„ITeszkTeljes Kikérdező” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
(35 közbenső módosítás, amit 6 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
2. sor: | 2. sor: | ||
|cím=Kikérdező | |cím=Kikérdező | ||
}} | }} | ||
== Mi igaz CMOS komplex kapukra? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}} | |||
# Nem alapvető logikai függvényeket lehet tranzisztor szinten megvalósítani | |||
# A többszintű realizációhoz képest a késleltetés kedvezőbb, azaz nagyobb lesz. | |||
# A pull-up és a pull-down hálózat topológiája általában megegyezik. | |||
# A pull-down network n csatornás tranzisztorokból áll, annyi darab, ahány bemenete van a függvénynek. | |||
== Egy CMOS technológiával készült SoC órajele 1.5GHz, tápfeszültsége 3.8V. A rendszer így teljesen feltöltött akkumulátorról 13órát működik. Az órajelet felére, a tápfeszültséget kétharmadára csökkentjük. A módosított rendszer hány óráig fog üzemelni? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# Egyik válasz sem helyes | |||
# 29.25 | |||
# 39.00 | |||
# 58.50 | |||
== Mi igaz CMOS áramkörök késleltetésére? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}} | |||
# Tápfeszültség növekedésével a késleltetés csökken | |||
# Modern technológiákban leginkább az összekötő vezetékhálózat kapacitása által okozott késleltetés a legjelentősebb | |||
# A hőmérséklet növekedésével a késleltetés általában nő | |||
# A kapu kimenetét terhelő kapacitások határották meg | |||
== Mi igaz flash EEPROM memóriákra? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}} | |||
# Az MLC flash memória jóval több programozás-törlési ciklust visel el, ezért az élettartama nagyobb. | |||
# Tranzisztoronként n bit tárolásához 2^n jól megkülönböztethető küszöbfeszültség szint szükséges. | |||
# A programozási/törlési ciklusok száma korlátozott. | |||
# A tartalmat rendszeresen frissíteni kell. | |||
== Mi igaz flash EEPROM memóriákra? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}} | |||
# Az alagútjelenség miatt egy keskeny szigetelő rétegen az elektronok át tudnak haladni. | |||
# SLC memóriákban a tranzisztor a kiolvasás feszültségén vagy vezet, vagy nem vezet, programozástól függően. | |||
# Az információt valójában egy MOS tranzisztor feszültsége tárolja. | |||
# A memória programozása a küszöbfeszültség megváltoztatását jelenti. | |||
== Mi igaz flash EEPROM memóriákra? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}} | |||
# A tranzisztorok elhasználódásából eredő problémákat magasabb szinten kell kezelni. | |||
# A NOR elrendezésben a véletlen elérés gyorsabb, emiatt program memóriának alkalmas. | |||
# A NAND elrendezés inkább háttértárolásra alkalmasabb. | |||
# A törlés blokkokban történik. | |||
== Egy modernebb (kisebb MFS) technológiára áttérve melyik paramétere fog javulni egy CMOS képérzékelőnek? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Kitöltés (fill factor). | |||
# Kvantum hatásfok. | |||
# A felsoroltak közül egyik sem. | |||
# Jel/zaj viszony. | |||
== Mi igaz OTP ROM memóriákra? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4}} | |||
# Banki alkalmazásokban használt leginkább. | |||
# Az információ tároló elem egy fuse vagy antifuse. | |||
# Az antifuse kiégetéskor (egy nagyobb energiájú impulzus rákapcsolása után) vezet. | |||
# A programozás végleges, a beírt tartalom megváltoztatása lehetetlen. | |||
== Mi igaz a pszeudó nMOS kapukra? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1}} | |||
# A pMOS tranzisztor nem vezéreljük, a gate-je 0V-ra van kötve. | |||
# Egy hárombemenetű NOR kapu 3 nMOS és 3 pMOS tranzisztorral valósítható meg. | |||
# Csak dinamikus fogyasztással kell számolni. | |||
# A logikai 0 nem 0V, hanem a tápfeszültség. | |||
== Mi igaz az órajelre? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}} | |||
