„Távközlő hálózatok és szolgáltatások” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|TavkHalo}} __TOC__ ==A tárgyról== * Kedvcsináló * Ajánlott rövidítés: thsz * [http://info2.s…”
 
a már csak archív lap
 
(55 közbenső módosítás, amit 19 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{GlobalTemplate|Infoalap|TavkHalo}}
{{Tantárgy
|nev=Távközlő hálózatok <br /> és szolgáltatások
|tárgykód=VITMA310
|szak=info
|kredit=4
|felev=5
|kereszt=nincs
|tanszék=TMIT
|labor=2 db (opcionális)
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=tavhalok{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA310
|targyhonlap=http://w3.tmit.bme.hu/thsz/
}}


__TOC__
== Követelmények ==
===Előtanulmányi rend===
[[Számítógép-hálózatok]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.


==A tárgyról==
===Szorgalmi időszakban===
* [[TavkKedvcsinalo|Kedvcsináló]]
*A félév során előadások ill. 2 db laborgyakorlat lesz, a részvétel opcionális. A laborok elején beugró van, a végén jegyzőkönyvet kell leadni, a laborra kapott jegy ezek együttes értékelésével alakul ki. Érdemes megcsinálni őket, ugyanis beleszámítanak a félévvégi jegybe.
* [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: thsz
*Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:
* [http://info2.sch.bme.hu/document.php?doc_id=72 tárgy lapja az infosite-on]
**A '''ZH''' sikeres (min. 45%) megírása. 100 pontos.
* [http://w3.tmit.bme.hu/thsz/ tanszéki oldal]
*'''Megajánlott jegy:''' van, 85 pont feletti ZH-t kell írni a megajánlott ötösért. Pót(pót)ZH-n már nem lehet megajánlott jegyet szerezni.
* *Mottó*:
*'''Pótlási lehetőségek:'''
<br /> -BORSCHT!
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
<br /> -Hogy mi?
**A laboralkalmak nem pótolhatók.
<br /> -BORSCHT!
*'''Elővizsga:''' van.
<br /> -Egészségedre!


==Miből érdemes tanulni?==
===Vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli. 95 pont szerezhető rajta.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.
**A négyes ZH-t írók +2, az ötös ZH-t írók +3 pontot kapnak a vizsgadolgozatukra. (A pótZH-kon már nincs mód a pluszpontok megszerzésére).
===Félévvégi jegy===
*A ZH eredménye a pluszpontokon kívül nem számít bele a félévvégi jegybe, a félév során tartott 2 laboré viszont igen, 5 pontnyi súllyal. A maradék 95 pontot a vizsgaeredmény adja.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!Pont !!Jegy
|-
| 0 - 44 || 1
|-
|45 - 54 || 2
|-
|55 - 64 || 3
|-
|65 - 74 || 4
|-
|75 - 100|| 5
|}


* A diákból. Ez egy olyan tárgy, ahol az anyag nagy részét jól meg lehet érteni a diákból, legfeljebb egy-két dolognak kell utánanézni.
== Segédanyagok ==
* Ha valamit a diákból nem értesz használd az angol wikipédiát. Egyrészt ott is jól le vannak írva a dolgok, másrészt a keresője felismeri a rövidítéseket is.
* Adamis Gusztáv: ''Kapcsolás- és jelzéstechnika'', BME jegyzet 55081, 2007 (Krisztián szerint lefedi az anyag kb. 50%-át). A könyv friss és elfogyott az összes példány, és a kiadó csak annyit rendel után, amennyire szükség van. Ha megvennéd a könyvet jelezd itt, a [[ThUjAdamisKonyv|lista]] megy a kiadónak.
* Kommunikációs protokollok ([http://kiado.bme.hu/bolt.html Műegyetem kiadó]) - Adamis Gusztáv <br>
* Optikai biblia angolul [http://www.mht.bme.hu/~udvary/anyagok/Agarwal.pdf itt]
[http://ak.haszprus.hu/index.php?p=hirdetesek&orderby=k_cim#Kommunik%E1ci%F3sprotokollok http://ak.haszprus.hu/ak468.gif]


==Előadásanyag==
Tárgyhonlapon elérhető diákból érdemes tanulni, kb. benne van minden.


