„Digit1Beugró” változatai közötti eltérés

Wachag (vitalap | szerkesztései)
a 3. Ellenőrző kérdések: 305 link cserélve, b levéve.
 
(24 közbenső módosítás, amit 9 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
Nem győzöm gyakorlatokon mondani, hogy az itt következő anyagokkal módjával bánjatok. Belenéztem, pár hibás-bizonytalan részt megjelöletem, de nem egy életbiztosítás ebből tanulni, sokatok kisZH-ja ezen bukik el. Nem győzzük azt, hogy egy olyan anyagot nézzünk át/javítsunk folyamatosan, ami közösségi szerkesztésű (meg hát tulajdonképpen van jegyzet :-) ), szóval legyetek óvatosak! Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz tőlünk, dolgunk, hogy segítsünk. -- Wacha Gábor, gyakvez
=1. Ellenőrző kérdések=
=1. Ellenőrző kérdések=
;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
165. sor: 169. sor:
: [[File:Digit1_beugro_304.jpg‎]]
: [[File:Digit1_beugro_304.jpg‎]]
;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet!
;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet!
Ha valaki megírja nekem e-mailben (wacha AT mit pont bme hu), hogy miért tartom problémásnak a következő ábrákat (tipikusan: 305 307 ), annak jövök egy csokival (Wacha G)
: [[File:Digit1_beugro_305.jpg‎]]
: [[File:Digit1_beugro_305.jpg‎]]
;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst!
;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_306.jpg‎]]
: [[File:Digit1_beugro_306.jpg‎]]
;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!
;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_307.jpg‎]]
: [[File:Digit1_beugro_307b.jpg‎]]
;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!
;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]]
: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]]
195. sor: 198. sor:


Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor)
Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor)
--[[Szerkesztő:Halftome|Halftome]] ([[Szerkesztővita:Halftome|vita]]) 2013. november 5., 19:38 (UTC) A "NOT", az egy inverter. Ha NAND vagy NOR kapunak a bemeneti lábait összekötjük, egy egyszerű invertert kapunk.




221. sor: 226. sor:
: Hazárdmentesítő primimplikánsok használata
: Hazárdmentesítő primimplikánsok használata
: És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor)
: És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor)
: Olyan prímimplikánsokat realizálunk szomszédos hurkok között, melyek nincsenek átfogó lefedéssel kezelve vagy jelút érzékenyítés alapján.


=4. Ellenőrző kérdések=
=4. Ellenőrző kérdések=
227. sor: 233. sor:
: [[File:Digit1_beugro_401.jpg‎ ]]
: [[File:Digit1_beugro_401.jpg‎ ]]
;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál!
;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_402.jpg]]
: [[File:Digit1_beugro_20131027_403.png ]]
;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál!
;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_403.jpg‎ ]]
: [[File:Digit1_beugro_20131027_402.png ]]
;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának?
;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának?
: A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket)
: A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket)
240. sor: 246. sor:
: NAND
: NAND
: NOR
: NOR
;407 Mi az a zajtartalék?
: XOR , 1
: A zajtartalék az a feszültségtartomány (ha a digitális alkatrész működési elve a diódás, vagy küszöbérték logika), amelyen belül a feszültség változása nem változtatja meg a kapu logikai állapotát.
;407 Mi ütemezi a szinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
;408 Mi az a fan-out (meghajtóképesség)?
: Az órajel
: A meghajtóképesség azt határozza meg, hogy hány bemenetre lehet rákötni az adott kapu kimenetét.
;408 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
;409 Küszöbérték logikánál hol komparál a kétbemenetű ÉS kapu, ha logikai 0-hoz 0V, a logikai 1-hez 5V tartozik?
: Visszacsatoló ágalban Y periodikusan nyitjuk zárjuk a kapcsolókat
: 7,5 V-nál
;409 Írja fel a Mealy-modell működését leíró egyenleteket!
;410 Küszöbérték logikánál hol komparál a kétbemenetű VAGY kapu, ha logikai 0-hoz 0V, a logikai 1-hez 5V tartozik?
: <math>Y^t = f(Q^t, x^t)</math>
: 2,5 V-nál
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t, x^t)</math>
;410 Írja fel a Moore-modell működését leíró egyenleteket!
: <math>Y^t = f(Q^t)</math>
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t)</math>
;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt!
;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt!
A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye.
A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye.
269. sor: 278. sor:
: <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math>
: <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math>
;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét!
;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K}+\bar{Q^t}*J</math>
: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K^t}+\bar{Q^t}*J^t</math>
;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját!
;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center" |
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
|Qt||D=0||D=1
!<math>D^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
|-
|0||0||0
|-
|0||1||0
|-
|-
|a||a/0||b/1
|1||0||1
|-
|-
|b||a/0||b/1
|1||1||1
|}
|}
;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját!
;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center" |
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
|Qt||T=0||T=1
!<math>T^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{T+1}</math>
|-
|0||0||0
|-
|-
|a||a/0||b/1
|0||1||1
|-
|-
|b||b/1||a/0
|1||0||1
|-
|1||1||0
|}
|}
;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját!
;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>J^t</math>!!<math>K^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||1
|-
|0||1||0||0
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||0
|}
VAGY
{| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1"
{| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1"
| rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1
| rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1
316. sor: 353. sor:


