„Makroökonómia alapfogalmak” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (15 közbenső módosítás, amit 8 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{RightTOC}} | |||
{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}} | {{Vissza|Mikro- és makroökonómia}} | ||
=Körforgási modell= | ==Körforgási modell== | ||
[[ | [[File:Mikmak_makro_körforgási_modell.jpg|600px]] | ||
Egyenletek: | Egyenletek: | ||
| 12. sor: | 13. sor: | ||
Ahol T=adó, TR=transzfer, C=fogyasztás, S=megtakarítás, W=munka | Ahol T=adó, TR=transzfer, C=fogyasztás, S=megtakarítás, W=munka | ||
=Magánszektor jövedelme= | ==Magánszektor jövedelme== | ||
A háztartások és vállalatok együttes jövedelme. | A háztartások és vállalatok együttes jövedelme. | ||
=Nemzetgazdasági teljesítmény= | ==Nemzetgazdasági teljesítmény== | ||
[[ | [[File:Mikmak_makro_nemzetgazdasagi_teljesítmény.jpg|600px]] [[File:Screenshot at 2019-12-15 20-40-16.png|600px]] | ||
=Hazai jövedelem= | ==Hazai jövedelem== | ||
Ország területén előállított javak, szolgáltatások összességére vonatkozik. | |||
=Nemzeti jövedelem= | ==Nemzeti jövedelem== | ||
Pl. magyar állampolgár külföldről a jövedelmet hazautalja, az ebbe (és csakis ebbe) számít bele. | |||
=Nominális jövedelem= | ==Nominális jövedelem== | ||
Az a pénzmennyiség, amit a munkavállaló az elvégzett munkájáért az adott pénznemben kap. | |||
=Reál jövedelem= | ==Reál jövedelem== | ||
Azon termékek, szolgáltatások összessége, melyet ebből a nomináljövedelemből vehetünk. | |||
=GDP= | ==GDP== | ||
Az egy országban egy év alatt megtermelt termékek és szolgáltatások összes értéke, a bruttó hazai termék | Az egy országban egy év alatt megtermelt termékek és szolgáltatások összes értéke, a bruttó hazai termék. | ||
GDP = fogyasztás + bruttó beruházás + kormányzati vásárlás + export - import | GDP = fogyasztás + bruttó beruházás + kormányzati vásárlás + export - import | ||
<math>Y = C + I + G + X − | <math>Y = C + I + G + X − IM</math> | ||
Ha a bruttó hazai terméket az adott | Ha a bruttó hazai terméket az adott időszak áraival számoljuk ki, akkor megkapjuk a nominál-GDP-t (folyóáras érték). Infláció következtében a nominál-GDP változik, akkor is, ha a javak száma állandó. Tényleges változás: reálGDP. <math>realGDP = \frac{\text{nominál} GDP}{\text{árszinvonal}}</math> | ||
= | ==GNI== | ||
A belföldiek által realizált összes elsődleges jövedelem. | |||
<math>p= \sum{ | ==Árszínvonal== | ||
Különböző termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga. | |||
<math>p= \sum{\text{suly}_i \cdot \text{ár}_i}</math> | |||
A súlyozáshoz ki kell számolni az egyes javak arányát a nominális GDP-ben. | A súlyozáshoz ki kell számolni az egyes javak arányát a nominális GDP-ben. | ||
<math>suly = \frac{ | <math>suly = \frac{\text{ár} \cdot \text{mennyiség}}{\text{nominál} GDP}</math> | ||
=Multiplikátorok= | ==Multiplikátorok== | ||
* Kiadási multiplikátor: az autonóm tényezők változása mekkora jövedelemváltozást okoz <math>\frac{1}{1-\hat{c}}</math> | * Kiadási multiplikátor: az autonóm tényezők változása mekkora jövedelemváltozást okoz <math>\frac{1}{1-\hat{c}}</math> | ||
* Adómultiplikátor: az egyösszegű adó egységnyi változása mennyivel változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet <math>-\frac{\hat{c}}{1-\hat{c}}</math> | * Adómultiplikátor: az egyösszegű adó egységnyi változása mennyivel változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet <math>-\frac{\hat{c}}{1-\hat{c}}</math> | ||
* Transzfer multiplikátora: a transzfer egységnyi változása mekkora változást eredményez az egyensúlyi jövedelemben. <math>\frac{\hat{c}}{1-\hat{c}}</math> | * Transzfer multiplikátora: a transzfer egységnyi változása mekkora változást eredményez az egyensúlyi jövedelemben. <math>\frac{\hat{c}}{1-\hat{c}}</math> | ||