* [[TavkHaloMiVoltAzOran|Mi volt az órán?]]
Ha valamit a diákból nem értesz használd az angol wikipédiát. Egyrészt ott is jól le vannak írva a dolgok, másrészt a keresője felismeri a rövidítéseket is.
* [[TavkHaloSegedAnyag|Az előadásokon elhangzottakhoz kapcsolódó szakirodalom]]
* [[THSzTopologiak|Hálózati topológiák és jellemzőik]]
* [[THSzNano|Nanotechnika, nanoelektronika]]
* [[TavkHaloSzabadUtKereses|Szabadút-keresés]]
* [[TavkHaloBlokkolasmentesKapcs|Blokkolásmentes kapcsolás számítása]]
* [[THSDL|Specification and Description Language (SDL)]]
* [[TavkHaloKeresztAnyag|TH# órajegyzet]]
* [[TavHaloRoviditesek|TH rövidítések]]
* [[THOsszefoglalo|TH összefoglaló]]
* [[THSzBORSCHT|Mit kérnek, amikor a BORSCHT-ot kérdezik?]]


==Laborok==
A tárgyhonlapon hirdetett segédanyagok is hasznosak, de nem feltétlenül szükségesek.


* Első labor: [[TTMER36|TTMER36 - Gyakorlatok digitális kapcsolóközponton]]
* Második labor: [[TTMER37|TTMER37 - Jelátvitel hozzáférési hálózaton]]
* [http://alpha.tmit.bme.hu/meresek/ Segédletek]


* Laborok weboldala 2010-től: [[http://w3.tmit.bme.hu/thsz/labor.html]]
További segédletek:


==ZH==
* [https://docs.google.com/document/d/1uFR3n2eH8b3PMJnU4BEJ_p4m0n_qW8ocIRq6lk7wabY/edit 2012-2013/1 évfolyamkidolgozás]


* [[TavkHaloZh20091116|ZH, 2009.11.16.]]
* [[Média:Tavhalok_jegyzet_2014_teljes.docx| Kb. 40 oldalas összefoglaló jegyzet a 2013/14 őszi féléves diák és órák alapján.]] Szerintem egész jó összefoglaló, de mivel egyedül készítettem, biztos vannak apróbb hiányosságai, és tartalmaz hibákat (főleg a ZH utáni rész). Ezek javítását rátok bízom.
* [[TavkHaloZh20071119|ZH, 2007.11.19.]]
* [[TavkHaloZh20071201|PótZH, 2007.12.01.]]
* [[TavkHaloZh20060424|ZH, 2006.04.24.]]
* [[TavkHaloZh20060512|PótZH, 2006.05.12.]]
* [http://info.sch.bme.hu/document.php?doc_id=72#zh További ZH-k az Info Site-on], másoljátok ide


==Vizsga==
* [[Média:Tavhalok_jegyzet_2010_kivonatolt_teljes.pdf| 2010-es kivonatolt jegyzet]]


Szükségetek lesz sok A4-es lapra. Majdnem minden feladatot külön lapra kell írni.
* [[Média:Tavhalok_segedlet_STS-TST_balamber_david.pdf| STS-TST kapcsolók működéséről szóló diasor]] Jól magyaráz, csak hiányos az ábra, amiért nincsenek belerajzolva maguk a kapcsolók, amik nélkül viszont nem fogadják el ZH/vizsgán a rajzot!


UPDATE: 2009 ősszel csak a kiosztott lapokra lehetett írni ZH-n és vizsgán is.
*[[Media:thsz_jegyzet_STS kapcsolo feladatok.pdf | STS]][[Media:thsz_jegyzet_TST kapcsolo feladatok.pdf | TST]][[Media:thsz_jegyzet_SSS kapcsolo feladatok.pdf | SSS]] Kapcsolómezőkből feladatok/megoldások.