# Aszinkron digitális hálózatokban alapvető fontosságú. | |||
# Kapcsolási valószínűsége 1. | |||
# A nem használt áramköri részletek órajelének kikapcsolásával sok energia takarítható meg. | |||
# RC ventillátorokkal állítják elő | |||
== Mi igaz az órajelre? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}} | |||
# Oszcillátorokkal állítják elő. | |||
# Szinkron digitális hálózatokban alapvető fontosságú. | |||
# A nem használt áramköri részletek órajelének kikapcsolásával csak kevés energia takarítható meg, de sok kicsi sokra mehet. | |||
# Kapcsolási valószínűsége 0,5. | |||
== Mi igaz általánosságban egy szenzor transzfer karakterisztikájára? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}} | |||
# A kimeneti teljes tartomány a bemeneti teljes tartomány pár százszorosa | |||
# Az érzékenység a transzfer karakterisztika adott pontban vett meredeksége (deriváltja) | |||
# Lineáris | |||
# A (kimeneti) offszet a gerjesztetlen bemenet esetén a kimeneti jel értéke. | |||
== Mi a fő különbség a CCD illetve a CMOS (APS) képérzékelők között? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}} | |||
# A CCD érzékelők kvantumhatásfoka és kitöltési tényezője nagyobb, mint a CMOS érzékelőké. | |||
# CCD esetén a megvilágítással arányos töltés keletkezik, amely MOS kapacitásokkal mozgatható. | |||
# A CMOS kisebb fogyasztású | |||
# A CCD kiolvasása gyors, az egyes pixelek elérése véletlen. | |||
== Mi igaz pn átmenet (dióda) hőmérsékletfüggésére? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}} | |||
# Adott nyitó feszültség mellett a pn átmenet árama kb. 2mA-t növekszik 1°C hőmérséketnövekedés hatására. | |||
# Meglehetősen nemlineáris, korrekció szükséges | |||
# Adott nyitóirányú áram mellett a pn átmenet feszültsége kb. 2mV-ot csökken 1K hőmérsékletnövekedés hatására. | |||
# Lehetővé teszi, hogy megmérhessük a chip belső hőmérsékletét közvetlenül. | |||
== Mi a fő különbség a CCD illetve a CMOS (APS) képérzékelők között? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}} | |||
# CCD esetén a teljes rendszert egy chipre tudják integrálni. | |||
# CMOS esetben a kiolvasás gyorsabb. | |||
# A CCD a félvezetőkben fény hatására történő generáció jelenségén alapul, míg a CMOS érzékelő tranzisztorokból áll. | |||
# A CMOS (APS) érzékelő könnyebben gyártható, mivel ugyanazzal a technológiával készül mint az integrált áramkör. | |||
== Mi igaz a LED-re? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}} | |||
# pn átmenet, amely nyitóirányú áram hatására fényt bocsát ki. | |||
# Elektromos (áramköri) szempontból nincs különbség a félvezető dióda és a LED között. | |||
# Karakterisztikája lineáris. | |||
# pn átmenet, amely záróirányú feszültség hatására fényt bocsát ki. | |||
== Hogyan állítanak elő fehér fényű LED fényforrásokat? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}} | |||
# Kék vagy ultraviola LED és fényporok alkalmazásával | |||
# A tiltott sávszélesség megfelelő beállításával. | |||
# vörös, zöld és kék LED-ek alkalmazásával | |||
# Piros vagy infravörös LED és fényporok alkalmazásával | |||
== Mi igaz flash AD konverterre? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}} | |||
# 8 bites felbontáshoz 8 komparátor szükséges | |||
# n bites átalakító esetén az átalakítás n+1 lépésben történik. | |||
# A komparátorok kimenete ún. termometrikus kód. | |||
# A referencia feszültséget egy feszültségosztó ellenállás lánccal egyenlő közökre osztjuk. | |||
== Mi igaz DA konverterekre? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}} | |||