=IS görbe= | ==IS görbe== | ||
Az IS-görbe a kamatláb és az | Az IS-görbe a kamatláb és az '''áru'''piaci egyensúlyi jövedelem közti kapcsolatot írja le. Olyan jövedelem és kamatláb kombinációk halmaza, amelyek mellett az árupiacon egyensúly van. | ||
=Kereskedelmi bank= | ==Kereskedelmi bank== | ||
Kereskedelmi bank: pénzteremtési műveleteit gazdaságossági szempontok alapján végző hitelintézmény | Kereskedelmi bank: pénzteremtési műveleteit gazdaságossági szempontok alapján végző hitelintézmény | ||
=Kötelező tartalék= | ==Kötelező tartalék== | ||
A kereskedelmi bankoknak a náluk elhelyezett betétállomány bizonyos százalékát kötelező a központi bankban vezetett számlán elhelyezni. | |||
==LM görbe== | |||
Olyan jövedelem-kamatláb kombinációk halmaza, amelyek a '''pénz'''piac egyensúlyát biztosítják. | |||
==AD görbe== | |||
Az árszínvonal változása miatt bekövetkezett keresletváltozást leíró függvény. | |||
Az IS és az LM görbe metszete. | |||
Az LM görbét rendezzük r-re, majd azt helyettesítsük be az IS-be, az lesz az AD görbe. | |||
=Munkaképes népesség= | ==Munkaképes népesség== | ||
A népesség azon része, amelyik a tanulási fázison túl van és a nyugdíjkorhatár előtt áll. | A népesség azon része, amelyik a tanulási fázison túl van és a nyugdíjkorhatár előtt áll. | ||
=Aktív népesség= | ==Aktív népesség== | ||
A népesség azon része, amelyik a munkapiacon megjelenik és hajlandó munkát vállalni. | |||
=Inaktív népesség= | ==Inaktív népesség== | ||
Tagjai nem hajlandóak munkát vállalni, mert megélhetésüket más forrásból fedezik, vagy külső tényezők akadályozzák meg őket a munkavállalásban. | |||
=Munkanélküliségi ráta= | ==Munkanélküliségi ráta== | ||
A munkanélküliek száma és az aktív népesség %-ban kifejezett aránya. | |||
=Fiskális politika= | ==Fiskális politika== | ||
A fiskális politika során a kormányzat a vásárlásainak, adóztatásnak és a transzferkifizetések | A fiskális politika során a kormányzat a vásárlásainak, adóztatásnak és a transzferkifizetések | ||
módosításával kívánja elérni a kívánt gazdasági hatást. | módosításával kívánja elérni a kívánt gazdasági hatást. | ||
=Monetáris politika= | ==Monetáris politika== | ||
Monetáris politika: Ebben az esetben a kormányzat nem a kiadásait, hanem a pénzmennyiséget növeli meg. | Monetáris politika: Ebben az esetben a kormányzat nem a kiadásait, hanem a pénzmennyiséget növeli meg. | ||
=Pénz forgási sebessége= | ==Pénz forgási sebessége== | ||
Azt mutatja, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiség milyen gyorsasággal mozog a gazdaságban, azaz egy pénzegység egy meghatározott időszakban átlagosan hányszor cserél gazdát. | Azt mutatja, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiség milyen gyorsasággal mozog a gazdaságban, azaz egy pénzegység egy meghatározott időszakban átlagosan hányszor cserél gazdát. | ||
[[ | ==Fogyasztási határhajlandóság== | ||
[[ | Azt mutatja meg, hogy a rendelkezésre álló jövedelemnek mekkora részét költöm el fogyasztásra. | ||
Jele: <math>\hat{C}</math> | |||
==Kamatérzékenység== | |||
Azt mutatja meg, hogy a kamatláb egy százalékos változása következtében hány egységgel változik a beruházási kereslet. | |||
Jele: <math>a</math> | |||
[[Kategória:Villamosmérnök]] | |||
[[Kategória:Mérnök informatikus]] | |||
A lap jelenlegi, 2019. december 15., 20:42-kori változata
Körforgási modell
Egyenletek:
- (háztartások)
- (vállalatok)
- (állam)
- (külföld)
Ahol T=adó, TR=transzfer, C=fogyasztás, S=megtakarítás, W=munka
Magánszektor jövedelme
A háztartások és vállalatok együttes jövedelme.
