„Űrkommunikáció - ZH kvíz” változatai közötti eltérés

Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(5 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Kvízoldal|cím=Űrkommunikáció ZH tippelős kérdések|pontozás=+}}
{{Kvízoldal|cím=Űrkommunikáció ZH tippelős kérdések|pontozás=+}}
== Digitális jelek átvitelekor az <math>M</math>-állapotú jelkészlet ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}
# D dimenziószáma a jelek vektoriális leírásánál legfeljebb <math>M</math> lehet, vagyis <math>D ≤ M</math>
# kerül alkalmazásra, mert a frekvenciasáv takarékos felhasználásához arra kell törekedni, hogy <math>D</math> dimenziószám minél jobban megközelítse a maximumot, <math>M</math>-et.
# minden esetben egyértelműen megfeleltethető egy <math>D ≤ M</math> dimenziós jeltér <math>M</math>-elemű vektorkészletének.
# bármely jele felírható a jelteret kifeszítő ortogonális, normált (ortonormált) bázisfüggvény rendszer függvényinek lineáris kombinációjaként.
== Folytonos idejű, de <math>B</math> sávra korlátozott AWGN csatorna ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}
# kapacitása független a B sávszélességtől, hiszen a jel/zaj viszony (SNR) független a sávszélességtől.
# kapacitása azért csökken a B sávszélesség csökkentésével, mert a zajteljesítményszint is csökken.
# 0 dB jel/zaj viszony <math>(bit – SNR, E_b/E_0)</math> mellett 1 bit/sec/Hz átvitelt tesz lehetővé maximum.
# Gauss eloszlású bemeneti jel esetén teszi lehetővé a legtöbb információ átvitelét.
== Csak additív termikus zajjal (AWGN) terhelt csatorna esetén az optimális vevőben a legvalószínűbb szimbólum meghatározásához feltétlenül ismernünk kell többek között ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}
# az összes lehetséges jelalakot (időfüggvényt) és a jelalakok a-priori adási valószínűségeit, ha nem egyenletes eloszlásúak.
# az összes jelalak (időfüggvény) energiáját, ha azok különbözőek.
# <math>N_0</math> értékét, ha a jelalakok a-priori adási valószínűségei azonosak, hiszen a jel-zaj viszony (SNR) függ a zajteljesítménytől.
# a jelvektorok a-priori adási valószínűségeit, ha azok különbözőek.
== <math>GF(q=p^m)</math> prím hatvány méretű véges test felett értelmezett lineáris blokk kódok polinomos ábrázoláskor <math>(a(x)=a_0+a_1x^1+a_2x^2+...)</math> a polinomok ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}
# foka deg(c(x))=N-1 az összes érvényes (N=q+1,K-q-1, q=pm) paraméterű c(x) kódszó-polinom esetén.
# összegzését például az azonos fokú tagok együtthatóinak moduló q összegzésével végezzük;
# szorzását a (a(x)·b(x)) mod p(x) művelettel végezzük, ahol a szorzat együtthatóit moduló p szorzással számoljuk és p(x) egy m-ed fokú irreducibilis polinom.
# szorzását az azonos fokú tagok együtthatóinak moduló q szorzatával végezzük;


== Egy prefix kód, melynél a kódszavak hosszára vonatkozó Kraft egyenlőtlenség ==
== Egy prefix kód, melynél a kódszavak hosszára vonatkozó Kraft egyenlőtlenség ==
28. sor: 56. sor:
# az entrópia <math>H(X)</math> egyenletes eloszlás esetén maximális, azaz <math>H(X) = H_0(X)</math>.
# az entrópia <math>H(X)</math> egyenletes eloszlás esetén maximális, azaz <math>H(X) = H_0(X)</math>.
# a redundancia <math>R(X) = H_0(X) − H(X)</math>.
# a redundancia <math>R(X) = H_0(X) − H(X)</math>.
== Diszkrét, legalább gyenge értelemben (WSS) stacionárius, memóriával rendelkező forrás esetén ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}
# Shannon-Fano kódolást forráskiterjesztés nélkül alkalmazva nem szükséges a forrás feltételes entrópiáinak (ezzel persze együttes eloszlásainak) ismerete, csak a forrásszimbólumok elsőrendű eloszlásának ismerete.
# Huffman kódolást forráskiterjesztéssel alkalmazva nem szükséges a forrás feltételes entrópiáinak (ezzel persze együttes eloszlásainak) ismerete, csak a forrásszimbólumok elsőrendű eloszlásának ismerete.
# Lempel-Ziv kódolást (LZ77 vagy LZ78) alkalmazva csak a forrásszimbólumok elsőrendű eloszlásának ismerete szükséges.
# Lempel-Ziv kódolást (LZ77 vagy LZ78) alkalmazva nem szükséges a forrás feltételes entrópiáinak (ezzel persze együttes eloszlásainak) ismerete.


== Azonos eseménytér felett értelmezett két diszkrét valószínűségi változó, X és Y esetén a relatív entrópia (Kullback-Leibler távolság) ==
== Azonos eseménytér felett értelmezett két diszkrét valószínűségi változó, X és Y esetén a relatív entrópia (Kullback-Leibler távolság) ==