# A párhuzamos átalakítás esetén egy sorosan kapcsolt ellenálláslánccal történik a feszültség előállítása. | |||
# A direkt átalakítás hátránya, hogy sok és pontos alkatrészt igényel. | |||
# Szorzó típusú DA konverter referencia feszültsége változtatható. | |||
# A kapcsolt áramokon alapuló DA átalakítás nagy sebességű és könnyen megvalósítható integrált áramkörökben. | |||
== Legalább mekkora mintavételezési frekvenciával kell mintavételeznünk egy jelet, amely spektruma 300 Hz -3.4 kHz között van? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# 600.00 kHz | |||
# 6.20 kHz | |||
# 22.67 kHz | |||
# 6.80 kHz | |||
== Egy bipoláris, 14 bites A/D konverter referencia feszültsége 8.192V. Mekkora feszültség van a bemeneten, ha az AD konverter regiszterében -4280 érték van? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# -2.1400 V | |||
# -31.3593 V | |||
# -4.2800 V | |||
# -0.00 V | |||
== Mekkora a jel és a zaj effektív feszültségének aránya, ha a jel zaj viszony 20 dB? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# 100.00 | |||
# 10.00 | |||
== Legalább hány biten kell mintavételeznünk egy jelet, hogy a kvantálás jel/zaj viszonya 60 dB-nél jobb legyen? A választ bitben adja meg! == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# 9.00 | |||
# A pontos A/D típustól függ. | |||
# 10.00 | |||
# 9.67 | |||
== Mekkora az 16 bites A/D konverter LSB-je, ha az átalakító unipoláris és a referencia feszültsége 4.096? A választ μV (mikrovolt) mértékegységben adja meg! == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# 125.0000 | |||
# 62.5000 | |||
== Egy unipoláris, 10 bites A/D konverter referencia feszültsége 2.048V. Milyen bit tartozik a bemenetre kapcsolt 1.4 V feszültséghez? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# 350 | |||
# 47 | |||
# 700 | |||
# 684 | |||
== Mekkora az 8 bites A/D konverter LSB-je, ha az átalakító bipoláris és a referencia feszültsége 4.096V? A választ mV mértékegységben adja meg! == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# 32.0000 | |||
# 16.0000 | |||
== Melyik bitvonalak logikai értéke lesz 1, ha a WL[2] szóvonalhoz tartozó elemi cellákat szeretnénk kiolvasni? == | |||
[[Fájl:Nand.rom.png|bélyegkép|semmi]] | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}} | |||
# B[0] | |||
# B[1] | |||
# B[2] | |||
# B[3] | |||
== Mi lesz a bitvonalak logikai értéke, ha a WL[2] szóvonalat aktiváltuk? A választ egy négyjegyű, kettes számrendszerbeli számként adja meg, BL[0]..BL[3] sorrendben, pl. 0101. == | |||
[[Fájl:Nor.rom.png|bélyegkép|semmi]] | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# 1011 | |||
# 1001 | |||
# 0000 | |||
# 1000 | |||
== Mi lesz a bitvonalak logikai értéke, ha a WL[2] szóvonalhoz tartozó elemi cellákat szeretnénk kiolvasni? A választ egy négyjegyű, kettes számrendszerbeli számként adja meg, BL[0]..BL[3] sorrendben, pl. 1100. == | |||
[[Fájl:Nand.rom.png|bélyegkép|semmi]] | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# 1011 | |||
# 1001 | |||
# 0000 | |||
# 0101 | |||
== Hány tranzisztor szükséges a D F/F megvalósításához statikus CMOS technológiában? == | |||
[[Fájl:Dffacs.png|bélyegkép|semmi]] | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# 20 | |||
# 22 | |||
# 24 | |||
# 26 | |||
== Milyen tárolóra jellemző hullámformát lát? == | |||
[[Fájl:Wave2.png|bélyegkép|semmi]] | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# órajel negáltjára engedélyezett latch | |||
# órajel lefutó élére szinkronizált latch | |||
# órajel felfutó élére szinkronizált flip-flop | |||
# órajelre engedélyezett latch | |||
== Milyen logikai függvényt valósít meg az alábbi kapcsolás? A kapcsolási rajz nem hibás, viszont trükkös!== | |||