Nemzetgazdasági teljesítmény
Hazai jövedelem
Ország területén előállított javak, szolgáltatások összességére vonatkozik.
Nemzeti jövedelem
Pl. magyar állampolgár külföldről a jövedelmet hazautalja, az ebbe (és csakis ebbe) számít bele.
Nominális jövedelem
Az a pénzmennyiség, amit a munkavállaló az elvégzett munkájáért az adott pénznemben kap.
Reál jövedelem
Azon termékek, szolgáltatások összessége, melyet ebből a nomináljövedelemből vehetünk.
GDP
Az egy országban egy év alatt megtermelt termékek és szolgáltatások összes értéke, a bruttó hazai termék.
GDP = fogyasztás + bruttó beruházás + kormányzati vásárlás + export - import
Értelmezés sikertelen (formai hiba): {\displaystyle Y = C + I + G + X − IM}
Ha a bruttó hazai terméket az adott időszak áraival számoljuk ki, akkor megkapjuk a nominál-GDP-t (folyóáras érték). Infláció következtében a nominál-GDP változik, akkor is, ha a javak száma állandó. Tényleges változás: reálGDP.
GNI
A belföldiek által realizált összes elsődleges jövedelem.
Árszínvonal
Különböző termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga.
A súlyozáshoz ki kell számolni az egyes javak arányát a nominális GDP-ben.
Multiplikátorok
- Kiadási multiplikátor: az autonóm tényezők változása mekkora jövedelemváltozást okoz
- Adómultiplikátor: az egyösszegű adó egységnyi változása mennyivel változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet
- Transzfer multiplikátora: a transzfer egységnyi változása mekkora változást eredményez az egyensúlyi jövedelemben.
IS görbe
Az IS-görbe a kamatláb és az árupiaci egyensúlyi jövedelem közti kapcsolatot írja le. Olyan jövedelem és kamatláb kombinációk halmaza, amelyek mellett az árupiacon egyensúly van.
Kereskedelmi bank
Kereskedelmi bank: pénzteremtési műveleteit gazdaságossági szempontok alapján végző hitelintézmény
Kötelező tartalék
A kereskedelmi bankoknak a náluk elhelyezett betétállomány bizonyos százalékát kötelező a központi bankban vezetett számlán elhelyezni.
LM görbe
Olyan jövedelem-kamatláb kombinációk halmaza, amelyek a pénzpiac egyensúlyát biztosítják.
AD görbe
Az árszínvonal változása miatt bekövetkezett keresletváltozást leíró függvény. Az IS és az LM görbe metszete.
Az LM görbét rendezzük r-re, majd azt helyettesítsük be az IS-be, az lesz az AD görbe.
Munkaképes népesség
A népesség azon része, amelyik a tanulási fázison túl van és a nyugdíjkorhatár előtt áll.
Aktív népesség
A népesség azon része, amelyik a munkapiacon megjelenik és hajlandó munkát vállalni.
Inaktív népesség
Tagjai nem hajlandóak munkát vállalni, mert megélhetésüket más forrásból fedezik, vagy külső tényezők akadályozzák meg őket a munkavállalásban.
Munkanélküliségi ráta
A munkanélküliek száma és az aktív népesség %-ban kifejezett aránya.
Fiskális politika
A fiskális politika során a kormányzat a vásárlásainak, adóztatásnak és a transzferkifizetések módosításával kívánja elérni a kívánt gazdasági hatást.
Monetáris politika
Monetáris politika: Ebben az esetben a kormányzat nem a kiadásait, hanem a pénzmennyiséget növeli meg.
Pénz forgási sebessége
Azt mutatja, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiség milyen gyorsasággal mozog a gazdaságban, azaz egy pénzegység egy meghatározott időszakban átlagosan hányszor cserél gazdát.
Fogyasztási határhajlandóság
Azt mutatja meg, hogy a rendelkezésre álló jövedelemnek mekkora részét költöm el fogyasztásra.
Jele:
Kamatérzékenység
Azt mutatja meg, hogy a kamatláb egy százalékos változása következtében hány egységgel változik a beruházási kereslet.
Jele:
