„Digit1Beugró” változatai közötti eltérés
a →3. Ellenőrző kérdések: 305 link cserélve, b levéve. |
|||
(43 közbenső módosítás, amit 15 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
Nem győzöm gyakorlatokon mondani, hogy az itt következő anyagokkal módjával bánjatok. Belenéztem, pár hibás-bizonytalan részt megjelöletem, de nem egy életbiztosítás ebből tanulni, sokatok kisZH-ja ezen bukik el. Nem győzzük azt, hogy egy olyan anyagot nézzünk át/javítsunk folyamatosan, ami közösségi szerkesztésű (meg hát tulajdonképpen van jegyzet :-) ), szóval legyetek óvatosak! Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz tőlünk, dolgunk, hogy segítsünk. -- Wacha Gábor, gyakvez | |||
=1. Ellenőrző kérdések= | =1. Ellenőrző kérdések= | ||
;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit? | ;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit? | ||
19. sor: | 23. sor: | ||
: <math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz | : <math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz | ||
;110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”? | ;110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”? | ||
: <math>H(x) = - \sum p_i \ | : <math>H(x) = - \sum p_i \log_2(p_i)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége | ||
;111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja? | ;111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja? | ||
: Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása. | : Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása. | ||
25. sor: | 29. sor: | ||
: Az entrópia. | : Az entrópia. | ||
;113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa? | ;113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa? | ||
: Nincs alsó határa, maximum | : Nincs alsó határa, maximum elveszítjük az összes adatot. | ||
;114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”? | ;114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”? | ||
: Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák. | : Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák. | ||
79. sor: | 83. sor: | ||
: A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek. | : A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek. | ||
;204 Írja fel a DeMorgan azonosságot! | ;204 Írja fel a DeMorgan azonosságot! | ||
: <math>\ | : <math>\overline{A*B} = \bar{A} + \bar{B}</math> | ||
: <math>\ | : <math>\overline{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math> | ||
;205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót! | ;205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót! | ||
: Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy: | : Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy: | ||
89. sor: | 93. sor: | ||
;207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)! | ;207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)! | ||
: <math>A*0=0</math> | : <math>A*0=0</math> | ||
: <math>A*1= | : <math>A*1=A</math> | ||
: <math>A+0=A</math> | : <math>A+0=A</math> | ||
: <math>A+1=1</math> | : <math>A+1=1</math> | ||
101. sor: | 105. sor: | ||
: ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor) | : ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor) | ||
;212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az <math>\bar{A}*B*\bar{C}*D</math> minterm helyét! | ;212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az <math>\bar{A}*B*\bar{C}*D</math> minterm helyét! | ||
: [[File:Digit1_beugro_212.jpg]] | |||
;213 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt Karnaugh táblán! | |||
: [[File:Digit1_beugro_213.jpg]] | |||
;214 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt igazságtáblában. | |||
{| style="text-align:center" | |||
|A||B||C||<math>A+B*\bar{C}</math> | |||
|- | |||
|0||0||0||0 | |||
|- | |||
|0||0||1||0 | |||
|- | |||
|0||1||0||1 | |||
|- | |||
|0||1||1||0 | |||
|- | |||
|1||0||0||1 | |||
|- | |||
|1||0||1||1 | |||
|- | |||
|1||1||0||1 | |||
|- | |||
|1||1||1||1 | |||
|} | |||
