„Laboratórium 2 - 4. Mérés ellenőrző kérdései” változatai közötti eltérés

A VIK Wikiből
David14 (vitalap | szerkesztései)
 
(13 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
4. sor: 4. sor:
<div class="noautonum">__TOC__</div>
<div class="noautonum">__TOC__</div>


*[[Media:Labor2_mérés4_ellkérdések.doc|Kérdések kidolgozva]] - Nagyrészt megegyezik azzal ami itt van. Akinek van egy kis ideje, vagy vigye fel ide a wikire az ebben lévő hasznos infókat!


==1. Hogyan számoljuk ki a pillanatnyi teljesítményt?==
==1. Hogyan számoljuk ki a pillanatnyi teljesítményt?==
19. sor: 18. sor:
Ahol <math>\varphi</math> a feszültség és az áram közötti fáziskülönbség, <math> \rho</math> pedig a kezdőfázis.
Ahol <math>\varphi</math> a feszültség és az áram közötti fáziskülönbség, <math> \rho</math> pedig a kezdőfázis.


<math>p(t) = {1 \over 2} UI \cos(\varphi) + {1 \over 2} UI \cos( 2 \omega t + 2 \rho + \varphi)</math>
<math>p(t) = {1 \over 2} UI \cos(\varphi) + {1 \over 2} UI \cos( 2 \omega t + 2 \rho - \varphi)</math>




34. sor: 33. sor:


==2. Megállapodás szerint mit jelent az egyenáramú teljesítmény pozitív vagy negatív előjele?==
==2. Megállapodás szerint mit jelent az egyenáramú teljesítmény pozitív vagy negatív előjele?==
Ez attól függ, hogy ki kérdezi. Ha egy egyszerű halandó, akkor a pozitív előjel a fogyasztói, negatív a termelői teljesítményt jelenti. Legyen ez most a helyes válasz.
Ez attól függ, hogy ki kérdezi. Ha egy egyszerű halandó, akkor a pozitív előjel a fogyasztói, negatív a termelői teljesítményt jelenti. Legyen ez most a helyes válasz.


Ha pedig egy VET-es kollega, akkor rá kell kérdezni, hogy milyen irányrendszerben gondolja, mert a fogyasztó irányrendszerben ohmos és induktív jellegű fogyasztó által felvett hatásos és meddő teljesítmény is pozitív (ahogy az előbb), de ugyanígy a tipikus fogyasztót tápláló generátornak is pozitív mind a hatásos, mind pedig a meddő teljesítménye a generátoros pozitív irányrendszerben.
Ha pedig egy VET-es kollega, akkor rá kell kérdezni, hogy milyen irányrendszerben gondolja, mert a fogyasztó irányrendszerben ohmos és induktív jellegű fogyasztó által felvett hatásos és meddő teljesítmény is pozitív (ahogy az előbb), de ugyanígy a tipikus fogyasztót tápláló generátornak is pozitív mind a hatásos, mind pedig a meddő teljesítménye a generátoros pozitív irányrendszerben.
[[File:teljesitmenyek_tablazat.JPG|500px]]


==3. Hogyan számítható ki a két-pólus hatásos, meddő és látszólagos teljesítménye?==
==3. Hogyan számítható ki a két-pólus hatásos, meddő és látszólagos teljesítménye?==
103. sor: 103. sor:
<math> W =  \int_{T_1}^{T_2}\limits u(t) \cdot i(t)\, \mathrm{d} t </math>
<math> W =  \int_{T_1}^{T_2}\limits u(t) \cdot i(t)\, \mathrm{d} t </math>


====7. Milyen megvalósítási lehetőségei vannak két villamos teljesítmény szorzásának?====
==7. Milyen megvalósítási lehetőségei vannak két villamos mennyiség szorzásának?==
Ez a kérdés kb az, mint a kövi...
 
