„Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 247. sor: | 247. sor: | ||
# A függvényt nem lehet felüldefiniálni lesz´armazott osztályban. | # A függvényt nem lehet felüldefiniálni lesz´armazott osztályban. | ||
Leszármazott osztály esetén a leszármazott vagy az ősosztály konstruktora fut le korábban? | == Leszármazott osztály esetén a leszármazott vagy az ősosztály konstruktora fut le korábban? == | ||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | ||
# Az ősosztály konstruktora fut le korábban. | # Az ősosztály konstruktora fut le korábban. | ||
| 336. sor: | 336. sor: | ||
# az ütközés elkerülését valósítja meg a vezetéknélküli helyi h´alózatokban (WLAN), a TCP protokollok használják. | # az ütközés elkerülését valósítja meg a vezetéknélküli helyi h´alózatokban (WLAN), a TCP protokollok használják. | ||
# az ütközés elkerülését valósítja meg a vezetéknélküli helyi h´alózatokban (WLAN), az UDP protokollok használj´ak. | # az ütközés elkerülését valósítja meg a vezetéknélküli helyi h´alózatokban (WLAN), az UDP protokollok használj´ak. | ||
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# A destruktornak lehet bemenőparamétere, de a konstruktornak nem. | |||
# A konstruktornak lehet bemenőparamétere, de a destruktornak nem. | |||
# A destruktorokat túl lehet terhelni, de a konstruktorokat nem. | |||
# A konstruktornak és a destruktornak is lehet visszatérési értéke. | |||
== Egy absztrakt osztályból hány példány hozhatólétre? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}} | |||
# Egy sem | |||
# 1 | |||
# 2 | |||
# Bármennyi | |||
== Azonos szórási tartományba (broadcast domain) tartozóhálózati eszközök == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# fizikai réteg szintjén közvetlenül képesek elérni egymást. | |||
# hálózati réteg szintjén közvetlenül képesek elérni egymást. | |||
# adatkapcsolati réteg szintjén közvetlenül képesek elérni egymást. | |||
# egy antenna szórási körzetén belül tartózkodnak. | |||
== Van a peer-to-peer rendszereknek hátránya a kliens-szerver rendszerekkel szemben? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# Nincs, mert a peer-to-peer rendszer a kliens-szerver minden hátrányát kiküszöböli. | |||
# Igen, mert a peer-to-peer esetben nehezebb a rendszer adminisztrációja és az erőforrások takarékos használata. | |||
# Igen, mert a peer-to-peer rendszerek kevésbéhibatűrőek. | |||
# Nincs, mert a peer-to-peer fájlcserélés ingyenes. | |||
== A DNS (Domain Name System) == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}} | |||
# az IP tartományok számozásának rendszere. | |||
# IP csomópontok (erőforrások) automatikus számozási rendszere. | |||
# IP csomópontok (erőforrások) neveinek hierarchikus rendszere. | |||
# Ethernet csomópontok számozási rendszere. | |||
== IP hálózatok esetében a QoS == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}} | |||
# protokoll tartományok közti útválasztást (routing) valósít meg. | |||
# eljárással a interferenciából adódó fizikai jelszint minőségbeli romlását küszöböli ki. | |||
# eljárások segítségével a kapcsolatok (session) azonosítását lehet biztosítani. | |||
# eljárások segítségével a szolgáltatások és alkalmazások igényeinek megfelelőminőségű adatforgalmat lehet biztosítani. | |||
== Hogy kezdődik egy TCP kapcsolat (session)? == | |||
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}} | |||
# A két végpont aszimmetrikus titkosítás segítségével azonosítja egymást. | |||
# A két végpont háromrészes kézfogási eljárással egyezteti a kapcsolat egyes paramétereit. | |||
# Nincs szükség inicializálásra, az elsőadatcsomag átküldésével automatikusan létrejön a kapcsolat. | |||
# A TCP esetében nincs a kapcsolat nyilvántartva, az egymás ut´ani csomagokat (datagram) egymástól függetlenül küldik. | |||