;215 Mi az a minterm és mi az a maxterm? | |||
: Diszjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 1-eseit valósítják meg, ezek a mintermek. | |||
: Konjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 0-áit valósítják meg, ezek a maxtermek. | |||
;216 Kombinációs hálózatok milyen leírási formáit ismeri? | |||
: Szöveges, algebrai kifejezés, igazság-táblázat, kapcsolási rajz (szimbólumokkal) | |||
;217 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a halmazalgebrában? | |||
: ÉS = metszet | |||
: VAGY = unió | |||
: NEM = komplementer/negát | |||
;218 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a kapcsoló algebrában? | |||
: ÉS = soros | |||
: VAGY = párhuzamos | |||
: NEM = fordított kapcsoló | |||
;219 Milyen elnevezéseit ismeri még a mod2 (<math>\oplus</math>) műveletnek? | |||
: kizáró VAGY (exclusive OR, EXOR, XOR) | |||
: antivalencia | |||
;220 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában két darab 1-es van? | |||
: XOR /antivalencia/ | |||
: XNOR /ekvivalencia/ | |||
;221 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában egy darab 1-es van? | |||
: AND | |||
: NOR | |||
;222 Rajzolja fel az AND, OR, NAND, NOR kapuk kapcsolási szimbólumait egy választott szabvány szerint! Melyik szabványt választotta? | |||
: [[File:Digit1_beugro_222.jpg]] | |||
;223 Mire jó az előadáson tanult teljes összeadó? Írja fel logikai függvényeit! | |||
: Két darab 1 bites szám összeadására alkalmas. | |||
: <math>S_i=A_i \oplus B_i \oplus C_{i-1}</math> | |||
: <math>C_i=A_i*B_i+A_i*C_{i-1}+B_i*C_{i-1}</math> | |||
=3. Ellenőrző kérdések= | |||
;301 Mi a don't care kombináció? | |||
: Valamely minterm esetén lényegtelen az eredmény. | |||
;302 Miért lehet egy kombinációs hálózat specifikációjában don't care minterm? | |||
: vagy azért mert a bemeneten soha nem történik meg. | |||
: vagy azért mert ha igen, akkor nincs hatása a kimeneten. | |||
;303 Rajzoljon fel egy vízszintes elrendezésű öt változós K táblát és peremezze az ABCDE változókkal a szokásos sorrendben! | |||
: [[File:Digit1_beugro_303.jpg]] | |||
;304 Jelölje be egy K táblába az <math>A\bar{B}\bar{C}</math> mintermet! | |||
: [[File:Digit1_beugro_304.jpg]] | |||
;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet! | |||
: [[File:Digit1_beugro_305.jpg]] | |||
;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst! | |||
: [[File:Digit1_beugro_306.jpg]] | |||
;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst! | |||
: [[File:Digit1_beugro_307b.jpg]] | |||
;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt! | |||
: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]] | |||
;309 Rajzolja be egy K táblába az F = [(A mod2 B) + A./C] függvényt! | |||
: [[File:Digit1_beugro_309.jpg]] | |||
;310 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + A./C + B./C függvényt! | |||
: [[File:Digit1_beugro_310.jpg]] | |||
;311 Mi az a lényeges prímimplikáns? | |||
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk. | |||
;312 Mire jó a lefedési tábla? | |||
: Megtudhatjuk a segítségével, hogy melyik pirimimplikánsokat hagyhatjuk el a függvény megvalósításához, ezzel olcsóbbá téve a kapcsolást. | |||
;313 Mi a több kimenetű logikai függvények minimalizálásának alapelve? | |||
: A több függvényben is előforduló (azonos) prímimplikánsokat csak egyszer valósítjuk meg. | |||
;314 Mik a tanult minimalizálási módszer korlátjai? | |||
: Csak 2 szintű diszjunktív vagy konjunktív alakban megadott hálózatokat lehet vele minimalizálni | |||
;315 Mire optimalizál a tanult minimalizálási módszer? | |||
: a bemenetek számára | |||
;316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat? | |||
: A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva. | |||
A következőkhöz azért lenne hozzáfűzésem: | |||
Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor) | |||
--[[Szerkesztő:Halftome|Halftome]] ([[Szerkesztővita:Halftome|vita]]) 2013. november 5., 19:38 (UTC) A "NOT", az egy inverter. Ha NAND vagy NOR kapunak a bemeneti lábait összekötjük, egy egyszerű invertert kapunk. | |||
