„Digit1Beugró” változatai közötti eltérés
a →3. Ellenőrző kérdések: 305 link cserélve, b levéve. |
|||
(24 közbenső módosítás, amit 9 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
Nem győzöm gyakorlatokon mondani, hogy az itt következő anyagokkal módjával bánjatok. Belenéztem, pár hibás-bizonytalan részt megjelöletem, de nem egy életbiztosítás ebből tanulni, sokatok kisZH-ja ezen bukik el. Nem győzzük azt, hogy egy olyan anyagot nézzünk át/javítsunk folyamatosan, ami közösségi szerkesztésű (meg hát tulajdonképpen van jegyzet :-) ), szóval legyetek óvatosak! Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz tőlünk, dolgunk, hogy segítsünk. -- Wacha Gábor, gyakvez | |||
=1. Ellenőrző kérdések= | =1. Ellenőrző kérdések= | ||
;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit? | ;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit? | ||
165. sor: | 169. sor: | ||
: [[File:Digit1_beugro_304.jpg]] | : [[File:Digit1_beugro_304.jpg]] | ||
;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet! | ;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet! | ||
: [[File:Digit1_beugro_305.jpg]] | : [[File:Digit1_beugro_305.jpg]] | ||
;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst! | ;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst! | ||
: [[File:Digit1_beugro_306.jpg]] | : [[File:Digit1_beugro_306.jpg]] | ||
;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst! | ;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst! | ||
: [[File: | : [[File:Digit1_beugro_307b.jpg]] | ||
;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt! | ;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt! | ||
: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]] | : [[File:Digit1_beugro_308.jpg]] | ||
195. sor: | 198. sor: | ||
Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor) | Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor) | ||
--[[Szerkesztő:Halftome|Halftome]] ([[Szerkesztővita:Halftome|vita]]) 2013. november 5., 19:38 (UTC) A "NOT", az egy inverter. Ha NAND vagy NOR kapunak a bemeneti lábait összekötjük, egy egyszerű invertert kapunk. | |||
221. sor: | 226. sor: | ||
: Hazárdmentesítő primimplikánsok használata | : Hazárdmentesítő primimplikánsok használata | ||
: És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor) | : És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor) | ||
: Olyan prímimplikánsokat realizálunk szomszédos hurkok között, melyek nincsenek átfogó lefedéssel kezelve vagy jelút érzékenyítés alapján. | |||
=4. Ellenőrző kérdések= | =4. Ellenőrző kérdések= | ||
227. sor: | 233. sor: | ||
: [[File:Digit1_beugro_401.jpg ]] | : [[File:Digit1_beugro_401.jpg ]] | ||
;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál! | ;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál! | ||
: [[File: | : [[File:Digit1_beugro_20131027_403.png ]] | ||
;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál! | ;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál! | ||
: [[File: | : [[File:Digit1_beugro_20131027_402.png ]] | ||
;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának? | ;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának? | ||
: A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket) | : A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket) | ||
240. sor: | 246. sor: | ||
: NAND | : NAND | ||
: NOR | : NOR | ||
;407 Mi | : XOR , 1 | ||
: | ;407 Mi ütemezi a szinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait? | ||
;408 Mi az | : Az órajel | ||
: | ;408 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait? | ||
;409 | : Visszacsatoló ágalban Y periodikusan nyitjuk zárjuk a kapcsolókat | ||
: | ;409 Írja fel a Mealy-modell működését leíró egyenleteket! | ||
;410 | : <math>Y^t = f(Q^t, x^t)</math> | ||
: | : <math>Q^{t+1} = f(Q^t, x^t)</math> | ||
;410 Írja fel a Moore-modell működését leíró egyenleteket! | |||
: <math>Y^t = f(Q^t)</math> | |||
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t)</math> | |||
;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt! | ;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt! | ||
A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye. | A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye. | ||
269. sor: | 278. sor: | ||
: <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math> | : <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math> | ||
;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét! | ;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét! | ||
: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K}+\bar{Q^t}*J</math> | : <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K^t}+\bar{Q^t}*J^t</math> | ||
;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját! | ;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját! | ||
{| style="text-align:center" | | {| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" | | ||
| | !<math>D^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math> | ||
|- | |||
|0||0||0 | |||
|- | |||
|0||1||0 | |||
|- | |- | ||
| | |1||0||1 | ||
|- | |- | ||
| | |1||1||1 | ||
|} | |} | ||
;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját! | ;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját! | ||
{| style="text-align:center" | | {| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" | | ||
| | !<math>T^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{T+1}</math> | ||
|- | |||
|0||0||0 | |||
|- | |- | ||
| | |0||1||1 | ||
|- | |- | ||
| | |1||0||1 | ||
|- | |||
|1||1||0 | |||
|} | |} | ||
;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját! | ;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját! | ||
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" | | |||