[[Fájl:Kapcsolas ekvivalencia.png|bélyegkép|semmi]] | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Ekvivalencia. (kizáró vagy ellentettje, NXOR) | |||
# Kizáró vagy (XOR) | |||
# Félösszeadó | |||
== Milyen logikai függvényt valósít meg az alábbi kapu? == | == Milyen logikai függvényt valósít meg az alábbi kapu? == | ||
[[Fájl:ABorCD.png|bélyegkép|semmi]] | [[Fájl:ABorCD.png|bélyegkép|semmi]] | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | ||
# AB + CD | # <math>AB + CD</math> | ||
# (A + B)(C + D) | # <math>(A + B)(C + D)</math> | ||
# | # <math>\over{AB+CD}</math> | ||
# | # <math>\over{(A + B)(C + D)}</math> | ||
== Mi lesz a kimenet logikai értéke, ha EN=0, A=0? == | |||
[[Fájl:C2mos.png|bélyegkép|semmi]] | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#Y = 0 | |||
#Y = 1 | |||
#Y = HZ | |||
== Mi lesz a kimenet logikai értéke, ha EN= | == Mi lesz a kimenet logikai értéke, ha EN=1, A=0? == | ||
[[Fájl:C2mos.png|bélyegkép|semmi]] | [[Fájl:C2mos.png|bélyegkép|semmi]] | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz= | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | ||
# Y = 0 | #Y = 0 | ||
# Y = 1 | #Y = 1 | ||
#Y = HZ | |||
== Mi igaz a digitális integrált áramkörökre? == | == Mi igaz a digitális integrált áramkörökre? == | ||
89. sor: | 322. sor: | ||
#csak a periódusos rendszer IV főcsoportjának elemei félvezetők. (C, Si, Ge, Sn, Pb) | #csak a periódusos rendszer IV főcsoportjának elemei félvezetők. (C, Si, Ge, Sn, Pb) | ||
#növekvő hőmérsékletre ellenállásuk csökken | #növekvő hőmérsékletre ellenállásuk csökken | ||
#a vezetési sávban elektronhiány lép fel, ami szintén szolgálja az áramvezetést | |||
== Mi jellemző a MOS tranzisztorra? == | == Mi jellemző a MOS tranzisztorra? == | ||
[[Fájl:Nmospmos.png|bélyegkép|semmi]] | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1 | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}} | ||
#A képen a baloldali tranzisztor az nMOS tranzisztor | #A képen a baloldali tranzisztor az nMOS tranzisztor | ||
#Nevét a kezdeti anyagszerkezet angol nevéről kapta: fém, | #Nevét a kezdeti anyagszerkezet angol nevéről kapta: fém, oxigén, félvezető | ||
#A gate feszültségével lehet szabályozni a source és drain elektróda közötti áramot. | #A gate feszültségével lehet szabályozni a source és drain elektróda közötti áramot. | ||
#Digitális logikában a pMOS logikai magas szint esetén vezet. | #Digitális logikában a pMOS logikai magas szint esetén vezet. | ||
== Mi igaz a CMOS inverterre? == | == Mi igaz a CMOS inverterre? == | ||
[[Fájl:Cmos-inverter.png|bélyegkép|semmi]] | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3}} | ||
105. sor: | 341. sor: | ||
#Ha a bemenet logikai 0, akkor a pMOS tranzisztor a kimenetet a tápfeszültségre kapcsolja. | #Ha a bemenet logikai 0, akkor a pMOS tranzisztor a kimenetet a tápfeszültségre kapcsolja. | ||
#Állandósult állapotban előfordulhat, hogy mindkét tranzisztor egyszerre vezet. | #Állandósult állapotban előfordulhat, hogy mindkét tranzisztor egyszerre vezet. | ||
== Mi igaz a CMOS inverterre? == | |||
[[Fájl:Cmos-inverter.png|bélyegkép|semmi]] | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}} | |||
#A felső tranzisztor pMOS | |||
#Ha a bemenet logikai 1, akkor a pMOS tranzisztor a kimenetet a tápfeszültségre kapcsolja. | |||
#Ha a bemenet logikai 0, akkor a pMOS vezet, az nMOS tranzisztor nem vezet. | |||
#Az átkapcsolás során előfordulhat, hogy mindkét tranzisztor egyszerre vezet. | |||