;317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval! | |||
: NOT (A NAND B) | |||
;318 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval! | |||
: NOT A NAND NOT B | |||
;319 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NOR kapuval! | |||
: NOT A NOR NOT B | |||
;320 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NOR kapuval! | |||
: NOT (A NOR B) | |||
;321 Milyen hazárd-típusokat tanultunk? | |||
: dinamikus, statikus , funkcionális | |||
;322 Mi az a statikus hazárd? | |||
: A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot. | |||
(Ezt a "szőrős lesz"-t kérlek, ne írjátok -- Wacha Gábor) | |||
;323 Mi a az a dinamikus hazárd? | |||
: A kimenet szomszédos BEMENETI változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot. | |||
;324 Mi az a funkcionális hazárd? | |||
: Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd) | |||
;325 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a statikus hazárd feltétele? | |||
: legalább két szintű hálózat + egy változó több úton juthat kimenetre | |||
;326 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a dinamikus hazárd feltétele? | |||
: legalább három szintű hálózat és statikus hazárd alacsonyabb szinten | |||
;327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja? | |||
: Hazárdmentesítő primimplikánsok használata | |||
: És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor) | |||
: Olyan prímimplikánsokat realizálunk szomszédos hurkok között, melyek nincsenek átfogó lefedéssel kezelve vagy jelút érzékenyítés alapján. | |||
=4. Ellenőrző kérdések= | |||
;401 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel felfutó éléből impulzust csinál! | |||
: [[File:Digit1_beugro_401.jpg ]] | |||
;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál! | |||
: [[File:Digit1_beugro_20131027_403.png ]] | |||
;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál! | |||
: [[File:Digit1_beugro_20131027_402.png ]] | |||
;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának? | |||
: A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket) | |||
;405 Mi az a "funkcionálisan teljes" függvényrendszer? | |||
: F függvényhalmazra funkcionálisan teljes fv.rendszer f, ha f lezártja F ([f] = F). (a lezárás inverz művelete, a függvények bázisait adja) | |||
;406 Írjon két példát az "összes Boole függvény" funkcionálisan teljes függvényrendszerére! | |||
: + , NOT | |||
: . , NOT | |||
: + , NOT | |||
: NAND | |||
: NOR | |||
: XOR , 1 | |||
;407 Mi ütemezi a szinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait? | |||
: Az órajel | |||
;408 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait? | |||
: Visszacsatoló ágalban Y periodikusan nyitjuk zárjuk a kapcsolókat | |||
;409 Írja fel a Mealy-modell működését leíró egyenleteket! | |||
: <math>Y^t = f(Q^t, x^t)</math> | |||
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t, x^t)</math> | |||
;410 Írja fel a Moore-modell működését leíró egyenleteket! | |||
: <math>Y^t = f(Q^t)</math> | |||
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t)</math> | |||
;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt! | |||
A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye. | |||
;412 Jellemezze szavakban a Moore-modellt! | |||
: A kimenet csak az aktuális állapottól függ. | |||
;413 Rajzolja fel a Mealy-modell blokkvázlatát! | |||
: [[File:Digit1_beugro_413.jpg]] | |||
;414 Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát! | |||
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]] | |||
;415 Mi jellemzi a szinkron sorrendi hálózatot? | |||
: A szinkron sorrendi hálózat állapotait memória tulajdonságú alkatrészek (flip-flopok) tárolják, egy órajellel ütemezett időpontokban. | |||
;416 Rajzolja fel egy D FF állapotgráfját! | |||
: [[File:Digit1_beugro_416.jpg]] | |||
;417 Rajzolja fel egy T FF állapotgráfját! | |||
: [[File:Digit1_beugro_417.jpg]] | |||
;418 Rajzolja fel egy JK FF állapotgráfját! | |||