Ez a kérdés körülbelül ugyanaz, mint a következő:
* Hall generátor (a segédáram és a mágneses indukció szorzatával arányos Hall feszültséget szolgáltat)
* Hall generátor (a segédáram és a mágneses indukció szorzatával arányos Hall feszültséget szolgáltat)
* vezérelt áramosztó elvén működő '''analóg szorzó''' (a kimeneti jel arányos a bemeneti jelek szorzatával)
* Vezérelt áramosztó elvén működő '''analóg szorzó''' (a kimeneti jel arányos a bemeneti jelek szorzatával)
* elektromechanikus szorzó
* Elektromechanikus szorzó
* kvadratikus szorzó
* Kvadratikus szorzó
* időosztásos szorzó
* Időosztásos szorzó
* digitális szorzó
* Digitális szorzó
 
==8. Ismertesse az elektromechanikus, kvadratikus, időosztásos és digitális szorzók elvét!==
 
'''Elektromechanikus szorzó:'''
 
[[File:Labor2_mérés4_ábra1.png|500px]]
 
A műszer a két jel szorzatával arányos nyomatékot illetve kitérést hoz létre, így a teljesítmény mérésére közvetlenül felhasználható. A műszer állótekercsébe <math>I_i</math> fogyasztói áramot, lengőtekercsébe a fogyasztói feszültséggel arányos <math>I_u</math> áramot kényszerítve a kitérítőnyomaték:
 
<math> M=k(\alpha)I_i I_u \cos (\varphi)</math>
 
Ahol <math>k</math> a nemlineáristól, tehát kitéréstől függő skálatényező.
 
Használható: 0...1000Hz, 0.1% pontossági osztályig!
 
 
 
'''Kvadratikus szorzó:'''
 
[[File:Labor2_mérés4_ábra2.png|500px]]
 
Az alábbi azonosságra építünk:
 
<math> (A+B)^2 - (A-B)^2 = A^2 + 2AB +B^2 -A^2 +2AB -B^2 = 4AB</math>
 
<math> AB = {1 \over 4} \cdot \left( (A+B)^2-(A-B)^2 \right)</math>
 
Ebből látható, hogy a szorzás visszavezethető összeadásra, kivonásra és négyzetre emelésre, melyek bizonyos korlátokkal már könnyen megvalósíthatóak.
 
Négyzetre emelés megvalósítása:
*Diódás töréspontos karakterisztikával
*Termoelemmel (1 MHz-ig)
 
 
 
'''Időosztásos szorzó: ''' Jelen példa egyenfeszültségek szorzását valósítja meg!
 
[[File:Labor2_mérés4_ábra3.png|500px]]
 
Az <math>U_x</math> bemenőjel és az <math>U_h</math> háromszögjel K komparátorral történő komparalásából előállított <math>s(t)</math> kapcsolójel időviszonyaira az alábbi összefüggés írható fel, ahol <math>U_p</math> a háromszögjel csúcsértéke:
 
<math>{ U_x \over U_P} = { t_2 - t_1 \over t_2 + t_1}</math>
 
 
Az <math>U_y</math> jelet az <math>s(t)</math> kapcsolójellel szorozva és a szorzatból a kapcsolójelet kiszűrve a kapott kimeneti feszültség a két bemenőjel szorzatával arányos lesz:
 
<math>U= U_y \cdot {t_1 - t_2 \over t_1+t_2} = - {U_x U_y \over U_p}</math>
 
 
Határfrekvenciája: 10...100kHz
 
Pontossága: 0,01% ... 0,1%
 
 
 
'''Digitális szorzó:'''
 
A jeleket digitalizáljuk és processzorral összeszorozzuk.
 
==9. Ismertesse a hatásos teljesítmény mérésének úgynevezett három voltmérős módszerét.==
 
[[File:Labor2_mérés4_ábra4.png|500px]]
 
Három voltmérős módszerrel a Z impedancián létrejövő hatásos teljesítmény mérhető. A Z impedanciával sorba kapcsolunk egy R ismert értékű ellenállást és valamennyi részfeszültséget mérve, a vektorábra szerinti háromszögre igazak a következő összefüggések:
 
<math>U^2 = U_r^2 + U_z^2 + 2U_rU_z\cos ( \varphi) </math>
 
 
<math>P= {U_r \over R} U_z \cos ( \varphi)</math>
 
 
<math>P = {U^2 - U_r^2 - U_z^2 \over 2R}</math>
 
==10. Hogyan határozható meg a három voltmérős teljesítménymérés relatív hibája?==
 
'''Feladat:''' Hogyan határozza meg a hatásos teljesítmény mérésének rendszeres relatív hibáját három voltmérős módszer esetén, ha adott a feszültségmérések relatív rendszeres hibája (a mérést nem terheli véletlen hiba)?
 