* [[TavkHaloVizsga20050614|Vizsga 2005. 06. 14.]]
* [[Média:Thsz diak 2013 zhra.pdf| 2013-as diák a zh-ra]]
* [[TavkHaloVizsga20060525|Vizsga 2006. 05. 25.]]
* [[TavkHaloVizsga20070108|Vizsga 2007. 01. 08.]]
* [[TavkHaloVizsga20070524|Vizsga 2007. 05. 24.]] (emlékezetből, egyelőre megoldás nélkül)
* [[TavkHaloVizsga20070608|Vizsga 2007. 06. 08.]] C, egyelőre megoldás nélkül)
* [[THSzVizsga20071217|Vizsga 2007. 12. 17.]] (emlékezetből)
* [[THSzVizsga20080107|Vizsga 2008. 01. 07.]]
* [[THSzVizsga20080118|Vizsga 2008. 01. 18.]]
* [[THSzVizsga20090108|Vizsga 2009. 01. 08.]]
* [[THSzVizsga20090116|Vizsga 2009. 01. 16.]]


* [http://info.sch.bme.hu/document.php?doc_id=72#vizsga További vizsgák az Info Site-on], másoljátok ide
* [[Média:Thsz_Diak_merged_vizsgara_full.pdf| 2013-as diák vizsgára (a fentiek + az ZH után leadottak)]]


-- [[NeoXon|NeoXon]] - 2005.12.16.
* [[Média:thsz_diakegybenvizsgara_2014.pdf | 2014-es diák egyben vizsgára]]
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2007.06.26.
-- [[KovacsTamas|kovi]] - 2006.01.12.
-- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2006.05.24.
-- [[DezsiJanos|Jani]] - 2008.09.14.
-- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.01.09.


==ZV==
* [[THSZ_rövidítések|rövidítések jelentése angolul (ZH-ra)]]


* 2009-es tételsor kidolgozás alatt -- [[GalDenny|Denny]] - 2009.05.29.
== Labor ==
* {{InLineFileLink|Infoalap|TavkHalo|optikai.doc|optikai.doc}}: A 2009-es ZV optikai hálózatok témaköréhez készült vázlat
* {{InLineFileLink|Infoalap|TavkHalo|tst_sts.jpg|tst_sts.jpg}}: TST es STS kapcsolok blokkolasa: <br />


===Vélemények, tanácsok===
Kettő darab van félév közben. Mindkettőre külön kell időpontot foglalni, cserébe két előadás elmarad.