!<math>J^t</math>!!<math>K^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math> | |||
|- | |||
|0||0||0||0 | |||
|- | |||
|0||0||1||1 | |||
|- | |||
|0||1||0||0 | |||
|- | |||
|0||1||1||0 | |||
|- | |||
|1||0||0||1 | |||
|- | |||
|1||0||1||1 | |||
|- | |||
|1||1||0||1 | |||
|- | |||
|1||1||1||0 | |||
|} | |||
VAGY | |||
{| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1" | {| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1" | ||
| rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1 | | rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1 | ||
316. sor: | 353. sor: | ||
=5. Ellenőrző kérdések= | =5. Ellenőrző kérdések= | ||
;Megjegyezném, hogy ezekben is találtam hibákat, javítsátok. (Azért ti, hogy tanuljatok belőle, ez ilyen oktatói hülyeség). WachaG | |||
;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat? | ;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat? | ||
: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete ( | : Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Y) specifikált. | ||
;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat? | ;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat? | ||
: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t) | : Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t) | ||
330. sor: | 369. sor: | ||
: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos | : <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos | ||
: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> | : <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> | ||
Ez megint pontatlan így. (wachag) | |||
Egyfelől, mi az a g? Írjátok már oda a kisZH-ba, mert akármivel jelölhetsz akármit... | |||
Másfelől meg mit jelent a képlet? Meg mik ezek az indexek? Amik ráadásul hibásak... | |||
;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját! | ;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját! | ||
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math> | : <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math> | ||
Megint: mi az a g és mi az az f? Miért ne írhatná valaki ezt: | |||
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>triceratops(q_i,x_k) = triceratops(q_i,x_k)</math> és <math>velociraptor(q_i,x_k) \sim velociraptor(q_i,x_k)</math> | |||
Ennek is van értelme, de ugyanúgy nem derül ki belőle semmi. (wachag) | |||
Arról már nem is beszélve, hogy az indexek megint nem stimmelnek... | |||
;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást? | ;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást? | ||
: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek. | : Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek. | ||
353. sor: | 399. sor: | ||
: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával. | : A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával. | ||
;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk? | ;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk? | ||
: | : Adott bemeneti kombinációra azonos kimenetet adó állapotok kódját úgy választjuk meg, hogy egy bitben térjenek el(Hamming-távolságuk 1 legyen). | ||
;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak? | ;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak? | ||
: | : Olyan állapotcsoportot, amiben a következő értékek csak a csoporton belüli változóktól függ, a csoporton kívüli állapotoktól nem. Például: | ||
: Két állapot: <math>Q_a, Q_b</math> | |||
: És <math>Q_a^{t+1} = f(Q_a^t, X^t)</math>, | |||
: <math>Q_b^{t+1} = f'(Q_a^t, Q_b^t, X^t)</math> | |||
: Ekkor <math>Q_a</math> egy önfüggő szekunder változócsoportot alkot, mert más változótól nem függ. <math>Q_b</math>-re ez nem igaz, mert függ <math>Q_a</math>-tól. | |||
: <math>Q_a, Q_b</math> együtt önfüggő szekunder változócsoportot alkot, hisz nem függnek a csoporton kívüli változótól (itt nincs is több változó, ez triviális). | |||
;519 Milyen triviális HT particiókat ismer? | ;519 Milyen triviális HT particiókat ismer? | ||
: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van. | : Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van. | ||
Ez így szerencsétlen megfogalmazás. "vagy ha minden". wachag | |||
;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait? | ;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait? | ||
: | : Helyettesítési tulajdonságú partíció. az osztályok zártak, ha kimenet nem vesszük figyelembe. Egy osztály minden állapotából, adott bemenet hatására, egy adott osztály valamelyik állapotába jutunk. | ||
;521 Mikor zárt egy HT particionálás? | ;521 Mikor zárt egy HT particionálás? | ||
: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át. | : Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át. | ||
446. sor: | 498. sor: | ||
: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg. | : A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg. | ||
;618 Mi az a kritikus versenyhelyzet? | ;618 Mi az a kritikus versenyhelyzet? | ||
: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy. | : Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy. (megjegyzem: lefagyni a Windows szokott. Ez így nem jó kifejezés. wachag) | ||
Ha TSH, akkor lehetséges, hogy információt vesztünk, ha NTSH, akkor megeshet, hogy beragad egy illegális állapotban. | |||
;619 Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére? | ;619 Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére? | ||
: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1. | : Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1. | ||
: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus | : Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus. | ||
: Állapotátvezetés | : Állapotátvezetés | ||
;620 Mire jó az "állapotátvezetés"? | ;620 Mire jó az "állapotátvezetés"? |