 
'''Megoldás:''' ''Zoltán István'' méréstechnika könyv 20-21. oldaláról a végeredmény:
 
Teljes differencia módszerrel:
 
<math>\Delta P = {1 \over R} \cdot \left( U \cdot \Delta U - U_R \cdot \Delta U_R -U_Z \cdot \Delta U_Z \right)</math>
 
 
<math>{ \Delta P \over P} = {2 \over U^2 - U_R^2 - U_Z^2 } \cdot \left( U^2 \cdot {\Delta U \over U} - U_R^2 \cdot {\Delta U_R \over U_R} - U_Z^2 \cdot {\Delta U_Z \over U_Z} \right)</math>
 
 
<math>{\Delta U \over U}={\Delta U_R \over U_R}={\Delta U_Z \over U_Z} \longrightarrow { \Delta P \over P} =2 \cdot {\Delta U \over U}</math>
 
==11. Ismertesse az elektronikus teljesítménymérő elvét!==
 
[[File:Labor2_mérés4_ábra5.png|500px]]
 
A fogyasztói árammal illetve a feszültséggel arányos jelek szorzását elektronikus szorzó (rendszerint időosztásos szorzó) végzi. A szorzó kimeneti jelének egyenkomponense a Z impedancián létrejövő hatásos teljesítménnyel arányos. Az egyenkomponenst az aluláteresztő szűrő átengedi.


==12. Ismertesse a teljesítmény analizátor elvét!==


====8. Ismertesse az elektromechnakius, kvadratikus, időosztásos és digitális szorzók elvét!====
[[File:Labor2_mérés4_ábra6.png|1100px]]
* Elektromechanikus: a műszer a két jel szorzatával arányos nyomatékot (emiatt kitérést) hoz létre. <math> M=k(\alpha)I_i I_u cos\phi</math>, ahol k a (nemlineáris, tehát kitéréstől függő) skálatényező, <math>I_i</math> a műszer állótekercsébe vezetett áram, <math>I_u</math> pedig a lengőtekercsbe vezetett (a feszültséggel arányos) áram.
* Kvadratikus: Az alábbi azonosságra építünk: <math> AB = 1/4 ((A+B)^2-(A-B)^2)</math>. Ebből látható, hogy a szorzás visszavezethető összeadásra és négyzetre emelésre, amik bizonyos korlátokkal megvalósíthatók.
* Időosztásos: Lásd (egyelőre beillesztésre váró) ábra. A kimenet a kövi lesz: <math>U=- \frac{U_x U_y}{U_p}</math>, ahol <math>U_p</math> a háromszögjel csúcsértéke.
* Digitális: jeleket digitalizáljuk és processzorral összeszorozzuk.  


====9. Ismertesse a hatásos teljesítmény mérésének ún. három voltmérős módszerét.====
A feszültségjel kondicionálását az osztó és az erősítő végzi. Mintavételezés és digitalizálás után az adatok időben sorosan, a csatornák galvanikus függetlenségét biztosító optikai elválasztás közbeiktatásával érkeznek a jelfeldolgozó (DSP) egységbe. Az áramágban egyetlen eltérést az áram mérésére szolgáló Rs sönt jelent. A jelfeldolgozó által szállított részeredményeket a kezelő kérésének megfelelően a központi számítógép (CPU) feldolgozza és az eredményeket a monitoron megjeleníti.
====10. Hogyan határozza meg a hatásos teljesítmény mérésének rendszeres relatív hibáját három voltmérős módszer esetén, ha adott a feszültségmérések relatív rendszeres hibája (a mérést nem terheli véletlen hiba)?====
====11. Ismertesse az elektronikus teljesítménymérő elvét!====
====12. Ismertesse a teljesítmény analizátor elvét!====


[[Category:Villanyalap]]
[[Kategória:Villamosmérnök]]

A lap jelenlegi, 2018. március 8., 10:30-kori változata



1. Hogyan számoljuk ki a pillanatnyi teljesítményt?

A pillanatnyi teljesítmény az áram és feszültség pillanatértékeinek szorzata: p(t)=u(t)i(t)


Ha tudjuk, hogy a feszültségünk és az áramunk időfüggvénye is szinuszos, azaz:

u(t)=Ucos(ωt+ρ)

i(t)=Icos(ωt+ρφ)

Ahol φ a feszültség és az áram közötti fáziskülönbség, ρ pedig a kezdőfázis.

p(t)=12UIcos(φ)+12UIcos(2ωt+2ρφ)


Felhasználva a hatásos és a meddő teljesítmény képletét:

P=12UIcos(φ)=UeffIeffcos(φ)

Q=12UIsin(φ)=UeffIeffsin(φ)


A pillanatnyi teljesítmény az alábbi alakban is felírható:

p(t)=P[1+cos(2ωt+2φ)]+Qsin(2ωt+2φ)

2. Megállapodás szerint mit jelent az egyenáramú teljesítmény pozitív vagy negatív előjele?

Ez attól függ, hogy ki kérdezi. Ha egy egyszerű halandó, akkor a pozitív előjel a fogyasztói, negatív a termelői teljesítményt jelenti. Legyen ez most a helyes válasz.