A TH volt az egyik kedvenc tárgyam anno (már hallom is a masszív fújolást :) ), úgyhogy viszonylag magától értetődő választás volt. Zv-n nyeltem egy nagyot, amikor Krisztián azt mondta, hogy "nem lesz nagyon könnyű, fair lesz", akkor meg egy még nagyobbat, amikor láttam, hogy a 100 pont felét az SDH-ról feltett kérdésekre adják. Azért a vizsga írása közben rájöttem, hogy Krisztián nagyjából igazat mondott. :) Szerintem itt még nagyobb igazság az a "mottó", amit a tárgy oktatói a sima vizsgákon mindig hangoztatnak: leginkább érteni kell a TH-t, és csak kisebb részben bemagolni. (Emlékeim szerint három számadatra volt szükség az egész zv-n: SDH keretidő, STM-1 adatsebesség, hányszorozódnak az adatsebességek a különböző STM szinteken. A többi már csak ezek logikus gondolkodással történő felhasználásán múlott.) Az osztályzatok eloszlása szerintem elég baráti lett: 92 jeles, 34 jó, 15 közepes, 11 elégséges, 4 elégtelen. Ja igen, itt 70 ponttól van meg az ötös, 100-as maximum mellett (rémlik, mintha sima vizsgán is hasonló rendszer lett volna, de ebben nem vagyok biztos). Pár tipp a zv-hez:
Érdemes elmenni, mert egyrészt lehet látni élőben, működés közben a berendezéseket, másrészt az ott szerzett pontok beleszámítanak a végső jegybe.
* Figyeljétek mindig a TH(Sz) honlap záróvizsgás részét! Az oktatók ott teszik közzé a zv-vel kapcsolatos fontos megjegyzéseket, változásokat, tematikát stb.
* A tematikát jól nézzétek meg, és csak azt tanuljátok meg, ami abban benne van! Vizsgára például még kellett a CATV, az ATM, az MPLS meg a VOIP, de zv-re _egyik sem_! Ha valamiről nem világos, hogy kell-e, akkor menjetek el a konzultációra, és ott majd megmondják a frankót.
* Egyetlen témakört mindenképpen tudjatok oda-vissza: a kapcsolómezőket (meg esetleg az egyéb kapcsolástechnikai cuccokat, pl. 2-4 huzalos átalakítás). Tapasztalataim szerint ez az oktatók toronymagasan kedvenc témaköre, és a zv-nek ez volt a másik fele.
* A gerinchálózatos fóliák szerény véleményem szerint önmagukban továbbra is teljességgel használhatatlanok, de együtt nézegetve őket a fentebb csatolt doksival (optikai hálós rész) és a TH honlapról linkelt HTE Online könyvvel (PDH, SDH) jól megtanulható a bennük foglalt anyag.


[[FoldesAdam|Földä]] - 2009.06.07.
Beugrós a móka, de a mérések weblapján elérhető minden szükséges infó a teljesítéséhez:


* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ1| 1.mérés: Gyakorlatok digitális kapcsolóközponton]


[[Category:Infoalap]]
* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ2| 2.mérés: Jelátvitel hozzáférési hálózaton]
 
* [https://ib213.tmit.bme.hu| Laborokra jelentkezés]
 
== ZH ==
 
Elméleti kifejtős kérdések, gyakran ábra rajzolással. Van pár számítós feladat is.
 
A pontozásban a későbbi anyagrészek nagyobb súllyal szerepelnek.
 
Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):
 
* [[THSZ_Zh_20091116|ZH, 2009.11.16.]]
* [[THSZ_Zh_20071119|ZH, 2007.11.19.]]
* [[THSZ_Zh_20071201|PótZH, 2007.12.01.]]
* [[THSZ_Zh_20060424|ZH, 2006.04.24.]]
* [[THSZ_Zh_20060512|PótZH, 2006.05.12.]]
 
== Vizsga ==
 
A ZH-hoz hasonló felépítésű. Több ábrát is szoktak kérni.
 
Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):
* [[THSZ 2016.01.07. vizsga feladatai]]
* [[THSZ 2014.12.18. vizsga feladatai]]
* [[THSZ 2014.01.06. vizsga feladatai]]
* [[THSZ 2013.12.18. elővizsga feladatai]]
* [[THSZ Vizsga_20090116|Vizsga 2009. 01. 16.]]
* [[THSZ Vizsga_20090108|Vizsga 2009. 01. 08.]]
* [[THSZ Vizsga_20080118|Vizsga 2008. 01. 18.]]
* [[THSZ Vizsga_20080107|Vizsga 2008. 01. 07.]]
* [[THSZ Vizsga_20071217|Vizsga 2007. 12. 17.]]
 
== Tippek ==
 
Érdemes bejárni. A diákból ugyan jól meg lehet tanulni az anyagot, de ahogy az oktatók is sulykolják, fontos, hogy megértsd az anyagot (azontúl, hogy persze a kismillió rövidítést fújd). Zh-ra, vizsgára érdemes átnézni a képeket, ábrákat. Előszeretettel kérdeznek rá ezekre is. A "csak vizsgára" jelölésű részeket értelemszerűen zh-n sem kérik számon.
 