== Tételezzünk fel egy mikroprocesszort, ahol a fogyasztás nagy részét a dinamikus fogyasztás okozza, majd csökkentsük az órajel frekvenciáját a felére. A processzor tápfeszültségén viszont nem változtatunk. Ugyanazon program lefuttatásakor hogyan változik az akkumulátorból felvett energia? == | == Tételezzünk fel egy mikroprocesszort, ahol a fogyasztás nagy részét a dinamikus fogyasztás okozza, majd csökkentsük az órajel frekvenciáját a felére. A processzor tápfeszültségén viszont nem változtatunk. Ugyanazon program lefuttatásakor hogyan változik az akkumulátorból felvett energia? == | ||
123. sor: | 368. sor: | ||
== Mi jellemző a MOS tranzisztorra? == | == Mi jellemző a MOS tranzisztorra? == | ||
[[Fájl:Nmospmos.png|bélyegkép|semmi]] | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}} | ||
384. sor: | 630. sor: | ||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
# | #<math>10^{−15}F</math> | ||
#1000F | #<math>1000F</math> | ||
# | #<math>10^{−9}F</math> | ||
# | #<math>10^{−6}F</math> | ||
== Mi igaz dinamikus RAM memóriára? == | == Mi igaz dinamikus RAM memóriára? == | ||
404. sor: | 642. sor: | ||
#Rendszeresen frissíteni kell. | #Rendszeresen frissíteni kell. | ||
#A kiolvasás destruktív, azaz a cellából kiolvasott információt vissza kell írni. | #A kiolvasás destruktív, azaz a cellából kiolvasott információt vissza kell írni. | ||
== Mi igaz maszk programozott ROM memóriákra? == | == Mi igaz maszk programozott ROM memóriákra? == | ||
548. sor: | 778. sor: | ||
#nem változik | #nem változik | ||
#növekszik | #növekszik | ||
== Mi igaz standard cellás ASIC áramkörökre? == | == Mi igaz standard cellás ASIC áramkörökre? == | ||
572. sor: | 786. sor: | ||
#Standard cella esetén a cellák maszkjai nem kell legyártani, ezért a gyártás sokkal olcsóbb is lehet. | #Standard cella esetén a cellák maszkjai nem kell legyártani, ezért a gyártás sokkal olcsóbb is lehet. | ||
#A cellák magassága adott értékű, szélessége változhat a logikai funkció függvényében. | #A cellák magassága adott értékű, szélessége változhat a logikai funkció függvényében. | ||
== Mi igaz standard cellás ASIC áramkörökre? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}} | |||
#Az elrendezés szabályos: a cellákat sorokban helyezik el, majd összehuzalozzák. | |||
#Minden maszkot le kell gyártani. | |||
#Mivel csak kapuk állnak rendelkezésre, a tervezéshez csak struktúrális (kapuszintű) leírás használható. | |||
#A standard cellakönyvtárat a félvezető gyár fejleszti. | |||
== Az SRAM alapú konfigurálásra igaz, hogy == | == Az SRAM alapú konfigurálásra igaz, hogy == | ||
580. sor: | 802. sor: | ||
#Sérülékeny | #Sérülékeny | ||
#A programozás megvalósítása nagy chip területet foglal | #A programozás megvalósítása nagy chip területet foglal | ||
== Kereskedelmi forgalomban szabadon kapható programozható logikai eszközökre igaz, hogy == | == Kereskedelmi forgalomban szabadon kapható programozható logikai eszközökre igaz, hogy == | ||
596. sor: | 810. sor: | ||
#A logikai funkció és az összeköttetés programozható. | #A logikai funkció és az összeköttetés programozható. | ||
#A non volatile konfiguráció minden esetben végleges, azt megváltoztatni nem lehet. | #A non volatile konfiguráció minden esetben végleges, azt megváltoztatni nem lehet. | ||
== Az SRAM alapú konfigurálásra igaz, hogy == | == Az SRAM alapú konfigurálásra igaz, hogy == | ||
636. sor: | 834. sor: | ||
#Statikus RAM alapú konfigurálás esetén a rendszer indulásakor ezt fel kell tölteni pl. egy flash EEPROM-ból. | #Statikus RAM alapú konfigurálás esetén a rendszer indulásakor ezt fel kell tölteni pl. egy flash EEPROM-ból. | ||
#A logikai funkció adott, az alapkapuk, de az összeköttetés programozható. | #A logikai funkció adott, az alapkapuk, de az összeköttetés programozható. | ||
== A programozható logikai eszközök: == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}} | |||
#A logikai funkciók és az összeköttetés programozható. | |||