Ha pedig egy VET-es kollega, akkor rá kell kérdezni, hogy milyen irányrendszerben gondolja, mert a fogyasztó irányrendszerben ohmos és induktív jellegű fogyasztó által felvett hatásos és meddő teljesítmény is pozitív (ahogy az előbb), de ugyanígy a tipikus fogyasztót tápláló generátornak is pozitív mind a hatásos, mind pedig a meddő teljesítménye a generátoros pozitív irányrendszerben.

3. Hogyan számítható ki a két-pólus hatásos, meddő és látszólagos teljesítménye?

Feladat: Egy váltakozó áramú áramkörben valamely két-póluson mért feszültség és áram effektív értéke U, illetve I. a feszültség és az áram közötti fázisszög φ (a feszültség siet az áramhoz képest, ha φ pozitív). Hogyan számítható ki a két-pólus hatásos, meddő és látszólagos teljesítménye? Hogyan változnak ezek az értékek, ha a φ fázisszög előjelet vált?


Megoldás:

Látszólagos teljesítmény [VA]

S=UI=P2+Q2


Hatásos teljesítmény [W]

P=Re{S}=UIcos(φ)


Meddő teljesítmény [Var]

Q=Im{S}=UIsin(φ)


Ezek közül csak a meddő teljesítmény előjele változik, ugyanis csak az érzékeny a φ előjelére, mivel a koszinusz páros függvény.

4. Hogyan definiáljuk a hatásos és meddő teljesítményt, ha periodikus, de nem szinuszos jelekről van szó?

Feladat: Legyen U0 és I0 a feszültség és az áram egyenáramú összetevője, Ui és Ii a feszültség, illetve az áram i-edik felharmonikusának effektív értéke és φi ezen felharmonikusok közti fázisszög (a feszültség siet az áramhoz képest, ha φ pozitív).


Megoldás:

Ilyenkor csak az azonos frekvenciájú összetevők hoznak létre teljesítményt!

Hatásos teljesítmény:

P=U0I0+i=1UiIicos(φ)


Meddő teljesítmény:

Q=i=1UiIisin(φ)

5. Hogyan számítható a hatásos teljesítmény szinuszos feszültség és nem szinuszos áram esetén?

Feladat: Hogyan számítja ki a hatásos teljesítményt egy olyan áramkörben, ahol a feszültség görbealakja tisztán szinuszos, de az áramé viszont (az áramkör nemlineritásai miatt) azonos periódusidővel nem szinuszos.


Megoldás:

Idő szerint kiintegrálom a feszültség és az áram időfüggvényének szorzatát - T a periódusidő:

P=1T0T\limits u(t)i(t)dt

Mivel tudjuk, hogy a feszültségnek és az áramerősségnek csak az azonos frekvenciájú komponensei hoznak létre hatásos teljesítményt, így az integrál jóval egyszerűbb alakra is hozható, ahol U1 a szinuszos feszültség effektív értéke, I1 a periodikus áramerősség-függvény első harmonikusában effektív értéke, φ1 pedig a feszültség és az áram első harmonikusának fáziskülönbsége:


P=U1I1cos(φ1)

6. Mi a definíciója a villamos energiának (munkának, fogyasztásnak)?

A villamos energia (munka, fogyasztás) definíció szerint a pillanatnyi teljesítménynek a vizsgált T1 és T2 időpontok között vett idő szerinti integrálja:

W=T1T2\limits u(t)i(t)dt

7. Milyen megvalósítási lehetőségei vannak két villamos mennyiség szorzásának?

Ez a kérdés körülbelül ugyanaz, mint a következő:

  • Hall generátor (a segédáram és a mágneses indukció szorzatával arányos Hall feszültséget szolgáltat)
  • Vezérelt áramosztó elvén működő analóg szorzó (a kimeneti jel arányos a bemeneti jelek szorzatával)
  • Elektromechanikus szorzó
  • Kvadratikus szorzó
  • Időosztásos szorzó
  • Digitális szorzó