== Kedvcsináló ==
 
A tárgy hasonlít a [[Számítógép-hálózatok]] című tárgyra, akinek az tetszett, ez is tetszeni fog. ;)

A lap jelenlegi, 2024. május 26., 22:19-kori változata

Távközlő hálózatok
és szolgáltatások
Tárgykód
VITMA310
Általános infók
Szak
info
Kredit
4
Ajánlott félév
5
Keresztfélév
nincs
Tanszék
TMIT
Követelmények
Labor
2 db (opcionális)
KisZH
nincs
NagyZH
1 db
Házi feladat
nincs
Vizsga
írásbeli
Elérhetőségek
Levlista
tavhalok@sch.bme.hu

Követelmények

Előtanulmányi rend

Számítógép-hálózatok tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.

Szorgalmi időszakban

  • A félév során előadások ill. 2 db laborgyakorlat lesz, a részvétel opcionális. A laborok elején beugró van, a végén jegyzőkönyvet kell leadni, a laborra kapott jegy ezek együttes értékelésével alakul ki. Érdemes megcsinálni őket, ugyanis beleszámítanak a félévvégi jegybe.
  • Az aláírás megszerzésének feltétele:
    • A ZH sikeres (min. 45%) megírása. 100 pontos.
  • Megajánlott jegy: van, 85 pont feletti ZH-t kell írni a megajánlott ötösért. Pót(pót)ZH-n már nem lehet megajánlott jegyet szerezni.
  • Pótlási lehetőségek:
    • A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
    • A laboralkalmak nem pótolhatók.
  • Elővizsga: van.

Vizsgaidőszakban

  • Vizsga: írásbeli. 95 pont szerezhető rajta.
    • Előfeltétele: az aláírás megléte.
    • A négyes ZH-t írók +2, az ötös ZH-t írók +3 pontot kapnak a vizsgadolgozatukra. (A pótZH-kon már nincs mód a pluszpontok megszerzésére).

Félévvégi jegy

  • A ZH eredménye a pluszpontokon kívül nem számít bele a félévvégi jegybe, a félév során tartott 2 laboré viszont igen, 5 pontnyi súllyal. A maradék 95 pontot a vizsgaeredmény adja.
  • Ponthatárok:
Pont Jegy
0 - 44 1
45 - 54 2
55 - 64 3
65 - 74 4
75 - 100 5

Segédanyagok

Tárgyhonlapon elérhető diákból érdemes tanulni, kb. benne van minden.

Ha valamit a diákból nem értesz használd az angol wikipédiát. Egyrészt ott is jól le vannak írva a dolgok, másrészt a keresője felismeri a rövidítéseket is.

A tárgyhonlapon hirdetett segédanyagok is hasznosak, de nem feltétlenül szükségesek.


További segédletek:

Labor

Kettő darab van félév közben. Mindkettőre külön kell időpontot foglalni, cserébe két előadás elmarad.

Érdemes elmenni, mert egyrészt lehet látni élőben, működés közben a berendezéseket, másrészt az ott szerzett pontok beleszámítanak a végső jegybe.

Beugrós a móka, de a mérések weblapján elérhető minden szükséges infó a teljesítéséhez:

ZH

Elméleti kifejtős kérdések, gyakran ábra rajzolással. Van pár számítós feladat is.

A pontozásban a későbbi anyagrészek nagyobb súllyal szerepelnek.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

Vizsga

A ZH-hoz hasonló felépítésű. Több ábrát is szoktak kérni.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

Tippek

Érdemes bejárni. A diákból ugyan jól meg lehet tanulni az anyagot, de ahogy az oktatók is sulykolják, fontos, hogy megértsd az anyagot (azontúl, hogy persze a kismillió rövidítést fújd). Zh-ra, vizsgára érdemes átnézni a képeket, ábrákat. Előszeretettel kérdeznek rá ezekre is. A "csak vizsgára" jelölésű részeket értelemszerűen zh-n sem kérik számon.

Kedvcsináló

A tárgy hasonlít a Számítógép-hálózatok című tárgyra, akinek az tetszett, ez is tetszeni fog. ;)