#A nem sérülékeny (non-volatile) programozás statikus RAM alapú | |||
#A non volatile konfiguráció minden esetben végleges, azt megváltoztatni nem lehet. | |||
#A programozás elektromos úton történik. | |||
== Mi igaz FPGA-kra? == | == Mi igaz FPGA-kra? == | ||
654. sor: | 860. sor: | ||
== Mi igaz a képen látható CMOS PUSH-PULL fokozatra? == | == Mi igaz a képen látható CMOS PUSH-PULL fokozatra? == | ||
[[Fájl:Cmos.pp.png|bélyegkép|semmi]] | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}} | ||
724. sor: | 923. sor: | ||
#Felhúzó ellenállást igényel | #Felhúzó ellenállást igényel | ||
#Ha kimenet alacsony szintű, statikus fogyasztása van. | #Ha kimenet alacsony szintű, statikus fogyasztása van. | ||
== Mi igaz open-drain működésre? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}} | |||
#A logika 0 szint nem 0V, hanem egy 0V környéki kis feszültség lesz. | |||
#Csak az nMOS tranzisztort vezéreljük. | |||
#Felhúzó ellenállást igényel | |||
#Ha kimenet logikai 1, akkor statikus fogyasztása van. | |||
== Mi igaz DC/DC konverzióra? == | == Mi igaz DC/DC konverzióra? == | ||
740. sor: | 947. sor: | ||
#Az oszcillátornak nincs stabil állapota, periodikus jelet állít elő. | #Az oszcillátornak nincs stabil állapota, periodikus jelet állít elő. | ||
#RC oszcillátorok esetén a rezgési frekvenciát ellenállások és kapacitások határozzák meg. | #RC oszcillátorok esetén a rezgési frekvenciát ellenállások és kapacitások határozzák meg. | ||
== Mi igaz oszcillátorokra? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}} | |||
#A kristályoszcillátor frekvenciáját az alkalmazott kristály anyaga szabja meg. | |||
#Az kristályoszcillátorok jóval pontosabbak, mint az RC oszcillátorok. | |||
#0,1%-os pontosság 1000 ppm-nek felel meg. | |||
#RC oszcillátorok esetén a rezgési frekvenciát ellenállások és induktivitások határozzák meg. | |||
== Mi igaz a képen látható CMOS PUSH-PULL fokozatra? == | == Mi igaz a képen látható CMOS PUSH-PULL fokozatra? == | ||
[[Fájl:Cmos.pp.png|bélyegkép|semmi]] | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz= | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}} | ||
#Ha engedélyezett (En=1) akkor a kimenet a bemenet negáltja | #Ha engedélyezett (En=1) akkor a kimenet a bemenet negáltja | ||
#A kapcsolási rajzon szereplő kondenzátort kívülről kell az áramkörhöz kapcsolni. | #A kapcsolási rajzon szereplő kondenzátort kívülről kell az áramkörhöz kapcsolni. | ||
812. sor: | 1 028. sor: | ||
#Az érzékelés elve egy megvilágított pn átmenet záróirányú árama | #Az érzékelés elve egy megvilágított pn átmenet záróirányú árama | ||
#A sötétáram jóval kisebb, mint a fotoáram. | #A sötétáram jóval kisebb, mint a fotoáram. | ||
== Mi igaz CMOS (APS) képérzékelőkre? == | == Mi igaz CMOS (APS) képérzékelőkre? == | ||
859. sor: | 1 067. sor: | ||
#SRAM | #SRAM | ||
#DRAM | #DRAM | ||
#FeRAM | |||
== Milyen memória áramkörhöz hasonlít az aktív mátrix (TFT) kijelző működési elve? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
#Flash EEPROM | |||
#Statikus RAM | |||
#dinamikus RAM | |||
#FeRAM | #FeRAM | ||
892. sor: | 1 108. sor: | ||
#AMOLED kijelzők kontrasztaránya jobb. | #AMOLED kijelzők kontrasztaránya jobb. | ||
#LCD esetén nincs háttérvilágítás. | #LCD esetén nincs háttérvilágítás. | ||
== Egy OHL00485 sorozatú LED-et 3.3V-os feszültségről működtetünk egy 275Ω-os előtétellenállás segítségével. A LED árama 2mA. Milyen színű a LED? A LED karakterisztikája: == | == Egy OHL00485 sorozatú LED-et 3.3V-os feszültségről működtetünk egy 275Ω-os előtétellenállás segítségével. A LED árama 2mA. Milyen színű a LED? A LED karakterisztikája: == | ||
[[Fájl:Ohl00485.png|bélyegkép|semmi]] | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | ||