: [[File:Digit1_beugro_418.jpg]] | |||
;419 Írja fel egy D FF vezérlési egyenletét! | |||
: <math>Q^{t+1}=D^t</math> | |||
;420 Írja fel egy T FF vezérlési egyenletét! | |||
: <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math> | |||
;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét! | |||
: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K^t}+\bar{Q^t}*J^t</math> | |||
;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját! | |||
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" | | |||
!<math>D^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math> | |||
|- | |||
|0||0||0 | |||
|- | |||
|0||1||0 | |||
|- | |||
|1||0||1 | |||
|- | |||
|1||1||1 | |||
|} | |||
;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját! | |||
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" | | |||
!<math>T^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{T+1}</math> | |||
|- | |||
|0||0||0 | |||
|- | |||
|0||1||1 | |||
|- | |||
|1||0||1 | |||
|- | |||
|1||1||0 | |||
|} | |||
;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját! | |||
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" | | |||
!<math>J^t</math>!!<math>K^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math> | |||
|- | |||
|0||0||0||0 | |||
|- | |||
|0||0||1||1 | |||
|- | |||
|0||1||0||0 | |||
|- | |||
|0||1||1||0 | |||
|- | |||
|1||0||0||1 | |||
|- | |||
|1||0||1||1 | |||
|- | |||
|1||1||0||1 | |||
|- | |||
|1||1||1||0 | |||
|} | |||
VAGY | |||
{| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1" | |||
| rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1 | |||
|- | |||
| K=0 || K=1 || K=0 || K=1 | |||
|- | |||
|a||a/0||a/0||b/1||b/1 | |||
|- | |||
|b||b/1||a/0||b/1||a/0 | |||
|} | |||
;425 Csináljon JK FF-ból T FF-ot! | |||
: [[File:Digit1_beugro_425.jpg]] | |||
;426 Csináljon JK FF-ból D FF-ot! | |||
: [[File:Digit1_beugro_426.jpg]] | |||
;427 Mit csinál az RS FF a különböző vezérlések mellett? | |||
: 00 - marad | |||
: 01 - 1-be állít | |||
: 10 - 0-ba állít | |||
: 11 - TILOS | |||
;428 Mit csinál a JK FF a különböző vezérlések mellett? | |||
: 00 - marad | |||
: 01 - 0-ba állít | |||
: 10 - 1-be állít | |||
: 11 - invertál | |||
;429 Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót! | |||
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg]] | |||
;430 Rajzoljon fel egy 3 bites shiftregisztert! | |||
: [[File:Digit1_beugro_430.jpg]] | |||
=5. Ellenőrző kérdések= | |||
;Megjegyezném, hogy ezekben is találtam hibákat, javítsátok. (Azért ti, hogy tanuljatok belőle, ez ilyen oktatói hülyeség). WachaG | |||
;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat? | |||
: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Y) specifikált. | |||
;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat? | |||
: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t) | |||
;503 Milyen állapotminimalizálási módszereket ismer? | |||
: Partíciófinomítás, lépcsős-táblás módszer | |||
;504 Mi adja a partíciófinomítás első partícióját? | |||
: Megadott bemenetekre eltérő kimenetet adó esetek 1-1 külön csoportot alkotnak. | |||
;505 Mikor zárt egy particionálás? | |||
: Egy adott partíción belüli állapotokból, adott bemenetre azonos partícióba megyünk. | |||
;506 Írja fel az állapotekvivalencia rekurzív definícióját! | |||
: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos | |||
: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> | |||
Ez megint pontatlan így. (wachag) | |||
Egyfelől, mi az a g? Írjátok már oda a kisZH-ba, mert akármivel jelölhetsz akármit... | |||
Másfelől meg mit jelent a képlet? Meg mik ezek az indexek? Amik ráadásul hibásak... | |||
;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját! | |||
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math> | |||
Megint: mi az a g és mi az az f? Miért ne írhatná valaki ezt: | |||
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>triceratops(q_i,x_k) = triceratops(q_i,x_k)</math> és <math>velociraptor(q_i,x_k) \sim velociraptor(q_i,x_k)</math> | |||