=5. Ellenőrző kérdések=
=5. Ellenőrző kérdések=
;Megjegyezném, hogy ezekben is találtam hibákat, javítsátok. (Azért ti, hogy tanuljatok belőle, ez ilyen oktatói hülyeség). WachaG


;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat?
;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat?
: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Z) specifikált.
: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Y) specifikált.
;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat?
;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat?
: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t)
: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t)
330. sor: 369. sor:
: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos
: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos
: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math>
: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math>
Ez megint pontatlan így. (wachag)
Egyfelől, mi az a g? Írjátok már oda a kisZH-ba, mert akármivel jelölhetsz akármit...
Másfelől meg mit jelent a képlet? Meg mik ezek az indexek? Amik ráadásul hibásak...
;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját!
;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját!
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math>
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math>
Megint: mi az a g és mi az az f? Miért ne írhatná valaki ezt:
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>triceratops(q_i,x_k) = triceratops(q_i,x_k)</math> és <math>velociraptor(q_i,x_k) \sim velociraptor(q_i,x_k)</math>
Ennek is van értelme, de ugyanúgy nem derül ki belőle semmi. (wachag)
Arról már nem is beszélve, hogy az indexek megint nem stimmelnek...
;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást?
;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást?
: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek.
: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek.
353. sor: 399. sor:
: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával.
: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával.
;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk?
;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk?
: ??
: Adott bemeneti kombinációra azonos kimenetet adó állapotok kódját úgy választjuk meg, hogy egy bitben térjenek el(Hamming-távolságuk 1 legyen).
;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak?
;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak?
: ??
: Olyan állapotcsoportot, amiben a következő értékek csak a csoporton belüli változóktól függ, a csoporton kívüli állapotoktól nem. Például:
: Két állapot: <math>Q_a, Q_b</math>
: És <math>Q_a^{t+1} = f(Q_a^t, X^t)</math>,
: <math>Q_b^{t+1} = f'(Q_a^t, Q_b^t, X^t)</math>
: Ekkor <math>Q_a</math> egy önfüggő szekunder változócsoportot alkot, mert más változótól nem függ. <math>Q_b</math>-re ez nem igaz, mert függ <math>Q_a</math>-tól.
: <math>Q_a, Q_b</math> együtt önfüggő szekunder változócsoportot alkot, hisz nem függnek a csoporton kívüli változótól (itt nincs is több változó, ez triviális).
;519 Milyen triviális HT particiókat ismer?
;519 Milyen triviális HT particiókat ismer?
: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van.
: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van.
Ez így szerencsétlen megfogalmazás. "vagy ha minden". wachag
;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait?
;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait?
: ??
: Helyettesítési tulajdonságú partíció. az osztályok zártak, ha kimenet nem vesszük figyelembe. Egy osztály minden állapotából, adott bemenet hatására, egy adott osztály valamelyik állapotába jutunk.
;521 Mikor zárt egy HT particionálás?
;521 Mikor zárt egy HT particionálás?
: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át.
: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át.
446. sor: 498. sor:
: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg.
: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg.
;618  Mi az a kritikus versenyhelyzet?  
;618  Mi az a kritikus versenyhelyzet?  
: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy.
: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy. (megjegyzem: lefagyni a Windows szokott. Ez így nem jó kifejezés. wachag)
Ha TSH, akkor lehetséges, hogy információt vesztünk, ha NTSH, akkor megeshet, hogy beragad egy illegális állapotban.
;619  Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére?  
;619  Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére?  
: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1.
: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1.
: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus
: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus.
: Állapotátvezetés
: Állapotátvezetés
;620  Mire jó az "állapotátvezetés"?  
;620  Mire jó az "állapotátvezetés"?  
A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/Digit1Beugró