966. sor: | 1 175. sor: | ||
#1.0000 | #1.0000 | ||
#2.0000 | #2.0000 | ||
== Mi igaz A/D architektúrákra? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}} | |||
#Az architektúra választás kompromisszum az átalakítás sebessége és felbontása között. | |||
#A pipeline architektúrájú konverterek a leggyorsabbak. | |||
#SAR átalakítóval érhető el a legnagyobb mintavételezési frekvencia | |||
#Szigma-delta átalakítókkal érhető el a legnagyobb (bitben mért) felbontás. | |||
== Mi igaz A/D architektúrákra? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}} | |||
#Vannak olyan AD architektúrák, amelyek egyszerre gyorsak és nagyfelbontásúak, ezek azonban drágák. | |||
#A sigma-delta átalakítók gyorsak, de bitszámuk viszonylag kicsi. | |||
#A pipeline architektúrájú konverterek a leggyorsabbak. | |||
#SAR architektúra mind bitszámban, mind sebességben közepes. | |||
== Mi igaz egy mikroprocesszor termikus tervezési teljesítményére? (TDP) == | == Mi igaz egy mikroprocesszor termikus tervezési teljesítményére? (TDP) == | ||
1 038. sor: | 1 262. sor: | ||
#Egyik sem. | #Egyik sem. | ||
#47.86J | #47.86J | ||
== Egy médiaszerver processzorát 20%-al nagyobb órajellel működtetjük, a mag feszültségét emiatt 1,2V-ról 1,3V-ra növeljük. Feltételezve, hogy a fogyasztás nagy részét a töltéspumpálás okozza, mekkora lesz a szerver eredetileg 600Ft-os havi villanyszámlája? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
#Egyik sem | |||
#845 Ft | |||
#780 Ft | |||
#936 Ft | |||
== Egy CMOS technológiával készült SoC órajele 1.6GHz, tápfeszültsége 3.5V. A rendszer így teljesen feltöltött akkumulátorról 7órát működik. Az órajelet felére, a tápfeszültséget kétharmadára csökkentjük. A módosított rendszer hány óráig fog üzemelni? == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#21.00 | |||
#Egyik válasz sem helyes | |||
#15.75 | |||
#31.50 | |||
== Egy rendszerben a mikroprocesszor magfeszültsége 3GHz-en 1,1V, ebben az esetben a processzor fogyasztása 9 W. A rendszert 3 processzorossá szereljük át és 1GHz frekvencián működtetjük, 720 mV tápfeszültségről. Feltételezzük, hogy a processzorok fogyasztásának nagy részét a töltéspumpálás okozza. Mekkora lesz a módosított rendszer fogyasztása? (W) == | |||
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
#11.57 | |||
#Egyik válasz sem helyes | |||
#5.89 | |||
#3.86 | |||
== Mi igaz az alábbi karakterisztikájú inverterre? == | |||
[[Fájl:Transfer1.png|bélyegkép|semmi]] | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}} | |||
#A komparálási feszültség 1,5V | |||
#Ha a bemenetre 0,5V -os logikai 0 szint kerül, a kimenet jelszintje szinte tökéletesen regenerálódik | |||
#Ha a bemenetre komparálási feszültség kerül, a kimenet nagyimpedanciás | |||
#Tápfeszültsége 3V. | |||
== A magas szintű szintézis: == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}} | |||
#A magas szintű szintézer programok többszörös tervezői produktivitást igérnek | |||
#Vezérlés jellegű funkció esetén a feladat a mikroarchitektúra kiválasztása | |||
#A kimenetük RTL HDL kód | |||
#Időzítésfüggetlen leírást generál, az ütemezés megvalósítása az alacsonyabb szintek feladata | |||
== Mi igaz soft IP-re? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}} | |||
#RTL leírás, amelyet szintetizálni kell. | |||
#Hordozható különböző gyártók között | |||
#Sem az időzítés, sem az elfoglalt terület nem ismert előre. | |||
#Technológia független. | |||
== Mi igaz hard IP-re? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}} | |||
#A késleltetés garantált | |||
#Adott félvezetőgyár adott technológiájához kötődik | |||
#RTL leírás, amelyet szintetizálni kell. | |||
#Általában rosszabb minőségű, mint a soft IP |