Ennek is van értelme, de ugyanúgy nem derül ki belőle semmi. (wachag) | |||
Arról már nem is beszélve, hogy az indexek megint nem stimmelnek... | |||
;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást? | |||
: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek. | |||
;509 Mi jellemzi a maximális kompatibilitási osztályozást? | |||
: Nincs több olyan állapot, ami az osztály összes tagjával kompatibilis lenne. 1 osztály állapotai páronként kompatibilisek, és maximális nagyságúak. | |||
;510 Egy állapot hány helyen lehet a max. kompatibilitási osztályozásban? | |||
: Annyi helyen lehet, ahány olyan osztály van, melynek minden tagjával kompatibilis. Ez akár az összes kompatibilitási osztály is lehet. | |||
;511 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a partíciófinomítást? | |||
: TSH | |||
;512 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a lépcsős táblás módszert? | |||
: TSH, NTSH | |||
;513 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "soronkövetkező állapotok" alapján! | |||
: Ha van olyan lehetséges bemenet (<math>x_k</math>), hogy a két állapot (<math>q_i, q_j</math>) soronkövetkező állapota azonos, akkor az ezek közti Hamming-távolság (<math>d_{min}</math>) legyen 1. | |||
: Legyen <math>d_{min} = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>f(q_i, x_k) = f(q_j, x_k)</math>. | |||
;514 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "megelőző állapotok" alapján! | |||
: Ha <math>q_i,q_j</math> soronkövetkező állapota <math>q_m</math>-nek, akkor Hamming-távolságuk legyen 1. | |||
: Legyen <math>d_min = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>q_i=f(q_m, x_k)</math> és <math>q_j=f(q_m, x_l)</math>. | |||
;515 n biten M állapotnak hányféle "különböző költségű" állapotkódolása van? | |||
: <math>\frac{ (^{2^n} _M )M! }{2^n n!}</math> | |||
;516 Milyen átalakításokkal biztosan nem változik egy állapotkódolás költsége? | |||
: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával. | |||
;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk? | |||
: Adott bemeneti kombinációra azonos kimenetet adó állapotok kódját úgy választjuk meg, hogy egy bitben térjenek el(Hamming-távolságuk 1 legyen). | |||
;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak? | |||
: Olyan állapotcsoportot, amiben a következő értékek csak a csoporton belüli változóktól függ, a csoporton kívüli állapotoktól nem. Például: | |||
: Két állapot: <math>Q_a, Q_b</math> | |||
: És <math>Q_a^{t+1} = f(Q_a^t, X^t)</math>, | |||
: <math>Q_b^{t+1} = f'(Q_a^t, Q_b^t, X^t)</math> | |||
: Ekkor <math>Q_a</math> egy önfüggő szekunder változócsoportot alkot, mert más változótól nem függ. <math>Q_b</math>-re ez nem igaz, mert függ <math>Q_a</math>-tól. | |||
: <math>Q_a, Q_b</math> együtt önfüggő szekunder változócsoportot alkot, hisz nem függnek a csoporton kívüli változótól (itt nincs is több változó, ez triviális). | |||
;519 Milyen triviális HT particiókat ismer? | |||
: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van. | |||
Ez így szerencsétlen megfogalmazás. "vagy ha minden". wachag | |||
;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait? | |||
: Helyettesítési tulajdonságú partíció. az osztályok zártak, ha kimenet nem vesszük figyelembe. Egy osztály minden állapotából, adott bemenet hatására, egy adott osztály valamelyik állapotába jutunk. | |||
;521 Mikor zárt egy HT particionálás? | |||
: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át. | |||
;522 Mikor alakul ki a hálózat párhuzamos dekompoziciója? | |||
: Két ortogonális HT partíció alapján kódolva, párhuzamos dekompozíció alakul ki. | |||
;523 Mikor alakul ki a hálózat soros dekompoziciója? | |||
: Egy HT partíció alapján kódolva soros dekompozíció alakul ki. | |||
;524 Mikor ortogonális két HT particionálás? | |||
: Amikor partíciók blokkjainak metszete maximum 1 állapotot tartalmaz és az összes állapot szerepel benne, vagyis ortogonálisak. | |||