8. Ismertesse az elektromechanikus, kvadratikus, időosztásos és digitális szorzók elvét!

Elektromechanikus szorzó:

A műszer a két jel szorzatával arányos nyomatékot illetve kitérést hoz létre, így a teljesítmény mérésére közvetlenül felhasználható. A műszer állótekercsébe Ii fogyasztói áramot, lengőtekercsébe a fogyasztói feszültséggel arányos Iu áramot kényszerítve a kitérítőnyomaték:

M=k(α)IiIucos(φ)

Ahol k a nemlineáristól, tehát kitéréstől függő skálatényező.

Használható: 0...1000Hz, 0.1% pontossági osztályig!


Kvadratikus szorzó:

Az alábbi azonosságra építünk:

(A+B)2(AB)2=A2+2AB+B2A2+2ABB2=4AB

AB=14((A+B)2(AB)2)

Ebből látható, hogy a szorzás visszavezethető összeadásra, kivonásra és négyzetre emelésre, melyek bizonyos korlátokkal már könnyen megvalósíthatóak.

Négyzetre emelés megvalósítása:

  • Diódás töréspontos karakterisztikával
  • Termoelemmel (1 MHz-ig)


Időosztásos szorzó: Jelen példa egyenfeszültségek szorzását valósítja meg!

Az Ux bemenőjel és az Uh háromszögjel K komparátorral történő komparalásából előállított s(t) kapcsolójel időviszonyaira az alábbi összefüggés írható fel, ahol Up a háromszögjel csúcsértéke:

UxUP=t2t1t2+t1


Az Uy jelet az s(t) kapcsolójellel szorozva és a szorzatból a kapcsolójelet kiszűrve a kapott kimeneti feszültség a két bemenőjel szorzatával arányos lesz:

U=Uyt1t2t1+t2=UxUyUp


Határfrekvenciája: 10...100kHz

Pontossága: 0,01% ... 0,1%


Digitális szorzó:

A jeleket digitalizáljuk és processzorral összeszorozzuk.

9. Ismertesse a hatásos teljesítmény mérésének úgynevezett három voltmérős módszerét.

Három voltmérős módszerrel a Z impedancián létrejövő hatásos teljesítmény mérhető. A Z impedanciával sorba kapcsolunk egy R ismert értékű ellenállást és valamennyi részfeszültséget mérve, a vektorábra szerinti háromszögre igazak a következő összefüggések:

U2=Ur2+Uz2+2UrUzcos(φ)


P=UrRUzcos(φ)


P=U2Ur2Uz22R

10. Hogyan határozható meg a három voltmérős teljesítménymérés relatív hibája?

Feladat: Hogyan határozza meg a hatásos teljesítmény mérésének rendszeres relatív hibáját három voltmérős módszer esetén, ha adott a feszültségmérések relatív rendszeres hibája (a mérést nem terheli véletlen hiba)?


Megoldás: Zoltán István méréstechnika könyv 20-21. oldaláról a végeredmény:

Teljes differencia módszerrel:

ΔP=1R(UΔUURΔURUZΔUZ)


ΔPP=2U2UR2UZ2(U2ΔUUUR2ΔURURUZ2ΔUZUZ)


ΔUU=ΔURUR=ΔUZUZΔPP=2ΔUU

11. Ismertesse az elektronikus teljesítménymérő elvét!

A fogyasztói árammal illetve a feszültséggel arányos jelek szorzását elektronikus szorzó (rendszerint időosztásos szorzó) végzi. A szorzó kimeneti jelének egyenkomponense a Z impedancián létrejövő hatásos teljesítménnyel arányos. Az egyenkomponenst az aluláteresztő szűrő átengedi.

12. Ismertesse a teljesítmény analizátor elvét!

A feszültségjel kondicionálását az osztó és az erősítő végzi. Mintavételezés és digitalizálás után az adatok időben sorosan, a csatornák galvanikus függetlenségét biztosító optikai elválasztás közbeiktatásával érkeznek a jelfeldolgozó (DSP) egységbe. Az áramágban egyetlen eltérést az áram mérésére szolgáló Rs sönt jelent. A jelfeldolgozó által szállított részeredményeket a kezelő kérésének megfelelően a központi számítógép (CPU) feldolgozza és az eredményeket a monitoron megjeleníti.