„Digit1Beugró” változatai közötti eltérés

Szaky (vitalap | szerkesztései)
a 3. Ellenőrző kérdések: 305 link cserélve, b levéve.
 
(17 közbenső módosítás, amit 6 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
169. sor: 169. sor:
: [[File:Digit1_beugro_304.jpg‎]]
: [[File:Digit1_beugro_304.jpg‎]]
;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet!
;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet!
Ha valaki megírja nekem e-mailben (wacha AT mit pont bme hu), hogy miért tartom problémásnak a következő ábrákat (tipikusan: 305 307 ), annak jövök egy csokival (Wacha G)
: [[File:Digit1_beugro_305.jpg‎]]
: [[File:Digit1_beugro_305.jpg‎]]
;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst!
;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_306.jpg‎]]
: [[File:Digit1_beugro_306.jpg‎]]
;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!
;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_307.jpg‎]]
: [[File:Digit1_beugro_307b.jpg‎]]
;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!
;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]]
: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]]
199. sor: 198. sor:


Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor)
Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor)
--[[Szerkesztő:Halftome|Halftome]] ([[Szerkesztővita:Halftome|vita]]) 2013. november 5., 19:38 (UTC) A "NOT", az egy inverter. Ha NAND vagy NOR kapunak a bemeneti lábait összekötjük, egy egyszerű invertert kapunk.




352. sor: 353. sor:


=5. Ellenőrző kérdések=
=5. Ellenőrző kérdések=
;Megjegyezném, hogy ezekben is találtam hibákat, javítsátok. (Azért ti, hogy tanuljatok belőle, ez ilyen oktatói hülyeség). WachaG


;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat?
;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat?
: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Z) specifikált.
: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Y) specifikált.
;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat?
;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat?
: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t)
: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t)
366. sor: 369. sor:
: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos
: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos
: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math>
: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math>
Ez megint pontatlan így. (wachag)
Egyfelől, mi az a g? Írjátok már oda a kisZH-ba, mert akármivel jelölhetsz akármit...
Másfelől meg mit jelent a képlet? Meg mik ezek az indexek? Amik ráadásul hibásak...
;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját!
;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját!
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math>
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math>
Megint: mi az a g és mi az az f? Miért ne írhatná valaki ezt:
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>triceratops(q_i,x_k) = triceratops(q_i,x_k)</math> és <math>velociraptor(q_i,x_k) \sim velociraptor(q_i,x_k)</math>
Ennek is van értelme, de ugyanúgy nem derül ki belőle semmi. (wachag)
Arról már nem is beszélve, hogy az indexek megint nem stimmelnek...
;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást?
;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást?
: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek.
: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek.
389. sor: 399. sor:
: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával.
: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával.
;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk?
;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk?
: ??
: Adott bemeneti kombinációra azonos kimenetet adó állapotok kódját úgy választjuk meg, hogy egy bitben térjenek el(Hamming-távolságuk 1 legyen).
;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak?
;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak?
: ??
: Olyan állapotcsoportot, amiben a következő értékek csak a csoporton belüli változóktól függ, a csoporton kívüli állapotoktól nem. Például:
: Két állapot: <math>Q_a, Q_b</math>
: És <math>Q_a^{t+1} = f(Q_a^t, X^t)</math>,
: <math>Q_b^{t+1} = f'(Q_a^t, Q_b^t, X^t)</math>
: Ekkor <math>Q_a</math> egy önfüggő szekunder változócsoportot alkot, mert más változótól nem függ. <math>Q_b</math>-re ez nem igaz, mert függ <math>Q_a</math>-tól.
: <math>Q_a, Q_b</math> együtt önfüggő szekunder változócsoportot alkot, hisz nem függnek a csoporton kívüli változótól (itt nincs is több változó, ez triviális).
;519 Milyen triviális HT particiókat ismer?
;519 Milyen triviális HT particiókat ismer?
: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van.
: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van.
Ez így szerencsétlen megfogalmazás. "vagy ha minden". wachag
;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait?
;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait?
: ??
: Helyettesítési tulajdonságú partíció. az osztályok zártak, ha kimenet nem vesszük figyelembe. Egy osztály minden állapotából, adott bemenet hatására, egy adott osztály valamelyik állapotába jutunk.
;521 Mikor zárt egy HT particionálás?
;521 Mikor zárt egy HT particionálás?
: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át.
: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át.
482. sor: 498. sor:
: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg.
: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg.
;618  Mi az a kritikus versenyhelyzet?  
;618  Mi az a kritikus versenyhelyzet?  
: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy.
: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy. (megjegyzem: lefagyni a Windows szokott. Ez így nem jó kifejezés. wachag)
Ha TSH, akkor lehetséges, hogy információt vesztünk, ha NTSH, akkor megeshet, hogy beragad egy illegális állapotban.
;619  Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére?  
;619  Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére?  
: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1.
: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1.
: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus
: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus.
: Állapotátvezetés
: Állapotátvezetés
;620  Mire jó az "állapotátvezetés"?  
;620  Mire jó az "állapotátvezetés"?  
A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/Digit1Beugró