;525 Milyen HT particiót talál "ciklikus" feladatokban? | |||
: Ortogonálist. | |||
=6. Ellenőrző kérdések= | |||
;601 Milyen okai vannak az órajelcsúszásnak? | |||
: Eltérő futási idők, eltérő komparálási szint, eltérő meghajtó. | |||
;602 Milyen hibákat okozhat az órajelcsúszás? | |||
: Ha az órajelcsúszás nagyobb mint a biztonsági idő, akkor a flipflopok különböző állapotok alapján vesznek mintát, és nem megfelelő állapotba váltanak. | |||
;603 Hogyan küszöbölhető ki az órajelcsúszás okozta hiba? | |||
: A Master-Slave elvvel, azaz a biztonsági idő meghosszabbításával. | |||
;604 Master-Slave FF-nál melyik fokozat adja kimenetet? | |||
: A slave | |||
;605 Rajzoljon fel D FF-okból egy kettős élvezérelt MS FF-ot! | |||
: [[File:Digit1_beugro_605.jpg]] | |||
;606 Rajzoljon fel egy kettős élvezérelt JK MS-FF-ot! | |||
: [[File:Digit1_beugro_606.jpg]] | |||
;607 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozását? | |||
: A bemenet változása. | |||
;608 Miben különbözik az aszinkron sorrendi hálózat a szinkrontól? | |||
: A szinkron hálózatokban minden órajel vezérelt, míg az aszinkronban a bemeneti jelek megváltozásától függ a rendszer állapota | |||
;609 Mik az FMA feltételek (alapvető működésű aszinkron hálózat feltételei)? | |||
: 1. egyszerre 1 időpillanatban csak 1 bemenet változik (a bemeneten csak 1 Hamming-távú változás) | |||
: 2. újabb változás csak akkor lehetséges, ha az előző bemenetváltásból következő átmeneti állapot már lezajlott (csak stabil állapotban történik bemeneti változás) | |||
;610 Rajzolja fel egy aszinkron /R/S FF kapcsolását! | |||
: [[File:Digit1_beugro_610.jpg]] | |||
;611 Rajzolja fel egy aszinkron RS FF kapcsolását! | |||
: [[File:Digit1_beugro_611.jpg]] | |||
;612 Hogyan kell vezérelni az aszinkron /R/S FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk? | |||
{| | |||
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || <math>\bar{R}</math> || <math>\bar{S}</math> | |||
|- | |||
| 0 || 0 || - || 1 | |||
|- | |||
|0 || 1 || 1 || 0 | |||
|- | |||
|1 || 0 || 0 || 1 | |||
|- | |||
|1 || 1 || 1 || - | |||
|- | |||
|} | |||
;613 Hogyan kell vezérelni az aszinkron RS FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk? | |||
{| | |||
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || R || S | |||
|- | |||
| 0 || 0 || - || 0 | |||
|- | |||
|0 || 1 || 0 || 1 | |||
|- | |||
|1 || 0 || 1 || 0 | |||
|- | |||
|1 || 1 || 0 || - | |||
|- | |||
|} | |||
;614 Hogyan működik az aszinkron DG FF? | |||
: Ha G=0, akkor az FF nincs engedélyezve, és a régi állapotra emlékszik. | |||
: Ha G=1, akkor az FF engedélyezve van, és a D-n levő értéket beírja magába, mint új állapot. | |||
;615 Hogyan kell vezérelni az aszinkron DG FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk? | |||
{| | |||
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || D || G | |||
|- | |||
|rowspan="2"| 0 || rowspan="2" | 0 || - || 0 | |||
|- | |||
| 0 || 1 | |||
|- | |||
|0 || 1 || 1 || 1 | |||
|- | |||
|1 || 0 || 0 || 1 | |||
|- | |||
|rowspan="2"| 1 || rowspan="2"| 1 || - || 0 | |||
|- | |||
| 1 || 1 | |||
|} | |||
;616 Mi jellemzi az előzetes (primitív) állapottáblát? | |||
: Minden sorban csak 1 stabil állapot van. | |||
;617 Mi az a versenyhelyzet? | |||
: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg. | |||
;618 Mi az a kritikus versenyhelyzet? | |||
: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy. (megjegyzem: lefagyni a Windows szokott. Ez így nem jó kifejezés. wachag) | |||
Ha TSH, akkor lehetséges, hogy információt vesztünk, ha NTSH, akkor megeshet, hogy beragad egy illegális állapotban. | |||
;619 Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére? | |||
: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1. | |||
: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus. | |||
: Állapotátvezetés | |||
;620 Mire jó az "állapotátvezetés"? | |||
: Közbeiktatunk instabil állapotot, hogy a kódolás 1 H-távolságú legyen, így minden versenyhelyzet kiküszöbölhető. | |||
[[Kategória:Infoalap]] |