logikai szint tartományok.
- CMOS inverter kapcsolási rajza.
- CMOS inverter transzfer karakterisztikája.
- CMOS inverter statikus és dinamikus fogyasztása.
- CMOS logikai alapkapuk.
- CMOS komplex kapuk kialakítása, méretezése.
- CMOS transzfer kapu.
2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos. Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.
Minta kisZH-k:
1. kisZH
1. Dióda rajzjele, anód és katód feltüntetésével
2. Földelt emitteres tranzisztor bemeneti karakterisztikája (másik csoportnak kimeneti karakterisztikája) a tengelyek jelölésével
3. Földelt emitteres tranzisztor szaturációs kollektor feszültségének (Uces) nagyságrendje (karikázni): 1 mV, 100 mV, 1 kV / másik csoportnak a B/Bn/béta nagyságrendje
4. Volt egy egyszerű kapcsolás Vcc - R - LED - gnd, meg volt adva mind, ebből a LED áramát kellett meghatározni.
5. Ellenállások soros kapcsolásából egyik ellenálláson eső feszültség számítása: Vcc - R1 - R2 - gnd, meg volt adva mind, ebből kellett U1
1. dióda, tranzisztor rajzolása volt.
2. hullámforma és mi lesz belőle egyutas/kétutas irányítás után.
3. egy alap diódás feladat
4. 2 ellenállás párhuzamosan/sorosan kötve és milyen arányban folyik az áram rajtuk vagy eredő stb.
5. 3 közül választós: a dióda letörési feszültsége
2. kisZH
1. CMOS NOR vagy NAND kapu kapcsolasi rajz
2. Töltéspumpálás számolás
3. Órajel fele eseten hogyan véltozik a teljesítmény
4. mennyi idő alatt töltődik fel 3,3V-ra a kondi, ha a C 10 pikofarad, I 10 mikroamper.
5. Mit jelent az, hogy rail-to-rail?
1. Hány pMOS kell egy A+B*C logikai függvény megvalósításához?
2. Mit kell írni ide a transzfer-kapuk két oldalára, hogy D-FFet kapjunk? Hol a kimenete?
3. Valósítsd meg azt a logikai függvényt, hogy A+B*C!
4. ? 5. ?
3. kisZH
1. Egy 12 bites D/A átalakító referencia feszültsége 4V. Mekkora lesz a kimenet
feszültsége, ha a D/A regiszterében 0x0a00 érték van?
1. ZH
Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (10 pont) -- 60 perc
- 2011
- A,B csoport - 2011 ZH1 megoldás nélkül
- 2012
- A,B csoport - 2012 ZH1 megoldás nélkül
- 2013
- A,B csoport - 2013.10.15 ZH1 megoldás nélkül
- 2014
- A,B csoport - 2014.10.14 ZH1
2. ZH
Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (30 pont) -- 90 perc
- 2010
- A,B csoport - 2010 ZH2 megoldás nélkül
- 2011
- A,B csoport - 2011 ZH2 megoldás nélkül
- 2012
- A,B csoport - 2012 ZH2 megoldás nélkül
- 2013
- A,B csoport - 2013.11.26 ZH2 megoldás nélkül
Tippek
Tippek a gyakorlatokhoz:
- Ne illetődj meg ha gyak közben újra kell indítani a gépet, ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni.
Tippek feladatokhoz:
- Ohm-törvényt, Kirchoff törvényeket (másnéven hurok ill. csomóponti törvényeket) illik ismerni, nélkülük "elég" nehéz boldogulni. Érdemes minél több hurokra felírni huroktörvényt, előbb-utóbb lesz annyi egyenleted (persze az alapképletekkel együtt) ahány ismeretlened...:)
- A diódán mindig feszültség esik (néha mást adnak meg -re, akkor az) nyitóirányban, záróirányban pedig szakadásként viselkedik, azaz kb. olyan, mintha el lenne vágva a vezeték.
- Zener diódás feladatoknál a dióda mindig záróirányba van előfeszítve, ott a letörési feszültség esik a diódán, de amikor a diódán eső feszültséget kérdezik, mindig hozzá kell számolni a differenciális ellenállásán eső feszültséget. (ehhez általában meg van adva a diff. ellenállása, az áramot meg általában ki lehet számolni a másik ellenállás segítségével, ezek után ), tehát mondjuk egy letörési feszültségű Zener diódán ilyen esik (kb.).
- A drain a pozitívabb feszültségű, a source a negatívabb. És az általunk vett egyszerű esetekben az áramkörökben a föld a legnegatívabb, a táp a legpozitívabb.
- A bipoláris tranzisztorra: és , ezekből kell kiindulni normál aktív állapotban (áltálában -t adják meg vagy egyszerűen ki lehet számolni, -t pedig mindig megadják), és miután megvan és így a kollektor és emitter ellenállásokon eső feszültséget egy Ohm-törvény alkalmazással meghatározhatjuk.
- MOS tranzisztorokról annyit érdemes tudni, hogy Isource=Idrain, azaz tulajdonképpen csak "egyféle" árama van. Az Igate mindig 0. Az képletből általában egyetlen dolog hiányzik.
- JFET-re: , ebből szintén általában csak 1 dolog hiányzik.
- A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide.
- És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie.
- Ha halálfejes hibát vétesz (Ohm törvénye, dióda rajzjele, stb.) 0 pontot kapsz a ZH-ra. Ezeket véletlenül se rontsd el!
Kedvcsináló
- Kis odafigyeléssel a tárgy könnyen teljesíthető négyesre-ötösre.
- A fenti becsapós. A kettes eléréséhez is jól fel kell készülni. (2014)
- Régebbi kedvcsináló